Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-12 / 36. (1663.) szám
15 1996 február IS, vasárnap. <PES<iaiiV\AGtaR.HIRIiAE így van, pontosan igy. A nőnél is, a férfinál is. Ea a szakma átka , ez az egyoldalúság. ★ De melyik itt a hibáé? Melyik? „óh, nő, ha te meg bírnál érteni; Ha volna lelked oly rokon velem, Minőnek első csőkomnál hivém: Te büszke lennél bennem s nem keresnéd Kívül a boldogságot körömön, Nem hordanál mindent, mi benned édes, Világ elé s mindent, mi keserű, Nem tartanál fel házi tűzhelyednek ... — zokog a férfi panasza. De miért ne látnánk meg és ismernénk el a nő tragédiáját is? Vagy hát nem tragédia-e ez? Szeretetre való igénnyel menni a világba; a világba, amelyben minden egyéb inkább van, mint éppen szeretet. Tétova mozdulatok után egyszer végre rá telni a férfira, aki felgerjedt szenvedélyében eget földet igér neki s gyors égéssel pazarolja rá tüzeil és azután, amikor már éppen célnál érzi magát: szinte egy csapásra elveszteni őt. Vagy elhamvadt tüzek melege mellett dideregni végig aj életet? ., . (... De, mint a virágok, elhervadtak a véred rózsái is már nem nekem nyílnak ... Ha vágyad helyett lelked állt volna kint a vártán az ablakom előtt, szerelmed most ie, mint örök mécs féuylene felettem s nem lobbant volna el mint a tűz. Szenes E.: Szomorú szelíd szemrehányás). Lázas vágyban gyermeket hozni a világra, aki férjet, barátot, társaságot pótol, munkakört jelent, hivatást ad: és azután megérni, hogy mikor már a legtöbb örömöt tudná adni, kiröpül az anyai kézből, hogy mások örömére legyen. És megérni, hogy lassan elfogy a szerelem is, előbb, mint maga az élet; a női élet, amelynek pedig ez a szerelem volt az egyetlen értelme és értéke. (... Akkor még nem kellett sem jónak, sem rossznak lennem, csak mosolyogtam vagy beszéltem • a fiuk felmentek értem a hegytetőre Is M! volt, mi volt a* a csodálatos fényesség, amivel olyan könnyű volt élni? honnan vetődött aa ha volt, hová lett?... ▲ fiatalság siratása.) * ö, hölgyeim, ne bántsuk egymást a kérdéssel: ki a bűnös? Hlaien világot, hogy nem a Jellem tragédia u, ami itt folyik, hanem sors tragédia. Nem ax a baj, hogy önzők vagyunk, hanem az, hogy más-más érdekű az önzésünk. A mi zseniális Karinthynk Capilláriája éppen most vonul be a világirodalomba. Talán majd még Lombroso Gina asszony is fog találkozni vele s ott olvashatja majd a magyar bölcseséget erről a kérdésről: „Férfi és nő hogyan érthetik meg egymást, mikor mindkettő mást akar: a férfi nőt, a nő férfit**. Valami nagy-nagy hiba történt valamikor — régen. Még kezdetben, igen. Kezdetben vala a tévedés, mely az egy embert két külön félre osztotta, hogy többé ne legyenek boldogok egymás nélkül. És egymással sem. * Bizony nincs más megoldás, mint az amor lati; a sorsunk szeretető. Mint a szenvedés értelmének valami uj feltárása; annak a meglátása, hogy a szenvedésekben, amiket az elküiönöző korlátok okoznak, valami üdvözítő akarat van. (Annyi szenvedés után ime, mégis megvilágosodott a zárkám, a fájdalom sötét falain ablakot vágott az öröm; Megszülettek lelkemben a dalok az elhagyottságről és most újból látom a. napot, az eget is látom, látom a mezőket is s a szélben himbálődző kálászok ritmusára felszabadultan éneklem őket s vigasztalódom rajtuk... Elhagyva.) Szenes Erzsi könyve, amelynek versei az „Énekek éneke" méltóságával és ékességeivel tartanak rokonságot, mély éa szép örömök forrása volt a számomra. 