Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-24 / 19. (1646.) szám

ww^/viA<5ígaft*Hnt&aB s A közigazgatási reform Irta: Fteisohmajin Gyula dr. A tartományrendszer 1027. év elején kelt szárnyra kormány' (törökből az a íhir, hogy a 'kormány * zsixpa- rendisaert elejtette és az egész köztársaságban iegység!e>seai tnevezetik a tartománynendiszert. A ihir igaznak bizonyult, amennyiben a tíerv- foevett reformot a kormány hamarosan kidol­gozta és már júniusban a parlament elé is terjesztette, hol az ellenzék eres, de hiába­való ellenállása dacára a. parlamenti kor­mánytöbbség a reformot megszavazta. A javaslatból törvény lett és a törvény ez Óv július lsével érvénybe is lép Szlo- venszkón. A közigazgatási választásokat is néhány hónapon bélíil megejtik, hogy a tarto­mányi és járási képviselőtestületek is meg­kezdhessék működésüket. • Ez a. reform különösen Szlovenszkóra és Ruszinszkóra bir nagy jelentőséggel és von maga után beláthatatlan következményeket. Azért azt hiszem, hogy nem végzek hiábavaló munkát, hogy ha a szilovenszkói magyar köz­véleménnyel megismertetem magát a tarto­mányrend szert, annak a régi Ausztriában való kifejlődését és azután majd rátérek a módosított rendszerre — a reformra — amelyet most hálunk vezetnek be. A csehországi tartományrendszerit — leg­célszerűbb lesz innen kiindulni — 1861-ben császári pátens rendeli el, s még ebben, .az évben ül lösszé az első tartománygyülés Cseh­országban, Morvaországban és Sziléziában. A csehek az akkori liberális érában a tarto­mányban és a járásokban messzemenő ön­kormányzati jogokat vívtak ki és biztosítottak maguknak. Ők maguk mondják történelmi könyveikben, hogy az önkormányzati testüle­tekben a nemzeti ellenállás várait és a nem­zeti önállóság fundamentumait látták. Lassan ; kezükbe veszik a közigazgatás ellenőr zését, i a 'tartomány és járások pénzügyi gazdálkodá­sát, az iskolák felügyeletét és kierőszakolják, hogy még politikai kérdésekben is állást foglalnak és ilymódon befolyást gyakorolnak a birodalmi (politikára. Hogy milyen mé­retűvé fejlődött ki a tartományi élet azt a leg­jobban megvilágítják az alábbi számadatok: 1925-ben a csehországi országos közigazgatás­ban 72 fogalmazó, 158 technikus, 322 szám­vevőségi, 17 pénztári, 264 irodai tisztviselő iés 152 kisegítő erő van alkalmazva a vezető tisztviselőkön és az egyes szakosztályokon kívül. Példáiul az 1928 évi költségvetés 606 millió koronát tesz ki, amelyben nagyobb tételek az egészségügy és a népjólét 177 mil­lió, az ickoliák 172 millió, mezőgazdaság 57, j közmunkák 37 millió koronával. Ennek a költségvetésnek fedezésére szolgálnak a tar­tományi intézmények jövedelmei, a tarto­mánynak átengedett adók, a tartományi pót­adó (160%) és 140 millió korona maximális összegig az állami hozzájárulás. ' A (mezőgazdasági tanács — amelyet Szlovenszkón is fel — állítottak — a tarto­mány költségvetésébe van beleiiileszítve és ennek keretéiben működik. A népiskolák fölötti felügyeletet a tarto­mányi vybor a tartományi iskolatanácssal együttesen gyakorolta, — ez ma is így van .tervezve, — amelynek, egy cseh és egy külön német osztálya volt. Ezzel szemben a tarto­mány a népiskolák fenntartásához megfelelő támogatással járul hozzá, ami a mostani pénz­ügyi rendelkezések szerint a 160 százalékos tartományi pótadó 30 százalékában van meg- áMaipitva. A pénzügyi gazdálkodás terén a cseh tartományi közigazgatás több pénzint.