Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-12 / 9. (1636.) szám
1928 jannár 12, csütörtök. 2E nri1- iv ti r MŰSORON KÍVÜL — BACCARAT — Párig, Január 7. Egy francia törvény, amit, ha jól tudom, a háború alatt holtak, megtiltja, hogy a szájnál preiektura Paris körül száz kilométer körzetben engedélyt adjon nyilvános hazárdjátékra kaszinónak, klubnak, fürdőigazgaté- eáguak vagy bármilyen más testületnek. Ez a törvény szellemes és sok benne az emberismeret, amit törvényekről általában ritkán lehet elmondani. Számol azzal, hogy az ember esendő állat, akii a játék örök időktől az idők végéig csábítani fog; de számol főképpen azzal, hogy mindenki, még az is, aki különben nem játékos, enged a csábításnak, amit megszokott környezetétől távol, idegen helyen nyújthat a játékaLkalom neki. Párisban millió és millió ember él, akiknek, bár ezer ós egy a városban a hazárdjáték alkalma, nem jut eszükbe, hogy beiratkozzanak a számos tri- poí-k valamelyikébe: eszükbe nem jut barátot vagy ismerőst keresni, aki bemutassa őket egy klubban s különben is indignálva utasítanák el maguktól a hazárdjáték gondolatát. Talán röstellenék is, ha ismerősökkel találkoznak egy párisi tripot-ban, — de ugyanezek a derék emberek, csak meg kell nézni a francia fürdőhelyek évvégi nyereség! statisztikáját, minden év júliusában és augusztusában vörösen és izzadva szoronganak a francia tengerpart kaszinóinak kárlyaszobái- ban s hordják az „erre szánt pénzt*’ engedelmesen a tripot-vállaikozók zsebébe. Minden francia különben is született játékos s ahogy minden németben, ha nagyon megvakarod, találsz egy kevés katonát, úgy minden franciában, nem is kell nagyon vakarni, van valami a hazárdőrből. A franciák játékdühét nagyszerűen ismeri és évközben a lóversenypályákon szemérem nélkül ki is használja az állam — százezrek játszanak, százmilliókba játszanak s az állam szemrebbenés és szem- forgatás nélkül fölözi le a játékszenvedély fölöslegét súlyos jutalékok alakjában. Parisban, ami igy félti a polgárai erkölcsét, hogy százkilométeres körzetben erényövet húz a város teste körül, a lóversenylerok mellett ötvenhárom tripet működik, ahol a citoyen elvesztheti a pénzét, — de az ötvenhárom tripot Párisban valahogy enyhébb veszély a párisinak, mint az a harminc-harmincöt nagy és kis fürdőhely, ahová néha éjt-napot egybevetve utazik epressz-vonatokkal, hogy friss levegőben és napsütésben veszíthesse el a pénzét. Chamonixban éppen olyan dühös játék folyik., mint Nizzában vagy Cannesban, vagy Deauvilleban, de nemcsak a luxushelyeken, hanem a legszerényebb polgári és családi tengerparton is működik egy homályos kis kaszinó, ahol délután gurul a ltilenc- számjegyü ruletté s este meg keveri a crou- pier a baconrat-kártyákat. Nincs az a francia, aki ellenállana a kártyának, ha egyszer nincsen odahaza, a városában, a környezetében. Otthon, ott fogják az elvei, a nevelése, a kispolgári erkölcsei. De ha Páris valamelyik kapuján kitette a lábát, nem fogja többé semmi. Az más, Párison kívül... Ahhoz már hálőing kell és utazás és vasúti jegy és szmoking és helyzetváltoztatás, hotel és fürdőkád, az idegenszerűség atmoszférája, amiben mindig van valami felelőtlen. Az állam ezt nem is bánja: akinek pénze van, hogy utazzon és szórakozzon, az költse el a pénzét, amire akarja: baccaratra, ha okosabbat nem tud. De a finom ebben a törvényben, ez a százkilométeres erényöv Páris körül. Száz kilométer, mi az ma? Annyira semmi, hogy még nem is számit helyzetválloztatásnak, de annyira már valami, hogy megvan benne a távolság, az ünnepnap, az idegenszerűség varázsa, különösen ma, amikor minden valamirevaló játékosnak megvan a maga hatlovas utója. Száz kilométer, az másfélóra ebéd után közepes tempóban egy közepes autóban s vacsorára már vissza lehet az ember. Száz kilométer. ahhoz nem kell podgyász, se hálóing, se alibi. Száz kilométer, az még Páris és már mé'psem Páris. A környékbeli vasút is elvisz odáig, szükség esetén a villamos is elvisz adáig. De száz kilométer, ott. már nincsen szomszédasszony és irodafőnök, nincsenek