Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-12 / 9. (1636.) szám
1928 Jaomár 12, ertHBrttfc Köz^zda^ágT A kartellek elfajulása ii. Prága, január 11. Egyes elmaradott gazdasági kultúrájú országok érezték meg először, liogy a korlátlan szabadverseny ellen védekezni kell, különben áldozatául esnek a gazdaságilag előrehaladottabb országok kizsákmányoló törekvéseinek .és gyorsabb ütemű fejlődésük is lehetetlenné válik. Megindul a vámvédelmi és elzárkőzási politika. Az ipari cikkek piaca szükebbre szorul és a védett belföldi piac fontossága egyre fokozódik. Az egyes termelési ágak elsősorban Amerikában kezdenek rájönni arra, hogy a verseny rossz dolog és érdekeiket a szűkülő piacon sokkal jobban biztosíthatják, ha versenytársaikkal megegyeznek a termelendő iparcikkek meny- nyiségére, árára, sőt a rendelkezésre álló piac egymás között való felosztására is. Mindaddig, míg az egyes iparágak Icar- tellszerü megállapodása csupán arra szorítkozott, hogy a túltermelést és az áron alul való kényszerült eladást elkerültes- sék, tehát a termelő jogos és a termelés folytatását lehetővé tevő érdekei megóvas- sanak, ez ellen alig lehetett kifogást tenni, hiszen a termelés költségeinek fedezése és a polgári haszon biztosítása nélkül életképes és állandó termelés el nem képzelhető. Csakhogy evés közben jön meg az étvágy és a kapzsi önérdek eugalmazására a kartellszerü megállapodások mihamarabb elhagyták a védekező állást és kezdtek támadó, kizsákmányoló jelleget ölteni. A cél sok esetben azzá fajult, hogy valamely iparágon belül jól kiépített monopolisztikus helyzet teremtessék, amelynek segítségével — a termelés korlátozása és az árak emelése utján — a fogyasztókat minél jobban megsarcolhassák. Lassanként uj jelszó vált uralkodóvá: kis forgalom, de nagy haszon, azaz kis termeléssel és kevés munkával minél nagyobb és biztosabb nyereségre szert tenni. Csakhogy a fogyasztók egyúttal termelők is, avagy a társadalom részére más fontos munkát végző egyének, akik csak ideig-óráig tűrik el az egyoldalú drágítását bizonyos termelő osztályoknak és természetszerűen ez ellen előbb, vagy utóbb akként próbálnak védekezni, hogy a maguk termékeinek, illetve a maguk munkájának árát szintén felemelik. És ugyancsak rájönnek arra a tetszetős gondolatra is, hogy egymással szövetkezve, megpróbálják a maguk részéről is kevesebb terméknek és kevesebb munkának minél jobb áron való értékesítését. Ennek a termelést megállító, illetve csökkentő s másrészt az árakat emelő versenynek természetesen csak az lehet a súlyos és végzetes következménye, hogy mindenki végeredményben rosszul jár, mert a mennyiségileg nem emelkedő, sőt csökkenő fogyasztási cikkekből végül is mindenkire csak kevesebb juthat. Amit tehát mint termelők megnyernek az árdrágítások révén, utóbb elvesztik, mint fogyasztók a más termelőktől vásárolt szükségleti cikkek magasabb árában jelentkező vámon. A kartellek elfajulása tehát nagy veszedelmet jelent a gazdasági életre, mert a termelés védelmének és megszervezésének tetszetős jelszava alatt tulajdonképpen a termelés lendületes fejlődése elé emelnek gátakat és lehetetlenné teszik a gyorsan szaporodó népesség életfen tartását így hát ez az elfajulás épp úgy, mint a szabadverseny túlzásai is, végeredményben termelési és szociális válságot. idéznek elő. A gazdasági élet oromzatán álló s a dolgok helytelen irányú alakulását észrevenni hivatott államhatalomra hárul a feladat, hogy megfelelő törvényhozási rendelkezésetekéi és közigazgatási intézkedésekkel útját állja anvAjc, hogy a kartellek elfajulása révén be ne következzék a gazdasági „belhim omnium conlra omnes,(, amelynek végeredménye nem lehet más, mint általános, mindent elbontó drágaság. A kartellek