8—y P-l. * (Érdekes irodalmi kísérlet.) Néhány héttel ezelőtt egy amerikai nagy napilap egy regény megírására tiz írót fogadott fel, ajmelyek mindegyike egy-egy fejezetet ít meg. Egy hamburgi lap most ezen is túltett és „A tizenkettő regénye" megírására tizenkét különböző nemzetiségű írót fogadott fel és pedig Németországból, Dániából, Franciaországból, Ausztriáiból és Magyarországból. Magyarországot ebben a regényben Csermely Gyula fogja képviselni. xx A kontinens legerősebb jódforrása Ci- gelka fons Lúdöviens és a legnagyobb sósk árbocát tartalmú gyógyvíz pedig Oigelka fons Stegkb&nu* forrta A jövő színháza — a színház jövője Prága, február 11. Wagner óta beidegződéit a művészetbe a jövő. A jövő zenéjének mondták az ő zenéjét az akkori jelenben, amely ma a múlté. Hány uj jövő következett el azóta? Rengeteg! Pedig Wagner 1883-ban kait meg, tehát aránylag rövid idő előtt. Az idő gyorsabb az emberi elgondolásnál és célkitűzésnél. Ma a jövő színházáról beszélnek sokat. Piscator, a Legmodernebb berlini rendező, aki a színjátszást a mozival kötötte össze, aki minden eszközt megragad, hogy a jelenből azt a ’eg- moderoebbet kisajtolja, ami a jövő, ez a Pis- oator, kinek nevétől visszhangzik ma az európai színházi világ, addig tervezgette a színház jövőjét, amíg sikerült nyélbe ütnie a jövő színházát. A padisorokban frakkos urak és estélyi ruhás hölgyek mellett kékzubbo- nyos munkások, a kommunizmus harcos emberei. A taps ugyanolyan erős, mint a fütty, tetszés és nemtetszés a mérleget egyensúlyban tartja. Piscator mindezzel nem törődik. Törhetetlen energiájú fanatikus. Régebbről ismerjük egymást, nyugodtam szembenézhetünk egymással és meg is tesszük. És ezért beszél szájaize szerint, ezért mondja nekem, hogy nem igaz, hogy kommunista, hanem művész, akinek kialakult világnézete van. Művész, aki azt vallja, hogy a művészetnek nemcsak esztétikai gyönyörködtetést szabad produkálnia, hanem hogy végleges feladata az a nevelfés, amely tisztult világszemlélethez vezet. A baloldal azt mondja, hogy eltért a politikai, dogmáktól, a jobboldal azt veti szemére, hogy a dolgokat és a történelmet meghamisítja. Pedig, mondja, nem akar mást, csak olyan tárgyilagos, dokumentáló művészetet, amely, mint egy reflektor, oly színben tünteti fel az embereket, & kort és a történést, mint amiilyen a maga valójában. Goethe módjára összegezésre, totalitásra vágyik. Nem szabad megengedni, hogy az élet részedre bomoljon, mert akkor elveszíti értelmét;. Ez magyarázza meg azokat az eszközöket, amelyeket Piscator a színpadon alkalmaz. Elsősorban a filmet vonta bele a színpad légkörébe, mert meggyőződése, hogy a film ma a legerősebb, a legmegragadöbb eszköz. Csak vele együtt lehet a színpadi történért az általánosba kivetíteni. A régi színpadnak vége, mondja Piscator, mert mind sarki meggyőződhetett róla, hogy minden Írógép szellemesebben konstruált alkotmány, mint a régi színpad, mely az utolsó háromszáz évben nem változott. A régi problémák elavultak és az újak uj színpadot követelnek. Csak természetes, hogy végre a színpad is észreveszi a század technikai fejlődését, amely elől eddig mereven elzárkózott és legfeljebb a fényszóró alkalmazását engedte meg. Ez irányban a jövő színháza határtalan, lehetőségekkel kecsegtet. Piscator azt