Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-27 / 22. (1649.) szám

KÜLFÖLDI LEVELEK HABOM JELLEMZŐ ESET Páris, január. Januári verőfényes napfény, meleghullám, fel- öltés emberek, a kávéházak előtt százával ülnek a fagyasztók: Páris túlhaladta a krízist, úgy látszik, vége a télnek. Nem is kell a Midibe utazni. Dél- Jelé végigmentem az Avenue Wagramon, jólesett és fütyörésztem. Szórakozottan ballagtam az Étoile felé. Az Empire előtt egy ismerős ur jött velem szemben, karján egy kedves, fiatal asszonnyal. Magyar fiú. Hirtelen, mint az utolsó pillanatban szokás, lerántottam a kalapomat: — Alázatos szolgája, uram. És ő ugyanúgy vissza: — Alázatos szolgája, uram. Azután valami váratlan, csiklandozó felbuzdu­lásban hátrafordultam, — ismerősöm elment már mellettem, ő is hátrafordult. Mindketten fölemel­tük a kezünket, intettünk egymásnak, mosolyog­tunk — és mentiünk tovább. Én az Étoile felé, ő hölgyével a Piacé des Ternes-re. így volt és vége volt. Ezt az urat Pozsonybó! áemertem és Prágából az egyetemről, ahol ő tech­nikát hallgatott, én filozófiát. Külsőleg nagyon jóban voltunk, sokat jártunk együtt közös bará­tainkkal, de bévttl valami megfoghatatlan szaka­dék tátongott közöttünk. Épitő szakadék. Okos fiú volt, cinikus zsidó fiú és engem lenyűgözött tu­dása, amely mindent jobban tudott, mint én. Fél­szeg voltam, akartam és nem tudtam, este pedig sírtam, ha rágondoltam. És hősi elhatározások ér­tek bennem: olvasni kezdtem sokat, igen, csakis miatta, hogy fölveheseem a verseny, én, a filozó­fus ezzel a — technikussal. így jutottam Baude- laireig, Verlaineig, Rim’baudig. Ezerkilencszázti- zenkileniben, ő vezetett. Kilenc éve nem láttam. Minden megváltozott. Most azt mondottam neki a Wagramon: Alázatos szolgája. És kilenc évig megint nem fogom látni. # A gazdagság határtalan lehetőségei. Párisban egy Broglie hercegnőtől a cselédje sokszázezer frank értékű ékszert lopott. A rendőrség valami más ügyből kifolyólag elfogta a tolvajt, akti vallott és az ékszereket megtalálták nála. A rendőrtiszt­viselő örömtől sugárzó arccal állított be a károsult palotájába: — Kezét csókolom, hercegnő. Visszahoztam gyöngyeit és brilliánsait. — Milyen gyöngyöket és milyen brilliánsokat? — íme, nézze meg őket. |— Ez az enyém? — Persze. A tolvaj szolgáló mindent beval­lott. — Tényleg? Igen. , — Valóban? — Esküszöm! — Lehetetlen. Fogadni mernék, hogy ez az ékszer nem az enyém. — Ne fogadjon, mert elvesztené. Utánajártak a dolognak és a szolgaszemélyzet segítségével megállapították, hogy a hétszázötven­ezer frank értékű ékszer valóban a hercegnő tulaj­donát alkotta. A hercegnő nem emlékezett. A tol­vaj szobalányra sem emlékezett, csak nagynehezen. Nem is vette észre, hogy rengeteg brilliánsa kö­zött hiányzik néhány „apróbb kő“, Miért vitték el a szerencsétlen tolvaj cselédtől ezt a csaknem gazdátlan vagyont? # Londont elöntötte az ár és egyik újságíró- ismerősöm elhatározta, hogy Anglia fővárosába utazik, ahonnét most pompás riportokat küldhet lapjának. Reggel bement a házmesternő szobájába s mint illik, bejelentette: — Asszonyom, holnap Londonba utazom. Mire az asszony bájos, barátságos képpel és a világ legaranyosabb hangján igy válaszolt: — Ah, uraságod vidékre utazik? Nem volt nagyothalló. Nem volt gyengeel­méjű. Nem volt tréfálkozó kedvében. Éppen csak párisi conoierge volt. A tudatalatti énjében Ugyan­úgy gőgös és beképzelt párisi, mint ennek a város­nak minden lakója. A régi hellén ideálokból sza­kadt ide egy morzsányi, az, amely Hellaszon kívül mindent barbárnak nézett, avagy Rómából, az Örök Városból, amely a világ közepe volt és min­den ut beléje vezetett. A párisiasság bltegség, nemcsak az idegenek, hanem a franciák között is. A vonatban utaztam egy párisival, aki rajongással csevegett Parisról és mindenkit lenézett, aki nem tartozott legalább három generáción át e város la­kosságába. Később kitűnt, hogy jómaga Cahorsban született. Miért tagadta? Cahors kedves és nagy- multu francia