Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-31 / 25. (1652.) szám

ivzö jauuar Öl, ked<i« Próbálja ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telnie rilEPÜNKIN matkozóltag, amely külön határozmányok az Egyesül Akarnak érdiekéit biztosítják az Iet- amson. Ezzel szemben kérdéses, hogy a konferencia megegye- sésre jut-e a nemsetkösi államjog kodi­fikálásában. Mindazonáltal a viták bizonyos mértékben hozzájárulnak « nemzetközi jog kérdéseinek tisztázásához. A pánamerikai unió funkciói valószín üteg egyes területeken kibővülnek, így különösen a mezőgazdasági kérdésekben. Valószínűnek tartják azt is, hogy a plémim ♦Magadja Pemambuco javaslatát, amely ál­landó külön bizottságokat indítványoz az erdő- és mezőgazdaság területén való együt­tes munka előmozdítására. Azok közül az in­dítványok közül, amelyek a kulturális kap­csolatok fejlesztését célozzák, egész sereg in­dítványt fognak elfogadni. A szociális higié­niai bizottság munkái befejezéshez közeled­nek. Ezen a téren is pozitív eredmények vár­hatók. Általában azt várják, hogy a konferencia még hátralévő rövid ré­szében valószínüleg ki lehet kerülni a politikai vitákat, mintán Idáig sem az Egyesült Államok, sem az unió más tagjai nem állottak elő kényes politikai kérdésekkel. Kormányba kívánkozik a csehszlovákiai második internacionále A „nemzetközi kongresszus" érdekességei - Iliből előtérbe kerül a vörös-zöld koalíció terve? Prága, január 80. A csehszlovákiai II. in- ternaciáié kongresszusát vasárnap délután fejezték be. Délelőtt felszólalt De Bromekere, a zürichi nemzetközi központ kiküldöttje, Winter dr. cseh és Scháffer német szociálde­mokrata képviselő a szociális kérdésről, igy többek között a szociális biztositásmódositá- sáról, a lakóvédelmi törvényről stb. referált Délután Soukup szenátor mondott nagy poli­tikai beszédet. Majd Hampl elnök záróbeszé­dében hangsúlyozta, hogy a kongresszus óriási jelentőséggel bir a csehszlovákiai szociálde­mokraták jövő együttműködésére. A kongresszus érdekességei közé tartozik az, hogy a kongresszus hivatalosan „a cseh­szlovákiai szociáldemokrata pártok nemzet­közi (!) kongresszusának*4 nevezte magáit Je­len volt 447 szavazati joggal báró delegátus, akik a következő önálló pártokat képviselték** a csehszlovák, a német, a lengyel és a ruszin- szkói szociáldemokrata pártot A szavazat- arány az egyes csoportok közt a következő volt: 240 csehszlovák, 194 német, 8 lengyel és 5 ruszinszkói szavazat. A 240 csehszlovák de­legátus között szerepel négy magyar is, ami jellemző a szlovenszkói magyar szamaidé- j mokráciáxa. Mig ugyanis a sokkal kevesebb számú lengyelek és ruszinok a szoc'-áldernok- rata internacionálén belül is megtartották az önálló nemzeti tagozatot addig a magyarok teljesen beolvadtak a centralista-soviniszta színezetű csehszlovák szociáldemokrata pártba. Az agrárius Venkov örömmel állapítja meg, hogy a német szociáldemokraták is je­lentkeznek a kormányba. Ezzel — írja a Ven­kov — ismét 17 szavazattal erősödik az akti­vista tábor. A lap természetesen elhallgatja azt a tényt hogy a szociáldemokraták hajlan­dók ugyan a kormánybalépésre, de nem a mai kormányba. Az agrárlap ebből kapcsolato­san ait a következtetést vonja le, hogy ismét megindul az akció a vörös-fekeie koalíció érdekében. Ez azonban nem riasztja meg az agráriusokat, mert a németekkel együtt közel két millió vá­lasztói képviselnek s az agrár párt minden kombinációban ve- zelőszerepet igényel. Ez tehát