megrendszabályozásáuái a legfontosabb elvnek kell lenni, hogy a kartell neon lehet termelést korlátozó és árakat emelő, könnyen nyereséget hajszoló, gazdaságellenes szövetkezés. Minden ilyen célzatú megállapodást önmagában véve semmisnek, kötelező erővel nem bírónak kell nyilvánítani és az ily szövetkezésekkel szemben az állam- hatalomnak rendészeti és adóztatási intézkedésekkel erélyesen fel kell lépnie. A kartel- Ieket termelési, üzletviteli és adózási szempontból hatóságilag szigorúan ellen kell őriztetni és rá kell szorítani arra a helyes gazdasági útra, hogy a szövetkezés nagy gondolatát és az abban rejlő védelmet arra használják fel, hogy a termelést fokozatosan, tervszerűen emeljék és nyereségtöbbletre csupán tökéletesebb termelési berendezkedésekkel és a termelési költségek gazdaságos csökkentése utján törekedjenek. A berlini fé'zssS® technikai újításai Berlin, január 11. A berlini börzén j-e- ientókeny technikai változtatásokat készítenek élő, amelyek a "börzét a legmodernebb intézménnyé fejlesztik. Eddig a kurzusokat egyszerűen krétával jegyezték a táblákra, most azonban elektromos világitásu táblák lesznek kifüggesztve, amelyek áttekintést nyújtanak nemcsak a nyitási kurzusról, hanem a kurzusok ingadozásáról és a zárókur- nusrról is. Arról is gondoskodnak, hogy a börzeügyletek lefolyását az érdeklődők az épületen kiviül is megfigyelhessék és olyan technikai berendezést konstruálnak, amely a kurzusokat a villamos táblán való megjelenésükkel egyidiöbén a főváros és a vidék összes érdeklődőivel közölheti. 7412 millió korona a bankjegyforgalom. Mint tegnap jelentettük, a bankjegyforgalom január első hetében kerék egy mdlliárddal csökkent. A forgalom jelenleg 7412 milliót tesz ki és csak 70 millió koronával nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A hitelintézetek a zsirószámiáira tömegesen fizettek be. Ezek a befizetések 646 milliót tettek ki, amiáltal a kamatmentes követelések szaldója 1335 millióra emelkedett- 1927 párhuzamos hetében a zsiróezám- lára való ‘befizetések még nagyobbak voltak, 808 milliót tettek ki és a szaldó 1680 millióra rúgott. Ezt abból lehet megmagyarázni, hogy a bankok a Nemzeti Banknál devizákat vásároltak, ami abban jutott kifejezésre, hogy a készlet 129 millióval csökkent. A Jegybank külföldi fizetési eszközei 2295 millióra estek, de még mindig 184 millióval több. ez, mint tavaly. A Nemzeti Bank kölcsöniiz- lete január első hetében nem emelkedett erősen már csak azért sem, mert 13 millió értékű bount eszko rop háltak, amiáltal az állomány 42 millióra emelkedett. A váltótároa 3.4 millióval 77 millióra ■emelkedett a múlt évi 175 millióval szemben. A lombard 23 millió a múlt évi 55 millióval szemben. Az egész kölicsönüzlet forgalma 142 millió, a tavalyi 260 millióval szemben. Vagyonié adásra eddig 5170 milliót fizettek be (tavaly 4972) és a bonnok kifizetésére 345 milliót tartalékoltak. A banijegy- forgalom vatutáris fedezete 46% és a bank kulcsa szerint 77.4%. A berlini cukontárgyaLások. A csehszlovák, német és lengyel cukoripar képviselődnek Prágában decemberben lefolytatott tárgyalásai során megegyeztek abban, hogy a három ország képviselői a tárgyalásokat január 18. és 19-én Berlinben fogják folytatni. Néhány nappal ezelőtt Berlinből javaslat érkezett, hogy a tárgyalásokat egy héttel halásszák el, mert technikai okokból a német megbízottak nem tudtak volna megjelenni az ülésen. Tegnap azonban a német cukoripar eürgönyileg közölte, hogy a tárgyalásokat 18-án és 19-én megtarthatják. A cukoripar közös választmányának mad ülésén a ■berlini tárgyalásokkal foglalkoznak. Uj beruházási értékeik a k orlátforgal ómban. A prágai tőzsdekamara legközelebbi ülésén azzal a javaslattal fog foglalkozni, hogy az eddig