Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-27 / 22. (1649.) szám
1928 faarnár 27, pénzeik. Hí egyetemes refermifiis e&yliázzslnat esifirfiil ülésén folytatta fénpényliozi munkáját Slménfalvy Árpád dr. zsinati tag naavjclersíősésíl Javaslatában annak kimondását indítványozta, hoív a tényleges szolgálatban állá lelkészek eo ipso megszerezték a eseti- szlovák állampolgárságot Pozsony, január 26. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szlovcnszkói és ru- szinszkói egyetemes református egyház-zsinat mai ülésén letárgyalta a második, harmadik, negyedik és ötödik törvénycikket. Nagyobb vitát kelöett a lelkészcsere kérdése. A kérdést a lel- készválasztó bizottsághoz tették át. A harmadik törvénycikket az egyházi adóztatásról módosítás nélkül elfogadták. A negyedik törvénycikket, amely a közalapról szól, az eredeti 40 filléres megadóztatás alapján fogadta cl. Az ötödik törvénycikknél élénk vita fejlődött ki, különösen a Simoniéval kapcsolatban. A 33. paragrafus a lelkészek és egyháztagok egyházi bíróságát, illetve fegyelmi ügyeit zabá- lyozza. A zsinat törvénybe iktatta, hogy a lelkészek által elkövetett Stmoni'a esetében, vagyis ha a lelkész meg nem engedett módon szerez magának valamilyen állást vagy jövedelmet, fegyelmi bírósága őt nemcsak lelkcszi állásától foszthatja meg. de minden egyel) az egyházzal kapcsolatos állásától is, mint például a tanítástól. Az egyház tagjainak fegyelmi vétsége, illetve az egyházzal szemben tanúsított' méltatlan viselkedés esetén kizárni őt az egyházból nem lehet, mert ez ellenkezik a csehszlovák állam törvényeivel. A gyülekezetnek azonban a gyülekezeti biróság határozata alapiá i joga van az illetőt mindama javaktól megfosztani, amik az egyház rendes tagjait illetik, mint például a gyermek megkeresztelcse, tanítás, úrvacsora nyújtása stb. A lelkésznek ser.müeseíre sincs joga ilyen ítéletet önmaga meghozni, hanem csakis az egyházi törvények által meghatározott fegyelmi utón. Siménfalvy Árpád dr. (Nagyszőllős) zsinati tag a lelkészek állampolgárságával kapcsolatosan a zsinat tegnapi ülésén rendkívül fontos javaslatot terjesztett a zsinat elé. A javaslat és annak indokolása a következő: El kell ismerni, hogy az első törvénycikk 136. paragrafusának revideálására vonatkozó- előadói javaslat, amely első bekezdésében a lelkészszó választhatóság feltételei közé kifejezetten beiktatja a csehszlovák állampolgárságot, a második bekezdésben pedig hozzáteszi, hogy idegen állam polgára előzetes egyházi és kormányhatósági hozzájárulás folytán való megválasztása esetén a választás érvénytelenné válásának terhe alatt egy éven belül tartozik megszerezni a csehszlovák állampolgárságot, — de lege ferenda teljesen megfelelő. Tartozunk ezzel az államnak, amelyben élünk, tartozunk a köztársaság felségjogának, amelynek konzekvenciáit becsületesen levontuk, tehát az előadói javaslatot teljes lojalitással elfogadásra ajánlom. De lege lata azonban más a helyzet, mert az előadói javaslat ugv az egyházi tisztviselők . szerzett joga. mint az egyes egyházi községek autonómiája szempontjából nagy screlcmanya- got hagy orvoslás nélkül. Méltőztatnak tudni, hogy égető jogi és anyagi kérdéskomplexumról van szó, amit röviden a lelkészek állampolgársági ügyének nevezünk, éríve ez alatt ama egyházi tisztviselők kálváriáját, akiknek állampolgárságát a