város. De Páris az más. Az egyetlen város s a többi mind vidék, mint a concierge ár­tatlanul sejtette, London is, Berlin is, Newyork is. Hogy miért? Talán azért, mert igaza van Speng- lernek: a várost nem ennyi, meg ennyi ember együttélése és a beláthatatlan tömegű mob teszi, hanem a szellem, mely az emelt falak közölt idő­vel kikristályosodott. És itt elég van ebből a sa­játos szellemből. A Parigot vitte valamire, hiába van ósdi melón a fején, hiába piros és kissé hájas az arca, jelentéktelen a külseje és ósdi a ruhája. Aranyerek futották át ezt az értéktelen kvarckö­vet. Nem is beszélve asszonyaikról, akiknél többet a női nem nem produkált még. És — mint Walt Whitman mondotta az „0 star of France“- ban — mert az az ezüst hajó, mely Páris címeré­ben van, „elég soká irányította a hullámokat". ■Szvatkó's Pál. — Roy szlovák költő gyásza. Pozsonyból je­lentik: Tegnap éjjel meghalt Roy szlovák költő anyja. A halott Húrban János iró leánya és Hur- báo-Vajanszky Szvetozár iró nővére volt. 5 k csendőrök fegyverhosznáflafa a parlament elölt A német ellenzék éles kritikával fo^dfa a rendőrhalálom újabb jogi alátámasztását — Nagy kommunista obstrukció a képv&e'őház mai ülésén Prága, január fí6. A viharokban gazdag két- 1 í após parlamenti vita után ismét lecsillapodtak a kedélyek és a mai ülés teljes érdektelenség mel­lett kezdődött meg. A tárgysorozaton a csendőr­törvényjavaslat szerepelt, ezenkívül még három jelentéktelen törvényjavaslat. A házelnökség a legközelebbi ülést keddre hívta össze. Malypetr elnök délután fél három órakor nyi­totta meg az ülést. A csendörtörvényjavaslathoz elsőnek Hceger német szociáldemokrata képvise­lő szólalt föl, szerinte a törvényjavaslat rendelke­zései teljesen átlátszóak és azt célozzák, hogy a csendőrök fegyvereiket necsak a betörők, hanem a békés állampolgárok ellen is hasz­nálhassák. Kobcrg dr. német nemzeti párti véleménye szerint újabban nincs egyetlen közigazgatási törvény sem, amely ne a rendőrhalálom r'eg-crősitó- sét célozná. A törvényjavaslat borzasztó veszedelmet jelent, mert a fegyverhasználatot nem lehet kellőképpen ellenőrizni és felülvizsgálni. A fegyverhasználat jogának kiterjesztése el­lentmond az alkotmánynak is, amely minden állampolgárnak testi integritását biztosítja. A törvényjavaslat hiányos s éppen ezért azt javasolja, hogy utalják vissza a véderő­bizottsághoz. Ivrebs német nemzeti szocialista Masaryk elnöknek a birodalmi német újságírók előtt tett nyilatkozatával foglalkozik. Kijelenti, hogy a szu- détanémeteket nem hatja meg az, hogy az elnök kisebbségből az államnépesség egyik részének tette meg őket, ők mint önálló síüdétanémet n mzet követe­lik a nemzeti önkormányzatot és a végletekig ezért harcolni fognak. (A német nemzeti szocialisták közben egy plakátot függesztettek ki, amelyen az áll: Éljen az önálló szudétanémet nemzet!) A törvényjavaslathoz inég hozzászóltak Já-a (cseh szociáldemokrata) és Landa-Stichova kom­munista képviselők. A csendőrtörvényjavaslat megszavazása után Malypetr elnök javasolja, hogy a ház a napirend megváltoztatásával térjen át a kény­szermunkatelepekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Haken kommunista képviselő olleninditványt tesz, de indítványát a ház nagy többséggel elutasította. Kralik dr. agrárius képviselő mint az alkotmányjogi bizottság előadója lép a szó- J székre. Erre a kommunista képviselők nagy lármába kezdenek. Fütyülőkkél, trombitákkal és a kihúzott asztalüékokkal fülsiketítő zajt produkálnak. Králik szavai teljesen elvesztek a zajban és az elnök is hiába csengetett. Ilyen közbekiál­tások hallatszottak: Fuj! Szcgyclje magát! Menjen le az emelvényről! Valósággal pergötiizszerii volt az a pad- vorés, amit a kommunisták hosszú időn keresztül folytattak. A lárma még növekedett, amikor a költ­ségvetési bizottság előadója, Rybár cseh nép­párti képviselő lépett a szószékre. A kommunisták zajos obstrukciója 25 percig tartott. Ezután megindult a vita, amelyhez négy szónok jelentkezett