Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-07 / 5. (1632.) szám
6 Teendőink az állampolgárság és illefősés kérdéseken Irta Gergely Albert dili. Munkács, Január 5. A Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területeken 1910 január 1-je előtt visszamenőleg 1886-ig az 1886: XXII. te. alapján lehetett illetőséget szerezni mert ez a törvény volt érvényben és ez a törvény 166. §-ában kifejezetten hatályon kívül helyezte az illetőségre nézve fennállott 1871:XVIII., 1875-.XXXV. és 1876:V. tcikkeket Aki igy 1886-tól 1910 január 1-ig itt illetőséget szerzett és azt megtartotta máig, az az 1886. évi XXII. te. alapján ennek rendelkezései és a reá vonatkozó joggyakorlat szerint eo ipso itteni illetőségű és állampolgár. Aki maga ez alapon nem szerzett itt illetőséget önállóan, de apja vagy anyja (a törvénytelennél), azt az 1871:XVIII. te. alapján még 1886 előtt megszerezte, ez reá is kiterjed és ha ő maga állandóan itt maradt a mostani Csehszlovákia területén, — ha nem is lakott egy helyen 4 évig, ha nem is járult a község terheihez — leszármazás utján itteni állampolgár. Mert az 1886:XXII. te. az illetőség szerzésére % következő módokat állapítja meg: a) 0. §-ában leszármazás utján, b) 7. §-ábau férjhezmenés utján, c) 10. §-ában hallgatólagosan ipso fartő, minden alakszerűség nélkül szerezték meg az illetőséget, ez alapon annak megadását kérni nem kellett és ha valakinek szüksége volt ily alapon szerzett illetőségének igazolására, az csupán illetőségi bizonyítványt kért, amit minden felvételi eljárás nélkül csak a leszármazás, férjhezmenés, vagy hallgatólagos mód megállapítása alapján akadálytalanul kiadtak; azután d) 11. §-ában település utján, e) 12. §-ában település nélkül és f) 16. §-ában beutalás utján lehetett illetőséget szerezni felvétel által. Ez utóbbi 3 esetben tehát kérni kellett az illetőséget, amit kifejezett felvétel utján adtak meg az e §§-okban foglalt feltételek igazolása esetén. Ezen §§-ok mindegyike külön-küíön önálló szerzési módot ír elő. Természetes, a 6. és 7. §-ok szerint a szülő, illetve férj illetőségét követték a gyermekek, illetve feleségek és igy az apa és férj illetőségének a szerzése vagy visszanyúlt az 1886. év előtti időre, vagy az 1886:XXII. te. alapján történt az, ami az 1886. évi, vagy az azelőtti törvények és joggyakorlat alapján bírálandó el. Arra nézve, hogy az 1910. január 1-je előtt szerzett illetőségek csakis az 1886:XXII. te. és az akkori joggyakorlat alapján birálandók el, a nép- szövetséghez benyújtott panaszunkra adott válaszában a csehszlovák kormány azt az észrevételt tette, hogy a saint-germaini és trianoni szerződés nem tartalmaz oly határozmányt, mely a csatolt területeken érvényben volt jognak a magyarázatára a csehszlovák legfelsőbb közigazgatási bíróságot kötelezné és igy a hajdani magyar hatóságok magyarázata őket nem kötelezi és miután a törvényhozó akarata csak magában a törvényben nyer kifejezést, csak azt magyarázhatják ők, ami benne van és ami nincs benne, az figyelembe nem vehető. Minden észrevétel jogi faísum. Már az I. részben idéztem a saint-germaini szerződés 3. cikkét,, melyben Csehszlovákia kötelezte magát arra, hogy az állampolgárságra vonatkozó határozatokkal ellenkező törvényt, rendeletet, hatósági cselekedetet nem produkál és ha azt teszi, azok érvénytelenek. És az 1920. évi 236. számú törvény ennek