Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-11 / 8. (1635.) szám

1928 január 11, werfc. rÜlREKL^. Á PRÁGAI MOZIS MŰSORA: ADRIA: Ai én legkedvesebb gyermekem. (Mary Pickforddal) 2-ik bét HVEZDA: Aa én legkedvesebb gyermekem. (Pro­longálva.) JULIS: A nászé jsuka. (Harry Liedtke és Líly Damita.) KAPITOL: A saerelem vak. (Elinor Glyn regé­nye után.) KORUNA: Harc a lőportoronyban. (Főszerepben Tóm Mix.) LUCERNA: A nagy Bardelys. (Aa akasztőfagrőf) 2-lk hét OLYMPIC: Bataillon, 3-ik hőt SVETOZOR: A szerelem vak. (Antoníao Morínő és Paulina Stark.) Barker amerikai bányatisztviselő wild-west kalandja a mexikói banditák között A mérnök kileste azt a tanácskozást, amelyen meggyilkolásáról dön­töttek — Őreinek leteritésével kiszabadult az emberrablók kezéből Sic itat ad astm, avagy Bimbó Ezt a történetet a tmnout Járázblrő mesélte el s csütörtöki kuglipartik szünetében, nem lehet ma már tudni, igaz-e, avagy csalás van a dologban. Mondják, hogy a latkód polgármesterre mindig is haragudott a huncutkedvü Berci bácsi s ha ez a történet véletlenig ilyen harag szüleménye: Berci bácsi lelke rajta. De lehet, hogy megtörtént, hisz a ratkői emberek mindig csavaros észjárásnak közé számláltattak, ha róluk volt sző. Aszongya tehát: viszi a ratkői ember tinóját vásárra. Megy, mendegél hetedhótországon, talál­kozik a filléri emberrel — Hova, koma? Ratkői vásárra? — Igen, bizony. Viszem a tinót, a Bimbót Most már együtt mennek-mendegélnek. Ké­sőbb szól egyet a filléri koma: — Magam is vennék egy tinót. Kéne... Nem hajlik a ratkői ember. Árosán tartja a tinót úgyse adna annyit érte a filléri. De a filléri nem hagyja a dolgot — Adja el! Kötik az ebet, egyik Igenre, másik nemre. A ratkői megpöcögteti a tinó combját: — Jó állat ez, nem magának való. — Megadnám az árát! Alkudnak megintelen-megint — Nem becsüli meg kigyelmed! — veti félre a fejét a ratkői ember. — Nem-e? Olyan árat adok érte, hogy hét ál­domást iszik. Aztán... aztán (és itt egy nagy lé- lekzetet vett a filléri ember) hallja-e, úgy kine­velem, ha nekem adja, hogy esztendőre polgár- mestert nevelek belőle Latkócon. — Ugyan —■ ugy-e? — billeg a ratkői, egyre jobban ingadozva. Mit dobáljuk a szót. Még ott, a vásár határá­ban megcsapják az alkut. Megy az egyik haza a pénzzel, a másik a jószággal. No, elmúlik egy év. A ratkói ember újólag siet. Latkőcra. Tojást visz, vajat, efélét. Siet eladni a piacon. Aztán neki a városházának. Be egyene­sen az első szobába. — A polgármestert keresem! — mondja. — Odébb. Megy odébb. Rátánál az ajtóra. Kopog. Sem­mi. Ejnye. Kopog. Semmi. Taszijja be az ajtót. Ott áll meg a hivatalos szobában. Egy ur az Íróasztal előtt, lehajtja a fejét s ir. A ratkói köhög. Khmm. — No? — ezt az ur mondja. A ratkói köhög. Nézi az urat. Botjára támasz­kodik és szemlél De az ur nem mozdul Ejnye! — Khmm... — Mit akar? De az csak gusztál Jobbra-balra fordítsa a fejét és peslog. Az ur végre rádobban az asztalra és kiált: — Ejnye! Hát néma maga? itt áll és nem szól! Adja elő, ami ügye van! A ratkói méltatlankodva ránt vállat. Azzal jól rákönyököl Jobbjával botjára, szemével meg­célozza az urat e huncutul, de méltatlankodva és erősen, rászól az urra keserűen: — Bimbó! Ejnye, hát nem ősmersz? (esiré.) Newyorit, január 10. (LA Prágai Magyar Hírlap távirati jjelenltéee.) Különös és életveszélyes kalandon ment keresztül Mexikóiban egy Barbár nevű amerikai (bányatiszt­viselő. Barber üzleti ügyekben tartózkodott Mexi­kóban, ahol vállalatának hányáit vizsgálta felül Ezek a bányák távol a vidéken vannak, elhagya­tott, vad helyeken, nagy város nincs a közelben és a közbiztonsági viszonyok éppen ezért nem