Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-12 / 9. (1636.) szám
*028 január 12, csütörtök. A koalíció halogató munkája Prága, január 11. A koalíciós pártok nyolcas 'bizottsága Srámek miniszterelnök- helyettes elnökletéivel tegnap üllóst tartott. A bizottság elhatározta, hogy a lakók védelmének kérdésében ankétet hivat egyfbe, melybe szakembereket is bevonnak. A lakók védelméről szóló uj törvényjavaslat megszövegezésléihez csak az ankét befejezése után fognak hozzá s igy szükségessé válik a jelenlegi törvény érvényének meghosszabbítása néhány hónapra. A bizottság azonkívül a szociális biztosítás reformjának kérdésiével is foglalkozott. Ebben a tárgyban a közeli napokban folytatni fogják a vitát. Ennek következtében a kép viselőiház szociálpolitikai bizottságának ülése ismét eltolódik. Coolldse a kereskedelmi hajózást magánkézben akarja hagyni Washington, január 10. Coolidge elnök hosszabb nyilatkozatot adott Jones szenátornak a tengerészet kiépítésére vonatkozó törvényjavaslatáról, amely a kereskedelmi hajózást is állami ellenőrzés alá akarja helyezni. Az elnök véleménye szerint az Egyesült Államok kormányának nem kell több kereskedelmi hajét építenie. Egy olyan állami hivatal, amelyet a törvényjavaslat a kereskedelmi flotta igazgatására javasol, csak nagy nehézségekkel és jelentékeny pénzügyi áldozatok árán működhetnék. Ceo- lidge elnök tapasztalatai alapján ugv véli, hogy a kereskedelmi flottát a magánvállalatok kezén kell hagyni. Változás készül a magyar földreformban Budapest, január 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A magyar kormány törvényjavaslatot készített az Országos Birtokrendező Bizottság megszüntetéséről :és a birtok-reform uj rendszeréről. Tegnap Mayer János földművelésügyi miniszter elnökletével az érdekelt körök ankétet tartottak. Az ankéten Bethlen István miniszterelnök és Búd János pénzügyiminiszter is megjelent. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevében Somssich gróf kijelentette, hogy az uj intézkedést veszélyesnek tartja és az érdekeltek nevében kéri az ossz- kormányt, hogy a birtokreform régi rendszerét egyelőre hagyja érvényben. Január 17-én ül össze a parlament Prága, január 11. A képviselőház elnöksége ma délután tartott ülésén elhatározta, hogy a ház plénumát január 17-én, kedden délután három érára hívja egybe. Az ülés napirendjén a szenátus által elfogadott három javaslat és hét mentelmi ügy szerepel. A ház még január 19-én és valószínűleg 24-én és 26-án ül össze. Februárban aligha lesznek ülések, mivel á szociálpolitikai bizottság fog permanens munkát végezni. Ráma, január 11. (A P. M. H. munkatársától.) A kereszténység körében régóta kialakult az a mozgalom, amelyet pánkrisztiániz- mus néven ismerünk. Ennek a mozgalomnak célja az volt, hogy az összes keresztény egyházak egyesítésével az újszövetség nagy eszméjét, az egységes keresztény egyházat megvalósítsa. A mozgalom mind nagyobb méreteket ötlött és ez most a Szentszéket is arra bírta, hogy megnyilatkozzék. Nagyobb fontosságú ügyekben a pápai határozatok és rendelkezések külsőleg is ünnepélyes alakban, úgynevezett bu’Ja formájában jelennek, meg, amelyeknek szinte történelmi jelentőségüli van. A bu''ákat általában a két első szóval nevezik el. A bulla nyelve és írásmódja ünnepélyes és ismétlésekben és különféle záradékokban gazdag. Kezdődik a pápa