Prágai Magyar Hirlap, 1928. január (7. évfolyam, 1-25 / 1628-1652. szám)

1928-01-21 / 17. (1644.) szám

1928 Január 21, Mombai Külön kis város él és dolgozik a kassai Komensky-intézet falai között A fé’.ekmentő intézmény műhelytitkai — Hogy formálják a megtévedt fiatalokat a társadalom hasznos polgáraivá? Kassa, január 20. (Kassai. eaerífcesztőségűnktő].) ÍA kassai. Komensky-intézet egyike azoknak a je­lentőségben eléggé meg neon becsülhető pedagógiai intézeteknek, melyek a züllés útjára tévedt gyer­mekek lelki megmentésével magasrendii szociális missziót töltenek be. Ma Komensky-intézet a neve, de alapját a régi javítóintézet (képezi, amely közel harmincéves múltra tekinthet vissza. Régen te csak a fiatalkorú bűnözők kerültek oda büntetésük ki­töltésére, vagy más bírói büntetések kitöltése utóin s ez a teljesen polgári jellegű intézet a pedagógia legóvatosabb és körültekintőbb eszközeivel igye­kezett a meg tévedt fiatalokat visszaadni a polgári társadalomnak. Az uj államalakulás után kiszélesítették az intézet szociális alapjait és nj, szélesebb keretekben kezdték meg a fiatal generáció tévedt leikéinek mentését. Most tíz- és huszonegyévee korhatár között a bíró­ságok, felügyelő (hatóságok, a pafronázs, a népjó­léti minisztérium, a rendőrségi és a közigazgat ári hatóságok szociális ügyosztályai utalhatnak be fia­talkorúakat az intézetbe, olyanokat is, akik még nem estek bűnbe, de akiket életkörülményeik, elhagyatottságuk és korán mutatkozó rossz hajlamaik a bán örvé­nye felé sodortak. Külön osztályt alkot az intézetbe ékelt úgyneve­zett igazságügyi osztály, ahol a fiatalkorúak bün­tetésüket töltik le. Amilyen szép és emberséges az intézet egész szociális programja, annyira vissza­tetsző, hogy ebben a külön osztályban egyenruhás fegvőrök tartják fenn a rendet. Nem helyes, bog}7 a legföbbnyire saját hibájukon üdvül bűnbe esett fiatalkorúakat fegyeneképpen kezelik. A Komensky-intézet az elmúlt évek alatt valósággal külön kis várossá épült ki: fiatalkorunk mienvárosáva. Hatalmas területen fek­szik, telkén ötven nagy épület emelkedik, római katolikus, görögkatolikus, evangélikus és zsidó temploma, népiskolája, ipariskolája, a legmoder­nebb berendezésű kórháza, konyhája, gőzsütődé- je, tornaterme, mozija van. sőt újabban a megna­gyobbított épületeket központi fűtéssel és modern higiénikus felszereléssel látták el. Ha egy fiatalkorút az intézetbe hoznak, az ; intézeti tanács elé kerül, melynek tagjai: Sluna Sztaniszláv főtanácsos, az intézeti vezető, a három igazgató és az orvos. A konferencia a fiatalkorút beosztja egy csa­tádba, « családfő hatásköre alá. Döntés történik Iskolát beosztásáról is és a fiatal­korú egyéni hajlandósága szerint kap megfelelő foglalatosságot. A munka itt nem cél, hanem csak eszköz. Az intézetben gyárszerü fegyelem uralko­dik, ami kétségtelenül a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a fiatalokat az életre előkészítse. Heti negyvennyolcénál munkát kell végezni a fiatalkorú­nak és a tudományos munkavezetés elvének gya­korlati keresztülvitele ezen a téren csodákat mü­veit. Képesek hatvanszázalékos produktivitásra, aminek titka az, hogy az egyéni képességet har­monizálni tudják a munkával. A fiatalkorúak válogathatnak a mesterségekben. Kedvük és hajlandóságuk szerint