csak az ■exétapiacon jegyzett Kassa—oderbergi vasúti prioritásokat és az osztrák é6 magyar Caisse Commu- ne-járadékokat a kortátforgalomba áttegyék. Értesülésünk szerint a pénzügyminisztérium ezt a javaslatot jóvá fogja hagyni- Arról is tanácskoztak, hogy egyes állami beruházási papírokat a kulisz- forgalomba vegyenek fel, de étitől eltekintettek, mert ez megnehezítené az árfolyamezaibályozást. Ugyanebből az okból állami kölcsönök hivatalos határddőüzletének itervétííl is eltekintettek. Csehszlovák és osztrák számlára egyre élén- kebben koresik a magyar gabonát. Budapestről jelentik: A műit év utolsó hetében megindult külföldi érdeklődés az utóbbi időben nap-nap után fokozódik, úgy, hogy a gabonatőzsdén is a külföldi vásárlások irányították a piacot- A belföld részéről a kereslet egészen jelentéktelen, annál élén- kebb azonban a vételkedv csehszlovák és osztrák részről la búza, rozs és tengeri iránt. Ausztria részére a Getreide A. G. bécsi cég a legfőbb vásárló, amely a bécsi malmok számára veszi össze a rozsot, búzát. A csehszlovák malmok főként keverési óéira alkalmas búzát keresnek, de nagyobb tételekben vásá rolj ált a határvidéki állomásokon a tengerit ás, amelyből a kínálat Magyarországon tartózkodó. 600 millió kor imával emelkedtek 1927-ben a prágai takarékpénztárak betétei. A bárom nagy prágai takarékpénztár betétállománya a mull évben 600 millió koronával emelkedett, ami legjobban illusztrálja a tőkeképződés mérveit. Vasúti áruforgalom decemberben. Decemberben a csehszlovák vasutak áruforgalma 510.642 vágom tett ki. Ebből 4-4S.951 vagon esik a belföldi forgalomra és 61.691 a külföldi szállitásokra. 1926 decemberével szemben az áruforgalom 10.529 va- gon szállít mán nyal növekedett a belföldön és 11.340 vagonnal csökkent a külföldi szállítás. A cukorkampány kezdete óta 1927 végéig a cukoripar céljaira összesen 450.512 vagont állítottak be. Faeladás Gölnicbányán. Göinicbányai tudósítónk jelenti: A város az ezidén kitermelendő famennyiségre e napokban tartotta meg az árverést. A legjobb ajánlatot a gölniovolgy: fakitermelő részvénytársulat tette köbméterenkintt 99 90 kor<r- mával, amit a városi képviselőtestület el is fogadott ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd s tőzsdezárlatkor gyengülő a prágai értéktőzsde Prága, január 11. A tőzsde ma is szilárd volt, mert a Nemzeti Bank első január heti kimutatását kedvezően ítélték meg. Az érdeklődés előterében álló kulisaértékek javultak. A korlátban építkezési és cukorértékek iránt mutatkozott érdeklődés. Később realizációk következtében az árfolyamok egy kissé lemorzsolódtak. A bankpiac és a beruházási piac szintén szilárd volt. Az exótapiac nem változott. Az ipari részvények piacán javultak: Első Pilseni és Budweisi Sör 75, Nordbahn 40, Söhoeller 30, Pozsonyi Kábel 25, Cseh Cukor, Kolirni Szesz 20, SeUáer 15, Skoda 13, Apolló 11, Prágai Vas 10, Egyesült Gyapjú 9, RinghoffeT 7, Tejipar 5, Krizáik 4, Poldi 3 koronával. Gyengültek: Északcseh Szén, Noídbahn-bonnok, Első Brünni Sör 40, Cseh Kereskedelmi, Berg és Hűtlen 20, Aussigi Vegyi 16, Solo és Prágai Malmok 15, Cseh—Morva 10, Nyugatcseh Szén 7, Brünni Gépek, Alpine 2 koronával. — A bankpiacon Zsivno 6, Sporo 2, Országos 3, Cseh Unió és Cseh Eszkompt 1 koronával javult- Nemzeti Bank 30, Osztrák Hitel 15, Sloven ská 2 koronával gyengült. — A beruházási piacon a 4.5%-os IV-ik és a 3.5%-os IV-ik 75, az 5J5%-os IV-ik és a 4.2%-os pót 35, a 3.5%-os pót 25, a 6%- os IV-ik 10, a prémium-, a lisztkölcsön és konzol 5 fillérrel javultak. Konvertálható 20, hadiszállítások 25 fillérrel gyengültek. + A prágai devizapiacon Berlin 9.2, London 0.04, Milánó 0.021, Páris 0 04 koronával javult, Bu dapest 0.1, Becs 0.175 koronával gyengült. + Üzletté