valami ktotégitóek. Bandáik garázdálkodnak Mexikónak ezeken a v(ad vidékein, amelyek egyre-másra kö­vetik et hallatlan gaztetteiket. (Három héttel ezelőtt ÍBarber lóháton igyekezett egy Ilyen bányatelepre, amikor ax ut melletti árokból álarcos banditáik ugrottáik elő, revolverüket rászegezték a bányatisztviselőre, úgy, hogy az ellenkezés nélkül kénytelen volt magát megadni A gonoszt évük Barbert gúzsba kötötték, azután lovára erősítve, ismeretlen helyre vezet­ték el A bányatáansulat igazgatósága még másnap le­veliét kapott az elhurcolt tisztviselőtől, amely el­mondotta, hogy rablóik kezébe került, tűrik csak abban as eset­ben bocsátják szabadon, ha tizenötezer dollár váltságdíjai fizetnek érte. As amerikai kormány közbelépésére a mexikőd ha­tóságok azonnal a iegerélyesebb nyomozást indí­tották az elrabolt bányatisztviselő felkutatására. A rablók valahogy megneszellték, hogy üldözik őket és ezért állandóan változtatták tartózkodási helyü­ket, mindenüvé magukkal hurcolva az amerikait. Egyik napon egy barlangban őrizték, amelynek bejáratában két álarcos fegyveres őrködött, nehogy szökést kisérelhessen meg. A másik este már egy elhagyott fakunyhóban kellett feküdnie skorpiók és mindenféle egyéb mérges mexikói férgek kel­lemetlen társaságában. Vad vízmosásokban, majd őserdők mélyén tartózkodtak, végül is a banditák megunták az oktalan heroe-hurcát és miután úgy vették észre, hogy a váltságdíjra egyáltalán nem számíthatnak, ezért egy este a tábortűz mellett megbeszélést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a foglyot huszonnégy órán belül megölik, ha ez alatt az idő alatt a kitű­zött váltságdíj nem érkezik arra a helyre, ahová rendelték. Kissé hangosak voltak, mert már alaposan besze­reltek, úgy, hogy ÍBarber kileste az egész tanács­kozást és megtudta, hogy milyen szörnyű aors vár reá. A kétségbeesés hallatlan erőt adott izmainak. Amikor a banda legnagyobb része nyugovóra tért és csak egyetlen ember őrködött felette, hirtelen merész elhatározással rávetette magát őrére és mielőtt az kiálthatott volna, egyetlen hatalmas szorítással megfoj­totta. Ezután felragadott egy, a földön heverő kiürített palackot és négy banditát alvás köz­ben agyonvert vele, majd gyorsan elmenekült a hegyek közé. Hét teljes napon át járta az uttalan utakat a vad sziklarengetegban, amiig végre teljesen elgyötört állapotban tegnap megérkezett öuernavaca váro­sába. A sok izgalom annyira megviselte idegeit, hogy kórházba kellett szállítani. T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Vau szerencsénk értesíteni t. Előfizetőin­ket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek ví­zummal való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- •lava, K ó r h á z-u. 44. III. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prjha, II., Páns ká 12. III. eszközli — Pozsonyi kiadóhivatalunk uj címe: Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Bratislava, Kórház-utca 44, III. emelet 13. Pozsonyi szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk vezetője: Rehorovszky Jenő. — A diplomáciai kar a köztársasági el­nökinél. Masaryk elnök csütörtökön Hradzsin- ban vacsorát ad a prágai diplomáciai kar tag­jai tiszteletére. A köztársasági elnök holnap Prágába érkezik Lámáiból. — Tanári kinevezés. Az iskolaügyi minisz­ter Klein Jánost a lőcsei németnyelvű állami re­form-reálgimnázium ídeíglene# tanárát rendes tanárrá nevezte ki. London, január 10. (A P. M. H. munkatársától.) A zsidóság ottho­nának szánt, de a kezdet nehézségeivel küzdő Pa­lesztina alig tízéves önálló életében a napokban jelentős fordulat állott be. Egy jeruzsálemi társa­ság, amelynek