annyit jelent, hogy az agráriusok hajlandók minden kombinációra a igy a régi vörös-zöld koalíció felújítására is. A francia kormány amnesztiát ad a fogságban óid politikusoknak? A hadügyminiszter az ifjúság katonai nevelését sürgeti - Daiadier az uj francia politikáról A* elhunyt Sir Dongta* Haig Párig, január 30. A Journal valószínűnek tartja, hogy a minisztertanács foglalkozni fog azzal a kérdéssel, nem lenne-e megfelelő in­tézkedés, ha a választási kampány kez­detén azoknak a politikai foglyoknak, akik a választáson jelöltetni kívánják magukat, amnesztiát adnának? Pária, január 30. Painlevó hadügyminisz­ter szombaton a Sorbonneon a tornaegyesüle­tek nemzeti szövetsége előtt nagy beszédet (mondott, amelyben hangoztatta az ifjúság katonai kiképzésé­nek szükségét, amely főleg sportbeli kiképzésből áll. Ezen a kiképzésen nyugszik az uj hadsereg ereje. A hadügyminiszter azon a nézeten van, hogy az egyéves szolgálati időt bevezető törvény j alkalmas lesz az uj hadsereg erőssé tételére iés ez a hadsereg meg tudja védelmezni az országot az esetleges támadásokkal szemben- Pária, január 30. A radikális-szocialista párt elnöke, Daiadier, tegnap na~- politikai beszédet tartott Peiitiersben,' amelyben akar* mara péhzügyi vitájának -eddigi lefolyását élesen kritizálta. A vita a legnagyobb rend­ben folyik, anélkül, hogv valaki ismerné az igazi tárgyat. Az egyetlen dolog, ami Idáig kiderült, a jobboldali pártok uj orientációja, amcllvel taktikájukat most már nem a múltra, hanem a jövőre állítják be. A radikálisok készek a jobboldali párto­kat ezen az utón követni és legközelebb né­hány alapvető kérdést állítanak fel: Milyen módon fogják leszállítani a fo­gyasztási adókat anélkül, hogy a költség* c vetés egyensúlyát veszélyeztessék? Mi—i lyen lesz a kormány árpolitikája és mi-r. lyen irányban orientálódik külpolitikája?' Ezekkel a kérdésekkel a parlamenti kell foglalkoznia, ahelyett, hogy a "énzüg: elméletek akadémiájává fejlessze magát, radikális párt e kérdések megtárgyalásába' a kamarán túl az országra appellál. Ez ann szükségesebb, mert a nemzetközi érdek, ma már túlérnek az állam határain. Az utóbbi két évben több nemzetközi kartellt létesítettek, mint az utóbbi két évszázad alatt. A nemzeti gazdaságok: uralma Nyugateurópában túlélte magát és uj erők szervezkedtek. Ebben az uj világban az érdekek harmr niájána kell törekedni, nehogy elnyomás diktatúra következzék be. Ochrltz Aidádé Emil bős! földbirtokos halála Pozsony, január 30. (Pozsonyi szerkeszt- ségünktől.) Egy bécsi szanatóriumban a n pókban sikertelen műtét után elhunyt Üdu ri-tz Amádé Emil (gróf), 87 éves bősi nagybl tokos. Az elhunyt anyai ágon a híres Amác. t grófi család sarja. Idegen angzásu neve d cára jő magyar ember volt egész életébe b Apja, mint porosz tiszt 1848-ban a magyar sz. i badságharc idején került Magyarországra e ahnyira megszerette a szabadságáért harco kis nemzetet, hogy a magyar ügy szolgálati:: ba állt. A szabadságharc leverése után osztrákok a magyar szabadságharcosokká', való konspiráció miatt is effigie felakasztom ták, vérebeik azonban nem tudták elkapi a porosz tisztet, akit magyar uricsaládok rejti gettek. A porosz gróf hamarosan szívben, li­lékben és szellemben asszimilálódott a ma­gyarsághoz. A hires bősi kastélyban lakott é fiát már magyar szellemben és nyelvben ne veltette. A kastély is tele van magyarvoua kozásu műkincsekkel és középkori fegyve rekkeL Űchritz Amádé Emil bátyja volt ÜcfarLti