tanulhatnak, kézi és géparztalos, esztergályos, kerékgyártó, sza­bó, cipész, bőrdíszmű, lakatos, géplakatos, kosár­fonó, kovács, borbély és egyéb iparokat s mind­együk ágban oly 'kiképzést nyernek, amely, ha ki­kerülnek az intézet falai közül, biztos megélhetést nyújt számukra. Legtöbben az elektrotechnikus pályára készül­nek, mert ott fizetnek a legtöbbet, de vannak- igen sokan, akik soffőröknek, pilótáknak akar­ják kiképezhetni magukat. IA munka egységes vezetése a főtanácsos irá­nyítása alatt a gazdasági, pedagógiai és műszaki Igazgatók kezében összpontosul. Három és félévig dolgoznak általában a nö­vendékek a műhelyekben, de már az első év után órabért kapnak. Munkájuk gyümölcsének nagyobb részét az intézet tőkésíti és a növendék akkor kapja csak kezébe, amikor felszabadul, segédi bi­zonyítványt kap és nekivág az életnek. Az intézetbe került fiatalkorúak a kitűnő pe­dagógiai rendszer hatása alatt csodálatos változá­son mennek keresztül. Egyéni nevelést kapnak g egyformán részesednek a szigorban és jóságban. A fenyítékek neon lépik túl a szülői dorgálás és böjt határát és csak igen ritka esetben van szük­ség testi fenyíték alkalmazására, amely inkább a megszégyenítés, mint a testi fájdalom miatt jelent szigorú büntetést. A nevelési rendszer áldásai az intézet statisz­tikájában impozánsan tükröződnek vissza. Az inté­zet közvetítése révén a növendékek 83 százaléka álláshoz jut és a rosszba/jlamuak közül csak nagyon kevesen mulatnak visszaesést. A serény munka és a racionális vezetés az intézeti gazdálkodás min­den tőién pompás gyümöicBÖike/t tenmeL Az intézet kertészete messze földön híres, hortenziában, cik­lámenben és pállmában egyenesen párját ritkítja. Opácka mellett, az esztergomi káptalanitól vásárolt birtokon gazdasági, növények termesztése mellett elsőrendű tenyészetet rendeztek be. Aa intézet évente körülbelül egy millió korona értékű nyersanyagot szere* be feldolgozásra és ezt a hatalmas anyagot száz kassai kereskedő szállítja, akik azután maguk ie vevői az intézet ter­mékeinek. A vevőkör hivatalos és magánmegren- délőkből 'kerül ki és hogy mennyire kapósak a produktumok, misem mutatja jobban, ment hogy a. múlt évben az intézet egy millió koronát forgal­mazott. Bár a Komensky-intézet nem haszonra dol­gozik, a városi iparosság mégis versenytársat lél benne és ez vezette az intézetet arra, hogy magánmnmkálato kát, melyek a nö­vendékek kiképzése érdekében nem feltétlenül szükségesek, visszautasítja. A verseny egyébként már azért sem lehet vesze­delmes, mert például, amíg a város egy esztendő­ben százezer pár uj cipőt fogyaszt, addig az inté­zetben legfeljebb, ha százötven pár készül. Ez az arány ás mutatja, hogy az intézet ipara nem sérti a város iparosainak érdekeit, vagy legalább is olyan, csekély mértékben, amit bőven ellensúlyoz az intézet szociális célja: hogy megmentse a zül­léstől és pusztulástól a fiatalkora lelkeket és nö­vendékeit a társadalom hasznos, dolgos polgáraivá képezze ki. Tavasszal tartják meg a szlovenszkói magyar katolikusok országos nagygyűlését 6flfer János dr. és Szüllő Géza nagyjelentőségű akció megindítását határozták el az országos magyar ksSoiikys nagygyűlés megtorlásáért — Rövidesen magalakitfáte az etókészstó bizottságot — Országos fontosságú katolikus kérdések