ézetét (Zemská banka) és a járásokban mezőgaz­dasági takarékpénztárakat szervezett. Ez volt nagy vonásokban a háború előtti évtizedekben a csehországi tartományrend­szer élete és fejlődése. Az uj állam alakulás után Csehországban a tartománygyülíéseket feloszlatták és min­denütt a kormány által kinevezett szervek — správní vybor — vették át a tartományi köz­igazgatás vezetését. Mindebből kétségtelenül megállapithat- juk, hogy a régi Ausztria — amelyről el- hiresziteikék, hogy a nemzetiségeket a leg­kíméletlenebbül elnyomta — a cseheknek önkormányzati téren messzemenő jogokat biztosított és a maga liberalizmusával lehető­vé teltbe, hogy a cseh nép a maga kultúráját kifejlesztette és a gazdasági fellendülésnek igen magas fokát érte el. A fejlődés Szlovenszkón egész más volt. Nekünk itt megvoltak a történeti vár­megyéink, amelyek a múltban — különösen Ausztriával szemben — fontos hivatást töl­töttek be, s amelyek az egyes vidékek spe­ciális geognfiai, gazdasági, etnográfiái és köz­lekedési visszonyainak megfeleltek és számos megyei székhelynek az életét 'és fejlődését biztosították. Ezeket a történeti vármegyéket, az 1920-iki 126. sz. zsupatörvény megszüntette és 'Szlovenszkón 6 nagy zsupát léptetett élet­be, amelynek élén a nagyzsupán állott, s mellette választott megyei ‘képviselőtestület működött. Ez a zsupatörvény — amely nem (valósi­totta meg a önkormányzati elvet — az egész köztársaságra szólt és.a történelmi országok­ban is 'be kellett volna vezetni. 1923 óta folyt a thairc a kormánykörökben, hogy milyen legyen a köztársaságban az egy­séges közigazgatás: tar tömény rendszer vagy Bgoparendszer. A történelmi országok felfogása — amelyet a szlovák néppárt is magáévá tett, — győzedelmeskedett és így most Szlovenszkón és Ruszinszkóban ie bevezetik a tartomány- rendszert, ami az ittélő lakosság érdekei szempontjából ie rendkívül nagy és fontos változást fog jelenteni. Japán uj külügyminisztere Tokio, január 23. Tanaka báró minisz-* terelnék és külügyminiszter munkatulterhelés miatt a külügyminisztérium átvételére Kubá­ra nagyiparost szemelték ki, akinek nemré­giben Európában tett utazása is tulajdonkép­pen előkészítése volt a külügyminiszteri tárca átvételének. Haver és Hanreich mandátuma Prága, január 23. A választási bíróság Mayer és Hanreich képviselők ügyét február 6-án, 7-én és 8-án tárgyalja. A Stribrny és Tmobransky szláv nemzeti szocialista kép­viselők ügye február végén vagy március elején' keról sorra. Letartőztaiták a iassys diák­per esylk bírálás Bukarest, január 23. A Jassyban most folyó ddákper még nem zárult le és a pert február 15-ére halasztották. A per eddigi biráját a Cuvamtul szerint szolgálatától föl­mentették és letartóztatták. A letartóztatás oka az, hogy résztvett az antiszemita diákok bankettjén és állítólag karlista beszédet mondott. Dőnttibiróság elé kerül a csehszlovák-magyar optánspör is Géni, január 23. Népszövetségi körökben igen nagy érdeklődést ébreszt a csehszlovák- magyar vegyes döntőbíróságnak január 25-én Lausanncban, az uj svájci szövetségi bíróság épületében Schreiber svájci követ clnökléscvel megkezdődő tárgyalása. A döntőbíróság magyar földbirtokosoknak