Zsigmond bárónak, Tisza István gróf egykoi bizalmas barátjának, aki arról volt nevezetet, hogy annakidején minden politikai párbajba állandó segédje volt Tiszának. A most elhuny földbirtokos evangélikus vallásu volt ugyar de mert a bősi templom kegyura volt, a roma katolikus vallás szertartásai szerint temettél el tegnap a bősi római katolikus plébáni. templomból. MLvkovies plébános tartott ka porsója felett megható gyászbeszédet Hald lát egyetlen, hasonnevű fia gyászolja, aki ; magyar-román határmenti lökösházai birtokál él feleségével, Bánhidy Stefánia bárőnéval. •— öt korona egy menzaebéd: Havont e«"-szer láss vendégül egy magyar diákot! Gondolják meg, uraim! Hová verset ez? Sín a. legmagassabb minisztérium akaratából az önök főnöke vagyok.. Az igazgató itt megakadt. Többen bólogat­tak. Azon v6ttom észre magam, hogy óvato­san, kétszer, én is bólintok a fejemmel. Az igazgató észrevette, hogy a hang, amit meg­ütött, tulmagas. Nem bírta a fokozást. Mintha ezt mondta volna: „Én, Isten kegyelméből, az önök apostoli főnöke . . .** — Ez jutott eszem­be s össze kellett szedni magam, hogy nevetni ne kezdjek. Mérgesen és felháborodottan néz­tem magam elé, mert féltem, hogy nevetni kezdek, „Azt írja*4, — folytatta az igazgató, — „megtévelyedett kollégánk azt Írja, hogy em­beri méltóságán ejtettem gyalázatot Én, ké­rem, én! Én ejtettem gyalázatot az ő emberi méltóságán! Én mivel?*' ( Köhögött és kráko- gott) „Mert atyai jóindulattal figyelmeztettem, hogy dorbézolt s későn jött az órára? Nem jogom ez? Nem kötelességem ez? Kérem, az urakat feleljenek önök. Feleljenek megtéve- lyedett kollégájuknak. He? Hogy azt mondja... egyidejűleg az egész tanári kar nevében fel­iratot készített a minisztériumhoz, amiben be­jelenti, hogy én a tanáraimmal basáskodva bánok, — ezzel a szóvai, kérem, basáskodva, — s spiclirendszert honosítottam meg az inté­zetben. Ez spiclirendszer? Hogy Kudíicsek re­ferál nekem? Nem kell-e nekem mindent tud­nom, ami az Intézet falai között és, különben is,/-őriénik? Ki a felelős? A miniszterhez l’a^y árulkodni? Egy tanár az igazgatója el- kérem, e* . , ,r Még nem láttam ilyennek az igazgatót. Sorra néztem a kollégáimat. Hangtalanul ül­tek. Minden szempár az igazgató arcára me­redt. Mészáros arcában volt egy kis undor, Lóránt, a német tanár, aki selypítve be­szélt, állott föl elsőnek s indítványozta, hegy a tanári kar intézzen feliratot a minisztérium­hoz, amiben azonosítjuk magunkat az igazga­tóval, szolidárisnak érezzük magukat vele s egyhangúlag visszautasítjuk a méltatlan tá­madást A feliratot azonnal meg is fogalmazták. Valamennyien aláírtuk. Én is aláírtam. Az igazgató megköszönte a bizalmat Konferencia után odajött hozzám Mészá­ros. „Kisérj el este“ — mondta. „Hová?" „Ehhez a fiúhoz, Sziiassyhoz, El akarok búcsúzni tőle. Jössz? Te is jóban voltál vele." „Eljövök" — Ígértem. Most fél 7 van. Kilenckor megyünk Sziias­syhoz. Nem tudom, helyesen teszem-e, ha el­megyek? — November IS. — Helyesen, vagy nem helyesen tettem-e, mindenesetre elmentem. Nem hiszem, hogy ennek a látogatásnak követ­kezményei lehetnek. Mészáros előrelátó em­ber. Az én érzéseimnek egy kissé túlságosan is előrelátó, körültekintő. Például ő ajánlotta, hogy menjünk este kilenckor Sziiassyhoz. Ki­lenc ntán a mi városunkban már alig jár az utcán ember. Ez egy bizonyos óvatosságra vall. Alt hiszem, magamtól is elméhtöin volna Szl­lassyhoz búcsúzni. Rokonszenves volt nekem. A tanári kar fiatalabb