kellemetlen és megalázó találkozások, vagy ha igen, hát nincsen mellékizük. A hivatalnok, akit a főnöke Párisban egy tri.potban kártyázás közben talál, megbízhatatlan hivatalnok, de száz kilométernyire Párisiéi magánéin Ler, aki kirándult s kártyázik, hogy a legközelebbi vonatig agyonüsse az időt. A leghíresebb kaszinó Páris közelében E 'gbiené volt. Tizenkét kilométer Páristól, a villamos visz oda. Van tó, erdő s van egy szép kaszinó, ahol békében híres és mérges játék folyt. A hely föllendült, villák épültek, hotelek, lóversenytér, tenniszgrund. Mindez a kaszinó kedvéért. Mindezt a baccarat fizette. Egv félóra a villamossal s a deplacierozott párisi lelkiísmeretfurdálás nélkül kártyázhatott Az erényöv aztán megfojtotta Enghient Is, ahol a tó megmaradt, de a hotelek üresek s a kaszinó tűzfalait ellepte a moha és a folyondár. Egv pár idősebb vesebaios kitár még néha Enphienbe, de a virágzó telep nagyjából tönkrement. Esténként nem csendül a croupier hívogató szava és ábrándos poin torok. nem lepik el a ló körül a kies ber... x-.--------v- . keke t, hogy holdlényben átszámolják a nyereséget. Kién ne va plus, igazán nem megy többé semmi Enghienben. Ezt az alvó Csipkerózsát akarja most feltámasztani egy társaság, aminek tagjai természetesen a kaszinó volt részvényesei s a királyfi, akit megbíztak, hogy az életet hozó csókot lehelje oda a szunnyadó kaszinó homlokára, egy frissen alapított napilap, ami „La Ruineur** cimmel Párisban elég zajt csinál. Ennek a napilapnak egyik bevallott célja, létalapja, programja és ambíciója: kiverekedni az engedélyt, hogy Enghienben megint bacca- rat-t játszhassanak. Ezt nyugodtan és pirulás nélkül ismeri be, ami napilapnál figyelemreméltó kvalitás. Vissza a kaszinót Enghiennek! — hirdeti széles vignettákkal a lap homloka. Csukják be az összes párisi tripot-kat, vagy engedjék meg a játékot Enghienben isi — kiabálja. A Piacé Pigalle-on, a régi „Rat Mórt” helyén tegnap nyitottak meg egy uj tripot-t, hirdeti a „La Rumeur". Az ötvennegyediket Párisban. Mi lesz Enghiennel?... Csakug>an, mi lesz Enghiennel? Miért erkölcstelen az Enghienben, amit nyolcvan kilométerrel odébb megtűr és támogat az állam? Soha napilap még különösebb programmal nem indult. Napilapok általában fen költ eszméket szoktak induláskor homlokukra tűzni, mint szabadság, hazafiság, függetlenség, íöldmivelés. Ez az első eset, még a francia sajtóban is, hogy egy napilap a boccarat-t tűzi programnak a homlokára, mint egy zászlót. Aki ismeri Párisi, nem csodálkozik, ha a programnak sikere lesz. (rn. g.) Á megalázott asszony és a szerelmes katona véres drámája Besztercebányán Közös elhatározással a halálba — Az volt az utolsó kívánságuk, hogy temessék őket egymás mellé Besztercebánya, január 11. (Saját tudósítónktól.) A házastársak ólet-haláira menő marakodása és a titkolt, rejtegetett szerelem szolgálnak hátteréül annak a megrázó kettős szerelmi öngyilkosságnak, amely tegnap délelőtt játszódott le Besztercebányán. Nadern- linszky Antal, az állami gépműhely 38 éves lakatosa boldogtalan családi életet élt, aminek javarészben a férj volt oka, mert mulatós, duhaj ember létére nem adott pénzt a háztartásra s emiatt napirenden voltak a veszekedések. Eleinte csak szóval háborúskodtak egymás ellen, később azonban a férfi tetllegességre is ragadtatta magát s a házbeliek nem egyszer rémült sikoltozást hallottak a lakásból. így zajlott le a szerencsétlen házasélet legutóbbi hónapokig, amikor az elhanyagolt és minduntalan megalázott asszony vigasztalóra talált Bekény Ferenc 21 éves nyiirai illetőségű katona személyében. A barátságból szerelem fejlődött és amikor a férj észrevette, hogy az asszony szive másfelé húz, még gorombább és brutálisabb lett. A szerelmesek kivezető utat kerestek a tarthatatlan helyzetből, de nem tudtak megfelelő megoldást találni, a fiú szűkös anyagi viszonyok között élt, nem merte vállalni az asszony eltartását és mert más mód nem kínálkozott, megbeszéltéi, hogy a brutális férj elöl a másvilágra menekülnek. Hétfőn Nademlinszky Antal Prágába utazott