a csehszlovák állam ellen beadott panaszával fog foglalkozni. Népszövetségi körök véleménye szerint ez az eset ugyanaz, mint az ismert és rendkívül sok pert felvert magyar—román optánspör, amely már évek óta foglalkoztatja a népszö­vetségi tanácsot. A csehszlovák kormány is kétségbevonja a vegyes döntőbíróság illeté­kességét, mert a lefoglalt magyar birtokok esetében is az agrárreform végrehajtásáról volt szó, éppen úgy, mint ahogy a magyar— román optánspör is a román agrárreform kérdését érinti. Népszövetségi körökben kíváncsian várják, hogy milyen álláspontot foglal el a nemzetközi döntőbíróság, miután a prágai kormány visszautasította a döntőbíróság elő­zetes határozatát, hogy a per tartamának idején a magyar panaszosok birtokának állomá­nyában semmi változást ne hajtson végre. A csehszlovák kormány ugyanazokra az érvekre hivatkozott, mint a román kormány, hogy tudniillik a trianoni békeszerződés 250. fejezete ebben az ügyben nem alkalmazható. Beregszász, január 23. (Tudósitónk tele- fonjeientósö.) Mint ismeretes, a választói névjegyzékből Beregszászon 2210 őslakost töröltek. Az őslakos politikai pártok tegnap a kereskedők székházának nagytermében tiltakozó népgyülést rendeztek. A népgyülés szónokai — a keresztényszocialisták mellett a kommunisták is —. élesen kritizálták az eseményeket. A magyar nemzeti párt részé­ről Bokády dr. beszélt. A népgyülés határo­zati javaslatot fogadott el, amely szerint Be­regszász város lakossága nagy felháborodás­sal állapítja meg, hogy a választói névjegyzé­kek összeállítása alkalmával minden törvé­nyes alap nélkül 2210 választót fosztottak meg jogaitól. Ezért a népgyülésen megjclen­Páris, január 23. A Petit Párisién vasár­nap a késő esti órákban bukaresti levelezőjé­től a következő sürgönyt kapta: Abszolút jól informált körökből megtudtam, hogy a román kormány megkereste a kisanfant többi kormányait, hogy a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyében a hivatalos népszövetségi demarsot április hónap el­ső felére tolják ki, amikor Románia is kész arra, hogy csatlakozzék a közös ak­cióhoz. London, január 23. A szentgotthárdi affér ügyében a Daily Telegraph megjegyzi, hogy a magyar kormánynak szombaton felállított azon követelése, hogy az osztrák hatóság ok vegyék át azt az öt vagont, amelyek miatt a vámkonfliktus kitört, a kisantant gyanúját még inkább megerősí­tette. Egyes körökben az a nézet alakult ki, hogy Magyarország meg akarja akadályozni, hogy egy népszövetségi külön bizottság eset­leg magyar területen vizsgálja meg a vagono­kat. Belgrád, január 23. A külügyminiszter lapja, a Pravda azt Írja, hogy Jugoszláviának állandó népszövetségi képviselője, Fotics, már megkapta a jegy­zéket, amelyet Románia és Csehszlovákia képviselőivel együttesen a népszövetség vezértitkárságához kell benyújtania a szentgotthárdi alfér ügyében. Á jegyzék csak egész röviden irányítja rá a vezértitkár figyelmét a szentgotthárdi esetre és megkéri a titkárt, hogv az ügyet terjessze a népszövetség elé. A függelékbeter- jeszti azt a bizonyító anyagot, amelyet a kis­antant államai idáig beszereztek. A jegyzékei valószínűleg már hétfőn délelőtt átnyújtják a népszövetség vezértitkárának. Ez a belgrádi jelentés teljesen ellentmond a Petit Párisién bukaresti sürgönyének. Paris, január 