tagjai közül ő volt az egyetlen, aki rokonszenves volt nekem. Nyu­godtan leírhatom, ha rajtam múlik, én nem kilenc után mentem volna el Sziiassyhoz. Akár fényes nappal, délután ötkor. Vagy mondjuk hétkor, mikoT legtöbb az ember az utcán. Nincs értelme, hogy ebben a naplóban más­képpen állítsam be. magam én. magam előtt, minit amilyen valójában vagyok. Nemi vagyok hős. Nem vagyok alkalmas arra, hogy sikra- szállijak mások igazságáért. A bizalmi nyilat­kozatot is sző nélkül aláírtam. Hogy őszinte legyek: nem találtam ebben semmit. Különb dolgokat megszokik a* ember. Különb kép­mutatásokat. Ugylátszik, ez az élet rendije. Meg kell alkudni. Aki nem alkuszik, az... az megy. Tör, zjuz. Mint ez a Szilassy. Minden-estre föl jegyzem, hogy, ha rajtam múlik, (én fényes nappal Is elmentem volna hozza. Nem pedig igy, kapuzárás után, sötét­ben. Mint ahogy tőu aént. De ezt Mészáros ajánlotta így. Én csak beleegyeztem. 1 Mikor megérkeztem, Mészárost imáir ott találtam. Szilassy a Flórién-utoálban lakik, albérletben. Ez egy elég elhagyott mellék­utca, ahol két növendékem is lakik. 'Az egyik Puliszka. A másik egy leánynövendék, de ezt osak most tudtam meg, hogy itt lakik, Oserey Margit. Ez a leánynövendék a szüleinél lakik. A* apja mézeskalácsos, ahogy itt mondják: bábos. Nem is tudtam, hogy Gsereynek itt van a műhelye, a Florián-utoában. Mészáros figyelmeztetett rá. Mészáros zavarban volt. Mikor belép fém, kin osan mo­solygott és azt mondta Szilassy na k: „Tedd be kérlek a zsalugátereket. Föld­szinten vagyunk. A Oserey-lány benézhet, s holnap kész a pletyka, hogy a gimnázium (két tanára éccaka összeesküvésre jár.“ „Cserey?" — kérdeztem, -r- „Aki uájaini mniy „Az" — mondta Mészáros idegesen. - „Tedd be a zsalugátert." Szilassy nem felelt semmit Kezet nyuj tott, s betette a zsalugátereket. Lila ház. kabátban volt. Ezek a fiatalok! minden holmi juk más, mint a miénk, öregeké. Neken dohányszinü házikabátom van. Lilát, azt hit lem eddig, csak az asszonyok hordanak. Először voltam Szitássynál. Bolihajtásas- alacsony, keskeny és hosszú szobában lakott Az éjjeli-szekrényén egy réz-Buddha állott Egy könyvespolc tetején tokban ott hevert a hegedűje. Az Íróasztalán egy nagy vizes­kancsóban egy nagy csokor virág, krizanté­mok és dáliák. Nagyon sok könyve volt. Több mint nekem. Angolul is, franciául is olvas. Pedáns rend van nála a szobában, ezt szere­tem. Minden könyv a helyén. Az Íróasztalán füzetek, iratok, levélpapír minden pontosan rendiberakva. Rendes em ber. Nem is értem ... Tudom róla, hogy jobb családból való. Az apja orvos Pesten. Talán jobbmódnak is, nem tudom. Mindenesetre van valami mögötte. így persze könnyebb érzékenynek ttenni... igv sokkal könnyebb. Ezit nem azért írtam le, mintha a szivem mélyén szemrehányást tennék Szilassynak, amiért többje van mint nekem. Én a szivem mélyén már régen megbocsátottam minden­kinek, akinek többje van, mint nekem. Csak leszögezem az igazság kedvéért, hogy igy könnyebb. „Szóval elmégy?" — mondta Mészáros. Szilassy diopálinkát töltött és azt mondta: „El. (Nagyon köszönöm, hogy felkereste­tek. Az igazat megvallva, nem számítottam reá. Amint hallom, az a szomorú állat, az igaz­gató, délben valami nyilatkozatfélét Íratott alá veletek, a tisztelt karral. S mind aláírtátok. Ti is." Hallgattunk.. Nem mertem Mészárosra nézni. Szilassy folytatta: (Folytatjuk. 2 ^iwnAf*/v^Acviaft*Hn^riat> JÉSi, w^azetsŐszeretem REGÉNY* iiWt A\arA1 SÁNDOR m

Next

/
Thumbnails
Contents