állítja, hogy Őzt a színházat nemsokára fel fogja építeni. A színpad félkör alakjában veszi majd körül a közönséget. Egy forgatható előszínpad a parkett egy harmadával be lesz forgatható a nézőtérre ... mondja Piscator. Rendben van. Lehetséges. így mondta mindezeket nekem. Észrevettem, hogy nem is veszi észre, hogy csupa technikai -újításról, külsőségről beszél. Wedekdiad és Strindberg problémáit elveti. Ez is rendben van. Nem veszi észre, hogy a két író problémád nem képeznek monopóliumot, hanem az örök emberi nagy, megoldatlan kérdései. így aztán nem volt okom a jövő színházának megteremtőjével a színház jövőjéről beszélgetnem. Nem említettem például Shakespeare!, a színház nagy múltját, amely egyben a jövője is. Nem én mondom! Reinhardt mondja, sőt cselekszi. Mert Reinhardt egy teljesen elavult, töhbszázéves darabbal, Shakespeare „SzentIvánéji á!má"-val elment a technikai fejlődés Gsimborasszójára, Newyorkba és olyan diadalt aratott, amely páratlan a színház történetében. Ez két dolgot bizonyít. Azt, hogy a múlt oly erős jelen, hogy szinte a jövőt jelenti. És azt, hogy Shakespearenek nem volt szüksége politikai világnézetre — csak Shakespeare! lángészre. Helyes: a művészet ne legyen esztétikai szórakoztatás és különösképp ne legyen az a színpad. De hiszen ezt — néhány Tart pour 1‘artistáitól eltekintve — soha senki sem követelte, aki komolyan foglalkozott a színpaddal! Tévedés az egész! Két szóban tévednek a Piscator ok; a jövő színháza nem jelenti a szinház jövőjét, mint ahogyan a technika fejlődése nem jelenti a lélek fejlődését. Minden Pisoatornak tudnia kellene, hogy két végtelen, párhuzamot alkotó körben játszódik le a lét: a fizikai és a pszichikai körben. Ezek a Végtelenben. találkoznak, de nem a véges földön. Teljesen haszontalan tehát a technikai fejlődésre építeni a jövő színházát, mert ez a fejlődőé nincs összefüggésben a másik körrel. # Piscator nevetett, hogy ezít mondtam. Elavult filozófiai Sokrates azonban azt tanácsolna egy athéni polgárnak, aki azt kérdezte, hogy hogy ér véget a végtelen, hogy egy millió évig vándoroljon botjával a térben és ha egy sötét, átláthatatlan valamihez jut, hajitsa balé a botját. Ha a bot megakad valamiben, húzza ki és menjen tovább, mert a valami után újabb valami következik, tehát itt nincs vége a végtelennek, ha pedig a bot nem akad meg, menjen tovább, mert szabad az ut, azaz Itt nincs vége a végtelennek. A derék polgár nem értette a dolgot. Piscator sem érti, hogy a jövő------a múlt, mert .mindkettő végtelen. Ne ubauer Pál. A téli szezon színházi újdonságai Budapesten Budapest, ’ebruár eleje. Decembertől—átptrüieig, e* « pesti acinMzi szezon főara fása, a nagy premiérek s a nagy bukások ideje, színigazgatók reménye. A* idei bzozou nem hozott eean tüneményéé sikert, sem hatalmas bukást. Mint jó-viseletű iskotóagyerekek a mindennapi leckével, úgy készült minden szinká* a maga bemutatóival, óvatosan előkészülve a legrosszabbra is, így aztán szinte szériákban bújtak elő a darabok, nyomon követve egymást, minden különösebb zökkenő nélkül. Állandó rtita tárgya a színpad válsága, noha ez nem is annyira aköt művészi válság, mint inkább a gazdasági bajok krónikus viasza-viőöza térésében gyökerezik. A téli szezon rendes, becsületes darabokkal állott ki, minden nagyobb drámai szenzáció nélkül. Az alábbiakban rövid összefoglalását