Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)
1928-01-24 / 19. (1646.) szám
Benes terve a biztonságról Paris, január 23. Az Echo de Parisban Pertinax az angol biztonsági memorandumot tárgyalja, amelyet a napokban juttatták el Beneshez. Pertinax rámutat arra, hogy Keleteurópában nincs elég biztosíték és a következőket mondja: A biztonsági bizottság elnöke, Benes dr. jelentős javaslatokat dolgoz ki. A Locarno-megegyezést szeretné általánosítani és megjavítani, azonkívül biztonsági szerződéseken dolgozik olyan értelemben, hogy középeurópai, baltikumi és balkáni biztonsági rendszert képzel el, amelyekben prccizirozva lennének a nemzetközi törvények és ezeket hatékony erők védelme alá helyeznék. Radics a Kormány ellen Zágráb, január 23. Az úgynevezett demokrata parasztkoalició szombaton tartott nagygyűlést Zágrábban, amelyen Radics István és Pribicsevics Szvetozár mondtak beszédet. A szónokok hangoztatták, hogy a demokrata parasztkoaliciónak meg kell buktatnia a jelenlegi kormányt, ínért ez csak a régi szerb terület érdekeit képviseli, a többi délszláv tartományt azonban kizsákmányolja, A küzdelmet az összes délszláv területek egyenjogúságáért kell folytatni és ebből a célból koncentrációs kormányt kell alakítani,- amely a szükséges gazdasági reformokat végrehajtja, 330 009 Ruhr-oldéki munkás bérharca Essen, január 23. A bányamunkások szakszervezete Bochumban értekezletet tartott, amely a Ruhr-területen küszöbön álló bérharccal foglalkozott. Az értekezlet megbízta a vezetőséget, hogy a jelenlegi bérszerződést április 1-én április hó végére mondja fel, úgyszintén mondja fel az úgynevezett többmunka-megegyezést. Ezzel a Ruhr-bánya- vidéken, éppen úgy, mint a vasiparban történt, a bérkérdés komplikálódik a munkaidő kérdésével. Az értekezlet elhatározta azt is, hogy a bérharcban az összes politikai pártok beavatkozását visszautasítja és utasítja a {munkásságot, hogy csupán a szakszervezet parancsára szabad hallgatnia. Ez a határozat a kommunisták ellen irányul. A lapjelentések szerint a bérmozgalomban 350 ezer munkás &ran érdekelve. A parlament mozgalmas hétnek néz elébe Prága, január 23. A képviselőház eheti munkáját valószínűleg nagyobbszabásu politikai vita fogja tarkítani. A keddi ülésen a (koalíciós pártok sürgős interpellációt nyújtanak be» a szentgotthárdi fegyverszállítás ügyéiben e az interpelláció sürgősségét a kormánytöbbség meg is fogja szavazni. A Toka-ügyben benyújtott szocialista interpellációk sürgősségét a többség nem fogja elismerni, de azért ez a kérdés szintén szőnyegre kerül. A koalíció részéről a szentgotthárdi incidens kérdésében felszólal K romár, Miosura és Stefanek. A Tuka-ügyben Hlinka András fog nyilatkozni. Az ellenzék résziéről valószínűleg fel fog szólalni Hru- sovsky Igor és Dérer Iván. A parlamenti bizottságok szerdán kezdik meg munkájukat. A szociálpolitikai bizottság szerdán délelőtt elintézi a Tégi nyugdíjasok törvényjavaslatát. Délután a kópvi- selaház tart ülést. 1 Svehla miniszterelnök betegségéből már úgyszólván teljesen felgyógyult és Prágába előreláthatólag pénteken érkezik. Megérkezése után minisztertanács lesz, melyem már Svehla fog elnökölni. A minisztertanács programján fontos személyi és tárgyi elintézni { valók szerepelnek. I Páris, január 23. Úgy látszik, hogy Briand legújabb jegyzékének hatása alatt a francia-amerikai háboruellenes tárgyalások ügyében Am er ika az ügyet végleg éli idézettnek tekinti. Ez már a francia jegyzék végső mondatából is következtethető, amely kifejezésre juttatja, hogy Franciaország az inicialivát minden további lépég megtételére a* Egyesült Állam oknak engedi át, A New-York Héráid párisi kiadá'sa hétfőn reggel már beavatott amerikai forrásból jelenti, hogy >'■ • m Egyesült Államoknak egyáltalán nincs szándékában az iniriativát átvenni, hanem * paktumban érdekelt más hatalmaknak engedi azt át, ö maga pedig várakozó álláspontra helyezkedik. Az amerikai lap továbbá azt is jéléntf, hogy a washingtoni kormánykörökben a Francia- országgal való tárgyalások folytatását teljesen haszonnélkülinek tartják, mintáin a nézeteltérések rendkívül nagyok. Az egyetlen remény most már csak 'az, hogy a többi állammal folytatott magánmegbeszélésék utján lehet elérni egy általános nyilatkozatot a háború ellen. Ennek a nyilatkozatnak azonban nem lenne jogi jellege, mint egy formális háboruellenes paktumnak, tisztán (morális jelentőségű volna, A párisi nem-hivatalos körökben a felfogás egyáltalán nem változott meg. A politikailag egymástól olyan távol álló lapok, mint az Oeuvre, a Volonté, a Gaulois és a Figaro, teljesen megegyeznek abban * nézetükben, hogy nem marad más hátra, mint a tárgyalásokat elnapolni addig a* időpontig, amíg gyakorlati eredményre juthatnak, Briand feleletét Kellogg jegyzékére teljes egészében ma közli a francia sajtó. A jegyzék fen tartja a francia álláspontot lés csak kevés engedményt tesz. Azt igyekszik megindokolni, hogy miért akarja Franciaország a háboruellenes szerződést kizárólag a támadó háborúra korlátozni. Párásban láthatólag Kellogg legutóbbi jegyzékének éppen az a tétele hatott, hogy az 'Egyesült Államok ismerik ugyan az okokat, amelyek Francia- országot a háboruellenes szerződé* korlátozására kényszerítik, azonban úgy tartják, hogy ezek az okok nem életbevágó jelentőségűek. 1 Briand jegyzéke azzal la megállápi tássál 'kezdődik, hogy Franciaország eredetileg csak az Egyesült Államokkal kötendő külön szerző- i désre gondolt. Miután azonban az Egyesült Államok a szerződést más hatalmakra is ki akarják terjeszt teei, a probléma teiyefésa honjjolultabbá vált és Franciaország számára bizonyos ne- > kézségek adódtak. Az a kérdés, hogy a szerződést egyidejűleg csak Franciaország és Amerika, vagy pedig rögtön az összes érdekelt. hatalmak kössék meg, mellékes. Fontosabb a népszövetségnek és azoknak a kötele zéttségeknek a tekintetbevétele, amelyek a népszövetségi tagságból erednek, A nagyhatalmak többségét a népszövetségi paktum köti és a^ ebből előálló újabb •szerződések, mint a. locarnói szerződésűm és a regionális biztonsági szerződések. Ezek a szerződések viszont olyan kötelezettségeket hozták létre, amelyeket a ? teröxütegi hatalmak nem hagyhatnak figyelmen kivül. Ezenkívül a népszövetségi hatalmak a legutolsó szeptemberi ülésezésen olyan határozatot hozták, amely a támadó háborút nemzetközi bűnténynek minősíti. Bár az Egyesült Államok nem is tagjai a népszövetségnek, ezzel a ténnyel mégis számolnia kell. Az a francia javaslat, hogy a háboruellenes paktumot csak a támadó háborúra kössék meg, nem célzott mást, mint Franciaországnak azt a törekvését, hogy a háboruellenes szerződéssel átvállalandó uj kötelezettségeket a népszövetségi paktum régebbi kötele- Zettségeivel összhangba hozhassa. Newyork, január 23. Briand jegyzékének átnyujtásával a békepaktumról folytatott tárgyalások egyelőre befejezetteknek 'látszanak, Az állami kormányzás komimén tárj álból világosan, felismerhető, hogy a háboruellenes paktum ügyét most már teljesen bizonytalannak tekintik és nem tudják elképzelni, miképpen lehetett ez ügyben előrehaladást tenni. Nem-hivatalo- aan annak a véleménynek adtak kifejezést, hegy most a leghelyesebb eljárás lesz, ha az általános békepaktum tárgyalásaiban szünet következik be és a szünet idején az uj döntőbírósági szerződést készítik elő. Franciaországnak az az indítványa, hogy Amerika ragadja meg egyelőre az iniciativát és ő fürkéssze ki, hogy a többi hatalmak hogyan