meg is felelt, amelyben becsületesen ki is mondotta, hogy csehszlovák állampolgárok azok a személyek. akik legkésőbb 1910 január 1-ig a csehszlovák köztársasághoz tartozó volt osztrák-magyar monarchiái területen az illetőséget megszerezték (múlt időben) és azóta megszakítás nélkül bírják. Hát a saint-germaini szerződés 3. cikke igenis világosan tiltja az ellenkező hatósági, tehát legfelsőbb közigazgatási bírósági cselekedetet és igy tiltja, hogy az 1910. január 1-je előtt megszerzett illetőséget ma másképp magyarázza, mint ahogy azt akkor (a múltban) az akkori törvény és az akkori magyarázat szerint meg lehetett szerezni. Nemcsak jogi nonsens, hanem józan emberi abszurdum azt mondani, hogy úgy lehetett és kellett illetőséget szerezni a múltban, ahogy* én ma akarom és magyarázom és nem úgy, ahogy akkor az akkori törvény és joggyakorlat, tehát akkori törvénymagyarázat alapján már megszerezte azt a személy. Hiszen 1910 január 1-je előtt nem ma szerezhet illetőséget valaki, azt azelőtt már meg kellett szereznie és ma csak azt a tényt kell igazolni, amelynek alapján akkor már megszerezte. Hogy e tények akkor megvoltak, azt csak az akkori viszonyok szerint lehet elbírálni. Az akkori viszonyokat az 1886:XXII. te. és ennek akkori magyarázata, a joggyakorlat igazolja. Már pedig — és itt főleg az 1886:XXII. te. 10. §-át emelem ki, amelynek alapján az őslakók túlnyomó tömege szerezte meg az illetőséget 1910 január 1-je előtt — az 1886-.XXII. te. 10. §q, azt mondta, hogy: Illetőség hallgatólagos megszerzése. Aki azon községből, amelynek kötelékében volt, más községbe költözik át, ezáltal a régi községi kötelékből még nem lép ki; ha azonban az uj községben 4 érig folytonosan lakik* önnek. kos«égi tar* /oTOsxm-/v>A(í%m-HrKnRi> 1928 január 6, péntek. heihes járul éa ezen község ellene a » | a), b) ée f) pontjaiban megállapított kifogásokat e i o n idő alatt nem érvényesíti, esen kősség kötelékébe tartozónak és as előbbi községi kötelékből kilépettnek tekinttetik még azon esetben ia, ba települési szándékát be nem jelentette.44 Ez a szakasz a hallgatólagos illetőségszerzésről beszél, amit az: „Illetőség hallgatólagos megszerzése44 is kétségtelenné tesz. Ehhez 1. négy évi folytonos lakás, 2. a községi terhekhez járulói, 3. kifogástalanság kellett Csak ezeket a tényeket kell igazolnia annak, aki az illetőségnek 1910 előtt megtörtént megszerzéséről kér bizonyítványt És ezeket a tényeket értelmezte tévesen a legfelsőbb közigazgatási bíróság és ezekre fogta rá, hogy olyanoknak kellett lenniök, amilyeneknek ma akarja. (Folytatjuk.) Megrendszabályozzák a nyitravidéki vadorzók eldorádóját Ahol tradíció és virtus a vadorzás — Szisztematikus csendőrrazziával tisztítják meg a környéket Nyítm, január 5. A vadászok •világában Nyiitra környéke régóta híres egy 'bizonyos veszedelmes specialitásáról. Talán sehol a világon nincs annyi vadoné, mint a nyitra vidéki fa! vakban, Zsórén, Csitteden, Malándán, Pogrányban és Családon. Itt a vadorzás mesterségéit tailém nem is professzionista állápon űzik, (hanem tisztára passzióból, csak úgy a virtus kedvéért, amint vannak határmenti falvaik, amelyekben a csetupé&zélet varázsa ejtette meg a kaland vágyó lelkeket. Annyira kifejlődött ez a veszedelmes passzió, hegy • vadorzók még a törvény szigorától sem félnek ée egyáltalán semmi megszégyenítőt nem látnak benne, ha valaki