Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-31 / 25. (1652.) szám

4 'PRAXOT/VTtAGZAR-HTRMQ 1028 Január 81, kedd. A kassai régi városháza történelmi levegőjű ülésterme a kultúra hajlékává csendesült Ünnepélyes formaságok közt adták át a köznek Kassa 46 ezer kötetes könyvtárát KÜLFÖLDI LEVELEK A LUXUS VONAT MELLETT Páris, január. A Gare du Nord fekete csarnokában a harminc efnpár legutolsó kettőjén egymás mellett áll a két vonat: a kis, emeletes „train omnibus“, amely hatvanéves mozdonyával, ósdi, fülkeajtós vagónjai- val Paris külvárosi forgalmát bonyolítja le és a Flóclie d‘or, a Coldon-Arrow, a világ leggyorsabb vonatja, amely két óra alatt viszi hófehér pullman- kocsijaiban a luxusutazókat' Calaisba és onnan ujabb háromórás utazás után Londonba. A két vo­nat csaknem egyidőben indul. Ma a kanlieu-vonat néhány perccel előbb futott ki a pályaudvarról. Abból az emeletes vagónból, amehoo beszál­lok, éppen az expresszvonat mozdonyát látni. Még gőzmozdony, de micsoda gőzmozdony! Zöld és ma­gas, elegáns és reszkető. A gépész iesr vesz, az egyik fütő olajozój'val eltűnik a kerekek között, az alacsony széles kéményen ideges, vékony füst száll fei, a kazán mintha izzadna túlfeszültségében. A mozdony alig tudja magát visszatartani, néha mintha nyerítene és sistergő fehér párát lövel ki az oldalán. Ez a gép a legszebb vonalkonstrukció, melyet valaha láttam. Harmóniája oly tökéletes, mint maga a természet, ámde ember alkotta: mű­remek. Se kép, se szobor, se könyv, se zene nem adhat tisztább esztétikai élvezetet, eiementárisab- fcat, meilíágitóbbat, lelkesitőbbet, mint ez a nemes szörny, mely most valóban érdek nélkül tetszett. A fehér pullüianok mellett angol-szászok unat­koznak, csodálatos nők cs hosszu férfiak, lassan cihelődnek, biztosan várnak. A banlieu-vonat uta­sai ideges ír nciák, össze-vissza szaladgálnak és fejetlenségükben mintha sokkal nagyobb dolgokra készülnének, mint a szomszédok. Néhány perc és a vicinális megindul. Egy-kettőt -áz. nckifohászko- dik és loholni Kezd a kijárat felé. Öt perc múlva már Páris bumió erődjei között járunk. Az egyik baloldali ajtón kényelmesen átlátom a teret: a mellettem futó sinhálázaíot és az utat visszafelé, csaknem a csarnokig. A szél felborzolja a ka:amat, amint kiha'olok. Az expressz is megindult. A matek megkezdődött: ki lesz előbb Saint-Denis­Len? * i * Háromszáz méterrel hátrább a luxusvonat a nyomunkba veti magái Kezdetben úgy látszik, hegy sohasem ér utói. Derék vonatunk ötvenkilo- métere3 sebességgel robog és Saint-Denis nincs messze. A fák és a táviróoszlopok megszokott rendben villognak el mellettünk, minden jól megy s ezon a kis omnibusz-vonaton majdnem-majdnem megkap a sebesség láza. A train de !uxe csak kis fekete pont hátul, mely reszketni látszik a felizga­tott levegőn át. Mégis a pont nő, nő, szélesbe ük és feltartóz­tathatatlanul közeledik. Sebesség'! kétszer akkora, mint a miénk. A banlieu-vonat utasai idegeskedni kezdenek. Szívesen kiáltanák a mozdonyveze­tőnek: — Siess, siess, ne hagyd magad! Aa expressz nagy, nemes mozdonya ércesen ragyog a napfényben és a ti® fehér puHmankocsi úgy kúszik utána, mintha egyotlfü elnyújtott kürt­jei volna és jönne felénk a légen át A monstrum hangos lélekzóse összekeveredik öreges kattogásunkkal — már csak ötven métern?! veze­tünk. Gyerünk, mozdonyvezető! Mindhiába, eme­letes rozoga bárkáink ötvennel futnak, az Ara ív­nyi] százzal jön. ő a helyset ura. Mintha Nurmi volna, stoppcrrel a kezében, nem nyugtalankodik, nem erőlködik, szabályosan, egyenletesen