23. A párisi Volonté már régebben azt állította, hogy az olasz fegyvergyárak a bajorországi jobboldali szövetségeknek is fegyvert szál­lítottak. Á kp mai számiban részleteket is ki­tekből háromtagú küldöttséget menesztenek a ruszinszkói alkormányzóhoz és a nagyzsu- pánhoz azzal az utasítással, hogy a város kö­zönségének ezt a felháborodását tolmácsolja és kérje, hogy az ügyet az igazságnak meg­felelően intézzék el. A népgyülés ezenkívül bizalmatlan Vince Hugóval, a kinevezett kormánybiztossal és a kinevezett közigazga­tási bizottsággal szemben és már most ezzel a határozattal felhívja őket arra, hogy köz­érdekből mondjanak le megbízatásukról. A kiküldött bizottság feladata, hogy — ha az alkormányzótól kielégítő választ nem kap­nak — a népgyülési határozatot azonnal jut­tassák el az illetékes minisztériumokhoz. zöl. Eszerint 1925 decemberében Rosenheim- ban tizenegy teherkocsit foglaltak le olasz hegyi ágyukkal és gépfegyverekkel. A szállít­mányt húskonzervnek jelentették be. Az ese- 1 tét annakidején gondosan eltitkolták. A szál­lító egy bizonyos bozeni Frumenti volt, nyil­vánvalóan egy olasz strohmann, akit 27 ezer lira pénzbüntetéssel sújtottak. Mi nyújtották át a kisantant-jegyzéket Páris, január 23. Hivatalos körök sze­rint ma délelőtt nyújtották át Genfben a bis- antantjegyzékeket, amelyek inkább mond­hatók leveleknek, mintsem jegyzékeknek. A levelek szövege legutóbb jelentékenyen mó­dosult. A múlt hét végén ugyanis élénk diplomáciai eszmecsere folyt Páris, Róma, London és Berlin között, amelynek során ki­tűnt, hogy sem Olaszország, sem Németor­szág nem szavazná meg a népszövetség taná­csában a Magyarország elleni vizsgálat el­rendelését. Ez a körülmény indította arra a kisantantkormányokat, hogy a jegyzékek szö­vegét megváltoztassák. A népszövetség főtit­kársága a három levelet a népszövetségi ta­nácshoz fogja juttatni, amely ezekkel a már­cius 5-én kezdődő ülésszakban fog foglal­kozni. Budapesten letartóztattak etf sikkasztó román huszár­kapitányt Budapest, január 23. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Vasárnap délelőtt sikkasztás miatt letartóztatták Pierovicsini Juon bukaresti huszárkapitányt és bűntársát, Theodorescu Miront. A két tikkasztót már hónapok óta körözik a magyar és a román rendőrhatóságok. Theodorescu beismerte, hogy Flerovicsinivel együtt bűnösen manipu­láltak a román államkincstár kárára. Megin­dult a kiadatási eljárás, ami néhány nap múl­va befejeződik és akkor mindkettőjüket át­adják a román hatóságoknak. A numerus clausus módosítása a magyar parlament elölt Budapest, január 23. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Csütörtökön kezdi meg a Ház a numerus clausus módosításáról szóló javaslat tárgyalását. Bml pénzügyminisz­ter valószínűleg februárban fogja beterjesz­teni az uj költségvetést. Rovatiéi!!? ifeS Italba Eperjes, január 23. Az eperjesi gör. ka*, egyházmegyét s velő együtt az egész őslakos társadalmat súlyos csapás érte: elvesztette egyik legértékesebb, logrokon- szenvesetb és legegyénibb tagját: Kovaliczky Ze­nót, az eperjesi görögkatotikus székeskápialan nagyprépostját, aki hosszabb szenvedés után f. hő 19-én d. e. 11 órakor életének 63-dk évében tért meg Alkotójához. Már évek óta betegeskedett, tüdejét alattomos kór támadta meg, de betegségét hősi lélekkel lá­bon hordta s még két hét előtt is, amikor állapota válságosra fordult s kezelőorvosa, G állót sík Sán­dor dr., tanácsolta, hogy ne hagyja el az ágyat, az ö kedves közvetlenségével protestált az orvosi ta­nács ellen: — Hagyj nekem békét, Sanyi, mert ha én egy­szer ágyba kerülök, onnan többet fel se kelek..