Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-01 / 1. (1628.) szám

Í9SH Január 1, vasámp. OTJÍ^-7V\AO^ARHTTíME 9 „Az eiyüází kérdések megoldásától fin a kormánykoalicié élete** Hachamk Pál szlovák néppárti képviselő nyilatkozata az e&yiiázpalitikai kérdések elhalasztásának okairő! és az általános belpolitikai helyzetről Prísa, éeoettnibeT 31. A cséhszlovák kor­mány és a Vatikán között legújabban létre­jött megegyezéssel kapcsolatosan most fölme­rül az a kérdés, hogy miképen fogja a kor­mány a sziovenszkói katolikus egyházi kérdé­seket rendezni. Úgy Benes külügyminiszter, mint Hodzsa iskolaügyi miniszter már több ízben hangoztatta, hogy a sziovenszkói katoli­kus egyházak határának egybe kell esniök az országos határral, vagyis Szlovenszkót, il­letve annak egyes részeit végleg el kell szakí­tani az esztergomi érseki főegyházmegyétől. Évek óta folynak már erről tárgyalások az esztergomi érsekség és a csehszlovák kor­mány között, azonban az egyházi birtokok kér­désének végleges megoldása eddig még nem jött létre. Minthogy ez a kérdés ma-holnap közeli aktualitást nyer, fölkerestük Machácsek Pál dr. szlovák néppárti képviselőt, aki parla­menti munkatársunk előtt a következőket mondotta: — Vélcményem szerint a jelenlegi kor­mánykoalíciónak az egyházpolitikai kér­dések megoldása fogja a legnagyobb ne­hézségeket okozni. A kormány már három éve elodázza ezeknek a kérdéseknek a megoldását. A múlt években még arra az álláspontra helyezkedett, hogy az esztergomi érsekség itt levő birtokainak tu­lajdonosaként a nagyszombati püspökség te­kintendő. Most iegujabban azonban teljesen megváltoztatta véleményét s azt állítja, hogy az esztergomi érsekség sziovenszkói birtokai­nak tulajdonosa nem lehet más, mint maga az érsekség. — Jogi szempontból talán ez az utóbbi a helyes álláspont, azonban én most csak a kor amány álláspontjának feltűnő pálfordulására akarok rámutatni, mert ennek igen érdekes háttere van. Egyes vezető urak — folytatta Machácsek képviselő — ugyanis a következő* képpen okoskodnak: — Ha a kormány az esztergomi érsek­iéget tekinti jogos tulajdonosának, altkor az egyházi birtok kérdését politikai vágányra lehet terelni. A birtokok feloldását még so­káig huzhatja-halaszthatja a kormány, közben parcellázni is lehet s a dolog további elhú­zása céljából tárgyalásokat is kezdhet a her­cegprímással, esetleg valamit ki is fizet neki * igy a célt — a földek parcellázását — sike­rül} elérnie. Ha ellenben a nagyszombati püs­pököt ismerné el a birtokok tulajdonosának, akkor azokat azonnal át kellene neki adnia. — így gondolkoznak egyes kormányurak, azonban a szlovák és a cseh néppárt, mint a keresztény alapon álló pártok, minden esz­közzel küzdeni fognak az egyházi birtokok íeJparcellázása ellen. — Merem állítani, hogy az egyházi kérdések megoldásától függ a jelenlegi kormányokalició élete is. Miképpen ítéli meg képviselő ur — kérdezte munkatársunk — a jelenlegi kor- anány helyzetét? — Politikai augurok meggyőződése sze­rint — volt a képviselő válasza — a jelen­legi polgári kormány élete legalább még egy évre biztosítva van. Erre enged következtetni a polgári kormány programja is. A legsarkalalosabb programpont a szo­ciális biztosítás módosítása, amelyet ok­vetlenül keresztül kell vinni, mert ellenkező esetben tönkremegy a kor­mány és megbuknak a polgári pártok is, mert Lefeayvsreztáft a Korzi­ka színétén felzendilit kommunista katonákat Páris, december 31. A Petit Párisién jelenti Calvyból: A büntető bataillon fellá­zadt katonáit lefegyverezték és fogságba ej­tették. Amikor a szomszédos Bastiából meg­érkezett a 173. gyalogezred, körülvette a ka­szárnyát és megakadályozta, hogy a zendiilők