gépészeti szakvizsga letételére és még aznap délután kopogtatott az asszony ablakán szerelmese. Együtt töltötték a délutánt és együtt maradlak éjszakára is, az utolsó éjszakára, melyen elbúcsúztak az élettől. Másnap délelölt tiz órakor a lakásban két revolverlövés dördült. A szomszédok összefutottak, az udvarról behatoltak a lakásba, melynek padlóján hatalmas vértócsában találták meg az asszonyt. Utolsó erőfeszítéssel felkönyökölt és szaggatott. reszkető hangon vallotta: — Együtt határoztuk el a halált ... talán igy jobb lesz ... * Az ágyon, kis vérrozsával a halántékán holtan hevert szerelmese, a fiatal katona. Egy pár perc múltán az asszony egyik szomszédnője karjai között kilehelte lelkét. Halottaskocsi jött értük és a szerelmi tragédia két áldozatát egymás mellé fektetve szállította be a kórház hullakamrájába.. A szerelmi dráma színhelyére rendőri bizottság szállt ki, amely átvette és felbontotta az öngyilkos szerelmes pár búcsúlevelét. Közös levélben búcsúztak és bejelentették, hogy közös elhatározással mennek a halálba. Egyetlen kérésük van: hogy az emberek méltányolják azt a nagy szerelmet, amely őket az életben összefűzte és temessék holttesteiket egymás mellé. A holttesteket törvényszéki bizottság boncolta fel és megállapították, hogy az asszonynak szivét sértette meg a golyó, a férfi pedig egy jól irányzott koponyaiövéssel vetett véget életének. Asszonytragédia — leáeytragéáia Prágában Az operációtól való félelmében öngyilkos lett egy prágai tábornok felesége — Egy hivatalnolmő méreggel vetett véget életének kevéssel az esküvője előtt Prága, január 11. Prágában az 1928-ik év az öngyilkosságok jegyében indul meg. Tegnap egy fiatal, feltűnő szépségű leány dobta el magától az életet eddig ismeretlen okból, ma pedig egy tábornok felesége távozott az élők sorából, mert rettegett a műtőasztal vélt gyötrelmeitől. S. tábornok, prágai lakos felesége már ho3Z- szablj Idő óta betegeskedett. Vérszegénységben szenvedett, állandó fejszaggatása volt és amúgy is gyönge testalkata az állandó betegeskedés következtében mind kevesebb ellenállást fejtett ki a fenyegető kórral szemben. Mindehhez járult, hogy az asszony testében belső daganat támadt s az orvos, aki az asszonyt megvizsgálta, sürgős műtéti beavatkozást ajánlott Az asszony, akit férje az orvostól hazakisért, valósággal kétségbeesett afölött, hogy az operációs asztalra kell feküdnie s ez a gondolat iszonyú rémülettel töltötte el. A tábornok mit sem sejtve felesége kínzó gondolatairól s belső gyötrelmeiről, reggel, mint rendesen, eltávozott a lakásból, hogy hivatalába menjen. Mikor délben hazatért, legnagyobb megdöbbenésére feleségét a lakásban felakasztva, hidegedő testtel találta. A telefonon el "hívott orvosok a szerencsétlen asszonynál már csak a beállott halált tudták konstatálni. A vizsgálat megállapította, hogy a boldogtalan nő még a délelőtti órákban követte el tettét. A másik feltünéstkeltő öngy-Lkosság tegnap történt. Roubicsek Ida prágai naagánhívatalnoknő tegnap délután asszonynővére lakására ment s nővérétől engedélyt kért arra, hogy a belső szobában a pamlagra leheverhessen. A leány bement a szobába, amelynek ajtaját nem zárta el s nővére abban a hiszemben volt, hogy a hivatalból hazatért fáradt leány pihenni tért. Mikor később benyitott a szobába, buga mereven, élettelenül feküdt a pamlagon, eltorzult arcán borzasztó halálküzdelem nyomaival. A megrémült asszony orvost hivott, aki azonban már nem segíthetett az öngyilkos leányon. A vizsgálat megállapította, hogy a leány valami ismeretlen méreggel vetett véget életének. A szobában egy megfeketedett kanalat találtak, amelyből a leány minden valószínűség szerint a mérget felhajtotta. A nyomozás máig sem tudta megállapítani, hogy ki késztette a leányt az öngyilkosságra. Roubicsek Idán soha sem mutatkoztak az éíet- untság jelei, sőt az utóbbi időben egyenesen rig és boldog volt, mert jegyese, egy fiatal elektrotechnikus most tért vissza Franciaországból s a fiatal pár már a közeli esküvő napját is emlegette. Mikor a vőlegényt menyasszonya halálos