Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-14 / 37. (1664.) szám

Mai számunk 12 oldal

VII. évf. 37. (1664) szám * Kedd ' 1928 február 14

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egye* szám ára 1*20 Ke

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja

DZURANY1 LÁSZLÓ

Felelős szerkesztő:

FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prága IU, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Mii vétettünk ml?

Irta: Alapy Gyula dr-.

Komárom vármegye nyug. főlevél tárnoka

Olvassuk a parlamenti tárgyalásokat mi, megyei és jegyzői nyugdíjasok, akik azelőtt a régi varmegyét szolgáltuk, az alkotmány védőbástya-* ját; olvassuk és megértjük Holota János képviselői beszédéből, hogy az uj nyugdijtörvényjavaslatból j m<. jint kimaradtak a megyei alkalmazottak és a, megyei jegyzők. Hogy miért hagytak ki bennün-, két, azt mi nem tudjuk; a képviselő ur azt állapit-j ja meg, hogy a kormány nem viseltetik a megyei j és a községi alkalmazottak iránt jóindulattal.

Sajnos, az események Holota dr. megállapitá- j sát következetesen igazolják. Mikor 1921-ben, a közigazgatás államosítása után seregestül bocsátották el a vármegyei alkalmazottakat, akkor meg-’ kapták nyugdíj gyanánt az 1918. évi fizetésnek —1 értsük meg: a qsupasz fizetésnek — a megfelelő j százalékát, akkor, amikor a fizetés már régen csak ; egy kis alkotórészévé zsugorodott össze a tisztvl-j eelői illetményeknek.

Azután jöttek sorra az uj nyugdíjtörvények,' amelyek az állami alkalmazottaknak, vasutasokSzlovenszköra Is átcsapnak a csehországi bányászsztráík hullámai?

Héifőn reggel megkezdődött a sztrájk Brfix, Komotau ős Teplliz feszira- telepein — A kormány szerdái nihil közvetít — ía’kenau is HandEova

bányászai magas bőremelfist kivételnek

Prága, február 13. Az északnyugat- csehországi sztrájkmozgalomról ma a következő hivatalos jelentést adták ki:

— Brüx, Komotau és Teplitz bányatelepein teljes a sztrájk. A szükségmunkákat végző bányamunkáscsoportok vata- mennyi bányában megjelentek, csak a£ állami Julis II. és III. bányatelepektől maradtak távol a kömlvesok és ácsok. Ezeken a telepeken a munkafelügyelők végzik a szükségmunkákat. A Prínz Eunen bányában csak két ember tart szolgálatot.

—A kladnói, pllseni és ostraui kőszénbe, vatelepeken rendesfen folyik a munka.

— A szlovenszkói handlovai köszén- bányate’epen szintén bértárgyalások folynak. Minthogy a bányamunkások húsz százalékos béremelést követelnek, amit’ a bának, tanítóknak és tanároknak nyugdiját rendezték a mindenkori megélhetési viszonyoknak megfelelően. A megyei alkalmazottaik és a községi' jegyzők ekkor sem jöttek szóba, csak évek múlva került a drágasági segélyekre a sor, amelyeket évente utólag folyósítottak a legszűkebb mérték-1 ben. Az 1918. évi fizetésbe* szabott úgynevezett nyugdíj ’ a legmagasabb tisztviselői fokozatok viselőinél már ©férte a havi 600 koronát is és elképzelhető az a skála, mely innét, lefelé adta ki a megyei és jegyzői nyugdíjasoknak a havi 150—300 korona nyugdijat, özvegyeknek, árváknak olyan szégyenteljes összegek jutottak, hogy azok minden szánalmat megérdemeltek

Tudok esetet, ahol az árváknak napi 2 fillér jutott drágasági pótlékul és özvegynek havi fiz korona nyugdíj, amelyből a posta még levonta a kézbesítési dijat. Ez akkor volt, négy-öt évvel ezelőtt. És hogyan állunk vájjon ma? Megint csak tudok özvegyet, aki, szegény, havi 70 és 80 koronán tengődik. Ezeknek, szegényeknek, állampolgárságát nem ismerik el, vagy késedelmesen In-. tézik. i

nva üzemvezetősége el fog utasítani, valószínű, hogy a sztrájk itt is kitör, mert a kommunisták túlsúlyban vannak a bányatelepen. /

— A kuttenbergi bányaíelügyelőség közvetítő tárgyalásokat folytat a reichen- berg melletti Hradek bányatelepen, ahol már január 9-ike óta 69 munkás áll sztráj- ban.