ennek a mesterségnek gyakorlása miatt kerül a törvény kezére. Jellemző erre az a hiteles történet, amely annak idegén sok hajt okozott a vadőröknek, csend- őrségeiknek, hatóságoknak egyaránt. Forgádh Károly gróf, gimesi föld,birtokos szenvedélyesen szerette a nemes vadakat A híres-neves szimamifa bős birtokára rengeteg nemes ^agganceost hozatott a Kárpátokból, azonkívül mufflonokat is, hogy ezeket kétszeresen drótsövényezett vadaskertiében kitenyéssze. A vadőröknek, kutyáiknak egész raja őrködött a vadaskertre és féltő gonddal vigyáztak rá, hogy abba seniki idegen lábát ne tegye. A zsé- rei legényeket, sőt még a (komoly családapákat 'is szörnyen izgatta a gróf híres vadaskertje és korcsmái mulatozás közben gyakran fogadtak arra, hogy ki lövi le a gróf legújabb fenyész- ezarvasát a féltve őrzött vadaskertből. A fogadók azután egymásután tettek próbát és akinek sikerült a haditény, a siker igazolására az otthon előkészített ée névaláírással ellátott papírlapot ráakasatotta az elejtett vad aggna* csára. Ex már axám igazán virtus volt. Másnap a csendőrök fülöncsipték a delikvenst é« a bíróság jókora büntetést szabott rá, de a bírói Ítéletek nem tudták megfékezni a nyitrakörnyófciek passziózását. A meg nem gyérül* vadorzók ezen a télen is valóságos hadjáratot folytattak a vadaikra. Most azonban talán még veszedelmesebbek, miaut annak előtte, mert az uj idők uj erkölcsei szerint nem riadnak vissza attól sem, hogy vadorzás közben, ha meglepik őket, fegyverüket ne a vad, hanem embertársuk ellen használják. A vadorzók bünkrónikája egyre jobban gyarapodik. így nemrégiben Nyitralehota határában Zitek tanári sebe- silették meg saját vadászterületén, ahol maga is vadászni akart ée nem távozott el elég gyorsan a vadorzók fegyvere élők Az ünnepek előtt Hégr Bálint 'lapásgyarmati mezőőrt támadták meg a pogrányi hadárban, mert rossz néven vették tőle, hogy meg akarta őket akadályozni passziójukban. A szerencsétlen, halálra rémült mezőőrt kilométereken megkergették, amíg be tudott szaladni a la- pésgyarmati határiban levő házába. Több lövést is menesztették utána és igazán csak a különös szerencsének köszönheti, hogy megmeneküli;. A nyitrai csendőröm yparanscsnokság most erélyes intézkedésre készül, hogy véget vessen a vadorzók eldorádójábán uralkodó tiMietelten állapotoknak. A nyiifcraikörnyékl esendőrőrsök saiszrematikus rázz iázást kezdtek meg a környéken, valóságos bekeritő hadműveletekkel zárták körül a vadorzókat és eddig már tizenkét vadászfegyvert koboztak el az általánosan ismert vadorzóktól, akik természetesen feleslegesnek tartották, hogy fegyverviselési engedélyt szerezzenek maguknak. A vadorzók ellen megindult a büntetőeljárás és a íesipueka egyelőre elnémult a nyitrakömyékí falvak határain. korona készpénzbevételt a P. M- H. ctmére feladtam, — írja levelében Groó dr. — a később befolyandó összegek beszedéséről és elküldéséről gondoskodni fogok. — E gyűjtés megindításánál az a szempont vezetett, hogy legtöbbször nem a jó szív hiányzik, mely adni akar, hanem az akarás halványul és fárad el azon a rövid utón, mely a -tahivatal rácsos ablakáig vezet s a pénzfeladással járó apró vesződések gátján elnyúlik a jószándék. Ezt a kis akadályt óhajtottam eltávolítani e^vrészt s másrészt bizonyítani óhajtottam azt, hogy diákjaink szükséglete játszva fedezhető, — mert ha a mi 3.5 százalékos