világi hatóságok el nem ismerik. E sérelemanyag likvidálása tekintetében mi, az egyház min lig az 1904. évi törvényeink jogalapján állottunk és e jogalapon, állva már vagy 8—9 éve hiába hozták egyházmegyéink és kerületeink szinte periodikusan tiltakozó és kérő határozataikat, hiábavaló volt a konvent és a konventi elnökség számos felterjesztése és közbenjárása, a kapacitálásnak minden eszköze, minden jogi érv és .minden jajkiáltás, — a kormány az egyház álláspontját nem honorálta. A zsinatot megelőző idők kedvezőbb atmosz-! lávájában az egész anyag megtárgyalása során — • információink szerint — a kormánnyal kontaktusban volt kiküldötteink, akiknek nagy és gondos munkája előtt teljes elismeréssel kell meghajolnunk, mi HŐST.' elkövettek az iránt, hogy egyházi jogunk folytonossága alapján intézményesen ismer- j tessék el az összes élethossziglan választott egy- í házi tisztviselők csehszlovák állampolgársága, de-1 e pontnál sikert nem érhettek el és .az eredmény mindössze az, hogy a kormány arra nézve tett Ígéretet, hogy egyházi törvényeink megfelelő revideáló? a ellenében az egyes egyházi tisztviselőik vitássá lett állampolgársági ügyét esetenként fogja a kormány — igaz. hogy jónkaraíulag — elbírálni.. De kérdés, hogy ez a jóakarat, valamint a megértő szives és elfogulatlan készség, amit a kormánybiztos ur személye részéről tanácökozásaisík j kezdete óla tapasztalunk, elég garancia-e nekünk arra. hogy a tárgyalás alatt lévő szakaszt ngr- ahogy van, elfogadjuk és a lelkészek vitás állanipelgá.roágá.ualc elintézését a miniszteri Ígéretre bízzuk. Mert ne mái [áztassanak elfelejteni, hogy a -miniszteri igeretek nem műidig tartatnak be. A közvélemény még jól emlékezhetik reá, amikor óz elbocsátott magyar tisztviselők ügyében Benes Ede akkori miniszterelnök ur egyéni kérvények beadását kívánta fys azután a kérvények esetről-esetre való jóakaratai elintézését ígérte és a megtörtént elintézés pedig — egy nagyhatalmú miniszter elnökről volt szó -— eeetről-esetre való elutasítást jelentett. De ha ón Ígéretekben egyénileg bizom is a jelen esetben, mert tényleg nincs ökom a bizalmatlanságra az irányban, hogy ez a kormány szempontjából, nem jelentős, mert átmeneti kérdés kedvezően fog elintéződni és elismerik a vitás jogú egyházi tisztviselők állampolgárságát, ismét kérdés, hogy törvényhozói tisztünkben, mint zsinati tagok megtehetjük-e, hogy kellő jogi biztosítékok nélkül, mert ígéretet a legnagyobb lojalitással sem lehet i-ogi biztosítéknak tekinteni és akkor, amikor az -egész református közvélenrény forrong a kérdés megoldatlansága miatt, amikor lelkészeink rá tanítóink anyagi megváltást, elmaradt kongruákat, jobb somot és lelki megnyugvást jelentő megoldást várnak, szabad-e a java-latot úgy, ahogy van, elfogadná' és ezzel az egyes egyházköz-ő gek már esetleg évtizedek ója gyakorlott választási jogát is illuzóriussá tenni és az egész jogrendet felforgatni. Azt hiszem, erre a kérdésre objektív válaszunk csak a nem lehet. Nem, annál is inkább, mert nem mondom, hogy bekövetkezik, de be,követkőzhetik, hogy a politikai, vagy a kormányhelyzet változása folytán a megtett Ígéret teljesítése elmarad, sőt éppen az előadói javaslat második bekezdésében foglalt, általunk szankcionált jogelvre hivatkozással fognak megtörténni az esetről-esetre való elutasítások és állampolgárság és kongrua megadása helyett veszélybe kerülhet egyes lelkészeknek m'ég az állása is. Az előadói javaslat úgy, ahogy elöltünk áll, az autonómiáról rá a szerzett jogokról való lelépést jelentené, amibe bele nem mehetünk. És ha eddig mindenhez hozzájárultunk, amit a kormány az előzetes tárgyalások során elfogadtatni kívánt, szóval nagyon is bizonyítékát szolgáltattuk konszolidációs hajlandóságunknak, ennél a. szakasznál ragaszkodni kell a mérleget helyreállító pótláshoz. Tehát indítványozom, hogy a törvénycikk 180. paragrafusának pótlására annak harmadik bekezdése gyanánt mondassák ki a következő: A második bekezdésnek visszaható ereje nincs, mert mindazok a lelkészeik, akik valamely egyházközségben ténylegesen leékrázi állási töltenek be, megválasztásuk és állásukba való beiktatásuk folytán az eddig érvényes egyházmegyei törvény, a második törvénycikk 3.. 12., 25., 31., 33. és 34. paragrafusának alapján eo ipso megszerezték a csehszlovák állampolgárrá got. még pedig visszamenőleg állásukba való beiktatásuktól kezdődi) joghatállyal és a statusukból folyó minden jogigénnyel. latkozatot tette: Az exlrónöröküs ügye nemzetemet egyáltalán nem érdekli, ez csupán az újságíróknak szenzáció. Az esetleges, háború lehetőségére nézve feltett kérdésről ezt mondotta: Románia őszintén óhajtja a békét. A béke azonban olyképpen definiálható, hogy átmenet két háború között Róma, január 26. A Brillanté és az Im- pero közli Tiíulescunak előre elkészített, írásban benyújtott interjúját. Károly trónörökösről, a kisebbségekről és a nagyváradi incidensről Titulesou nem volt hajlandó nyilatkozni, mielőtt Mussolinivel nem találkozik. Az Impero közli azonban Vajda Vojvoda Sándor dr. nyilatkozatát, aki szerint Romániában akkora az elkeseredés, hogy a pártvezérek nem tudták leszerelni az esetleges forradalmi mozgalmakat és hogy Erdély autonómiájának ügyet a népszövetség elé kell vinni. Róma. január 26. A Tevőre vezércikke szerint Titulesou igen szép szavakat mondott. Az olasz—román viszonynak már regen má -- nnk kellene lenni, mint amilyen. Valahol Hiba volt, aminek következtében ez nem valósulhatott meg. Titulesou most mcp^yövödttet j szerezhetett arról, hogy O’.aszorsaá" szándékai békések és hogy Olaszország a ’’ ’ká on minden hegemóniára való törekvést meg '-.a- dályozni törekszik. Így fejezi ke a lap: r! (hitesen nálunk kedvező talajra talál, ha őszintén közeledik felénk. Saaclin® flItiaáiisÉliasÉt elfoglalták Managiui. január °6. Ab amerikai tengerászesapafok tegnap megszállották Sandán a fehudis.nüiáá&í. El í!hippié városát. A város elfoglalása minden harc né-knl történt meg. miután Sámliim csapatai már napok előtt kivonultak. El Chipete körül tudvalevőleg heves harcok folytak, és különösen az amerikai légül ott a bombázta kitartóan a várost. Wsahington, január 26. A republikánus Blaine a szenátus mai ülésén tiltakozott az amerikai csapatoknak XikaraguAba való szállítása ellen és az ellen, hegy ezeket a csapatokat Sandino leverésére felhasználják. Blaine kijelentette, hogy az Egyesült Államok most meghazudtolja azokat az elveket, amelyeknek alapján saját függetlenségét kivívta. Prága, január 23. A Quai d‘Orsay hivatalosan még egyetlen szóval sem foglalt állást a szentgotthárdi affér ügyében. Egy alkalommal félhivatalosan csak azt a nyilatkozatot tette közzé, hogy a francia kormány ebben az ügyben megőrzi teljesen semlegességét. Ha a kisaníant szükségesnek fogja tartani, hogy tiltakozást terjesszen a népszövetség elé, akkor az ügyet Francia- ország teljes tárgyilagossággal veszi vizsgálat alá. A hivatalos politika tartózkodásával szemben annál élénkebben foglalkozik a szentgotthárdi üggyel a párisi sajtó. Az a tény, hogy a kisaníant együttes tiltakozását ismét elhalasztották, a sajtóban meglehetősen élénk kommentárokat váltott ki. A lapvélemények egységesek abban, hogy az intervenció elhalasztásának okát kizárólag Románia befolyásában kell keresni. Románia ugyanis teljesen Olaszország hatása alatt áll. ügy a nacionalista Echo de Paris, mint a baloldali Quotidien és Volonté megegyeznek abban, hogy a Tiíulescu és Mussolini között Rómában folytatott tárgyalások meggyőzték a román kormányt arról, hegy az időpont és az ügy egyáltalán nem alkalmas a Magyarország elleni nyílt fellépésre. A francia közvélemény meg van győződve arról, hogy Mussolini ellene szegült egy Magyarország ellen indítandó nép- szövetségi vizsgálatnak, nemcsak azért, mert az olasz kormány a legbarátságosabb érzülettel viseltetik a magyar kormánnyal szemben, hanem azért is, mert attól tart, hogy a vizsgálat Olaszországot is belekeverhetné az afférba. Miután a francia sajtó kezdettől követelte elvi okokból a fegyverszállítások ellenőrzését., ma ismételten azzal a követeléssel fordult a Quai d‘Örsayhoz. hogy lépjen ki kényelmes semlegességéből. Franciaországnak nemcsak az áll elsőrendű érdekében, hogy az ilyen fegyverszállításokat, amelyek a békét fenyegetik, egy szer sinin- denkorra megakadályozza, hanem közvetlenül érdekelve van az olasz—román tárgyalásokban is. Franciaországnak nem szabad eltűrnie, hogy Románia most, miután a francia barátság nagy harcosa, Bratianu meghalt, az olasz fascizmus táborába kerüljön és ezzel a kiéantant fennállását veszélyeztesse, Közvetlenül befolyást kell gyakorolni Tiíulescu római tárgyalásaira, mert azok a problémák, amelyeket Mussolini és Tiíulescu most megtárgyalnak, lényeges részét jelentik annak, ami most Franciaországot elválasztja Itáliától. Paris, január 26. A kisantant de marsa a szentgotthárdi incidens ügyében még mindig nem történt meg a román kormány magatartása következtében. A három jegyzék átadásának hétfőn kellett volna megtörténni, vasárnap azonban Tiíulescu román külügyminiszter San Romából Bukarestbe táviratot küldött, amelyben felszólította a kormányt, hogy mindaddig ne tegyen semmiféle hivatalos lépést, amié Tiíulescu az afférról személyesen nem tárgyal Mussolinivel. Parisban elterjedt hírek szerint Ti tulescu Mussolinival már tárgyalt is a szentgotthárdi esetről és valószínű, hogy a kollektív demars vagy egyáltalán elmarad, vág}- más formában történik, mint ahogyan azt tervezték. Az sem lehetetlen, hogy Románia, amelyet közvetlenül nem érdekel a szentgotthárdi eset. nem is vesz részt a demarsban és igy Csehszlovákia egyedül maradna JugoszláviávalBukarest, január 26. Clinchant bukaresti francia követ váratlan visszahívása, illetve Buenos-Airesbe való áthelyezése bukaresti politikai s diplomáciai körökben igen nagy meglepetést keltett. Azt hiszik, hogy az áthelyezés a román kormány kívánságára történt. Clinchant ugyanis demokrata érzelmű ember, aki erősen barátkozott a nemzeti parasztpárt politikusaival és hir szerint ő közveti tte azokat a