és pedig Meisncr cseh szociáldemokrata, Gáti kommunista, Paíeidl cseh nemzeti szocialista és Zeminova cseh nemzeti szocialista képviselők. A törvényja­vaslatot ma nem tárgyalják le és szavazásra csak kedden kerül a sor. Pusztító orkán az Egyesült Államokban Egy iskolát rossa&adöntött a wltiar-Több mintegy máSIló dollár kár Newyork, január 26. Szerdán egész nap az Egyesült Államok keleti és délkeleti ré­szében rendkívül heves viharok dühöngtek. A szélvihar néhol a százmértíöidnyi órán- kinti sebességet is elérte. Tennesseeben az orkán egy iskolát döntött romba és az alá­hulló falak négy gyermeket elpusztítottak. Newycrk városában a szél sokszáz ablaküve­get betört és egy ház is összeomlott. Több házrte-tőről cserepek hullottak alá és súlyosan megsebesítették a járókelőket. Az orkán által okozott kár több mint egy millió dollár. Az összes repülővonalakon beszüntették a forgalmat. Nasheville, január 26, A pusztító orkán még most sem szűnt meg és óriási károkat okoz. A szélvihar nagyon sok épületet dönt romokba, a fából készült házak úgy omia.na.k össze, mint a kártyavár. Kentucky államban, Láng városkában az iskolaépület szintén összeomlott és több gyermeket maga alá temetett. A távirdai, telefon- és világítási veze­ték sok helyütt megszakadt. A vihar egy newyorki kereskedelmi ház tizenogyedik emeletén elhelyezett viztankot felborított. A lezuhanó hatalmas acélalkotmány négy emeletet áttört és a, bennlevöket magával sodorta. Attól tartanak, liogv a katasztrófának több áldozata van. A pennsylvaniai Altonából érkező jelent és szerint Chamberlin, aki az orkán ellenére folytatni akarta körrepülését, leszállásra kényszerült. FgBc«ga™giOTinffl8rrTWirviTnvifwm*'«rv*-t]jíiftmr;l“'"^ London, január 26. Lord Cecil tegnap es­te újból nagy beszédet tartott a nemzetközi leszerelés kérdéséről és bírálta az angol kor­mány memorandumát a biztonság és döntőbí­róság ügyében. Kijelentése szerint a memo­randum csak előkészítő munka és a kormány a tárgyalások idejére már beterjeszti a meg­felelő változtatásokat. A döntőbíróságra vo­natkozólag azonban a memorandum nagyon ki­ábrándító. Sajnálatos, hogy az angol kormány to­vábbra is vonakodik elfogadni a hágai döntöbiráság fakultatív klauzuláját. Nem áll fenn az az indokolás, hogy Anglia közvéleménye az általános döntőbíráskodást nem támogatná. Lord Cecil arra hivja fel a kormányt, hogy ebben az ügyben szavazási rendeljen el az alsóházban. Ha Anglia aláír­ná a fakultatív klauzulát, a többi államok kö­vetnék példáját. Ha a kormány továbbra is ki­tart eddigi álláspontján, Anglia magára veszi a felelősséget, hogy a háború marad a nemzet­közi viták elintézésének egyetlen eszközéül. London, január 26. Lloyd George teg­nap érkezett meg Brazíliából és nyomban in­terjút adott, amelyben kijelentette, hogy pihenése alatt uj erőt gyűjtött és meg fogja vívni azt a csatát, amely a világ történelmének egyik legjelentősebb ese­ménye lesz. Véleménye szerint az angol választások nem lesznek meg ebben az esztendőben, mert a kormánynak köte­lessége a nők választójogát tető alá hozni. Lloyd George leánya, Miss Mag kijelentette, hogy a legközelebbi választásokon liberális programmal fellép. Newyork, január 26. Plunkett admirális, aki nemrégiben hires nyilatkozatot tett az Egyesült Államok és Anglia közti háború le­hetőségéről, február 15-én visszavonul állá­sából. London, január 26. Az angol kincstár pénzügyi titkára, Sámuel, egy Wokingban tar­tott gyűlésen kijelentette, hogy Anglia keres­kedelmi mérlege emelkedőben van, bár egyes iparágak, különösen a gyapotcserjeipar nincs elegendőképpen foglalkoztatva. Az 1926. év kedvezőtlen tegerentuli kereskedelmi mér­legével szemben ez az esztendő 73 millió font sterling felesleget fog mutatni. A véderőülzottsás illése Prága, január 26. A szenátus véderőbi­zottsága, Dyk szenátor elnöklete alatt ma ülésezett. Udrzal miniszter mondott hosszabb expozét. Udrzal expozéja után megkezdődött a vita, melyben Jokl, Novák és Hubka szenátor szólalt föl. A bizottság február 3-án délelőtt tartja legközelebbi ülését. Spatny (cseh nemzeti szocialista) figyel­mezteti a minisztert a szlovenszkói határ mentén egyre szaporodó kémkedésekre, Ma­gyarország állandó fegyverkezésére. Kérdezi, hogy miképpen van felkészülve a hadsereg. Litvánia csak a népszövetség közvetítésével társvai Lengyelországgal Varsó, január 26. Kovnói jelentés sze­rint a hivatalos Lietuwa azt a jelentést közli, hogy a litván kormány véglegesen elhatá­rozta, hogy a Lengyelországgal való tárgya­lásokat csupán a népszövetség közvetítésé­vel tartja meg. A lap véleménye szerint a litván álláspontot az indokolja, hogy a tanú nélkül létrejött megegyezést újból ugyanaz a sors érné, mint a smvalkii egyezséget, ame­lyet Lengyelország a megkötés után már egy héten belül Zologowski tábornok vilnai pucs- csával felborított. Rsdicsct felhívták a koalícióban való részvételre Bclgrád, január 26- Amint a lapok egy­behangzóan jelentik és amint a politikai körökből is hiriik, a kormány rekonstruk­ciója valószínűleg még a mai napon meg­történik. Az uj kormányt a legszélesebb alapon alakítják meg a Radics-csoport rész­vételével. Ila a koncentráció sikerül, akkor a kormány óriási többségre fog támasz­kodni. Amerika és Franciaország közöli fiöníöi)>rő*agí szerződés készül Washington, január 26. Ámbár a háború- ellenes paktum ügyét nem sikerült dűlőre vinni és a kérdés további megtárgyalását el­halasztói tűk, az állami kormányzás mégis előkészíti az Egyesült Államok és Francia- ország között megkötendő uj döntőbírósági szerződés végleges tervezetét. Amerika kor­mányának az a. szándéka, bog) az uj döntő­bírósági szerződés a legszilárdabb ilyenfajta megegyezés legyen, amelyet két uép valaha kötött egymással. A besszarábiai emigránsok népszavazás* követeinek Moszkva, január 26. A besszarábiai szov­jetunió egyesülete, amelyben 300.000 bessza­rábiai emigráns van megszervezve, Bessza^ j rábia megszállásának tizedik évfordulója al- I kaiméból fölhívást közöl a sajtóban, amely- ' ben tiltakozik a besszarábiai rémuralom el- (len és kijelenti, hogy Besszarábia sorsát j csak népszavazással lehet eldönteni. 'A délamerikai vizeken meg- isméMtiott az S. 4. tr&géfcuda Newyork, január 26. Egy rádió-jelentés arról számol be, hogy a perui vizeken Bal- baunál való hadgyakorlatok alkalmával az „Almirante grau“ perui páncélos cirkáló összeütközött az „R, I.“ tengeralattjáró na­száddal. A részletek még hiányoznak és igy azt sem tudni még, vájjon a tengeralattjáró eisülyedt-e, vagy pedig sikerült megmen­teni. í ______________________________________ — ükánik dr. polgármester magyarnyelvű elő- i adása a pozsonyi Közgazdasági Körben. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Okánlk Lajos dr., Po­zsony polgármestere, az átalakulás ói a most tar­tott először magyarnyelvű előadást és pedig a po­zsonyi Közgazdasági Körben beszélt a keleti or­szágok helyzetéről és azokról a gazdasági és keres­kedelmi lehetőségekről, amelyek Csehszlovákia számára kiaknázatlanul hevernek. Fejtegetéseinek lényege akörül mozgott, hogy egyedül a Duna- vásárok rendezésével nem lehet kelet felé a kap­csolatokat kiépíteni, hanem be kell járni a keleti országokat és tanulmányozni az ottani gazdasági és kereskedelmi viszonyokat. A polgármester tartal­mas előadását a szépszámú közönség meleg tapssal honorálta. Az előadásért a Közgazdasági Kör el­nöke, Popper Emil, mondott a polgármesternek köszönetét. Előadás után az előadó tiszteletére ban­kettet rendeztek, amelyen Okának dr. a pohárkö­szöntőkre adott válaszában kijelentette, hogy minit a város polgármesterének, egy irányelv lebeg a szemei előtt: nemzeti és valláskülönbség nélkül a j város minden lakosát gazdasági és kulturális te- | kiút ebben szebb jövő felé vezetni. 1928 Január 27, péntek:, Lloyd iüFie a illliilfiliglssa liWlülI csatáját készül megvívni Az idén nem lesznek Angliában választások — Lord Cecil kritikája az angol memorandumról

Next

/
Thumbnails
Contents