nevével, a névhez hozzákapcsolódik a Servus servo- rum Dei és azután következik a szöveg. Az Osservatore Romano mai számában közli az uj bullát, amely a Mortalium animos szavakkal kezdődik és szokatlan hosszúságban, 3000 szóban ítéli el a pánkrisztianizmus mozgalmát. A pápa kifejezi sajnálkozását azon törekvések felett, amelyek a valódi vallást a hamis vallásokkal akarják egyesíteni és igy azt a hitet akarják ébreszteni, hogy minden vallás egyformán jó. Az ilyen végzetes felfogás elten a pápának és püspökeinek küzdeni kell. Az egyház egységét csak úgy lehet helyreállítani, ha mindazok, akik a hatolikus egyháztól és kormányától elszakadtak, visszatérnek a katolicizmus körébe. A keresztény közönség tökéletlen, ha a hit tárgyáról mindenki úgy gondolkodik, ahogy akar. A katolikus egyház összes dogmáit el kell ismerni, mivel ezek lényegesek. A bullára az első visszhang Amerikából érkezett, ahol a pánkrisztiánizmus vezetői kijelentették, hogy a bulla megjelenése a pán- krisztiánista mozgalmai alapjában >• rendíti meg, miután a leghatalmasabb egyház, a római katolikus, szembeszáll a pánkrisztianista mozgalom alapjaival. Katonai lázadás eíi litván helvórségben Vilna, január 11. Kurldiski litván határvároska garniZolijában a katonák fellázadtak és kapitányukat agyonlőtték. A lázadókat csendőr sóg fékezte meg. Valamennyi ükét elfogták és hadbíróság elé állítják. Ifjabb letartóztatás Elzászban Pária, január 11. A Petit Párisi enne mühlhauseni jelentése szerint a rendőrség letartóztatott egy ügynököt, akinek a nevét egyelőre a nyomozás érdekében titokban tartják. Az ügynököt azzal vádolják, hogy Elzászban német értékpapírokat kínált eladásra és közben a franeia állampapírokról kedvezőtlen híreket terjesztett. A lap szerint az affér igen széles kiterjedésű lesz, mert számos elzászi vezető egyéniség van belekeverve. A német reparácfős fizetségek Berlin, január 11. A német repiarációs fizetségek 1927 szeptemberétől december végéig összesen 521,7 millió márkát tettek ki. A litván kormány megváltoztatja az alkotmányt Berlin, január 11. A Berliner Tagblatt kovmói jelentése szerint a litván kormány legközelebb rendeleti utón megváltoztatja az alkotmányt. Egy másik rendeletben uj választási törvényt léptet életbe, amelynek alapján kiírja az uj szejtmválasztásokat, amelyeket már március folyamán végrehajtanak. Voldemarasnak az is szándékában áll, bogv kormányát átalakítja. Belügyininisztérnék Sdhurronist, közlekedésügyi miniszternek Vilaischis mérnököt és állami ellenőrnek Blyast szemelte ki. A vezérkar jelenlegi főnökét, Plechawizius ezredest a második kerület katonai parancsnokává teszik meg, míg helyébe Musteikis jelenlegi belügyminiszter kerül. Az állami közigazgatás egész területén hasonló jelentékeny változások készülnek. HadihőIcsSn-vIta a magyar parlamentben Budapest, január 11. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A képviselő- ház mai ülésén megkezdték a valorizációs javaslat fölötti vitát. Az első felszólaló Kray István báró legitimista képviselő volt, aki erősen sürgette a hadikölcsönök általános valorizációját. Lehetetlennek tartja, hogy a badikölcsöntulajdonosok az utcasarkon kolduljanak és a karitatív valorizálást nem tartja kielégi tő m ego Másnak. A teljes valorizáláshoz csupán 1500 millió aranykorona kellene, melyet könnyűszerrel lehetne megszerezni abból az osztályból, amely a háborúban a had ikölcsönkötvénytulajdo nosok bőrén meggazdagodott. —■ Pakots József nem tartja méltányosnak, hogy a valorizációban a külföldieket előnyben részesítették, mig a belföldön csak a legszűkebb keretben hajtják végre a valorizációt. A mozdulat, amivel vonakodva levette a kalapját, úgy hatott rám, mintha előbb azon gondolkozna, hogy ki vagyok? Különös ember. Nagyon szegény, nagyon nyomorult lehet. Hagytak odébbmenni, nem szóltak hozzám. Mosolyognom kellett. Napok óta először éreztem könnyebben magam; talán, mert kiderült az idő. A napsütésben leültem egy padira. Ez az én időim, amit legjobban szeretek az évszakok közül, ez a csöndes, napos őszelő. Gondolkodtam Tímár fölött. Miért nem jött hozzám? Miért tett úgy, mintha nem is ismerne? Szegény, !beteg. Komédiás. Tegnap délután láb takarót vittem magammal és leheveredtem azon a réten, ahonnan belátni az egész völgyet, az országhatárt, a havasokat. A fü már kiszáradt, meleg volt. Az első ökörnyálat -láttam elúszni a levegőben. A levegő olyan tiszta volt, hogy a messzi faluból élesen kihallottam a harangszót. Valakit temettek. Később megláttam a menetet is, messze lenn, apró, kígyózó menet, fekete mozgalom a Szént-Mihály lovával. Napszálltáig feküdtem igy. Hetek óta ezek az első köny- nyebb óráim. Néztem a felhőket, amint a havasok felé mennek. Oly könnyen és világosan gondolkodtam, mint -évek óta nem. Nem is gondolkoztam; képek jöttek és mentek előttem, ősmerőseim, a gyerekkorom. Az ifjúság évei. Világosan láttam magamat. Apámnak egy mozdulata, ahogy a pipáját tömi. Egy diákpajfás arca, aki .megtanított az ifjúkori bűnre. I. fejmozdulata, ahogy köszönt nekem néha, hideg az utcán. i Egyes diákok arca, szőke és barna fiu-fejek ■húsz, huszonöt -év előttiről. Hogy’ eltűntek, hogy’ elvesztek. S láttam magamat köztük, fiatalon, szakáll!alanul. Aztán később, ahogy Tímár ur mondja: magányosabban. Már nem közöttük. S ők se sietnek felém. Mindenki elmegy mellettem. így félálamban elment -mellettem az életem legtöbb figurája. Egyedül voltam, ameir-re csuk láttam. Köziben egyre eszembe jutott Tímár ur arca. Ahogy közeilhaijól az arcomhoz s rekedten a szemembe suttogja: „a bűnös magány...“ Mit alkart ezzel mondani? Miiért bűnös? Inkább szerencsétlenség. Nem érzem „tettes’‘-n-ek magam, ahogy ő mondja; inkább „áldozat“-nak. Hallottam rekedt és ellenszenves hangját, a f-élálom elvonuló képei között felmerült ez a hang. „Aki nem érez az emberekkel...“ Mit jelent ez? Én nem érzek az emberekkel? Behunytam a szemem, hogy erősebben tudjak gondolkozni. Most, ómig írom ezt, meg kell néha állnom, hogy világosabban tudjak gondolkozni. Egy-egy pillanatra média úgy érzem, mintha derengene itt valami. Mintha itt volna a fájó pont: talán az igazság. Meg kellene fogni. Itt kellene valahogy utánamenni. De nem tudok, nem bírok ... nem tudok gondolkozni. Egy pillanatra úgy -érzem, olyan -egyszerű, csak ki kell mondani, s mindjárt rendben lesz minden. A legegyszerűbb, talán egy szó csak. Itt van -a nyelvemen, ahogy mondani szokták. Kívánkozik,, hogy mondjam ki. De ineun bi-roim. Mint az álomban. A nyelvem tudja a szót, az agyam nem. Erőlködve’ keresem a szót, nem találom meg. De minden gondolatkör ide tér vissza. Itt van az akadály valahol, amit szeretne áttörni. Ez a különös, koválygó gondolkozás felizgat. Nincs gyakorlatom a gondolkodásban. S most, most minden erőmmel, -minden idegemmel, minden képességeimmel gondolkodni akarok. Érzem, ha most elszalasztom ezt a homályos nyomot, ha itt nem megyek tovább, akkor mindig sötétben maradok. Itt van az alja, a forrása ennek a nyugtalanságnak. Ennek a tűrhetetlen nyugtalanságnak. Ennek a méltatlan állapotnak. Mi lehet? Hol kezdjem el? Valószinüleg módszere van ennek is, a gondolkozásnak. Mindennek módszere van. S 'én -már nem tudok semmit. Most úgy érzem az agyamat, mint egy szerkezetet, ami lassan, csikorogva rozsdáit csikorgatva, végtelen lassan működni 'kezd. Évek óta nem éreztem ezt, ezt az öntudatát -egy képességnek, hogy gondolkozni is tudok. Ez a szerencsétlen azt mondta, hegy- beteg vagyok. Ez igaz. Ugylátszik, csakugyan észrevenni -rajtam. Más is észrevette már. Csöndes betegség, neim ártok vele senkinek. Tímár azt állítja, hogy „fertőző". És a -szemérmes ember elvonul vele. N-os, én is ed- vonult-am. Csakugyan, el kellett utaznom. Kényszer volt. Ennyi igaz. ö azt szeretné tudni, hogy „hol romlik el az ember? ...“ Hol az a bizonyos pont? ... De hiszen én is azt keresem. Én is azt a bizonyos pontot keresem. Érzem, hogy nem nagy dolog. Talán csak egy mozdulat, vagy -egy szó, amit hangosan el kellene kiáltanom, — s minden rendbejönne. így, ágy szenvedek. Nem tudok más szót rá. Szenvedek. Valahogy miniden szó üres nekem. Néha az az érzéseim, mintha a szavakból kihullott volna számomra minden tartalom. Amit aj szájamon kiejtek: pléh. Nincs ize, nincs színe. Pléh, pléh. Üres szavak. Ml tölti meg értelemmel a szavakat? Most először érzem azt, hogy igy nem -lehet élni. Sorra kell vennem mindent. Valahol hibát csináltam; vagy én csináltam a hibát, vagy velem csináltak valamit. Ezzel tisztába kell jönni. így igazán nem lehet élni az emberek között, ha a szavak, amiket használok, üresek. Úgy érzem, nehéz megmagyaráznom ezt, de lassan, módszeresen kell eljárnom, mert különben mintha megfulladnék e teher alatt — hogy elég, ha egyetlenegy ponton megtalálom a kapcsolatot a szavak tartalmával, s rögtön az egész füzér világítani kezd majd, mint ahogy ez a villamos kapcsolásnál történik. Csodálatos dolog ez a villamosság. A fizika tanártól hallottam, hogy rejtélyét, igazi természetét még nem ismerjük, csak a hatásait. Vannak ilyen csodálatos dolgok. Nálam az összes lámpák mintha kialudtak volna. Csak be kell kapcsolnom az áramot. Mostanában egészen idegennek érzem magam. Azt, aki vagyok. A koromat, a helyzetemet. Látom magam. Olyan dolgokra gondolok, m-int csak borzasztó -régen, valamikor ... már nem is emlékszem pontosan. Valami kényszerűség az, ami arra hajt, hogy ne tegnapi és tegnapelőtti, hanem légi, nagyion régi, elfeledett dolgokra, személyekre gondoljak. Mintha mindent, ami az elmúlt tíz, h-usz évhem történt, elfeledtem volna. Egész sora a képeknek (kihullott. S régi, valószínűtlen ül régi dolgok és személyek világosan lépnek elém. ötven év előttről. Gyerekkorombél. Ezek a képek .jönnek és mennek. Nem bírok megfogni egyet se: élesek, világosak, de eltűnnek rögtön. (Folytatjuk.) MortaBium animos... A legjulcBba pápai bulla elítéli a panthrísfianizmust — A Szentszék a kereszténység egpéges egyházát csak a katoiieizmus aiapján fogadja el Próbálja ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! TELEPÜNK EN 2 JÉM, xhw, az dsosmdrn REGÉNV' ir!*: Á\aRA» NÁNDOR ,i4)