lesznek a napirenden: a magyar katolikus autonómia, a magyar katolikus püspökség és a papnevelés Ügye I Losonc, január 20. Egyre jobban és jobban előtérbe kerül­nek a szlovenszkói magyar katolikusság ége­tő kérdései. Aki nyílt szemmel figyeli az itte­ni magyarság életmegnyilvánulásait, annak figyelmét nem kerülheti el, hogy nap-nap mellett újabb hangok merülnek fel a fóru­mon, amelyek mind egy cél érdekében szólal­nak. meg: a szlovenszkói magyar katolikusság nagr- fontosságu kérdéseinek rendezése érde­kében. Az uj magyar hercegprímás kinevezésé­nek mintha élénkítő hatása volna azon moz­galmakra is, melyek ennek a kérdésnek meg­oldását tűzték zászlajukra: a szlovenszkói származásit, egyszerű bencés tudósnak a leg­nagyobb magyar közjogi méltóságba való emelése Szlovenszkón is érezteti hatását a katolikusság körében: ugv a szlovák katolikusok, mint a ma­gyar katolikusok táborában is élénk visszhangot vert a kinevezés híre. Szlovenszkón, mint az itt már szomorúan megszokott jelenség, minden kérdésbe politi­kai izt és élt igyekeznek belekeverni azok, akik a fiatal nacionalizmus túlzó hevétől még a republika tizedik esztendejében sem tud­nak szabadulni. Bár ennek a kiéleződésnek igen jelentős részét az a körülmény segítette elő, hogy az államalkotók egyik része merev és idegen álláspontra helyezkedve áll szem­ben a katolikussággal, ehhez még a szlovák! katolikusok is hozzájárultak, amikor a katoli-1 cízmusukat háttérbe szorítva elsősorban a so­viniszta nacionalizmus álláspontjára helyez­kedtek nem politikai, de tisztára egyházi kér­dések elintézésénél. Igv állhatot elő az a helyzet, hogy az egyházmegyék uj határainak ügye, a magyar püspökség felállításának kérdé­se, — ami egy félmillió magyar katoli­kus szivevágya volna — a magyar katoli­kus papképzés megoldása és papnevelő intézet felállítása, a lefoglalt egyházi bir­tokok zár alól való feloldása stb. — csupa óriási horderejű kérdés, ami állandóan felszínen van a magyar katolikusság problémái között, — mind a inai napig nem tudott kielégítő megoldást és nyug­vópontot találni. A magyar katolikus autonómia, a magyar katolikus szervez­kedés, egy állandó magyar katolikus szervnek felállítása stb. már hosszak idő óta foglalkoztatja a magyar katolikus köz­véleményt. Az elmúlt tiz esztendő alatt a magyar ka- tolíkusságnak számos mellőzést, jogsértést és érdekeinek megtámadását kellett elszenved­nie és sok kívánsága és vágya talált zárt aj­tókra és síiket fülekre. Most, a tizedik eszten­dő elején mutatkozó jelek szerint mintha a helyzet megérett volna egy erőteljesebb for­dulópontra: az érdeklődés homlokterébe ke­rült problémakomplexum megoldása érdeké­ben egy több mint 500 ezer főnyi magyar katolikus tábor készül összefogni s ezzel jö­vendőjük boldogabb folyását biztosítani. Siller János a maim üasolikussás fieS fervelril Véjre kész g szociális biztosítás novellála Prága, január 20. A cseh néppárt parla­menti klubja tegnap foglalkozott a szociális biztosítás novellájával. Srámek miniszter hosszas fejtegtetése után & párt hozzájárult a javaslat szövegéhez. A koalíció többi pártja már a tizenhatos bizottság ülésén jelentette be elvi hozzájárulását a kormány javaslatihoz. Ezek szerint a javaslatot illetőleg a koalíció­ban nincs többé ellentét. Losonci irodájában felkerestük Giller Já­nos dr.