Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-08 / 280. (1614.) szám
aecemuer o, esatSrttOL MŰSORON KÍVÜL — COURTELINE KABINETIJE — Bernheim jeunenél, a nagy képkereskedőnél, két teremben ma árverezték Georges Courteline különös képgyűjteményét. Az öreg Courteline, a „Messieurs let Rónát de Cuir“ szerzője maga is megjelent az árverésen, hogy búcsút vegyen a képeitől. A „Boubou- rouche'( szerzője, a borsos, fanyar irónia nagymestere melankoilkusan nézte a képeket, xííelankolikusan, mert nem keltek el. Courteline gyűjteményének nem volt sikere Pá- risbru. Kétségtelen az, hogy Courteline gyűjteményében találhatók képek, amik megérnek egy félmillió frankot akkor, ha Rousseaunak, a vámhivatalnoknak képei is megérnek annyit. Courteline harminc évig gyűjtötte ezeket a képeket. Sánta lábával végig bicegte a Mont- maríre és a Monfparnasse ateliereit, ott volt minden utcai kiállításon, meglátogatott ismeretlen festőket s harminc évig vásárolt, válogatott, szigorúan és proramszerüen. Most eladja a gyűjteményét, mert szüksége van a pénzre. Courteline bizonyos szempontok szerint vásárolt képeket. Nem azt tartotta fontosnak, hogy a mester régi, híres, vagy felkapott-e? Bizonyos értelemben az se érdekelte, hogy a kép jó-e? Courteline a maga zsáneréhez illő képeket keresett harminc évig Párisban. Ez a zsáner csak az övé és utánozhatatlan: Courteline halhatatlan zsánere. Ami borzalmat és nyakatekertet és naivat és groteszket, festők az elmúlt harminc esztendőben összefestettek Párisban a Mont- parnasse és a Montmartre között, azt Courteline mind látta. Gondosan, válogatva vásárolt. Ritkán adott többet harminc franknál egy képért. Egyrészt, mert nem volt neki, másrészt, mert azt tartotta, hogy a jó és érdekes művészetet úgyse lehet megfizetni. Courteline képeinek nincsen párja az egész világon. Az emberek, akik eljöttek délután Bernheim jeune elegáns termeibe az árverésre, hasukat fogták a nevetéstől. Egy festőtől, aki Boulanger generálist egy léggömbben festette le, három képet vásárolt Courteline. Az első egészen kicsi, a második valamivel nagyobb, egészen nagy a harmadik. Mind a három kép Boulanger generálist ábrázolja, amint egy léggömb segítségével a mennybe száll. A három kép rajzban teljesen azonos, csak méretben különbőznek. A festő annyira meg volt elégedve a müvével, hogy háromszor festette meg, egyre nagyobb kiadásban. Egy sötét képen egy rablógyilkos áll egy mező közepén, kezében magasra tartott késsel, s éppen abban jár, hogy leszúrja egy család legfiatalabb tagját, egy fiatalembert. A család többi tagjai, apa, anya és leány már Holtan feküsznek a gyilkos körül a földön. Ez egy nagyon szép kép a a kivitele rendkivüJ gondos. Egy másik rémes rablógyilkos jólsikerült portréja ezt a eimet viseli: „Foirotte, ált Hono- ré, az lle St. Denis réme“. Ezzel is álmodni lehet. Egy harmadik képnek ez a cime: „A félig megsütött szüz‘(. Ezen a képen látni lehel. ammt egy gonosz ember megsüt egy 4 szüzet A gyűjtemény egyik chef d'oeuvreje a „La jeune füle aux yen bovMUs“. Ez egy tenyérnyi kép, Rousseau modorában, valamivel jobb. Ér annyit, mint az „elszunnyadt cigány'" bár nem adtak érte két milliót, mint az utóbbiért. Courteline gondterhesen járkált a képei között s magyarázta a gyűjtőknek az egyes müvek, rejtettebb értelmét. Ha ő adja elő, mindenki belátja és elhiszi, hogy ezek a képek nagyon jók. De eladni csak egyet adtak el: a La baig- máé c. képet, 5000 frankért Ennek a tartalma azonban, sajnos, túlságosan pajkos ahhoz, hogy el is lehessen mondani. Látni kell. Ma, amikor Utrilloért minden sznob szemrebbenés nélkül megad harmincezer frankot, igazán csodálkozni kell, ha Courteline gyűjteménye a következő napokon nem fog sok pénzt behozni Courteline képeiben legalább szellem van Nem a festők szelleme. Courteline szelleme. (m. s.) RITKA ALKALOM! Házlebontás miatt mindenféle brilliáns, gySngy, óra, arany és ezüstáruk mélyen leszállított áron eladók. Pompás, értékes karácsonyi ajándékok. 