ágyához hívták, óriási felindulás vett rajta erőt és lelkileg valósággal összeroppant. A vizsgálat csak annyit tudott megállapítani, hogy a leány állandóan egy kis szelencét őrzött magánál, amelyben nyilvánvalóan a hilálos Kucrget tartogatta, A vegyi vizsgálat, amelyet a szobában talált kanál fekete bevonaláról eszközöltek, kiderítette, hogy a méreg egy különös arauyvegyülék, amelyhez a leány egy ékszerészüzletben jutott, ahol alkalmazásban volt. Az öngyilkosság indokául csak egyetlen motívumot lehet elfogadni és pedig azt, hogy a leányt valami lelki fájdalom kínozta, amelyet gondosan titkolt vőlegénye és hozzátartozói előtt. Egyébként az is megállapítást nyert, hogy a leány anyja minden külső indok nélkül szintén öngyilkossággal vetett véget életének. QscsUletsértések per&őfüze Pozsony város közgyűlésén Pozsony, január 11. A város képviselőtestülete tegnap délután folytatta közgyűlését, amelyen kinos incidens játszódott le. A közgyűlés második napján napirendre került a kávéház.tulajdonosokuak ama kérelme, hogy a város a villanyáram óradiját 40-ről 30 fillére szállítsa le. A munkáspárti városatyák hevesen ellenezték a kérelem teljesítését, amely a városnak 220 ezer koronájába kerülne. Neumann Ferenc és Sipos Leó dr. a kérelem teljesítése mellett foglaltak állást, de érvelésüket Singer Jenő kommunista városatya gúnyos közbekiáltásaival állandóan zavarta. A' közbeszólások annyira izgalomba hozták Sípos dr.-t, hogy magából kikelve fordult Singer felé és rákiáltott: — Tartsa a pofáját, hülye majom! Singer visszavágott: — Tartsa maga! Hülye pofa! Sipos Leó dr. az incidens után az impar- lamentáris kifejezések miatt bocsánatot kért a polgármestertől és folytatni akarta beszédét. Singer újból megzavarta, mire a városatya indulatosan kiáltott reá: — Sie Dummkopf! t Az incidens a városatyák között nagy megbotránkozást váltott ki s valószmünek tartják, hogy a biróság előtt is folytatása lesz. A kávésok kérelmét egyébként a szociáldemokraták indítványára egyelőre levették a napirendről. Kesválaszfották Bnrsenland u! karmáfiyióíáf Sopron, január 11. Néhány nappal ezr ■előtt megírtuk, hogy Rauhoffer tanácsos, Burg-enland kormányzója, benyújtotta lemondását. A burgenlandi tartamánygyülés tegnapi ülésén Rauhoffer utódjául Rainer Antal dr. tartománygyülési képviselőt választotta meg. Mániát diákok a borsát r.£s> nemzeti Süáií6sá$iért Laibach, január 11. A nemzetközi diák- szövetség kongresszusának mai ülésén viharos jelenetekre került a sor, amikor a borvát diákságnak a kot1/csszushoz való átiratát felolvasták. A horvái diákok ebben az átiratban azt követelik, hogy őket külön egységként vegyék a diákszervezetbe és kívánságukat azzal indokolják meg, hogy a szerb szervezet a Lorvál diákokat nem képviselheti. Az átirat nemzetközi ankétet is követel annak a kérdésnek eldöntésére, vájjon a diákszövetség elismeri-e a horvátokat külön nemzetnek. A horvát diákok kívánságát a magyar és bolgár delegátusok támogatták. A vita rendkívül viharos lefolyású volt, végül is a kongresszus elhatározta, hogy a horvátok kívánságát visz- szautasitja, mert ennek a kérdésnek eldöntése a jugoszláviai nemzeti diákszövetség belső ügye. barc a sletfSni nemz?.!! szocfsMSk és kommunisták MzSíí Stettin, január 11. Tegnap este a nemzeti szocialista munkáspárt a Troubadur dísztermében nagygyűlést tartott, a gyűlésen azonban a vörös frontharcosok szövetségének mintegy negyven tagja és több más kommunista is megjelent, akik állandó közbekiáltásokkal zavarták a gyűlés rendes lefolyását. Az izgalmak végre is szenvedélyes verekedésben robbantak ki és a küzdelemnek számos sebosiittje van. Két nemzeti szocialista munkást életveszélyes sérülésekkel szállítottak a stettini kórházba. Csanbalssb átvette a nerzefi seresek ffivaranesnoksátát London, január 11. A Times Shangihai- ból érkező jelentése szerint Csamkaisek tábornok köriáviratban jelentette be, hogy a. nemzeti sereg főparancsnokságát átvette. Bejelentésében hangoztatja, hogy az északi csapatok elleni expedíciót továbbra máj. neon lehet juttatóLaai. 5