Szerdán kezdődnek

a békéltető tárgyalások

Brüx, február 13. A bányahivatal még a mai nap folyamán megtette a szükséges óvintézkedéseket, hogy a Juíttis E, KI. bányáktól elhárítsa a tűz- és vizveszedel- met. A sztrájkbizottság a szükségmunkákhoz kellő számú munkaerőt bocsát az üzem- vezetőség rendelkezésére. A sztrájk kilátásairól, vagy annak előrelátható tartamáról ma még nem lehet véleményt mondani, mivel a tárgyalások teljesen szünetelnek. A tárgyalások fonalát szerdán délelőtt tiz órakor veszik föl Brüxben Leminger kormánytanácsos. vagy Rudi dr. miniszteri tanácsos elnöklete alatt. A kormány úgy a munkaadókat, mint a munkások szervezeteit értesítette újabb békéltető szándékáról. A felek bejelentették, hogy a jelzett időben megjelennek a bányahivata'ban.

A bérmozgalom, ugylátszik. a keleti bányatelepekre, főleg Falkenaura is át fog terjedni A falkenaul bányászok ugyanis tegnap gyűlést tartottak és béremelés céljából megkeresik a bányatulajdonosokat.

Seipei kancellár Prágában

Kihallgatás Masaryk elnöknél, tárgyalás Benessel és a német miniszterekkel

Végül a megyei -és a jegyzői nyugdíjasoknak lg felvirradt és az 1924. évi 310. ez. törvény rendezte nyugdijaikat. De hogyan rendezte? Úgy, hogy végrehajtja azokat a törvényeket, amelyeke? már az állami nyugdíjasok el is felejtettek. Ügyi rendezte, hogy egy főszolgabíró teljes hivatali1 •szolgálattal évente 18—19.000 korona nyugdijat kap, egy hasonló képesítésű biró pedig 48—50.000 korona összeget. A megyei és a jegyzői nyugdíjas csak messze a nyomában kullog az. állami nyugdíjasnak..

És mindezt miért?

A megyei közigazgatás helyén maradt a legnehezebb napokban, a háború végén, nem hagyta eí helyét a forradalom napjaiban sem, hanem igyekezett a szenvedélyeket mérsékelni és helyén maradt akkor is, amikor az antanthatalmak megbízásából megtörtént Szlovenszkó megszállása. Az uj zsupánok kérték a megyei tisztviselőiket és a jegyzőket, hogy maradjanak a helyeiken, ezek engedelmeskedtek a felhívásoknak és a hivatalaikban maradtak, amikor az állami hivatalok nagy részében elszéledtek az alkalmazottak.

Felhívásra letették az engedelmeeségi fogadalmat, segítettek az uj államigazgatásnak zökkenőit kikerülni. Dolgoztak a konszolidáción. A népet, melyre egyedül nekik volt befolyásuk, víez- szatartották minden megfontolatlan lépéstől és a rend érdekében elkövetve mindent, árért személyükkel és hivatalukkal feleltek. Nem tudok esetet, ahol a magyar közigazgatás ellen bármi tekintetben is kifogás merült volna fel. Azután jöttek az uj tisztviselők és a magyar alkalmazottak már előre látták sorsukat: az elbocsátást. Ez is bekövetkezett egy-két hónapon belül. Fegyelmezetten, a helyzet magaslatára emelkedve végezte dolgát és feladatát a magyar közigazgatás a súlyos 1919— 1920. években, a katonai diktatúra és a statárium idején.

Mit vétettünk tehát mi? j

Csak az a bűnünk, hogy a közigazgatás szol- j gálafában állottunk, amely a: állam kormányzatának a fundamentuma. Ezt a fundamentumot őriztük, erre épült az uj állam, melyet a megyei ée a

Prága, február 13. Seipei dr. osztrák: j kancellár ma délután Prágába érkezett. A j pályaudvaron Krcfta meghatalmazott mi- i nisster és Marék dr. osztrák követ fogadta, ! majd a váróteremben a diplomáciai kar tag- i jai és az „Académia“ diákegyesület elnök- I sége üdvözölte. Seipei dr. Frind püspök hradzsini palotájában szállt meg.

A kancellár még a délután folyamán látogatást tett Benes külügyminiszternél. Este az Academia diákegyesület tudományos estélyén előadást tart „Világnézet és a nép“ címen. Az előadás után Benes külügyminiszter vacsorán fogadja a kancellárt, melyre Marok osztrák követ, Spina és Mayr-Harting miniszter is hivatalos. Kedden délelőtt Seipei dr. meglátogatja Kordács érseket és kihallgatáson jelenik meg Masaryk köztársasági elnöknél. Délután Mayr-Harting igazságügyminiszter teaestélyt ad a kancellár tiszteletére.