magyarságul Zőlyomunk havi 56 ebédet tud szolgáltatni, úgy — hogy csak a legmagyarabb városokat említsem — Kassa, Rimaszombat, Losonc, Léva, Komárom, Érsekújvár — bizonyára teljesen meg fogják szüntetni diákjaink ínséges gondját, a betevő falat hiányának rémét. Az aláírók nagyobb részének kérelmét tolmácsolom, amikor kérem a Szerkesztőséget, hogy a gyüjioivben foglalt névsor közzétételétől eltekinteni szíveskedjenek44. Hányán vannak, akik a magyar nemzeti Önfeláldozás néma kötelességtudásával minden sző nélkül küldik be önkéntes kulturadó- jukat. Január elsejei számunkban közölt elszámolásunk óta a következő készpénzadomá- nvok s bejelentések futottak be szerkesztősé- : günkhöz és a magyar menza igazgatóságához | (Törköly József dr. szenátor, Fraha, Parla- ; ment): Cseh István dr. Rimaszombat 80 ingyenebédet ajánl föl, készpénzben befizetett 200 K Tornallyay Zoltán, Tornaija, készpénz 300 ,, Pálóczi-Czinke István, Rimaszombat, készpénz 100 „ Cornides Mihály és neje, Kom- játi, készpénz 100 „ Mladejovsky Mira dr. Prága, k. p. 50 ,, 3!ayer Jenőné, Szepesváralja, készpénz 50 „ N. N., Nagyszombat, k. p. 50 „ Ruják Andor, Ungvár, k. p, 50 „ Hammersberg László, k. p. 50 „ Éder Elza, Kassa, k. p. 50 „ Mayerhofer Fcrencné, Turőcszent- márton, készpénz 50 „ Reichart Dezsöné, Tátraotthon, szilveszteri tombola eredménye készpénz 155 „ Kuhfsz Károly, Malacka, k. p. 25 „ Tóth Gizella, Huszt, k. p. 50 „ Tiehy Kálmán, Rozsnyó, irói tiszteletdijából szerkesztőségünk utján átutal 50 „ özv. Szépkuthy Mihályné. Izs- nyéte, 10 ingyen ebéd, k. p. 5 „ N. N., Trencsén, k. p. 100 „ Szemere Pál, Bécs, munkatársi tiszteletdijából szerkesztőségünk utján fölajánl k. p. 50 „ Magyar nők ungvári csoportja, készpénz 400 „ Groó Géza dr. zólyomi gyűjtése 586 ingyeneb. készpénzbefizetés 2035 „ Alapy Gyula dr., Komárom, k. p. 100 „ Kaffka József, Ruttka, 10 ingy. e. Ez együttvéve 1022 ingyenebéd födözetét jelenti, vagyis a „havi-egy-ebéd44-akció eddigi néhánynapos eredménye 1568 ingyenebédet képvisel, 7840 korona értékben. Ha fejenként évente 250 étkezési napot számítunk, akkor ezzel az összeggel eddig hat diák válláról vettük le egész éven át a mindennapi ebéd árának nagy gondját. Ez azonban még csak az egytizenketted- része annak, amennyire szükségünk vap,hogy száz diákot, illetve diákleányt láthassunk vendégül mindennap egyszer a szlovenszkói és ruszin szkói magyarság asztalánál. Épe azért kérünk mindenkit: Magyar testvérek, segítsetek! Adjatok diákíiainkmak es leányainknak havonta egy-egy ebédet! A magyar diákmenza az a legegyetemesebb magyar kulturiigy, amely nem ismer pártokat, sem felekezeteket. Épp azért a magyar sajtó mindegyik orgánumát kérjük, segítse, támogassa publicitásának egész erejével ezt a legegyetemesebb országos magyar kulturakciót! Aki csak a magyarsághoz tartozónak érzi magát, siessen a magyar ifjúság, a magyar jövő megmentésére! IS 68ingyenehéd a magyar diákoknak Zólyom, Léva és Ungvár gyönyörű példaadása — Megható levelek a „havi-egy-ebéd" akcióró! — Az akció a bejelentések szerint eddig 7840 koronái eredményezett Prága, január 5. „Havi-egy-ebéd‘4-akciónk bámulatos megértésre, visszhangra talált. SzLovenszkószerte megmozdult a magyar lelikd- ismeret. Tömegesen érkeznek hozzánk az adományok és a meleg, szívvel irt levelek. Az ember keze megremeg, amikor olyan vidékről érkezik a testvéri