5. Jakobowlcz ékszerész Praba I, Píikopy 21. Ingsan utazás Prágába! Vidéki vásárlóknak le"alább 2000 korona értékű vásár ásnál megtérítünk egy III. oszt. vasúti jegyet. Voldemaras az orosz-litván szövetségül fenyegeti Lengyelországot Brlaitd is Sclalola találkozása — Franciaország gyarmati enged* méttyeiief ad Olaszországnak? — Megtört Voldemaras ellenállása -- 1 litván-lengyel jegyzéket pénteken írják alá — Genf, december 7. Briand és Scialoja ma délelőtt egy óra hosszat konferált. Ennek a tárgyalásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert hir szerint az összes olasz-francia kérdésekről folytattak eszmecserét és elsősorban arról, hogy a francia kormány gyarmati téren milyen engedményeket tehetne Olaszországnak. Az amerikai sajtó még mindig azt állítja, hogy Briand és Mussolini találkozni fog, de a francia delegáció ezt határozottan megcáfolja. A tanács mai ülése Genf, december 7. A népszövetségi tanács ülése ma fél tizenkettőkor kezdődött. Úgy Stresemann, mint Zaleski államtitkárukkal képviseltették magukat. Az ülés azért kezdődött olyan későn, mert Voldemaras litván miniszterelnök a délelőtt folyamán sorra meglátogatta a francia külügyminisztert, Chamberlaint, Scialoját és Stresemann dr.-t és tárgyalt velük a tegnapi tárgyalások eredményéről, hogy közölje velük a litván kormány álláspontját. A mai ülésen vo'demaras és Z«- leski a népszövetségi tanácsot fogják informálni és a tanács referense azt a jegyzőkönyvet fogja előterjeszteni, melynek aláírásával a háborús állapotot befejezettnek nyilvánítják. Az ülés Scialoja jelentésével Kezdődött a nemzetközi kereskedelmi forgalom döntőbíróságáról. A konferencia határozatait Anglia és Olaszország aláírták. A kubai tanácstag jelentést tett a sajtókonferencia határozatairól amelyeket a ianáis hosszú vita után elfogadott, mert a sajtó terén ezek a határozatik határozott javulást hoznak. Ezek a határozatok nagy súlyt helyeznek a hírszolgálatra A nyilvános ülés végén az olasz államtitka" az egészségügyi bizottság jelentését olvasta fai. Majd a tanáé* titkos ülésen f gl.ilkezűit a tanácstagok számának csökkentéinek kérdésé vei, amit Chamberlain hozott javaslatba A tanács maga nem helyesli a csökkentést és ezért az egy óra hosszat tartó tanácskozás nem vezetett eredményre. A tanácskozásaltat később folytatni fogják. A német külügyminiszter Chamberlain javaslatát csak nagy megszorításokkal hajlandó elfogadni. A holland és a kubai tanácstagok a javaslat ellen vannak és velük együtt a többi tanácstag is szolidáris. Délután a tanács a lengyel-litván konfliktussal fog foglakozni. Genf, december 7. Tegnap este Genfben általánosan azt hitték, hogy a lengyel-litván kérdést sikerült szabályozni. Az angolok azt állították, hogy pénteken, be lehet fejezni az egész tanácsülést. Azt hitték, hogy Scialoja a litván miniszterelnököt kellőképpen fogja informálni, úgyhogy Voldemaras feladja a küzdelmet a zárt falankszként föllépő tanács ellen. VoldemOA'as Sétálójánál tett látogatása után azonban csak annyit mondott, hogy még nem sikerült megtalálni a megoldást. A mai ülés tehát a lengyel-litván kérdésben tulajdonképpen csak bevezető küzdelem, de nem hiszik, hogy Voldemaras a hét végéig ellenállást fog tanúsítani. Már eddig is határozott közeledés történt. Voldemaras azt akarja, hogy a népszövetség a lengyel-litván határra olyan katonai bizottságot küldjön, mint minőt egy idővel ezelőtt a görög-bolgár határra küldött. A tanácstagok azonban nem akarnak ily messzire menni, utalván arra, hogy a görög-bolgár határon tényleg történtek összetűzések. Voldemaras eme követelése a lengyel-litván kérdés tárgyalását meg fogja hosszabbítani. Páris, december 7. A Petit Párisién hangsúlyozza, hogy az oroszok ezúttal Genfben talán csak okos számításból tanúsítottak tartózkodó magatartást és egyetlenegy esetben sem próbálták szokásos propagandájukat folytatni. Sőt sikerült ezirányban az orosz delegációtól ígéreteket kicsikarni, amelyek ugyan ebben a pillanatban még kissé tuláltaláno- sak, amelyek azonban talán nemsokára konkrétebb formákat fognak ölteni. Ez mindjárt meg fog mutatkozni, ha Orosz- • ország uj követe Párisba érkezik és ott megkezdik ama szerződés tárgyalását, j amely egy keleti Locarno kiépítését célozza és amelyen Franciaországon és j Oroszországon kívül Németország, Lengyelország és Románia is részt vennének. VoSdemas°as: „Lengyelország újra támad*4 Páris, december 7. Az Excelsior genfi tudósítója Voldemaras litván miniszterelnökkel folytatott interjújában, amely rendkívül érdekes és a szokásos interjúktól erősen elüt, a következőket mondja: Voldemaras először újra vázolja a vilnai konfliktus történetét és kijelenti, hogy Litvánia egykori fővárosának elvesztésébe sohasem fog beletörődni. Voldemaras meg van győződve arról, hogy Lengyelország most újabb támadást készít elő, amely Kovnó ellen irányul. Majd az állandó liatárincidensekről szólva rámutat a nyugtalan atmoszférára és végül Németország álláspontjáról szólva kijelentette, hogy Oroszország abban az esetben, ha Lengyelország és Litvánia között háborúra kerülne sor, azonnal Litvánia mellé állna, mert Oroszországnak Litvániával szerződése van. Németországnak ezzel szemben Oroszországgal van szerződése és igv Németországnak Litvániával szemben való érdekeltsége szintén igen nagy, bár mégsem lehet megállapítani, hogy a hivatalos Németország milyen álláspontot foglal el. A miniszterelnök fölveti a kérdést, hogy Németország választott-e már Oroszország és Európa között, különösen akkor, amikor az angol—orosz diplomáciai viszony megszakadt. „Nem tudok közelebbit — mondotta a miniszterelnök — arról a különös tervről, amely szerint a Danzigon át vezető lengyel korridort egy Memelen át vezető litván korridorral helyettesítenék. Litvánia a békét akarja, de csak oly föltétel mellett, hogy a nép- szövetségnek sikerül Lengyelországot észre- téritenie. * Pllsisdski Genfben Varsó, december 7. Pilsudski marsall végleg elhatározta, hogy Genfbe utazik. Egy tegnap tartott minisztertanácson, ameiyen Zaleski jelentést tett az eddigi genfi tárgyalásokról, hozták ezt a végleges határozatot. PiJ- sudski ma délután utazik el és pénteken reggel érkezik Genfbe. A lett álláspont Berlin, december 7. Seelens lett külügyminiszter a Berliner Tageblatt egyik szerkesztőjével folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy a balti államok számára és Lettországra nézve különösen áll az a tény, hogy Litvánia függetlensége és abszolút szuverenitásának fen tartása félreismerhetetlenül nagy jelentőséggel bir. Lettország azonban nem akar beavatkozni Lengyelország és Litvánia területi háborúskodásába. Lettország szintén azon az állásponton áll, hogy ezt a kérdést csak nemzetközi utón lehet elintézni. A rimaszombati diáktragédia saftóepilogusa a bíróság előtt Györy Dezső becsületsértés! pőre a halott Vályi István szlovák tanára ellen — A tárgyalás megerősítette a Prágai Magyar Kirlap cikkének állításait — Misecska tanárt elmarasztalták Rimaszombat, december 7. (Munkatársunk jelentése.) Még mfhdenkinek élénk emlékezetében élhet az a nem mindennapi diáktragédia, amely 1926 júniusában a rimaszombati reálgimnáziumban, az érettségi idején Faluba János igazgató szobájában lejátszódott. Az eset akkoriban nemcsak a szloven- szkói, de az egész csehszlovákiai és a külföldi sajtóban is élénk visszhangot keltett és belső körülményeiben még ma sem teljesen tisztázódó Mint ismeretes, tavaly a vizsgák ide jé Vályi István feledi származású VIII. osztályos tanuló, akit szlovák nyelvből el akartak buktatni, bement az igazgató szobájába, ahol heves jelenetek játszódtak le Faluba János igazgató és az elkeseredett diák között, aki a bukástól és a szégyentől való félelmében végül revolverrel akarta kényszeríteni az igazgatót arra, hogy Ígéretet tegyen az érettségire való bocsájtására. A revolveres jelenet alatt nyitott be az igazgatói szobába egy alsóosztályos diáik, aki rémülten lármázta fel az iskola folyosóját. Faluba igazgató felhasználván a zavart, megragadta a diák kezét, aki a revolvert elsütötte és az igazgatót kezén köny- uyebben megsebesítette. Az igazgató most kirohant a szobából és a szerencsétlen diák, akire az ajtót is rázárták, főbelőtte magát. Mire az orvosi segitsóg megérkezett, már halott volt. A dráma, amely percek alatt játszódott le, azonnal szétterjedt a városban. Györy Dezső, lapunk délszlovenszliói munkatársa csakhamar a helyszínen termett és a Prágai Magyar Hírlapban .hosszabb cikkben szA* molt be az eset előzményeiről és lefolyásáról. Beszerzett adatai alapján kereste az igazságot a sajnálatos eset előzményeiben, teljes objektivitással szállt szembe a halott diák ellen felhozott tarthatatlan vádakkal, de másrészt kifejtette azon nézetét is, hogy a diáktragédiát meg lehetett volna akadályozni. E cikkre az abban szereplők nem reflektáltak, sem a bíróságnál nem kerestek ellene elégtételt és ezzel maguk is elismerték, hogy a cikk adatai és Írójának felfogása ellen kifogást nem támaszthatnak. Ennek dacára a rimaszombati .\Gemer MalhontlWn" Misecska Bernét tanár, akinek az öngyilkos diák a szlovák nyelvből tanítványa j volt, durva és sértő kirohanást intézett Györy Dezső ellen.- Györy Dezső a cikkben foglalt becsületsértő- kitételek miatt pert indított a rimaszombati í szlovák lap cikkírója ellen. A rimaszombati törvényszék kmettbiró- sága tegnap foglalkozott az érdekes üggyel, i A tanács elnöke Janausek dr. volt, kmeítbi- i) rák Fényes Sándor bankigazgató és Buday- József igazgató voltak. A magánvádlót Miha- í lik Dezső dr. ügyvéd, a vádlottat Gyurkovics- János dr. képviselte. A tárgyaláson Misecs- c ka Bemát a valódiság bizonyitását kérte ar- 1 ra nézve, hogy Györy Dezsőnek a Prágai Ma- 5 gyár Hírlapban írott cikkének állításai rossz- i indulatu hazugságokat és izgatást tartalmaz- tak. A bíróság elrendelte a bizonyítást. Fel- olvasták a Prágai Magyar Hírlap kérdéses- cikkét, kihallgatták Faluba igazgatót és felol- t vasták a rendőrségi, valamint az iskolai vizs- gálát jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyvek teljes egészében Györy i Dezső állításait igazolták s így a bíróság az Ítéletben kimondotta, hogy a bizonyítási eljárás nem sikerült és a Misecska cikkét közzétevő lapot a felmerüli köitségek- , ben elmarasztalta. A tárgyaláson meglehetős jogi furcsaság- ■ ként a valódiság bizonyításánál nem a Misecska által irt cikk állításának bizonyítása körül folyt a vita, hanem kizárólag Györy De- r zső cikkének állítólagos valótlansága körül, amit bizonyítani sehogy sem sikerült. Mihal ik dr. ez ellen semmiségi panaszt is jelentett be. A tárgyaláson a tanukéul kihallgatott Faluoa igazgatóhoz azt a kérdést intézték, hogyha a Prágai Magyar Hírlap cikkét sérelmesnek találta, miért nem fordult jogorvoslatért a bírósághoz és miért nem indított sajtópert a Prágai Magyar Hírlap ellen. Faluba igazgató erre azt válaszolta, hogy azért nem, mert akkor a tárgyalást Prágában tartották volna meg. (Különös érvelés! Faluba igazgatónak — ha igaza van — Prágában is igazságot szolgáltattak volnál Szerk.) A magánvádló képviselője az ítélet, valamint a valószínűségi szakasz alkalmazása miatt felebbezést jelentett be és így most a j tábla fogja eldönteni, hogy lehet-e durva sze- ! mélyi sértéseket úgy beállítani, mintha az ! a közérdek védelmét szolgálná %