igyekszünk adni a szezon főbb eseményeinek: A póstáskisasszony Lengyel Menyhért Irta • a Vígszínház adta elő. Nemzetközi modellre irt pesti érdekességeket tartogat kincsül, primadonnákra szabott szerepekkel. Félig jó irodalom, félig a publikum ütésének kielégítse, de sikere megérdemelt. A darab kedves, mulatságos, kis melankóliával kevert. A pos- táskisasszony vidéki história, melyben aa elszegényedett dzsentrilány feláldozza magát azért a férfiért, akit szeret. Típusok szerepelnek Inkább benne, de Lengyel Menyhért rutinos tolla irta meg ólcet. Hónapok háza Opera, zenéjét Siklós Albert irta, szövegét Tórái Jenő, a artnnürvéaa A znü alapgoadotota a fmilál, aa elmúlás, az Idő, mely kérlelhetetlenül belevág élniakaráaumkba. Nincs ellene hatalmunk. Nehezen megzenésíthető librettó, de Siklós Albert zened tudása átsegítette a zökkenőkön, tartalmas drámai muzsikát irt, melynek kivált zenekari festése bravúros s ezzel a szöveg hatását erősen fokozta. Ugyanez este CsajkovBzkynak „A Diótőrő" oiroii kedves balettjét mutatták be. Krétakör A Nemzeti fiztnlhá* Kamaraszínháza nagy feladat teljesítésére vállalkozott, mikor a K lábúm! által átírt hatszázéves kínai Yfen-drámát szrfnre- hozta. Természetesen az európai tempójú színjátszás nehezen fért a kínai dráma játszás kereteibe s a színészek sok fáradsággal birkóztak meg a nehéz feladattal, több külsőséget vive bele, mint talán szükségéé. A Krétakör története egy nemzetközi mesetárgy, a salamoni ítélet meséje és számosán dolgozták föl már Klabund előtt Ifi. A Nemzeti Szinház régen készült ennek előadására, becsületes A CIGELKAI Jődos gyógyforrások vizeit az érelmeszesedés, valamint emésztési gyom érbántalmakban szenvedőknek ajánlani, — fele- *—■ baráti kötelesség. ■MEGRENDELHETŐ A Forráskezelffsásnál — B Á R D I O V — munkát végzett s az apró fogyatéksa Hangoktól el* tekintve, a darabnak sikere van. Cigánykiráty Operettben: uta tó a Városi Színházban. Néhai- való híres prímásunkat, a cigánykirály-űühari Jánost tette meg színdarabja hősévé Urai Dezső. Kedves, vidám operettezerü mesével, szép látványossággal vette körül Bihari alakját, szerelmi história mázával is átvowva, mint ami igen fontos egy jól elkészített operettnél. A jól megirt librettó sok pompás alkalmat ad Nagypál Béla zenéjének csillogtatására. Invenciózus, dallamos zeneszámok mellett sok szép rendezői ötletet is láttunk a darabban. Trtxt Amerikai szerző darabja a Magyar Színháziban. Unalmas, logikátlan darab, naiv, mint a középszerű amerikai, tele enyhe félreértésekkel és a nyilvánvaló befejezésre szóló utalásokkal. A kritikát - lan uézőnek azonban őszinte mulatság, mert van benne valami vaskos, bursikóz amerikai derű. olyan lélek, mely még idegen az európai előtt. Éíetre-hatálra Galsw orfhy-darab a Nemzeti Színházban. A küzdelem az ősi birtokának nyugalmát megvédeni akaró büszke arisztokrata és a hiú, telve rgödött pénzember kbajit folyik le. Kettejük harcát azonban egy harmadik rész végig, egy ártatlan asz- szony, a pénzember menye. Hideg, hűvös angol levegő áramlik ki a Forsyto Kaga szerzőjének e darabjából, nem feledkezve meg az iró arról, amire mindig is vállalkozott, az angol életet pécéző iróniájára, mely végül az arisztokrácia ellen való prédikációban kulminál. A színpadi alakítás jeles volt. Ösmgysága őrangyala Jaques Dévai vigjátéka a Vígszínházban eltérés