élén Novojemszky mérnök áll, az angol kormánytól megkapta a koncessziót a Holt­tenger kincseinek kiaknázására s igy a fiatal zsidó­állam már a legközelebbi hónapokban jelentős jövedelmi forrásra fog szert tenni. A Holttenger a világ legértékesebb tavainak egyike. Kilencszázhuszonhat négyzetkilométernyi területén határtalan mennyiségű lugkő és egyéb só ta­lálható, amelyeknek az értékét a tudomány hozzávetőlegesen ezerkétszázbiliió dollárra be­csüli. Szinte a csodával határos, hogy az ipari körök ed­dig még nem gondoltak a Holttenger fenekén he­verő kincs kihasználására és erre csak most fog sor kerülni. A tudomány már eddig is tisztában volt a Holttenger vizének nagy értékével, mégis nem akadt vállalkozó a körülmények csodálatos összejátszása folytán, aki a tó mélyén heverő kin­cset kiemelte volna. A gazdagvizü tő hetvenhat kilométer hosszú és átlag tizenhat-tizenhét, legkeskenyebb részében pedig csak négy-öt kilométer széles. Legnagyobb mélysége 365 méter, de sokhelyütt csak öt-hat mé­ter. A fenék teljesen iszapos és vize sóval telített, úgyhogy állandóan párolog. A geológusok véle­ménye szerint a tóba torkoló Jordán is jelentősen gyarapította a Holttenger sótartalmát, amennyiben millió és millió tonna lugkövet, bromidot és chlo- ridot hordott a Holttenger fenekére. Egészen a világháború kitöréséig még gondolni sem lehetett eme határtalan kincsek kiaknázására, mert a Holttenger Abdul Hamid szultán, a később trónjafosztott padisih magántulajdona volt s % különc kényur még azt is megtiltotta, hogy csónakok közlekedjenek a tavon. Csupán 1917-ben, amikor az angol csapatok bir­tokukba vették Palesztinát, szállt ki a tóhoz egy tudományos bizottság, amelynek véleménye végleg megerősítette a Holttenger mérhetetlen gazdagsá­gáról eddig is vallott tudományos felfogást A palesztínai társaság, amely most a jövedel­mező koncesszió birtokába jutott, haladéktalanul meg akarja kezdeni a munkálatokat. A sors cso­dálatos játéka, hogy a cionizmus megalapítójának, Herzl Tivadarnak egy utópista eszméje kerül itt megvalósításra, mert Herzl már évtizedekkel ezelőtt, amikor a jö­vendő Palesztináról festett ábrándképe regény alakjában megjelent, a parlagon heverő Holt­tenger vizében látta az uj Palesztina legfőbb jövedelmi forrását. Már a legközelebbi időben óriási tartályokat épí­tenek a Jordán mellé, amelyekben a Jordán fel- duzzasztott vizét fogják felfogni és a most kopár, szikes partvidéket, az egész Jordán-völgyét vízzel fogják elárasztani. Ennek következtében a Jordán völgye valóságos paradicsommá fog átváltozni, amely évente háromszor fog bő termést hozni. A Holttenger gazdag növényzsir- és alkáli-tartalma lehetővé fogja tenni, hogy a jeruzsálemi többszáz­éves, híres szappangyártás újból fellendüljön, ugyancsak számítani lehet a Palesztinái textilipar hatalmas felvirágzásával is. Magának a Holttengernek a kiaknázása a le­hető legegyszerűbb és leggazdaságosabb módszer­rel fog végbemenni. Az ezzel kapcsolatos kiadá­sok minimálisak lesznek. Mig az elszászi és né­metországi lugkő-telepek költséges vegyi eljárást egényelnek, addig a holttengeri lugkő-mosásná! az egyetlen kémiai munkát, a szárítást, maga a nap végzi, amely naponta 600.000 tonna vizet párolog­tat el a Holttengerből Ez a jelentős párolgás a víz rendkívüli sőgazdagságának következménye, amennyiben egy liter holttengeri viz felerészben feloldott sót tartalmaz. Palesztinában tehát naponta sokkal több lug- követ és egyéb sót fog lehetni gyártani, mint amennyit a napi szükséglet igényel így már néhány hónappal a munkálatok megindu­lása után piacra fogják vetni ezt a fontos iparcik­ket olyan alacsony árakon, amelyek