len a budapesti értéktőzsde. Tőzsde- nyitáskor az irányzat változatlan árfolyamokkal nyugodt volt. A spekuláció tartózkodó volt, úgy. hogy az üzlet nem tudott kifejlődni. Egyes kisebb árfül yamlemorzsolódásokon kívül, amelyek mini' malis határok közt mozogtak, nem történt semmi. A tőzsde nem egységes irányzattal zárult. Egyes a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékpapírok közül a Moktáx 97, Török szent miklósi 16, Pestszentlőrinci 44.20, Részvénysör 128.50 pengőt ért el + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Az alap hangulat nem volt barátságtalan és a legtöbb cseh' szlovák és magyar arbiitrázsérték fedezetre javult. Később ezeken a piacokon üzletteleuség állott be és a spekuláció érdeklődése a korló tértékek felé irányult. A korlátban szállítási, vegyi, vas-, mentán-, textil- és oukorr ész vények iránt érdeklődtek és csehszlovák értékeket részesítettek előnyben, Az üzlet nyugodt volt. Járadékok nem változtak lényegesen. + Kedvetlen a berlini értéktőzsde. A montán- értékek nyomottak voltak és 2—3%-kai gyengül tek. Káliértélkek egy kissé lemorzsolódtak. Festék ipar 3%-o.t vesztett. Villanypapirok nem voltak egységesek, egyesek 2—4%-kal javultak, mások 4%-kal gyengülitek. Egyes géprészvények 9%-kal gyengültek. A hajózási értékek 2%-ot vesztettek és a speciális értékek piaca nem volt egységes. Később teljes üzletteienség uralkodott és az árfo ■lyamok tovább lemorzsolódtak. ÁRUTŐZSDE-f Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aus^ig loko prompt 19125—195, kikötő 191.25.-P A brünni terménytőzsde irányzata gyenge volt. A következő árakat jegyezték: 77—80 kg-os morva búza 221—224, 74—76 kg-oe 218—220, szlovenszkói búza 221—223, rozs 224—227, exportárpa 217—227, la árpa 207—217, merkantilárpa 197—207, zab 182—185, uj szlovenszkói tengeri 150—152, aprószemü 139—140 ab Petro- vitz, uj mák 600—620, holland kömény 700—725, lucerna 2100—2200, takarmányliszt 160—165. + A pilzeni terménytőzsde változatlan. Hivatalosan a következő árakat jegyezték: lencse 425 —600, román aprószemü tengeri ab Oderberg 148—150, édes laza széna 45—55, préselt 55—65, takarmányszalma 26—28, kenderpogácsa 200— 205, mák 450—600, holland kömény 690—700, 2. számú burmarizs 281—295. + A nagyszombati terménypiac. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A január havi első nagyvásár a szokottnál mozgalmasabb volt. Élénk kereslet mellett a behozott 12 vagon szekéráru a kora délelőtti órákban elkelt. Búzában némileg tartózkodó volt a vételkedv, az árpa ára lanyhult valamelyest, a többi áru ára a múltbeli nívón mozgott. Zab csak kis tételben került eladásra. Árak: Búza 220—223, árpa darálásra 180—185, merkantilárpa 205—210, jóminöségü árpa 210—215, elsőrendű sörárpa 215— 220, zab 180—188, rozs 220—224, tengeri 165—170, plombáit francia lucernamag 20—21, plombái ai lan lucernáimig 14—17, pecsételt lóheremag 16—17, közönséges lóheremag 9—11 korona kg.-ként; dió 50—7, mák 6.25—6.50, bab 1.70—1.80 korona kg.- ként; korpa 138—142 ab állomás. + A budapesti gabonapiacon az irányzat csendes volt. A következő áraikat jegyezték: Tisza vidéki búza 31.15—31.30, felsőt iezai 30.95—31.10, dunántúli 30.90—31.05, rozs 29, takarmányárpa 26— 27, eörárpa 29—33.50, tengeri 23.25—23.50, zab 26.50—26.75, repce 48 —50, köles 23—24, korpa 20.30—20.50 pengő.