a külvilággal kapcsolatot teremthessenek és kívülről élelmiszert szerezhessenek be. A lendülök a kaszárnya egyik szárnyában két szobában voltak elszigetelve. Mikor már alaposan kiéheztették őket, a katonák fej- szecsapásokka! betörték a két szoba ajtaját és bedöntöttek a falakat is. A lázadókat minden küzdelem nélkül sikerült megadás­ra bírni. A vezetőket azonnal bilincsekbe i yorték és fogságba vetették. hiszen a módosítást elsősorban a polgári pár­tok választói követelik. — A szociális biztosítás módosítása azon­ban közelebb hozza egymáshoz a baloldali pártokat — jegyezte meg munkatársunk. — Már is közelebb hozta őket — felelt Mahácsek képviselő — azonban a baloldali blokk létrehozása szerintem lehetetlenség, mert hiányzik az a sarkalatos pont, ahol ta­ni 11in ■■ iiihumii ■■■■ WTffnnniiiiifiiiiMMiiii mi un—wiihii ítéletidő Japán felett Egész sereg sporlolőt kaszált le a litha’ál — Százszámra rng az áldozatok száma Tokio, december 31. A hóviharok a ja­pán alpesek téli sportolói között borzalmas arányokban pusztítottak. Egy skifutót elle­pett a hótömeg és az a huszonháromtagu mcntőexpedició, amely ki akarta szabadíta­ni, a meredekről alázuhant. Az expedíció valamennyi tagja szörnyethalt. Ugyancsak a téli sport üzése közben érte halálos szerencsétlenség a Waseda- egyetem tizenegy hallgatóját. Japán északi részében csökkentek a viha­rok, de a sziget közepén még mindig teljes erővel düböngenek. A halottak száma mesz- sze meghaladja a százat. Az Északjapán mellett vonuló Korea­csatomában olyan borzalmas hóviharok dü- höngenek, hogy a hajók tömegesen pusztul­nak el. Idáig több mint 50 tengerész fulladt a vízbe. Hoklaido városa teljesen el van zárva a világtól. A vasút-, táviró- és telefon­forgalom, továbbá a hajóközlekedés teljesen megbénult. Hóviharok Jugoszláviában Belgrád, december 31. Egész Jugoszláviá­ban óriási hóviharok dúlnak, minek követ­keztében a vasutiforgalom megakadt. Pan- cseva közelében két vonat összeütközött, több utas súlyosan megsérült. „Külön iskolákban kell íanilani a pszichoanalízist a mondjja Ferenczi Sándor dr., Freud világhírű magyar tanítványa — A P. M. H. munkatárséitól — Budapest, december végén. Siegmund Freudnak, a pszichoanalízis halhatatlan felismerőjének magyar tanítvá­nya, Ferenczi Sándor dr. az elmúlt hetekben érkezett meg egyéves amerikai propagandaut- járól. Bejárta Amerika legnagyobb városait, 18 előadást tartott a pszichoanalízis lényegéről, jelentőségéről, céljairól s aztán még néhány európai metropolisnak, Londonnak, Párisnak, Berlinnek, Bécsnek meglátogatása után, hol mindenütt előadásokat tartott, visszaérkezett hazájába. A nagy Freud magyar tanítványa, aki ma az egész tudományos világban egyik legtekin­télyesebb reprezentánsa Freud után a freudis­ta elméletnek, maga sem fiatal ember. Hatvanév körüli, mozgékony, ideges, de­rűs szemekkel néző idős ur. Nincsen benne semmi a pszichoanalitikus pozőröknek velők- bemélyedő, hipnotikus nézéséből, derűsen mosolyog akkor is, amikor elméleteket ma­gyaráz, könnyed és kifogyhatatlan a mondani­valója. A modern tudós típusa. Mosolygó bölcs, aki ugyanarról a dologról extázissal s szekpszis- sel is tud beszélni. Cska egyvalami van, ami hozzánőtt egé­szen, amire esküszik: Freud és a tana . . . Elegánsan berendezett szalónjában fogad un szívélyességgel: — Nagyon szivesen beszélek önnek ar­ról, amit csak kíván. Csak nagyon komoly, na­gyon elvont dolgokról ne beszélgessünk, mert azt nem olvassa el senki, vagy nagyon keve­sen. Már pedig én nem azért beszélek ujság- iróval nagyon szivesen, mert beszélni akarok, hanem mert sok olyat lehet érről a kérdésről mondani, amit tudni kellene minden művel­tebb