-t, a magyar nemzeti párt egyházpoli­tikai szakosztályának s e szakosztály katoli­kus alosztályának elnökét, aki világi részről a szlovenszkói magyar katolikusok egyik leg­elismertebb és legmegbecsültebb vezéregyé­nisége s aki szives készséggel állott lapunk rendelkezésére. Alábbi kérdéseinkre a követ­kező feleletekben adta meg válaszát, melyek­nek nagy érdekességü és jelentős kijelentései bizonyára országos érdeklődést és lelkesedést fognak kiváltani a magyar katolikusok köré­ben. Országos magyar katolikus nagygyűlés készül Az általános helyzetről való beszélgetés során szóba került a katolikus nagygyűlés­nek most felmerült terve, melynek előkészü­letei e napokban indultak meg: — Bizonyára nagy érdeklődést fog kivál­tani a szlovenszkói magyar katolikusok., de az egész magyar közvélemény előtt is az a terv, amelyik egy országos magyar katolikus nagygyűlés megtartása iránt merült fel a kö­zelmúltban. — Mint a magyar nemzeti párt és az or­szágos keresztéuyszocialista párt egyre sűrűb­ben hangoztatott együttműködésének lehető­ségei közt egyik legérdekesebb biztosítékot említhetem meg a katolikus nagygyűlés ter­vének felmerülési körülményeit is. — Nemrégiben Losoncon járt Szüllő Gé­za, a keresztényszocialista párt országos el­nöke, aki ittlétekor felkeresett engem és aki­vel sok nagyjelentőségű kérdést beszéltünk meg, amik a szlovenszkói magyar katolikus- Ságot illetik. Ezek közül egyik legnagyobb jelentőségű megállapodás az volt, hogy elha­tároztuk egy országos magyar katolikus nagy­gyűlésnek a megtartását. Egy ilyen országos nagygyűlés jelentősége szinte beláthatatlan. — Nemcsak a katolikusság, de az itteni magyarság szempontjából is nagy borderével bir, sőt bizonyos vagyok benne, hogy egy ■ megfelelően nagyarányú hatalmas gyűlés je­lentősége visszhangot verne nemcsak a köz­társaságban, de még a külföldön is, az or­szághatárokon túl is. — Szüllő Gézával abban állapodtunk meg, hogy a magvar katolikus nagygyűlés megszervezése és előkészítése céljából már a közeljövőben megtesszük a szükséges lépése­ket és pedig egy országos előkészítő bizottságot hí­vunk közösen össze, amely előkészítő bizottság lesz aztán hivatva részleteiben megvitatni és kidolgozni a nagy­gyűlés tervét, időpontját, programját és elő­készíteni az ilyen roppant arányú gyűlés gya­korlatilag is sikeres megtarthatóságát. A rész­letkérdéseket csak az előkészítő bizottság összeállítása, egy begyülése és megáilapodás- rajutása után közöljük a nagyközönséggel. — Mikorra van tervbe véve a nagygyű­lés megtartása? — A végleges időpont, amelyik legalkal­masabb lesz a nagygyűlés megtartására, szin­tén csak az előkészítő bizottság ülésén lesz megállapítva; annyit azonban már most is mondhatunk, hogy ez az időpont minden valószínűség sze­rint még ez év tavaszára esik: e tavasszal akarjuk megtartani. — Hol lesz megtartva az országos nagy­gyűlés? — A hely kérdésében még csak kombi­nációk merültek fel, eara kérdés azonban nem fog különösebb nehézségeket okozni. — Milyen városok kerülhetnek leginkább szóba? —- Különösen Kassa, Losonc, Léva és Ér­sekújvár látszanak a nagygyűlés megtartásá­ra a legalkalmasabbnak a szlovenszkói nagy­városok között. A nagygyűlés nagy kérdései és feladatai Arra a kérdésünkre, hogy mik azok a