-f A berlini terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 232—235, rozs 234—237, árpa 220—206, zab 200—211, tengeri 219—221, búzaliszt 90—84, rozsliszt 31—33.75, korpafélék 15, repce 345—350, Vlk- tória-borsó 51—57, apró ehető borsó 32—35, takarmány borsó 21—22, peluska és lóbab 20—21, bükköny 21—24, repoepogácsa 19.70—19.80, lenpogácsa 22.10—22.40, szórazszelet 12.20—12.40, birr- gonyareszelék 22.40—23.40. + A havrei gyapjú piacon a januári árut 17.70- nel, a február—júniusit 17.50-nel jegyezték. + A tengerentúli gabona,piacokon gyengülő irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Csikágó: Búza mára. 428.25, máj. 129.37, juh 125.12, tengeri mára. 86.87, máj. 90.12. júliusra 92.12, zab mára. 5825, máj. 54.50, rozs márc. 1.07.37, máj. 107.87. — Newyork: Búza hard winter II. 144.87, red winter II. 146.27, mixed dnrum 135.37, nor- them mánitóba II. 160.62, rozs II. 120.62, tengeri mised western II. 90.62. — Winnipeg: Búza máj. 135, jun. 134.50, zab máj. 63.25. — Kansas City: Búza red winter II. prompt 148.75. — Minneapolis: Búza I. northem spring prompt 130.50. Cseltfiizlo^álá: £jé^iól»axil£9 sa.«fsm Banka Ceskoslovenskffch Leáll Alaptőke: 70,000.000 K2. ó kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Távirati cim: „LEGIOBANKA". Tartalékalapok: 40,200.000 K8. Szlovenszkéit és Podkarpatská Huss Fiókoki Berehovo (Beregszász).Bratislava, Nővé mesto n. Váhom, Piesfany, Poprád, Zvolen. AffiZlált intézeteki Chust, Hronsky Sv. Kriz, Kezmarok, Komarno, Krompachy, Lucnnec, Michaloyce, Mukaöevo, Oslany, Párkáfi, Rim. Szobota, Roznava, Spisská Nova Vés, Spisské Podhradie, (Ipolyság), Tecevo, Tornal’a, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, ^eliezovce és Zilina. idénybeli váltóiizleteki Spiiské Vlachy, Sahy Poprad-állomás, Lubochna, Sliac-fürdő, Stary Smokovec, Strbské Pleso és Tatranská Lomnica. Külföldi affiliált intézetek AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ., Wien I., Scbottenring 18., JUGOSZLÁVIÁBAN: Komercijalna Banka d. d. Zagreb és Ljubljana., A BALT! ÁLLAMOKBAN: Latvijas Privatbanka, Riga 9 A prágai értéktőzsde árfolyamai: 1/11 1/10 1923. évi kincstári utalvány — 1924. évi kincstári utalvány —— — Nyereménykölcsön.............. 101.35 S9.95 fihe-os beruházási kölcsön . 101.75 100.85 6°/0-os lisztkölcsön.............. ’.01.9j 100.60 6°/c-os Államköcsön.............. 10140 u>i,(5 Morva orsz.-köles. 1911. 4'/>% t9-5t —— Morva orsz.-köles 1917. 5% . U7.S0 93.— Prága város 1913. köles. 5% É2.75 — .— Prága város 1919. köles. 4% - •- — Briinn város 1921. köles. 6% Pozsony város 1910. köles. 4 % 100.— Prága városi takrpt. 4 °/o • • Csl. vörös kereszt sorsjegy . 30.Magv. 5 frtos vörös kereszt. —■— — Magy. jelzálog sorsjegy . . — Budapesti Bazilika sorsjegy — Agrárbank ........................... 465.- 458.— Cs eh Union Bank................. 413.60 399.60 Le számítoló................ 437.60 421. Cs eh Iparbank....... 430.- 4M .50 Pr ágai Hitelbank...... 608.— 587.— Szlovák Bank........................ 191.60 189.Zivnostenska ........ 5t7.50 58f.60 Angol.-Cslov. Bank. .... —27.— Osztrák hitel........................ 816,— 821.50 Bécsi Union Bank.............. —•— Wi ener Bankv.................... . *41.60 141.50 Ju goslovenska-bank .... 66.75 56.75 Nordbahn................... 6440.— 6433.— Cseh cukor............................... 90.— U3o.— Ho rvát cukor...... 383— 395.— Ko lini műtrágya................. 696.— 682— Ko lini kávé........................... Ko lini petróleum. ..... Kolini szesz ......... 2420.- 2890,— Tejipar r.-t........................ 1725.— 1735.— Első pilseni sörgyér .... -.- — Breitfeld-Danék................. —-.— La urin és Klement..... —— .— Ringhoffer...............................ll«7.50 1097.50 Cse h északi szén................. 3250.- 3452 60 Cseh nyugati szén.............. 577.50 641.— Al pine................. 2(9.- 214.50 Po ldi..................................... . 763.- 009.Pr ágai vasipar..................... t7C0_ ió70.— Sk oda............................. . 1286.- 1214.—. Po zsonyi kábel ......% 2437 50 8485.— Inwald ........................ Si6.— 88á>—