a régigyártmányu francia bohózatok technikájától, mert nemcsak a helyzetkómlkumok adta lehetőséget aknázza ki, hanem a darab a játszó- személyek karakteréből is fejlődik. Egyelőre tehát kevert módja a darabirásnak, de hatásában érdekes és értékesebb is. Egy gyönyörű inondaine-rő a főszereplő, aki halálosan szereli a férjét, de büszkeségből elhagyja. A játék menetében valóban nem is tér vissza többé a férjéhez, de ahhoz sem, akit pedig férje elleni orvosságul szerződtetett, a fiatal fiúhoz. A darab, ha nem is egészen irodalmi, mindenesetre túl van a* átlagtbohóratek nívóján. Trojka Fazekas Imre szánta export-darabnak a Magyar Színházban s egy fiatal rendező, Vaaa&ry János ügyeskedett eredeti megrendezésével. Filmszerű mese, orosz deportáltak között játszódik, noha t darab tanulsága szerint nemigen fámért m orosz lelket. De rutinos iró munkája. Éva grófnő Martos—Szirmai-operett a Király Színházban. A darab tárgya érzelmes, háborús történet a férjről, aki az esküvői oltártól egyenesen a harctérre siet. Különféle távollétek, uj szerelmek, hazautazás! kalandok, vidám mellékfigurák mellett végűi is minden jól végződik: a férj egy orooz kislányt vesz el, hajdani felesége pedig újabb szerei méhes kerül. Szirmai muzsikája pompás, találó, méló- dükus. Hópehely Riimszki—Korzakov operája a Városi Színházban. Finom, kedvet* librettó a télkiráíy és a tavasz- tündér gyermekéről, HópehelyrőL, akinek nem szabad szeretnie, mert elolvad a szerelmi melegtől. Buja színekben gazdag zene Rimszki—Korzakov operája, virtuóz hangszerelő munkája, melyei a színház orosesztere ée együttese jól tolmácsolt. (—tihyvi—) (•) Coué kísérleti előadása. A szuggeezció csodái. Hardt León 'berlini pszichológus kísérletei egyenesen bámulatosak és a csodával határosak. Sok látogató hagyta el egészségesen a mutatványok hatása alatt az előadótermeit. A kísérlet február 15-én, szerdán lesz a prágai terménytőzsde épületében (Havlickova nám.). Jegyek az összes elővételi helyeken. (*) Lady Macbeth aszpirint szed. Londonban tudvalevőleg Shakespeare Hamletját modern ruhákban adták elő, az előadásnak azonban csak részben volt sikere, mert a dráma neon bírja el * modern rendezést. A bankettjelenetnél pezsgőt éa ■whiskyt szolgáltak fel és cigarettákat osztogattak. Lady Ma ebeik, aki álmatlanságban szenved, aszpirint adatott magának a pezsgőhöz. {*) Piscator Prágában. Piscator, a legmodernebb berlini rendező, aki most ToHer drámájával: ,*Hoppla, élünk" járja be Németországot, áprilisban társulatával Prágába is ellátogat (*) „Ének * fokiról" Gustav Mahíw „Ének a földről" a legnagyobb müvét Prágában is előadják a legközelebbi filharmóniai hangversenyen. (*) Chaplin egy pesti fiatalember novellájából készít filmet. Budapestről jelentik: Kalser Bélának hívják azt a fiatalembert, akinek filmjét Chaplin fogja eljátszani a jövő szezonban. Néhány évvel ezelőtt Mmeoá Párisba, ahol filozófiát hallgatott, majd novellákat Irt Pertec •eboffT sem tudott állást kapni Novelláit megmutatta Karinthy Frigyesnek, aki megdicsérte és szép jövőt jósolt neki. Raiser Béla egyik novellájára többen a«t mondták, hogy a növeli© főhőse tökéletes Ohaplio- figura. Erre Raiser Béla raoenáriumoi csinált belőle és angol fordításban beküldte Chaplinnek, aki Hollywoodból azt válaszolta neki, hogy a legőeam- féfob etaagarftetái Wragfti <kM* gt «| fcfartafc