üzenet, ahonnan talán nem is reméljük: elszigetelten élő magyarok tűzhelye mellől, akik névtelenül áldoznak a magyar összetartozásnak, a magyar kultúrának ... örömkönny szalad az ember szemébe, amikor például e sorokat olvassa egy egyszerű magyar munkásnak Rutákéról jövő levelezőlapján: „Olvastam a fölhívást, amelyben kérik a magyarság támogatását a szegény sorsú magyar diákok menzája javára. Mivel ón is szegény magyar munkás vagyok, igy csak havonta csekély 5 koronával járulhatok a Magyar Kultúra támogatásához44. Bizony, mondom, ennek a munkásnak az adománya a legszebbek közül való. Már eddig is nagyon sok van ilyen. Vagy ott vannak Pálőczl-Czinke István református püspök gyönyörű szavai. A nemes püspök elsők között siet áldozni a magyar kultúra oltárán s levelében egyúttal áldását küldi az akcióra és az akció megindítójára. A lévai magyar nők nevében — mint jeleztük — Rudnyánszky Olga egy lévai vagy lévavjdéki diák részére állandó magánebédet ajánlott föl. Prága legolcsóbb szórakozóhelye B R A B E C „Hatfl shltE?ek“-l8 PRAHA, VODlCKOVA 7 B&rhy Lajos cigányprimás —- Speeiá! csirke- ragout-leves — Szabad bemenet — Este 8-tól tánc-parkett — Szlovák rizling 6 Ki Ezen ingyenebédek költségeit társadalmi akciók jövedelméből fogják fedezni. Ezzel a bejelentéssel a lévai asszonyok és lányok gyönyörű példát statuáltak más városok és falvak hölgyközönsége részére. A lévai kezdeményezéssel egyidejűleg Ruszinszkó fővárosának magyar női is hasonló kollektív munkára határozták magukat. „A magyar nők munkaegyesületében tömörülő ungvári asszonyok — Írja nekünk Köszörű Károlynó — magukévá téve ezt a nemes akciót, sietnek, hogy elsőkül vehessék ki részüket a jövő magyarságának 'támogatásából s ezáltal másokat is hasonló tettre buzdítsanak. Szerény anyagi erőnkhöz képest a mai napon postára tettem a teaoénzünkböl apránként összegyűjtött 600 koronát azzal a kérelemmel, hogy ebből az összegből 200 korona a magyar diákleányok, 400 korona pedig a fiuk menzája javára fordiittassék. Adományunk kegyelefes emlékezés akar lenni részünkről a megboldogult Szkal esne irányában is, kinek lelkes kezdeményezésére működésünket megkezdtük. Tudomásunk szerint az akció Ungvárott mindjobban népszerűvé válik sj az előjelek szerint szép eredménnyel fog járni44. A lévai és ungvári kezdeményezés a legszebb példa a magyar asszonyok részére, mint szervezzék meg városonként és községenként az együttes nemzeti charitativ mozgalmat a diákfiuk é3 leányok közös magyar mentája, illetve esetleg külön a leányotthon javára. De mily dicsérő szót mondjunk Zólyom és környéke magyar intelligenciájának krémjéről, arról a harminchét nemes lélekről, akik első szóra egész éven át havonta 56 ingyenebédet rr, uj ínnak át újévi ajándékul a magyar diákságnak! A nemes tett önmagáit dicséri. Az akció ily szép sikere az ottani magyarság vezérének, Groó Géza dr.-nak köszönhető, aki nemcsak népszerűsítette a segélyezés gondolatát, hanem ovakorlatilag is wmwmb* aüMm tóiÉili.lP, Ipjaii^ Mai sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emészt ’?, ebbő' V eredő fejfájás,eldugulás,májbtj, kólika, * ! • aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és | étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható íi 1 üveg ára 5'— Kő. j* I Vigyázat a „VÖRÖS RÁK4* védjegyre 1 I ® Készíti: I Vörös Rák gyógyszertár, Bratislava 1 Alapítva 1312-Wa