tárgyalásokat, amelyeket Popovici Mihály és Madgearu folytatott Brianddal, Cail- leaux-al és Malvyval. A váratlan áthelyezés okát. tehát közvetlenül Románia francia- országi kölcsöüének teljes meghiúsulásában látják, mert állítólag Clinchant oly jelentéseket küldött Párisba, amelyek egyáltalán nem voltak kedvezők Romániára nézve. Tiíulescu furcsa interjúi Róma, január 26. Titulesciv tegnap másodszor is tanácskozott Mussolinivel, de erről a tárgyalásról hivatalos kommünikét nem adtak ki. A megbeszélések az általános európai helyzetről és az olasz—román viszonyról folytak.' Titulesou az olasz sajtónak ezt a nyiBfexlKS&an eSKöi fánaraiöMiasiaR sz lázellenes PKíMí eft Mexikó, január '26. A (bites-kormány most, miután az Egyesült Államokkal való viszálya megszűnt az nj olajtörvény elfogadásával, ismét belpolitikai térre helyezi mii! ö- dó.iónek fesulyú-t. Ezzel kapcsolatban az egy- h''«-'itenes iPdörósok megint kezdetűért vették. A rendőrség ma egy katolikus iskolát zári be és az iskola húsz tanítónőjét letartóztatta, mivel azzal vádolja őket, hogy prepa- gandairatokat osztogattak a kormány ellen. A tanítónők mind előkelő családból származnak és letartóztatásuk óriási izgalmat váltott ki $e?édl hersegprfirés IsSeüe az esküt Budapest, január 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Serédi hercegprímás ma délben tizenkét órakor tette le a hűség esküt a kormány kezébe. Az ünnepélyes szertartásnál közreműködtek: Bethlen miniszterelnök, Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke, ! mint zászlósurhelyettes és K’ebelsberg Kunó | vallás- és közoktatásügyi miniszter. Délután ! 1 óra 20 perckor a kormányzó és felesége villásreggelin látták vendégül a hercegprímást és az eskütételnél közreműködő urakat. Veszédelendtan taros a pdi&merifta! spuíMÉs Havanna, január 26. Mexikó képviselője a pánamerikai konferencián csatlakozott Argentína álláspontjához és követelte, hogy a kongresszus keresse meg azokat a módokat, amelyek a magas vámkorlátok megszüntetésére vezethetnek. A pánamerikai törekvések mindaddig eredménytelenek lesznek, amíg a gazdasági tényezők szabad fejlődését nem biztosítják. Ezután az Egyesült Államok képviselője terjesztett be ajánlatot egy szerződéstervezetre, amely az amerikai köztársaságok légi forgalmának ellenőrzését egészítené ki. Ezt a tervezetet viszont a mexikói delegátus támadta meg, amire nagy vita és izgalom keletkezett. Az amerikai delegátus azt a véleményét fejezte ki, hogyha a módosítást nem fogadják el, az egész szerződést veszedelem fenyegeti. Kolumbia képviselője csatlakozott Mexikó delegátusához és ilyen módon a pánamerikai szerződés kétségtelen krízise állott elő, mert ennek érvényességéhez szükséges, hogy mind a. huszonegy állam aláír ja. Kolumbia delegátusa azt a véleményét fejezte ki, hogy Amerika indítványával idegen repülőgépeknek a Panama-csatorna területe felett való átszállását akarja megakadályozni. Munkáspárti kormány (Norvégjában Oslo, január 26. A munkáspártból alakult kormányt kinevezték. A miniszterein oki széket és a pénzügyminiszterséget Hornsrud tölti be, inig a külügyieket Bumm vezeti. 3 iagu*MHiMW3ro.dHMgnwa«*iaBHMn-jw»jwgsigB^EViiMH^^ Franelsorszát aggódik Mussolini is Tttuléscu tárgy,aliiil miatt Olaszország befolyása a kisanla&foi veszélyezteti—A szent- gafíterdi affér az európai istaida StkdzSacntlában