Seipei dr. látogatását a prágai körök többféleképpen kommentálják. Megbízható forrásból eredő értesülésünk szerint prágai tárgyalásai összefüggésben állanak a lefegyverzési bizottság legutóbbi prágai konferenciájával.

Seipei előadása

Alkalmunk volt előre tájékozódni Seipei kancellár ma este elmondandó előadásának tartalmáról. A kancellár

előadásában Ausztria népiségének és önállóságra való törekvésének érdekes bölcsészeti apológiáját adja a katolikus világszemlélet kihangsulyozásáral.

Seipei a világnézet fogalmának elemzéséből indul ki. Rámutat arra, hogy minden embernek szüksége van világnézetre. A világnézetnek két gyökere van: a vallás és a nép. Mindkét tényezőt részben más elemek is pótolhatják. így a vallást a vallás ellentéte: a vallástalanság, a népet a kaszt vagy az osztály. A vallástörténelemben megvolt a tendencia az egyház nemzeti színezetű tagozására. Ez a törekvés azonban a gyakorlatban nem sikerülhet anélkül, hogy az egyház szektákra ne essen szét. A vallás és a nemzet újabb szétválása a világnézetben jelenti a szellem győzelmét a vérség és a gondolkodás győzelmét a nyelv fölött. Ebben a szakadásban csak látszólagos veszteség van. A vallásosan gondolkodó s a személyes istenségben hivő ember tudja, hogy Isten szándékosan tette valamelyik nemzet tagjává, örül ennek s ezért szereti népét s nemzetszeretete a felebaráti szerétéiből nő ki. Aki igy gondolkodik, nem lehet igazságtalan más nemzettel szemben.

Úgynevezett tiszta nemzeti világnézet nem létezik s nincs is rá szükség. Valamennyi európai nemzet ma egy nyugati világnézet alapján áll, ennek legfontosabb eleme a keresztényi elem.

— Azonban e kereten belül második dőntőtényező a népiség.

Ennek feladását senki sem kívánhatja, sem az állam, sem más idegen állam érSEIPEL KANCELLÁR

deke. Mivel mi a békét akarjuk, nem kívánunk ilyen lemondást más néptől sem, de természetszerűleg visszautasítjuk mások olyirányu követeléseit is, hogy a világnézetünk és az eszérinti cselekvésünk által szerzett nemzeti értékeinket föladjuk.

jegyzői nyugdíjasok is segítettek építeni azzal, hogy a konszolidáción dolgoztak. A hála pedig az, hogy eddig minden nyugdíjtörvényből kifelejtettek bennünket, kivéve az 1924. évi 310. ez. törvényből, amelyben kevés a köszönet. Ez a törvény csak a rang- és fizetéskütönhségeket állapítja meg az állami és a megyei nyugdíjasok között.

A mostani törvényjavaslatból is kimaradtunk. Tanító, vasutak már régen élvezi a magasabb nyugdiját, minálunk még minden a régiben; öreg, szegény hivatalszolgák könnyes szemekkel veszik;

fel havi 250—300 korona nyugdijukat, ami nyolcvan évükre igazán nem mondható szociális gondoskodásnak róluk. Ha nem megyei hivatalszolgák szegények, úgy már kétszer, sőt háromszor annyi az illetményük. Mit vétettünk mi? — kérdezik könnyes szemekkel mitőlünk, akik elöljáróik voltunk. Elfordulunk a tekintet elől és némán maradunk, mert a mi szemeink is megnedvesednek. \ De válaszolni nem tudunk arra, hogy: n#f is vétettek ők, szegények, mit is vétettünk mi?

A román nemzeti parasztpárt folyfafla harcát a hermán^ ellen

Bukarestből jelentik: A nemzeti pa- ra.3ztpárt folytatja kormányellenes hadjáratát. Tegnap Krajovában tartattak nagygyűlést. Maniu, Vajda Vojvoda, Popoviri sürgették a Bratianu-kormány eltávolítását, a házfeloszlatást és a tiszta választások elrendelését. A nemzeti parasztpárt propagandájának ellensúlyozására a liberális párt Ja&syban tartott nagy népgyülést. Hir szerint ezen több mint 20 000 ember vett részt, akik azonban jórészt moldvai bukovinai és besszarábiai parasztdelegátusok voltak,