siklik előre és nincs kegyelem. Lassan-lassan mellénk rugaszkodik, majd elénk kerül. De néhány pilla­natig párhuzamosan futunk egymás mellett s ez életem egyik legszebb élménye. A teljes erővel dolgozó óriási gép itt száguld az orrom előtt, dü­börög. forog, sistereg, transzcendentális görcsök­ben rángatódzik, mint az ördögtől űzött rém, aki soha meg nem állhat. Csodálatos! Az a benyomá­som, hogy egy lövedék útját követem párhuzamo­san a csőben, vagy egy robbanás lassított felvételét figyelem. A kerekek mámoros gyorsaságban fo­rognak, a dugattyúk epileptikus ritmusban járnak föl és alá, a kémény hörög, a cső- ék gőzt okádnak, a fehér pára süvöltve száll; a katlan alatt poklos tűz lobog, a szörny gyomrában folyékony tömegek sisteregnek és feszítenek, borzalmas erő reszket a vasakban és a zárt ablakon át érezni a szörny élő ferrőságát Mintha egy égitest szaladna mellettünk az űrben. Most a gépház jön. Az emeltyűk nyugodtak. A fütő mosolyogva törli izzadó homlokát. A nyitott kazánajtóból végigömlik rajta a tűz gyújtó fénye, miközben egymásután rakja a lángokba a fekete szénkeckákat. A mozdony háromezerötszáz kiló szenet eszik meg Caíaisig. Ez a gép, fegyelmezett fölszabadulásában bömbölve és leigázta, bonyo­lult szünkronizmusiban, most olyan, mint a Ki­lencedik Szimfónia befejezése. És a mozdonyveze­tő, az ember, Promeíeusz a gépészzubbonyban, nyugalommal áll szörnye oldalán, keze az irányitó- rudon nyugszik, arca fekete és egyszerű, szeme kék és barátságos, nézése okos és szenvtelen. A pályát vizsgálja, amint lassan eltűnik mellőlünk. A tíz fehér kocsi szelíden és egyszerűbb zaj­jal fut a gép ut'n. Mint tíz scllő Ncptun után, tiz fehér szellem szinte némán, simán, engedelmesen. Ez az üstökös farka, a lágy és édes puhaság, a rin- gá3 és a kényelem. Saint-Denls állomását mennydörgés veri fel. Majd kecses kanyarodó jön és a luxnsvonat eltű­nik szemünk elől. A zaj lecsillapodik. Nemsokára az expressz újra láthatóvá válik, messzc-messzc ®gy domb előtt, de már csak fehér gycrmek'áíék- szer a zöld mezőn. — A banlieu-vonat pedig befut Saint-Denisbe Szvatkő Pál Kassa, január 30. Vasárnap délelőtt ün­nepélyes keretek közt adták át a város közön­ségének az uj kassai közkönyvtárat, melyet a régi városháza volt közgyűlési termében és hivatali helyiségeiben helyeztek eL A könyv­tár ünnepélyes megnyitására előkelő publi­kum gyűlt össze. Jelen voltak a hatóságok és a társadalmi egyesületek képviselőin kívül a kassai diplomáciai képviseletek reprezentán­sai is. A közönség soraiban ott láttuk Csár- szky József római katolikus püspököt, Snej- darek tábornokot, Grossclimid Géza dr. ke­reszt ényszocialista párti szenátort, Blanár Béla dr.-t, a magyar nemzeti párt kassai ke­rületi elnökét, Hartsár István nagyprépostot, Tost Barna prépost-plébánost, h, polgármes­tert, von Hesse német és Zavadovsky lengyel konzult, Maiéter István dr. volt jogakadémiai tanárt, Sziklay Ferenc dr. kulturreferenst, Tost László keresztényszocialista párttikárt, Uram dr. kórházigazgatót és másokat A megnyitási ünnepség első szónoka Novák Pál dr. polgármester volt, aki szlovák nyelvű beszédében fejtette ki a könyvtár kul­turális jelentőségét és átadta a könyvtárat a közhasználatnak. Wild Rudolf nemzeti de­mokrata tanácstag, a könyvtári tanács elnö­ke felolvasta Szlávik div zsupánnak, továbbá a brünni, a pozsonyi és a prágai egyetemi könyvtárnak üdvözleteit. Cserny dr., a könyv­tár igazgatója alaposan kidolgozott referátum­ban ismertette a kassai könyvtár ősének és a ■mostani könyvtár létrejöttének történetét és érdekes statisztikai adatokkal világítóit be a könyvtár múltjába és jelenébe. Tost Barna prépost-plébános, h. polgár- mester magyar nyelvű beszédében méltatta a könyvtár alapítójának, Kisdy Benedek egri püspöknek hervadhatatlan kulturális érdemeit. A püspök 1657-ben alapította a könyvtárat, melyet 1793-ban tűzvész puszitott el. Emelt hangon kérte végül Isten áldását a könyvtár működésére. HrozniJe dr. miniszteri tanácsos az iskolaügyi minisztérium jókívánságait tol­mácsolta a városnak és a könyvtár vezetőségé­nek, s kívánta, hogy roskadozó könyvespolcok szimbóluma legyenek a kultúra akadálytalan terjedésének. Blanár Béla dr., volt polgármester elő­ször a Kazinczy-Társaság nevében mondott üdvözlő szavakat. Utalt a kultúra egyesitő és közös munkára buzdító hatására. Minden a világon — mondotta — legyen állam, közös­ség, vagy egyén, csak annyit ér, amennyi a kultúrája. Ebben a könyvtárban történelmi levegő vész körül bennünket) mert másfél év­századon át itt, ezekben a helyiségekben zajlott le minden olyan mozgalom, amely Kassa vá­rosából az önkormányzati testületek köré­ben hatalmas tényezőt és nagykulturáju várost akart fejleszteni. A falakon'látja a Nagyságos Fejedelem képét és mellette a város volt nagynevű polgármes­tereinek: Édernek, Münsteraek arcképeit ő maga is egy emberöltőt dolgozott ezekben a helyiségekben és most csak örvendeni tud azon, hogy a történelmi jelentőségű termek­be a kultúra költözött be. Ezután Blanár Béla dr., mint a városi képviselőtestület tagja kifejezi köszönetét annak a két embernek, akik nagy munkával mentették meg a könyv­tárat Kassa számára: Wild Rudolfnak és Cser- naj dr. igazgatónak. Maiéter István dr., a volt kassai és eper­jesi jogakadémia tanári karának talán egyet­len ittmaradt tagja, utolsó mohikánja meg­nyugvással látja, hogy a hajlék, amely haj­dan heves politikai küzdelmek színhelye volt, a kultúra békés otthonává csendesült A szlovák tanári kar nevében Steller-Ste- liar és Somvácky tanárok mondtak üdvözlő szavakat, majd Novák polgármester a megnyi­tás ünnepélyes aktusát befejezettnek jelentette ki és a vendégek a könyvtárigazgató vezeté­se mellett megtekintették a 46 ezeT kötetre rugó hatalmas városi könyvtár mintaszerűen berendezett szobáit lelki és szellemi erőről és életrekész el szá­llásról tesznek ezek a sorok tanúbizonyságot: Van köztük olyan, aki maga keresi a kenyerét, mert nincs, aki eltartsa. Gyárban dolgozik és megspórolt pénzén tanul: egyik szemesztert átdolgozza, hogy aztán fel­jöhessen és le tehesse a vizsgákat. Van olyan, akit szülei azért nem támo­gatnak, mert nem akarják, hogy szellemi pályára menjen: ez is egymaga küzködik a meg­élhetéssel. Sőt van olyan is, aki Prágában kisebb ál­lásokat vállalt és keresményéből nemcsak önmagát isko­láztatja, de még özvegy, beteg édesany­jának is küld haza egy pár száz koronát. S vannak testvérek, akik egyszerre ket- ten-hárman végzik az egyetemet, mig oda­haza, a szegény tanitólakban vagy gazdnla- kásban még nyolc-tiz testvér gondol az ide­genbe szakadt és naponta százszor emlegetett nagyobb testvérek után. És a mellékelt bizonyítványok tele van­nak a cseh és német er-etem igazolásaival: „vyborny", „velmi dobry“, „sehr gut“: kitű­nő és igen jó, — igy szól az elhaladásról szóló kalkulus. Könnyes szemmel lapozza át az ember ezeket a regénynél érdekesebb és költemény­nél szebb élet-igaz Írásokat: egész kortörté­nelem bontakozik ki belőlük, amelyet át meg átsző a magyar Géniusz megújuló erejének csodálatos hatalma és a jobb jövő hitének kilánsroló fénye. Mintha ezzel akarnák meghálálni a ma- err-r társadalom és a menzatámogatók nemes- lelkű segítségét. A Menza-bizottság ülése A Menza-bizottság üléséről a következő jegyzőkönyvet vette fel: Jegyzőkönyv a Menza-bizsttság 1928 január 27-én tartott ülé­séről: A bizottság megállapítja, hogy a Prágai Magyar Diákmenza kiirt kedvezmény-pályáza­tára a rendes időben és a pályázat feltételei sze­rint kellőkép felszerelve 75 (hetvenöt) kérvény érkezett be a prágai magyar főiskolás diákok részéről, ami élénk jele annak, hogy az ott ta­nuló magyar fiatalság helyzetén könnyiteoai hi­vatott nemes intézmény nagyioutosságu és nagy- jelentőségű szerepre van hivatva a diáknyomor enyhítésénél. A bizottság sorra véve a® egyes kérvénye- két, a kiirt, helyek kiosztásánál csakis a vagyoni helyzet és a tanulásban tanúsított és igazolt elő­menetel figyelembevétele alapján birálta el a kérelmeket. Elhatározta, hogy az eddigi 24 teljesen in­gyenes ellátás helyett ezidén 80 diáknak nyújt teljesen ingyen ebédet és vacsorát, 22 diáknak félingyenes ebédet és vacsorát, a többi kérelme­iének pedig kedvezményes ebédet és vacsorát. (Itt a jegyzőkönyv név szerint mutatja ki as eredményt) Eszerint a beérkezett és honorált kérelmezők közül — valamennyi szegénysorén és jó előme­netel ü diák kérvénye honeráltatott — Ingyenes, félingyenos, vagy kedvezményes ellátásban ré­szesül szakok szerint: 25 jogász, 19 mérnök, 17 orvos, 9 bölcsész, 2 gyógyszerész, 2 abituiíens tanfolyamon levő és 1 kereskedelmi főiskolai hallgató, — ezek közül 7 leány. 68 fin. — római katolikus 34, ág. evangélikus 27, ev. református 8, izraelita 6. A bizottság kimondja, hogy mindazon kér­vényezők, akik legújabb bizonyítványaikat és kollokviumi igazolványukat azért nem mutatták be, mert jelenleg vizsgáznak, vagy kollokválnak, csak ideiglenesen kapták meg a kedvezményeket azzal a föltétellel, hogy e kedvezmény véglege­sítése csak a bemutatandó bizonyítvány, illetve igazolvány minőségének felülvizsgálásakor birál- tatik el. Felhívja tehát a kérvényezőket, hogy ezt minél előbb terjesszék be a Menza vezetőségéhez. A bizottság ezenkívül foglalkozott a briincS és bodeubaehi magyar főiskolások hasonló támo­gatásának kérdésével és elhatározta., hogy lépé­seket tesz, hogy már e szemeszterben segítségére siessen valami formában a Brünnben és Boden- bachban tanuló magyar diákságnak is. Végül a Monza költségvetése került megtár­gyalás alá. Törköly József dr. sk, Grossrhmid Géza dr, sV igazgató. elnök. A Mikor a jegyzőkönyvet örörnme.1 közre­adjuk, a magunk részéről csak annyi megje- pvezni valónk van, hogy az magamagáért be­szél. A pályázatban honoráltak minden ké­relmet a lehetőség határain belül a kérelme­zők kivánsága szerint A 75 szegényebb sorsú és jóelőmeneteli; diák között nem tettek semmi kiilönbsé get, se vallási, se noHtikai se társadalmi osztály szempontjából, fsak az a szem pont vezette a bírálókat, hogy minél több segítséget edbnssonak szobák, akik azt megérdemlik és kérik. A fiatalsághoz pedig csak annyi kéré­sünk van, hogy a felhívásnak eleget, teendő, a jövőben is igvekezz*^ hivatása magas­latán állni és olyan előmenetellel bizonyítani be. hogy támogatásra érdemes, amelvik előmenetel mostani kitűnő helyét biztosítja az idegen- nyelvű egyetemeken és kivívja a felnőtt tár­sadalom megelégedéséi, és elismerésit. Az elintézett kérvén vek Tömöri Mvc ■ dr. klubtitkárnál, Praha, Parlament, vehetők át. A Prágai Magyar Diákmenza pályázatának eredménye A Menza-bizottság döntött a kérvényekről — A tavaszi szemesz­ter alatt 75 magyar és német szlovenszkói főiskolást támogat a Diákmenza — Az összes szabályszerű kérelmet honorálták — 24-ről 30-ra emelték fel a teljesen ingyenes helyek számát — Rimaszombat, január 30. (Délszlóvenszkói szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar DAákmenza vezetősége Gros- schrnid Géza dr. szenátor elnöklése mellett most tartotta meg ülését, melyen az 1927— 28-as iskolai év II. tavaszi szemeszter tarta­mára kiirt pályázatra beérkezett kérelmek­ről döntött. A Menza-bizottság egyhangúlag magáévá tette Törköly József dr. szenátor igazgató előterjesztését és lapunk utján is­merteti a diáksággal és a nagyközönséggel a pályázat eredményét, az ülésről felvett jegy­zőkönyv rendelkezésre bocsátásával. De mielőtt a Menza-bizottság ülésének jegyzőkönyvét leközölnék, ami — jól tudjuk — 75 magyar diáknak jeleni nagy örö­met és több mint félszáz magyar család­nak komoly segítséget, álljunk meg egy pillanatra és vessünk egy tekintetet a Magyar Diákmenza múltjára és szerepére, mert Törköly József dr. szená­tor nemes szive, gondoskodó lelkesedése és az ifjúság iránti szeretete hivott nem Is oly rég életre. A menza jelentősége A kisebbségi magyar társadalom szine- virága idegennyelvü egyetemeken, Pozsonyon kívül Prága, Rrünn egyetemein vagy más fő­iskolákon harcolt a magyar jövő szellemi fegyvereiért: diplomáért és tudásért. Különö­sen Prágában vannak nagy számban a ma­gyar főiskolások. S ezek mögött az idegen nyelv nehézségeivel, az idegen környezet ri­degségével birkózó fiatal fiuk és lányok mö­gött — sajnos — nem áll egy olyan anyagi­lag erős társadalom hinterlandja, mint az a régi világban állhatott. Mikor kétszeres szük­ség lett volna a fiatalság támogatására, ma­guk a támogatók: a szülők is a gazdasági romlás, az állástalanság, az özvegység és nyugdíj tál anság háborgó tengerén hányódtak. Sok fiú maga kereste a kenyerét., hogy fen- tartliassa magát. És az idegennyelvü nagyvá­rosban nem volt kihez fordulnia, ha a hónap- vég közelgett és a fütetlen szoba mellé még a meleg ebéd vagy vacsora is hiányzott. E sorok írója személyes tapasztalatokkal i tudja, hogy a prágai esti korzón a magyar diákok még néhány évvel ezelőtt is hányszor, de hányszor álltak meg tétován egy-egy ki­rakat vagy automata-büffé ablakai előtt és annyi volt a vacsorájuk, hogy megnézték az ínycsiklandó ételeket, hazamentek, a hideg szobában magukra húzták a paplant és dide­regve és éhesen tanulták a nagy jegyzetek­ből a vizsgák vagy kollokviumok hatalmas anyagát. Nem csoda, hogy a Magyar Diákmenza gondolata minde­nütt a legnagyobb szimpátiával találka- kozott és a maervar társadalom a gyűjtő-akció során támogatására sietett a magyar diákságnak és az akció kezdeményezőinek. A Prokoupek-vendéglő, ahol a iner.::i el­helyezést talált, azóta központja lett a Prágában élő magyar ko­lónia fiatalságának, ahol törvényhozóink is sokszor megfordnlnak. A menza gyors és sikeres előretörését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a következő szemeszterben, most február el­sejétől , az eddigi 24 ingyenes hehr helyett —í- 30 ingyenes helyet töltöttek be s ezzel 30 magyar diák válláról vették le a napi étkezés nehéz gondját, összesen pedig 75 szlovenszkói magyar és német diák é9 diákleány kapott lényeges segítséget a menza jóvoltából. A pályázatok A mostani pályázatra beérkezett kérvé­nyek között ott van egy különös kor érdeké’5 és értéke?, fiatalságának a lelkiképe. Az in­dokolások egyike-másik a részletesen i'mer­te! egy-egy fiatal életuntat: csodálatos hitről.

Next

/
Thumbnails
Contents