Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-26 / 21. (1648.) szám
Mai számunk 10 oldal 21. (IMI? síim t Csütörtök • Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ki. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerig politikai napilapja Fdelös aertes3tS: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha i lifiiüisrils Prága, január 25. (h. ő.) A népszövetség lefegyverzési bizottságának. egyik albizottsága, amelynek elnöke; tíenes csehszlovák külügyminiszter, holnap kezdi meg tanácskozásait a Moldva-parti fővárosban és bizonyosan ezzel magyarázható i meg az a nagy sietség, amellyel a kormány a { szentgotthárdi incidenst a parlament napi- j rendjére kitüzette. Ugyiátszik, a minél na-\ gyobb hatáskeltés volt a célja annak a prá- S gai nemzetgyűlésen szokatlan formának is, J hogy a csehszlovák államnak egyetértésben a j kirántani többi tagjaival Géniben megindított J akcióját nem a külügyminiszter, de a kor- ■ mányeinök helyettese, Srámek miniszter ie-1 lentette be és hogy a vita vezérszónokául Kra- j márt, a cseh nacionalizmus előharcosát sze- j melték ki. A képviselőház ma lezáruló vitáját tehát külsőségeiben is nagy applombbal rendezték meg és ezzel a szentgotthárdi esetnek olyan keretet adtak, amelyet semmiképpen sem érdemel meg. Srámek miniszter nyilatkozatában a többi között a kormánynak azt a törekvését is hangoztatta, hogy ebből az ügyből kifolyólag az érdekelt államok között ne merüljön föl konfliktus, vagy félreértés valamely nemzetközi fórum előtt. De ha a kormányt a szentgotthárdi eset megítélésénél valóban ez a szempont vezette, akkor hát mire való volt az incidenst a nemzetközi fórum elé kivinni és megerősíteni azt a benyomást, — amit a Tribuna is hangoztatott — hogy a kisantant egyetlen egy alkalmat se mulaszt el, hogy Magyarország >t meghurcolja a világ közvéleménye előd és minduntalan diplomáciai konfliktusokba sodorja? A magyar-osztrák vegyes bizottság által megejtett vizsgálat után a tényállás minden részlete világosan áll a közvélemény és a népszövetség előtt, amely utóbbinak — még abban az esetben is, ha Magyarország netalán valamit vétett volna — semmi szüksége nincs arra, hogy külön figyelmeztessék az Európa kellős közepén, úgyszólván a szemeláttá- ra végbemenő eseményekre. Sem a népszövetségi egyezségi okmányban, sem pedig a trianoni békeszerződésben egyetlenegy szó sincs arról, mintha hasonló esetekben a népszövetség figyelmét fel kellene hívni a békeszerződéssel ellentétes jelenségekre. A népszövetségi paktumnak e napokban sokszor idézett 11. cikkelye a háború, vagy a háborús veszély esetén teendő intézkedésekről szól, amelyek itt természetesen nem alkalmazhatók, mig a trianoni békeszerződés 142. cikkelye érteimé- j ben a népszövetségi tanács tagjai szótöbbséggel határozzák el azt, hogy — most, amikor a nemzetközi ellenőrző bizottság működését megszüntették — szüksége van-e annak, hogy Magyarország ellen vizsgálatot (investigatíon) inditsanak-e, vagy nem. Figyelmeztetésről, emlékeztetésről, vagy hasonlókról azonban a nép-zövetségi paktumban és a trianoni béke- szerződésben egy betű sem található és ezért a. kisantant genfi intervencióját fölösleges túlbuzgóságnak kell tekintenünk. Fölösleges túlbuzgóság már csak azért is, mert a népszövetség tanácsának legközelebbi ülése csak március első hetében lesz. A Kisaalantnak addig elég idő állott volna rendelkezésére, hogy a tényállásnak előtte netalán még homályos részleteit más utón is tisztázhassa. Ha pedig ez nem sikerült volna, úgy Románia képviselője a népszövetségi tanácsban ott is szóvátehette volna az ügyet. Hegy a népszövetségi tanács milyen határozatot fog hozni és elrendeli-e a vizsgálatot, vagy sem, az ma persze még a jövő titka, de a kisantant- nak már most. is számolnia kell azzal, hogy a népszövetségi tanács előtt egyes nagyhátaiLausanneban megkezdődött a csehszlovák-magyar optánspör tárgyalása Lausanne, január 25. A berlini Ullstein távirati iroda jelenti: Hadik-Barkőezy Endre grófnak a csehszlovák államkincstár ellen indított pőrében a vegyes csehszlovák-inagyar döntőbiróság ma megkezdte a tárgyalást. Magyarország döntöbirája Gidel párisi ügyvéd, Csehszlovákiáé Jeze, a Sorbonne professzora. Hadik-Barkóczy 15 millió korona kártérítés iránt indított pert Csehszlovákia ellen a földreform folytán lefoglalt földbirtokának értékéért. A tárgyalás heves vitával kezdődött. Mindkét fél azt kívánta, hogy a másik fél előterjesztésével kezdjék a tárgyalást. A bíróság hosszas tanácskozás után a csehszlovák érvelésnek adott helyt és a délutáni tárgyaláson Magyarország jogi képviselőjének, Bálinton dr. ügyvédnek expozéjával kezdődött a nemzetközi érdek ess égő birtokpör tárgyalása. A nagyhatalmak mmm tartják szerencsésnek a kisantant intervensiél&t — Tiftulescu figyelmeztetést kapott Rémiben — Paris, január 25. A Petit Párisién belgrádi munkatársa beszélgetést folytatott Románia belgrádi követével a szentgotthárdi affér és a kisantant népszövetségi intervenciója ügyében. A követ kijelentette, hogy ha eddig a tiltakozást még nem nyújtották be a népszövetséghez, ebből nem szabad azt a következtetést levonni, mintha bármilyen nézeteltérés merült volna fel a kisantant kormányai között. Az intervenció két-hároin napos eltolódása nem bír jelentőséggel, miután a tiltakozást úgyis csak a márciusi tanácsülésen veszik tárgyalás alá. A tiltakozás azonban egész bizonyosan megtörténik, dacára annak a kísérletnek, hogy bizonyos diplomáciai körök a kisantantot el akarják téríteni szándékától. Prága, Belgrád és Bukarest kormányai ugyanis olyan okmányoknak vannak birtokában, amelyek kétségtelenül bebizonyítják, hogy a most leleplezett fegyvercsempészés már a tizedik ilyen eset. A katonai ellenőrzés megszüntetése óta tehát Magyarország annyi fegyvert szállított be, hogy újból nem kevesebb, mint tíz harcképes divíziót tud felszerelni. London, január 25. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa jelenti, hogy a kisantant jegyzékének késedelmeskedéséből külföldi diplomáciai körökben különböző hírek kerültek forgalomba. Ezek a hirek arról szótárak, hogy a kisantant interveniálását egy nagyhatalomnak kívánságára halasztotta el, amely nagyhatalom nem egészen érdektelen a dologban. A Daily Telegraph munkatársa itt kétségtelenül Olaszországra céloz. A nagyhatalmak diplomáciai köreiben különben nem nagyon talál szimpátiára a kisantantnak az a feltétlen törekvése, mely a szentgotthárdi incidenst mint rendkívül nagy horderejű dolgot akarja feltüntetni és a népszövetség közbelépését kívánja. A diplomáciai körökben ugyanis az a nézet alakult ki, hogy minden elhamarkodott lépés csak megnehezíti a népszövetség lefegyverzési és biztonsági bizottságának munkáját. A lap munkatársa még hozzáfűzi, hogy a népszövetségi tiltakozás elhalasztása bizonyára összefüggésben van Titulescu római látogatásával. Titulescu ugyanis Rómában azt szeretné elérni, hogy Olaszország a magyar optánspörben igényeit erélyesebben támogassa, mint ahogy eddig tette. A román külügyminiszter tehát észszerűbbnek találta, ha egy Romániát kevésbé érdeklő ügyben nem lép fel iulnagy követelésekkel és valószínű, hogy Rómában is tudomására adták, hogy ne nagyon forszírozzon egy olyan ügyet, amelybe egy olasz cég is bele van keverve. makkal fogja magát szembetalálni, akiknek ugyancsak nem áll érdekükben, hogy Magyar- orszára bizottságot küldjenek ki és ott ismét felújítsák a katonai ellenőrzés intézményét, amelyet az elmúlt évben megszüntettek. Egyes józan cseh lapok is tisztán látják a nehézségeket. A miniszterelnök pártjának egyik szócsöve éppen tegnap figyelmeztette a cseh közvéleményt arra, hogy még a kisebb győztes államok sem bizhatnak minden körülmények között a genfi intézményben. Igen érdekes Hrusovsky Igornak, a Hlas cimü folyóirat legutóbbi számában megjelent cikke is, amelyben a külügyminiszter bizalmasa szóről-szóra ezeket írja: „Az ügy jelenlegi stádiumában gondoskodnunk kell arról, hogy ez az intézmény (a népszövetség) ne kerüljön minden áron nehéz vizsgák elé. Jól tudjuk, hogy milyen különleges helyzete van Olaszországnak, a tanács egyik tagállamának- Mivel mi valóban szivünkből kívánjuk ennek az intézménynek javát és jövőjét, nem akarunk e fórum elé konfliktussal lépni, habár ezt nem mi, hanem Magyarország idézte elő.“ Látjuk tehát, hogy a hang, amely a külügyminiszter inti- musának nyiltakozatából kicsendül, nem az optimizmus hangja. De ha magasabb horizontból nézzük az eseményeket, akkor voltaképpen nem is arra kell súlyt helyezni, hogy mi történt a szentgotthárdi pályaudvaron, mit tilt meg és mit enged meg a trianoni szerződés, miért, nem szabad Olaszországból Magyarországba és miért szabad Csehszlovákiából Kínába fegyvereket szállítani, milyen határozatot fog a konkrét kérdésben a népszövetség tanácsa hozni, hanem a lefegyverzés problémájának egyetemes megoldására kell a súlyt helyezJugoszlávia átfér az aranyvaiutáia Belgrád, január 25. A Politika jelentőse szerint Bogdán Markovics jugoszláv pénzügyminiszternek az angol pénzügyi emberekkel folytatott tanácskozásai a dinár stabilizálásával és az aranyvalutára való áttéréssel függnek össze. Erősen tartja magát a hir, hogy Jugoszlávia még ebben az évben visszatér az aranyvalutára. A hitelezők azt a feltételt állítják, hogy Jugoszláviában belső kölcsönt kell kibocsátani és aranyérméket kell kiadni. Tovább folytatódnak az antol ipara tárgyalások London, január 24. A Trade Uuions tanácsa tegnap nagy többséggel elhatározta, hogy képviselői tovább folytatják a tárgyalásokat az angol ipar problémáira vonatkozólag a nagyipar képviselőivel. A tárgyalásoknak az a céljuk, hogy a munkaadók és a munkások közötti viszonyt kielégítően szabályozzák. A határozatot nagy vita előzte meg. Amerika feiemelS tengerészeti köStsősoefésát Washington, január 25. A képviselőház tegnap elhatározta, hogy a tengerészeti minisztérium hitelét 12 millióról 13 millió 400.000 dollárra emeli fel, hogy a szén-kivitelre szükséges tiz gőzös megjavítását végre lehessen hajtani. M fraada katona! mfssztá Görögországban Athén, január 25. Mihalokopulos külügyminiszter és Ma zár akis hadügyminiszter aláírták a francia követtel a megegyezést, mely szerint a. görögországi francia katonai misz- sziő tartózkodási idejét 1929 október 1-ig meghosszabbítják. A misszió taglétszámát 16-ról 10-re csökkentik. Litvániában elügüák a lengyel kémeket Varsó, január 25. Kovnői jelentés szerint Jablonski és Piotrovski lengyel állam- hivatalnokokat, akiket a litván határ illegális átlépése közben kémkedés gyanúja alatt tartóztattak ie, a litván hadbíróság elitélte. Jaiblonskit hat évi súlyos börtönnel sújtották, mig társát három hónapra ítélték. nünk. A világbékét fen tartani és örökre biztosítani csak úgy lehet, ha kivétel nélkül min den állam leszerel és nem tesznek különbséget győztesek és legyőzőitek között, hanem a világ minden államában a legszigorúbban megtiltják a fegyverkezést. Addig, amig önmaga nem jár elő jő példával, egyetlenegy állam som emelhet erkölcsileg is helytálló kifogást a másiknak katonai intézkedései ellen. Félrendszabályokkal nem lehet megoldani az emberiségnek ezt az óriási nagy problémáját és nem lehet megvalósítani az örök békét, mert az ilyen félrendszabályok csak még jobban elkeserítik azokat, akik ellen irányulnak. A lefegyverzési bizottság Prágában összegyűlt albizottsága előtt is ez a szempont lebegjen és ne befolyásoltassa magát a győztesek egyoldalú érdekeitől, hanem az egész világ és az egész emberiség javát tartsa szem előtt.