lényegesen le fogják nyomni a lugkő mostani árát. Szerte Palesztinában óriási reménységeket fűznek a Holttengerben rejlő természeti kincs ki­aknázásához, amely meg fogja valósítani a zseni­ális Herzl számtalan eszméjének egyikét. — Péchy Pál kinevezése. Téves híradásunk helyisbetéseképpeo közöljük, hogy Péchy Pál kassai ítélőtáblái birót a brünni legfelsőbb bíró­sághoz (az itteni Kúriához bíróvá) — tanácsossá nevezték ki. — A kanadai magyarok üdvözlete Rotherrne­rének. Londonból jelentik: A Kanadában élő ma­gyarok az Amerikában időző Rothermere lord­nak üdvözlő táviratot küldöttek. Rothermere me­leghangú válaszban köszönte meg az üdvözlést. A kanadai magyarok ezenkívül négyezer aláírás­sal ellátott díszes albumot ajándékoztak a lord­nak, amelyet távollétében a Daily. Mail. külpoli­tikai rovatvezetői® vett át. — A pápa egy pohár tokajit ürített Magyar- ország boldogságára. Budapestről táviratozzak: A Szentatya Serédi Jusatinián dr. püspökké avatása után reggelit adott a magyar zarándokcsapat tiszteletére, amelyen több bíboros is résztvett. A pápának külön asztalt terítettek egy baldachin alatt. Vele szemben ült Serédi dr. hercegprímás. A reggelin azt az aranyszervizt használták, ame­lyet Napóleon császár ajándékozott IX. Piusnak. A pápa egy tokaji borral töltött poharat emeli Magyarország boldogulására. xx Felhívjuk f. olvasóink b. figyelmét a „Fortuna"11 banküzlet, Bratislava, Dunajská u. 7, mai számunkban közölt hirdetésére-7- Nagyszombatban ts megkezdődött « fedj*, rat a magyar nyelv ellen. Nagyszombati tudóid tónk jelenti: Ma reggeli a város minden részében falragaszok jelentek meg, melyeknek tartalma nagy feliháborodáet váltott lei a város őepolgánságA- ból. A helybeli csehszlovák egyesületek, köztük • Szokol, az Óról, a Munkás Torna Egylet (R. T. Jed- nóta), a Légionáriusok, a Siovensky Liga és a Slo*> venská Malim szerepelnek aláírók gyanánt ® pla­kátokon, mélyeken január 17-óre a Matím helyisé- geilben nagy gyűlést hívnak össze. A gyűlés célzat nagyarányú akció bevezetése az itt éló magyarság ellen. A falragasz aláírói nemcsak a hivatalokban követelik a szlovák nyelv használatát, de a polgá­rok magánéletébe i« bele akarnak avatkozni ée kt akarják kényszeríteni, hogy a kereskedők kizáró­lag a szlovák nyelvet használják, az utcákon és t mulatóhelyeken pedig szűnjék meg minden magyar beszéd. A nagygyűlésen Grenatier vágujhelyi lé­gionárius fog beszélni a „madarcina" ellen. — A keresztényszocialista párt Országos Fehér Estje február 4-én lesz Pozsonyban, Pozsonyból jelentik: A pozsonyi keresztény- szocialisták hagyományos Fehér Estjüket ez- idén február 4-én rendezik. A bál az eddigi méretekhez hasonlóan országos jellegű lesz és a párt impozáns társadalmi megnyilatko­zásnak szánja. A rendezőség a közönség kí­vánságát teljesítette, amikor szombati napra és a hó elejére helyezte a bál megtartásának idejét, melynek fővédnöke ezidén is Szüllő Géza dr., a párt országos elnöke, védnökei sorában pedig helyet foglalnak a keresztény- szocialista szenátorok és képviselők, azonkí­vül a párt vezető személyiségei Szlovenszkő egész területéről. — A komáromi ref. egyház tisztújító közgyű­lése. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi református egyház vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését Zsindely Ferenc kúriai bíró, nyugalmazott törvényszéki elnök elnökletével A választás egyhangúlag történt, mert a közgyűlés elfogadta Csepy Dániel ügyvédnek, az egyházta­nács nesztorának indítványát és iőgondnokká Fű- lop Zsigmond bankigazgatót, az eddigi főgondno­kot, gondnokká Páti Nagy Sándor birtokost válasz­totta meg közfelkiáltással. Az egyháztanács rendes tagjai lettek: Gaál Gyula dr. nyug. polgármester, Soós Imre dr. Ítélőtáblái bíró, Igó Endre nyug. adóhivatali igazgató, Sziijj Ferenc dr. nyug. pol­gármester, Lakatos Károly nyug. igazgató-tanító, Kossár Zsigmond és Vargha Dezső 'gazdák, Ger­gely Lajos építőmester és Bihary LásZlő iparos. Majd tizennyolc presbitériumi póttagot választot­tak, szintén egyhangúan. Füesy Kálmán indítvá­nyára küldöttség értesítette a főgondnokot megvá­lasztásáról, aki meghatott szavakkal mondott kö­szönetét az egyház megtisztelő bizalmáért — Egy francia tábornok antókatasztrófája. Pá­riából táviratozzak: Súlyos baleset érte tegnap kéBŐ este Dirbois tábornokot, az egykori katonai kormány elnökét. Egy magánautó elütötte az öreg katonát és olyan súlyos koponya csőn (törést szen­vedett, hogy életveszélyes állap o. bán szállították a kórházba. — Választások a nagyszombati izr. statnsqua hitközség kebelében. Nagyszombati tudósítónk je­lenti: A nagyszombati izr. etatusquo hitközség teg­nap délelőtt tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen Frommer Ede dx.-t választották meg elnök­nek 05 szavazattal Rosenfeld Adolf dr. 55 szava­zata ellenében. Alelnök egyhangú szavazással Deu'tsdh Károly lett. A 30 tagból álló választmányt 95%-bán a volt tagokból választották. — Munkácson zsddó-iascista párt alakult. Munkácsról telefonálják: Ma megalakult a zsidó fasoisták pártja. Az alakuló gyűlés szó­nokai az egyesülés céljául azt tűzték ki, hogy a zsidó templomokat és társadalmi intézete­ket meg kell 'tisztítani a destruktív neológok­tól. Félő, hogy a sövén kákáulat újból felidézi a vallási villongást a mszinszkói zsidóság kö­rében* —- Mimkáskafasztréfa a norwichí cukorgyár égésénél Londonból táviratozzék: Tegnap leégett a norwichi cukorgyár. Három munkásnő életét vesztette. —- A varsói telefonelőfizetők sztrájkkal fenye­getőznek. Varsóból táviratozzék: A teleíonelőfiae- tők szövetsége rövidlejáratu ultimátumot nyújtott át a postaigazgatóságnak, amelyben azzal fenyege­tőzik, hogy Varsó 37.000 telőfonelőfizetője sztrájk­ba lép, ha a helyi beszélgetéseket továbbra ás megszakítják a mechanikus számolókkal s számolás rendszerét nem reformálják meg. — Bécs a Schulbert-jubilcumos éviben megnő- vekedett idegenforgalomra számit. Béosból távira­tozzak: A bécsi szállodások nagyban készülődnek az 1928-as Schubert-jubileumos esztendőre. A Ho­tel Imperial és Bristol uj emeletet húz fel s az első 70 teljesen uj lakosztályt, a Bristol pedig' 40 mo­dem vendégszobát rendez be. — Borzalmas bányarobbanás Amerikában. Newyorkból táviratozzák: Az Industrial Cóal Company Illinois állambeli, westfrancíorti szén­bányában tegnap reggel, amikor a 600 főből álló munkásréteg leszállód a 200 méteres szinten, robbanás következett be. A munkások nagy többsége megtalálta a kiutat, de mintegy száz bányász előtt a bezuhanó rögök elzárták az utat A mentési munkálatok azonnal megkezdődtek, a levegő cirkulációját helyreállították, hogy a gyil­kos gázokat elvezessék. Hivatalos megállapítás szerint a robbanás alkalmával nyolc ember éle­tét vesztette, tizet még nem találtak meg. A men- lőlegénység egy tagja azonban úgy informálta a sajtót, hogy 6 maga 21 holttestet számlált meg. Arról a reményről lemondtak már, hogy a tíz eltüntet megmenthessék, mert a gázak bizonyo­san végeztek a szerencsétlenekkel * Felszínre hozzák a Holttenger mélyén rejlő mérhetetlen kincseket Egy társaság koncessziót kapott a Holttenger lugkő-tartalmának a kiaknázására — Palesztina hatalmas felvirágzás előtt — Herzl Tiva­dar már évtizedekkel ezelőtt számolt a Holttenger gazdag vizével

Next

/
Thumbnails
Contents