* És igaza volt, mert midőn az utóbbi időben hevesebben fellépő fájdalmai mégis csak ágyba kényszeritették, az ágyat már csak azért hagyta el, hogy a koporsóval cserélje fel. Az egyházmegye és a család részéről kiadott gyászjelentés, bár csak részben sorolja fel (nagy­prépost, abauji főesperes, az eperjesi püspöki pap­nevelőintézet rektora, pápai tb. káplán, szentszéki tanácsos, a III. oszt. vaskoronarend volt lovagja st'b., stb.) mindazt a sok-sok tisztséget, állást, ran­got és címet, amelyet az elhunyt életében viselt: némi fogalmat mégis nyújthat ennek a rendkívül munkás, hasznos és harmónikus életnek százválto­zatú elfoglaltságáról és tevékenységéről. Érdemeire nemcsak az egyház, hanem annak­idején a magyar kormány is felfigyelt s Vúlyi Já­nos püspök halála után az eperjesi gör. kai. egy­házmegye püspöki székének Kovaliczky Zénó volt a legjogosultabb kandidátusa. Akkor nem lett püs­pök, amidőn pedig Novák püspök távozása utón a püspöki szék ismét megüresedett, Kovaliczky Zénó már beteg volt. Nem a múltak szellőztetése, hanem az elhunyt, egyéniségének jellemzése végett emlitem, hegy il­letékes körök annak idején illetékes helyen azzal a borzalmas váddal illették Kovaliczky Zénót, hogy ő, pap létére — vadászik. Hogy ezt a borzalmas vádat az illetékes körök akceptálták-e és ha igen, mily mértékben akceptálták, ma már annál bajo­sabb lenne eldönteni,' mert hiszen tudjuk, hogy Novák püspök kinevezésébe Tisza István gróf keze is belejátszott: az azonban tény, hogy Kovaliczky Zénó szenvedélyes vadász volt s vadászfegyverétől csak akkor vált meg, amikor a betegség kicsikarta a kezéből. Különben, ettől a „vérengző" passziójától elte­kintve, egyike volt a legszelídebb és legjóságosabb embereknek, akinek fizikailag is finom, gyöngéd alakját az igazi, benső uriságnak sajátos, utánoz­hatatlan bája lengte körül. A vadászatnál is hatalmasabb szenvedélye a könyv s főleg a szépirodalom volt. A könyvet még a betegség sem tudta kitépni kezéből s a ha­lált kellett segítségül hívnia. Temetése, Eperjes közönségének osztatlan részvéte mellett, szombaton délelőtt ment végbe. A teljes gyászpompáju temetési szertartást a szé­kesegyházban a székeskáptálán (agáinak segéd­lete mellett Gojdics Pál püspök pontifikáiia, a te­metőben pedig, ahol megható búcsúztatót Bihari Bmánuel kanonok, szemináriumi spirituális és Hopkó Vazul papnevelőintézeti főduktor mondott, Szmaudray Simon kanonok végezte. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja, élén nő­vérével, özv. Ghanáth • Szilárd né sz. Kovaliczky Gabriellával, aki beteg testvévbátyiát élete utolsó percéig gyöngéd gondossággal és megható önfel­áldozással ápolta. H, T, Beregszász ©^lakosságának tiltakozó nagygyiHése — A kormáityblzfos-rezsim iikvicfáiásáérf — Ellentétes hírek a kltantant genfi jegyzékéről Románia áprilisra akarja halasztani a demars beadását — A jugoszláv kővel hétfőn átadta a jegyzéket? — 2028 jaaso&r M, ioM.

Next

/
Thumbnails
Contents