embernek. — Milyen gyakorlati jelentősége van Pro­fesszor Ur szerint a pszichoanalízisnek? — A pszichoanalízis a természettudomá­nyos felfogás egyik nagy tévedését korrigálta. Addig ugyanis a lelki tényezőknek a testi egészség vizsgálatánál kevés jelentőséget tu­lajdonítottak. Efetlegi semmi> sem. Frf*ud’ volt az, aki a lelki betegségeknél minden eset­ben, a testieknél pedig nagyobbrészt pszichi­kai motívumoknak tulajdonítja a kór okozóját. — Gyakorlati szempontból különösen a neurózis gyógyítása terén jelentett ez nagy ha­ladást Freud előtt nem értettük ezeknek a betegségeknek legnagyobb részét. Csaknem teljesen értetlenül állottunk egyes megnyilvá­nulásokkal szemben. Voltak komoly orvostu­dósok, akik szimulációnak, affektálásnak tar­tották a neurózisok legnagyobb részét Ennek azonban ellentmondott az a tény, hogy sokan, szerencsétlen neuraszténiás betegek, akikre orvosaik azt mondották, hogy affektálnak, egész életükben munkaképtelen ele, kereset- képtelenek, boldogtalanok voltak, sokan ön­gyilkosokká lettek. — Ez az értetlenség, mellyel az orvosok nyomán az egész társadalom tekintette ezeket a betegségeket, azzal járt, hogy sokan életük végéig titokban tartották s titokban viselték neurózisuk minden következményét. Sokan azért sem mertek orvosuknak szólni, mert at­tól rettegtek, hogy a megnyilvánulásokkal szemben érteden és tehetetlen orvos — őket fogja őrülteknek nyilvánítani . . . — A szexuális aberrációk, rendellenessé­gek terén is mindennapos eset volt, azelőtt még inkább, mint most, hogy a betegek ,.pri- vátügyüknek“ tartották betegségüket s nem mertek, vagy nem akartak orvoshoz fordulni. — Freud fellépésével sok minden meg­változott Legelőször az orvosok mentalitása változott s megváltoztatta sokban a páciense­két is. Freud nyomán a kis, falusi gyakorló or­vos is megtanulta azt, hogy éppen olyan fon­tos a diagnózis megállapításához az, hogy megtudjuk milyen a betegének a szexuális élete, mint az, hogy milyen az étvágya, vagy emésztése . . . — Persze ennél a pontnál is sok a baj. Nagyon sok esetről volt alkalmam tudomást szerezni, amikoT az orvos tudatlanságból, vagy rossz hajlamból tapintatlan formában tesz fel érzékeny, kényes kérdéseket, ami per­sze többet árt, mint használ. Ezt Freud „tcilds P$ychoanalise“-nek nevezte eL — A módszeres analízis nehéz. Ennél módszeres kiképzésre van szükség. Sajnos, az egyetemeken egyelőre ezt nem tanítják. De eljön nagyon rövidesen, fokozatosan minde­nütt, az egész müveit világon az ideje, hogy a pszichoanalízist módszeresen, az egye­temeken fogják tanítani. VéletlenO Prágában működik az egyetlen %yetemi tanár, aki nagyon komolyan s alapo­san foglalkozik ezzel a kérdéssel. Pötzl, a né­met egyetem professzora. — Nem kételkedem abban s ez nem utó­pia, hanem az eljövő évek programja kell, iiogy legyen, amidőn leülön iskolákban fogják, a pszichoanalízis tani tani, nemcsak orvosok számára, hanem szociális téren működő laiku­sok számára is. — Nagyon fontos arra is mindig gondol­ni, hogy ez nem tisztán orvosi kérdés. A pszi­choanalízisnek nemcsak súlyos lelkibetegek gyógyításánál van igen nagy jelentősége, ha­nem jellemképző, jellemjavitó eszköznek is igen bevált. Tévútra kerültek nevelésénél is nagy szolgálatokat fog tenni. Nem elég tehát az orvosoknak ezzel foglalkozni. Minden pedagó­gusnak, minden ügyvédnek, ügyésznek, min­den kutatónak, a néprajz, a történelem, az esztétika kutatóinak teljesen meg fogja vál­toztatni, már meg is változtatta a felfogását dolgokról, emberekről, esetekről.' — Hogy mennyire igy van ez, igazolja, hogy a Nemzetközi Pszichoanalitikai Egyesü­let tagjainak egyharmada nem orvos, hanem egyéb téren működő tudósokból áll. — A