vélekednek az általános békepaktum amerikai eszméjéről, terméketlen talajra hullott. Az állami kormányzás ugyan a Franciaországgal folytatott tárgyalások anyagát közölte a többi hatalmakkal, azonban pusztán iufor máció céljából és nem kért feleletet. Be akarják ugyan várni, hogy más hatalmak saját elhatározásukból felveszik-e az Egye sült Államokkal az. eszmecserét ebben a kérdésben, azonban ebben az. irányban a hivatalos körök nem táplálnak illúziókat. Hogy mennyire halottnak tekintik az ál talános békeszerződés eszméjét, még abból is kiderül, hogy mái’ az a gondolat is felmerült, hogy i a békeszerződést most már egy együttes, de nem kötelező nyilatkozattal helyettesítsék, amelyben az érdekelt hatalmak kijelentik, hogy ,a háborút nem tartják megfelelő eszköznek a nemzetközi viták és konfliktusok elintézésére. Franciaország és Olaszország Páris, január 23. A Quai d'Orsay politikai osztályának volt főigazgatója, Seydoux, a Petit Parisien-ban cikket ir a francia-olaisz' tárgyalásról. Az 1920. évben Olaszország, Anglia és Franciaország között St. J>ean de Maxi rinne-ben kötött szerződés Olaszországnak szabad kezet biztosit Anatóliaiban és a déli Kisázsiában. Miután Törökország fegyvert ragadott és a sevresi szerződést megdöntötte, Olaszország most csalódásait akarja kárpótolni. Olaszországnak azonban már most is nagy kisebbségei vannak határvidékein, igy kétszázezer német lakik Tirolban és négyszázezer szlovén a jugoszláv határon. Nem ismerhetik el Olaszország uralmát a Balkán felett, miután a Balkán a balkániaké. A legmegfelelőbb, amit Olaszország tehetne, az, ha Jugoszláviával megegyezik. Ha más utón jár, akkor ő maga az oka, ha mindazok a népek, amelyeket az olasz expanzió fenyeget, koalícióba lépnek Olaszországgal szemben. Háborús veszedelem az Egyesült Államok és Anglia k§siü? Washington, január 23. Plunkett angol helyettesadmirális legutóbbi beszédére Borah szenátor, az amerikai külügyi bizottság elnöke, nagyjelentőségű nyilatkozatot tett, amelyben az Amerika és Anglia között fenyegető háborús veszedelemre figyelmeztet. Borah kijelenti, hogy a háború Anglia és az Egyesült Államok között nemcsak elkerülhetetlen, hanem már szinte küszöbön áll. Felszólítja az adófizetőket, hogy ,-zegül- jenek ellene Wilbur tengerészeti államtitkár esztelen tervének, mely a világ legnagyobb hadiflottáját akarja kiépíteni és ennek a tervnek a megvalósítását minden eszközzel akadályozzák meg. Az olyan nyilatkozatokat, mint amilyeneket Plunkett admirális tett — folytatja tovább Borah szenátor —, a legveszélyesebbeknek tartom a béke szempontjából. Ha valami az Amerika és Anglia közötti háborúra vezethet, ugv ez a fokozott flottaépitési program keresztülvitele az olyan ismételt megállapításokkal kapcsolatban, hogy a hadiflották rivalitása és ezzel kapcsolatban a két ország között a háború elkerülhetetlen. Ugyanazon esztelen politika hajtja most a két államot, mint a háború előtt Angliát és Németországot. Éppen ezért Borah szenátor az Egyesült Államok kibővített flottaépitési programját éppen olyan esztele nségnek tartja, mint az izgató nyilatkozatokat. 'fSm nai számunk 10 oldal gA AP 1 VD. évf. 19. (1646) szám ■ Kedd • 1928 január 24 í \ = ~ ^ ”~ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, >4 SzloveTlSzkÓi és TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 1U, Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: •/ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOUtlKOl napilapja. Felelős szerkesztő: hivataI:PrágaIl.,Panskáull2/IIl.-Tehavonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Holtpontra Jutott a háboruellenes paktum agyé Briand Amerikára háriila mm iniciativát — Sserső- dés helyett csukást morális érten® nyilatkozat