leg­fontosabb problémák és feladatok, amelyek a nagygyűlést foglalkoztatni fogják s amelyek a nagygyűlésen szóba kerülve, megoldásukat ettől az országos kongresszustól várják, Gil- ler János dr. a következőkben válaszolt: — Nem akarok részletekbe bocsátkozni, mert erre még nem jött el az idő. Így csak nagyobb általánosságban öt fontos és orszá­gos érdekű kérdést, illetve feladatot említek meg, amelyek alkalmasak arra, hogy min­denki előtt megvilágítsák a terv óriási hord- erejét s amelyek minden bizonnyal a gyűlés I és tárgyalások gerincét is fogják képezni. ! Ilyenek: először: a magyar katolikus szervezkedés [kérdése Szlovenszkón; másodszor: a magyar katolikus autonó­mia kérdése; harmadszor: a magyar katolikus püspök­ség felállítása Szlovenszkón; negyedszer: egy országos állandó magyar katolikus szerv felállítása; ötödször: a magyar katolikus papnevelés és papképzés kérdéséuek megoldása és több hasonló fontosságú probléma. A magyar katolikus szervezkedés szük­ségességét és egyöntetűségének kívánságát már évek óta érzi minden magyar katolikus, a magyar katolikus püspökség felállítása is szív­ből jövő óhaja a félmilliós magyar katolikus- ságnak, amely a szlovák püspöki kartól ter­mészetszerűleg még akkor sem láthatja biz­tosítottnak hitéletét, ha ez a szlovák püspCM kar történetesen mindenben a Vatikán uta­sításai szerint is járna el, mert hisz a magyar katolikus autonóma megvalósításával a ma­gyar katolikus püspökség felállítása szoros összefüggésben van és egymást egészítenék ki áldásos munkájukban. A szlovenszkói magyar katolikusok szá­ma meghaladja a félmilliót, tehát joggal kívánhatjuk, hogy a saját fajtánk beli püspök kormányzása alatt élhessünk. — Óriási fontossággal bir a magyar ka­tolikus papképzés és papnevelés kérdésének megoldása is az itteni magyarság életében: ennek a hatalmas katolikusságnak rengeteg papra van szüksge és ma olyan a helyzet, hogy a paphiány éppen ezen kérdés rendezet­lensége miatt aggasztóan nő és veszedcl- meg méreteket ölt, ami sem az egyház, sem a magyarság szem­pontjából, de még az állam szempontjából sem nevezhető kívánatosnak. A kormány ré­széről is hallatszott már hang, mely nem ta­lálja helyesnek, hogy ez a kérdés még a mai napig sem nyert olyan rendezést és megol­dást, amliyent a szlovenszkói magyar kato­likusság mindenképp elvárhat és amelyre jo­ga van. Majd a losonci katolikus egyház életére fordult a szó. Megtudtuk, hogy a losonci ka­tolikusság már felállította az uj hatalmas or­gonát, amelyik mintegy szimbóluma annak a mostanában megújult erővel meginduló uj friss szellemnek, mely a lelkekben érezhető s amivel szoros összefüggésben van a nem­régiben megalakult Leányegyesület megszer­vezése és agilis működése is. Végül mint a városi ügyek egyik kiváló ismerőjétől és irányítójától a város aktuális kérdéseiről érdeklődtünk: — A városi ügyek ezidőszerint olyanok, hogy nem alkalmasak a nyilatkozásra, azon­ban minden remény megvan arra, hogy a közeljövő meghozza az örvendetes változást és az ügyek a kívánatos kerékvágásba kerül­nek. ♦ Giller János dr. nyilatkozata és bejelen­tés© bizonyára nagy tetszést fog kiváltani Szlovenszkó magyar katolikusai között, .akik először c sorokból értesülnek a hatalmas nagygyűlés tervéről. Györy Dezső. 4

Next

/
Thumbnails
Contents