pszicboanalitikusoknak ez a szerve­zete 1910-ben véletlenül éppen az én javada­lomra alakult meg s ma már ebben a szervezet­ben tömörült mindenki, aki a tudományos vi­lágban a világ bármely részén érdeklődik a pszichoanalízis tudománya iránt — Professzor ur azt említette előbb — ve­tettem közbe, hogy a pszichoanalízisnek jel­lemképző, javító rendeltetése is lehet Lehet-e vájjon a jellemen változtatni, bármely mód­szerrel is? . . . — Bizonyos szempontból lehet — hang­zott a határozott válasz — bár ez is nagyon in­dividuális. Születési adottságokon változtatni, nagyon reménytelen igyekezet Azonban sok emberen gyerekkorában érvényesülnek olyan hatások, amelyeknek ellensúlyozása később, felnőtt korban kívánatos és nem is lehetetlen. Persze — bármennyire paradoxonképpen is hangozzék: — sokkal nehezebb egy egészsé­ges ember gyógyítása, mint egy beteg emberé„ — Az ön hite szerint Professzor Ur, re­mélhető-e valami javulás az egészségügyben a pszichoanalízis révén? — Igen jótékony hatást várok attól a be­folyástól, melyet a pszichoanalízis a fejlődés menetének az irányítására gyakorol. Főként a nevelés reformját fogja magával hozni. Ki fog bizonyosan küszöbölni sok súlyos hibát, ame­lyet nemcsak a régi, hanem az úgynevezett modern pedagógia is elkövet. Meg fogja szün­tetni az intellektuális nevelés egyoldalúságát, jobban méltányolni az emberek ösztönéletének természetes jussait, és főleg a gyermekeknek analitikus szempontból való irányítása fog & a jövő generáció erős és egészséges lelki éle­tének korrekciójához vezetni. Erről a kérdés­ről Anna Freud, Freud leánya irt egy rendkí­vül figyelemreméltó tanulmányt a „Kinder- analyse“ címen. — És hiába ijedeznek még mindig a kon- zervativek. A pszichoanalízis térhódítását sem­mi sem akadályozhatja. Különben is az ellen­állás még Európában is csökken s mintha úgy­nevezett védekező visszavonulást rendezne a konzervatív orvostudomány. Németországban mind erősebb a követelés, hogy az egyeteme­ken pszichoanalitikus tanszékeket állítsanak fel s Amerikában, ahol most volt alkalmam megismerni a hangulatot, azt sikerült elér­nem, hogy a hivatalos orvostudomány is az el­fogultságmentes várakozás álláspontját fog­lalta el. Newyorkban, Washingtonban, Phila­delphiában s egyebütt, a New School fór Sociai Research katedráin 18 előadást tartottam * ezúttal elsőizben foglaltam rendszerbe a pszi­choanalízis szövevényes anyagát. Több eset­ben nyilvános vitán is részt kellett vennem, amelyek Amerikában rendkívül népszerűek s a propaganda legjobb módszerének bizonyul­tak. — Egyesztendös vándoroltam után meg­látogattam mesteremet, az ősz Freudot, aki még ma is nagy frisseséggel uj lehetőségek felé óhajtja vezetni a róla elnevezett freudiz­must. — Világtörténeti, vagy még több: fajfej­lődéstani jelentősége van a freudizmusnak, amely eddig is annyit használt már az emberi­ségnek, mintha egy újabb érzékszervvel aján­dékozta volna meg. | Sándor Dezső„ j a © RE UN» TIK US 'V-Se' izom és fájdalmakat, valamint végta- <,8 gok szakítását a legjobban csillapítja ÍM • Dr. RICHTER-féle ANKiR PAIN EXPEU.ER Óvakodjunk az utánzatoktól! A valódi csak a „Richter" névvel és /ff Mf „WSkOS HORGONNYÁ!1* / I | ellátott. Ára Kö 20'—, 12'—, 7 ‘50 Jp JLJ >! Ahol nem kapható, közvetlenül küldi: Dr. Richter gyógyszertá '---- ^ Praha I, Revolniní 5/567 lál kozhatnának. A csehszlovák szociáldemok­raták és a cseh nemzeti szocialisták a német szociáldemokratákat ugyanis németeknek tart­ják, viszont a németek félnek a csehek ismert sovinizmusától. Ettől a blokktól tehát nem kell félni, mert ott az ellentétek áthidalhatat- lanok. (—per.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents