Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-07 / 279. (1613.) szám

’ i927 december 7, szerda­« Igazi Rin-Tin-Tin Hím pergett le ma éjszaka a budai Jánoshegyen Egy bátor farkaskutya négy emberéletet mentett meg a biztos elpusztulástól — A kigyulladt házban alvó gazdáit kivonszolta a szabadba, mielőtt a ház maga alá temette volna őket Karácsonyra feleségem... Szép keztyEvel meglepem! Markovics Testvérek \ ilf uiT J férfi- és női divatáruháza V£> Pozsony, Halászkapu 3 Polák Gyufa halálára Irta: Várnay Ernő, a magyar nemzeti párt főtitkára. Kassa, december 6. ... És nem áll meg a kaszás Halál élet­fosztó szörnyű munkájában, rendre hullanak el legjobbjaink kaszájának suhintása nyomán! Kassán és a szorosabban hozzánktartozó vi­dékünkön a lelxanyatló 1927. esztendő folya­mán csapást-csapás követte. Veszteséglistánk megdöbbentően nagy számot jelez s minden­nap nagy kérdőjellel mered elénk a jövő, aggódva buvunk össze e kérdésben: Mit hoz a holnap?! Két nappal előbb, — miután gyakran megtaláltuk egymást Polák Gyula dr. helyet­tes polgármesterrel, a keresztényszocialista párt vezető egyéniségével, attól eltekintve, hogy egy fedél alatt munkálkodtunk — mon­dom, összefogtunk ismét egy kisebb csoport, tél víz idején kenyerétől megfosztott városi munkás érdekében és igyekeztünk megértő szívvel kieszelni néhány kisexisztencia bizto­sításáért valami célravezető megoldást. Igen, néhány szegény magyar család megmentése hozott , össze bennünket .'s testvéri szeretettel fogtunk kezet a megállapodás végeztével. S mára fájdalmasan ütött meg a szörnyű való­ság, szerte futott szombat este a megdöbben­tő tragédia hire: Polák Gyula dr. polgármes- terhelyeites Snejdárek generális jótékonycéiu ünnepi estjén hirtelen rosszul lett, szivének verése megszüut s Polák Gyula testvérünk családjának jövőjéért aggódó utolsó szavaival — elköltözött körünkből. Kassán általánosan szerették és értékel­ték Polák Gyulát mint jeles ügyvédet, mint a város érdekeiért és kisebbségi magyarságunk ügye-bajáért harciasán sikra szálló alpolgár­mestert s mint kedves bonho in iával, joviális, aranyos kedéllyel megáldott úriembert. 1913 óta a város törvényhatósági bizottságának tagja s az 1923. évi községi választások óta — mint a keresztényszocialista párt képviselő- ' testületi tagja — töltötte be Kassa város ma­gyar polgármesterhelyettesi tisztségét s ezen idő alatt gerinces, bátor fellépésével, a célra­vezető megoldást kereső tárgyilagos és poszi- bilis várospolitikai működésével, jószívűségé­ben rejlő készséges intervencióval alkalmassá és méltóvá tette magát arra, hogy pártja és a legutolsó községi választásokból nagy győ­zelemmel kikerülő magyar nemzeti párti képviselőcsoport erősítése révén újból jelölve legyen az alpolgármesteri pozicióra. A szo­morú és rideg valóság ezt a számítást keresz­tülhúzta s ma könnyes szemekkel, elszoruló szívvel s pusztuló fajunk feletti kesergéssel állunk Polák Gyula dr. ravatala előtt, együtt sírunk magára hagyott özvegyével, félárván maradt drága kis Gyurka fiacskájával. Lehettek közöttünk, Polák Gyula dr. po­litikai pártja 'és a mi pártunk között elvi, vi­lágnézeti különbséget jelentő távolságok, de ezeket az egy célért küzdő törekvések erejé­vel, a személyi tiszteletet és barátságot, leg­főképp a magyar testvériséget jelentő maga­sabb szempontok lelki kisugárzásával min­denkor pillanatok' alatt áthidaltuk s egy ér­zésben, gondolatban össze tudtunk forradni! Nem a klasszikus kor tiszteletreméltó hagyo­mánya: „De mortuis nihil, nisi bene!“ diktál- . tatja Polák Gyulára való emlékezéseimet, ha­nem az igazság és a történeti tények, azok, amelyek két nappal előbb is összehoztak ben­nünket. s amelyek szempillantás alatt szétrom­bolták az elvi és formai keretek akadályait. De mi is „temetni jöttünk s nem dicsér­ni". fájdalmas búcsút venni s nem elmélked­ni. Közös halottnak tekinti magyarságunk Po­lák Gyula alpolgármestert, kit magyar test­véri szeretetünk, családja fájdalmában való mélységes részvétünk kisér utolsó útjára. A Gondviselő legyen velünk, napról-uapra fo­gyatkozó magyarokkal s Veled, eltávozott Testvérünkkel! Budapest, december 6. (A P. M. H. mun­katársától.) A Buda feletti Ján os-hegyen épült tisztviselőházak egyikében ma éjszaka a mozivásznakról jólismert Rin-Tin-Tin filmek egyike pergett le pontosan olyan körülmények között, mint ahogy azt a filmíró fantáziája ki­gondolta s a csodálatos intelligenciájú kutya már számtalan esetben megjátszotta. Mig azonban a Rin-Tin-Tin filmeken lejátszódott tragédiákat csupán kasírozott házakban, raü- tüzek veszélytelen lángjainak nyaldosásában változtatta át Rin-Tin-Tin hősies, okos visel­kedésével happy end-dé, a jánoshegyi Rin- Tin-Tin négy emberéletet mentett ki a biztos halál karjaiból. Csanák József budapesti magántisztvise­lő feleségével és két kiskorú gyermekével a jánoshegyi tisztviselőházak egyikében lakott s udvarán egy hatalmas, hűséges, értelmes sze­mű farkaskutya őrködött. A család tegnap es­te megszokott éjjeli nyugodalmára tért s csak­hamar mély csend honolt a kis házban. A haj­nali órákban egyszerre csak as udvaron lanyázó farkaskutya keserves vonításban tört ki. Néha egy percre elhallgatott és füleit hegyez­ve lesett a lakás felé, hogy fény gyul-e ki ben­ne s hallja-e felébredt gazdái motozó neszét. Csanákéknál azonban minden csendes ma­radt, mire a kutya újabb kísérletet tett. Voní­tott, szűkült, vakkantott, majd heves ugató hangokat hallatott, de mindhiába, gazdái nem ébredtek fel. Pedig már végső ideje volt, hogy komo­lyan vegyék a kutya kétségbeesett figyelmez­tetését. mert a ház akkor már hatalmas lán­gokban állott. A kis tisztviselőim padlásán, nyilván a kéményből kipattant szikra követ­keztében, még napközben tűz keletkezett, mely késő éjszakáig lappangott s akkor azután egyetlen lángtengerré változtatta a hás padlását s a háztetőt: Recsegve-ropogva égett a tető gerendázata, a tűz azután lekuszott a ház falára is és az ut­cára néző szobák ablakkeretét kezdte per­zselni. A tűzre csodálatosképpen á ház lakói nem lettek figyelmesek, csupán a kü kutya is­merte fel a veszélyt, melyben gazdái forognak s vonításaival igyekezett őket a házból való távozásra birni. Mikor már a zsarátnokos házgerendák egymásután hullottak alá s a házfalak is el­lenállás nélkül adták meg magukat a min­dent elpusztítással fenyegető tűznek, & kutya hirtelen elhatározással egyetlen ugrással az udvarra néző hálószoba abla­kában termett, az ablaküveget testével bezúzta s beugrott a szobába. Itt először a gyermekek ágya felé rohant és kél gyermeket fogai közé kapva a betört ab­lakon át egymás után kivonszolt-a őket az udvarra. Azután visszaszaladt a hálószobába és Csanák Józsefet meg feleségét fölráncigálta. Csanákék meglepetéssel néztek a feldúlt kutyára és föl­keltek ágyukból. Azonban még mielőtt ruhái­kat magukra ránthatták volna, a szoba mennyezete omlani kezdett és óriási füst- felleg nyomult be a szobába. Csauakék erre kiugrottak az ablakon és kimenekültek az ud­varra, ahol két kis gyerekük már nagy rémül­dözéssel nézte a tűz pusztítását. Az okps állat csak akkor hagyta el a hálószobát, amikor gazdái már biztonságban voltak. Alig hagyták el Csanákék a házat, amikor az hatalmas robajjal bedőlt és egész vagyo­nukat maga alá temette. A szerencsétlen család semmit sem tudott megmenteni ingóságaiból és puszta életét is csupán az okos farkaskutya, a második Rin- Tin-Tin éberségének köszönheti. £1 akarták pusztítani az amszterdami olimpiászra kiszemelt csehszlovákiai versenylovakat Titokzatos tűz a pardubici katonai lovardában — A tüzet egy Smejkal nevű szakaszvezető rakta ismeretlen egyének felbujtására Königgrütz, december 6. (Saját tudósitóuktól.) j A katonai hatósgokat néhány nap óva egy fe- j lelte titokzatos bűntény foglalkozatja. Még novem- | bér 25-én történt, hogy a pardubici kitömi lovarda istállójának teteje kigyulladt, de a tüzet sikerült elfoj­tani s igy az istállóban őrzött, katonai lo­vakat, a'melyeket az amszterdami oUm- piászra szemeltek ki, megmentették az el­pusztulástól. A tűzesetet eleinte a véletlennek tulajdonították, de a lovaglóiskola egyik tisztje hirtelen visszaemlé­kezett arra, hogy egy héttel a lovardaistálló égése előtt névtelen' levelet kapott, melynek írója a tisz­teket azzal fenyegette meg, hogy a háztető tüzet fog majd. A tiszt akkor nem méltatta figyelemre a levelet s a fenyegetőzést is csak képletesen értette. Most azonban, mikor a tető tényleg leégett, ismét kikereste 8 levelet és ahogy az írást, szemlélte, eszébe jutott, hogy ehhez hasonló \ Írást már látott valahol. Nagy fáradsággal sikerült is megállapítania, hogy az írás teljesen megegyezik egy kérvény kézírásá­val, amelyben egy Smejkál Ferenc nevű dragonyos szakaszvezető a lovardába való felvételét kérte. Miután kétségtelen megállapítást nyert, hogy a névtelen levelet Smejkal irta, aki a lovaglóiskolá- nál teljesített szolgálatot, őrizetbe vették és beszál­lították a katonai parancsnokságra. A gyanúsított rövid tagadás után bevallotta, hogy a lovarda istállóját ő gyújtotta fel Majd el­mondotta, hogy a gyújtogatásra egy magasabbrau- gu katonatiszt bujtotta fel azzal az ígérettel, hogy polgári állást szerez számára és nagyobb pénz­összeggel is megju'almazza. Kijelentése szerint a tiszt gyujtózsinórt is adott ál neki, de a tüzet nem 6, hanem egy G. József nevű közlegény rakta. Smejkal vallomása, melyben a katonatisztet és a közlegényt súlyos vádakkal illette, rövid vizsgálat után megdőlt, mert kiderült, hogy Cl. József né* met nemzetiségű és betűt sem tud csehül, viszont Smejkal nem beszéli a német nyelvet, tehát egy ilyen körülményé? megbeszélést igénylő ügyet, j mint amilyen a gyújtogatás, csak egy harmadik | remélj; köavefitésével beggélhettek vájna meg­Ami a gyújtogatás kivitelét illeti, megállapították, hogy a tüzet nem gyujtózsinór, hanem egy pok­róc meggyújtásával okoziák $ igy megdőlt Smejkálnak a magasrangu tisztre vonat­kozó vallomása is. Smejkal! most újból vallatóra fogiák s Smejkai az elébetárt bizonyítékok súlya alatt beismerte, hogy a katonatisztet és a közlegényt alaptalanul vádolta meg, de tulajdonképpeni fellnijlóját sohasem fog­ja megnevezni. A gyujtogatőt vallomása után átszállították a kö- niggrazi hadosztálybiróság fogházába, ahol meg­ismételte vallomását. A In lóságok most előéletének a vizsgálásáhog láttak és különös dolgoknak jöt­tek a nyomára. Smejkalt csecsemőkorában egy bécsi utcán találták, pólyájában volt anyja illetőségi bizonyít­ványa. és a gyermek keresztlevele, melyekből kitűnt, hogy a lelenc Smejkal Ferenc­cel azonos és a csehországi Litovel melletti Vilé- movban bír illetőséggel. Apjáról megállapították, hogy még régebben meghalt, anyját pedig, aki nyomtalanul eltűnt, sohasem lehetett felkutatni. Smejkal a lel.encházban serdült fel és csak mint sorköteles egyen került vissza szülőfalujába. Kato­nai szolgálatát Olmützben töltötte ki, mikor pedig elbocsátották a katonaságtól, reaktívatását kérte a pardubitzi lovarda, úgynevezett oliinpiászi osztagához, amely az amszterdami olimpiászra. kiküldendő lovak ápolásával tés nevelésével foglalkozik. Smejkalt azonban kívánsága ellenére nem ajj olim- piászi osztaghoz, hanem a pótzászlóaljhoz osztották be, mire beteget jelentett és a prágai országos ka­tonai parancsnokságnál az olimpiászi osztaghoz va­ló beosztását kérte. Kérvényét kedvezően intézték el, mire Smejkal azonnal egészséges lett és bevo­nult az osztaghoz. De tizennégy nappal az osz'ag- boz, való bevonulása után a lovarda istállójában tűz iitö't ki, amely a lovarda, de egyáltalán a csehszlovák hadsereg legjobb s legértékesebb lovait volt hivatott elpusztítani. Minden jel arra mutat, hogy alaposan megfontolt és. előkészített bűnügyről vaja sző éa a Smejkal hogy azt a gyanút, keltse fel, hogy személyes bosz- szuból elkövetett gyújtogatás történ!. Az elpusztulástól fenyegetett lovak összesen nyolcszázezer korona értéket képviselnek s az öl­vén kincstári ló között számos tiszti ló is volt, igy a nemrégiben ötvenezer koronáért vásárolt Crom- well versenyparipa is. De Honzie hékeelSatiása Berlinben Berlin, december 6. De Monzie volt francia is­kolaügyi miniszter tegnap este a berlini egyetem auditóriumában a francia követ és a porosz kul­tuszminiszter jelenlétében előadást tartott a béke szelleméről a francia irodalomban, Rabelaislől kezdve egész napjainkig. Bizonyította, hogy a fran­cia nép békeszeretete a francia irodalomban külön- nös erővel nyilvánul meg és beszédében a sovi­nizmust többször élesen elitélte. Beszédének mint­egy vezérfonala az a kérdés volt, hogy tulajdon­képpen mire jó a háború? De Monzie kijelentette, hogy a német előadásokat a Sorbonne-on épp oly szívélyességgel fogják fogadni, mint ahogy- őt fo­gadták Berlinben. Sfrauss Riehárd megmenekülése egy vonat- szerencsétlenségnél Becs, deöember 6. A Berlin, Drezda, Prága— bécsi gyorsvonat, amelynek tegnap 22.30 órakor Becsbe kellett volna érkeznie, Siegmundsherberg ál­lomás előtt egy ottan várakozó tehervonatba ro­hant bele. Kremsből és Bécsből azonnal segélyvo­nalokat küldtek a szerencsétlenség színhelyére. Az összeütközésnél busa ember könnyen megsebesült, segélyvonalokon Becsbe vitték őket, de orvosi se­gítség igénybevétele nélkül valamennyien maguk mentek lakásaikra. A vonaton utazott Strauss Ri- chárd dr. is a feleségével, azonban nem sebesültek meg. Az egyetlen súlyosabban sebesült Glossner; Anna, Strauss Riehárd társalkodcnője. Kiesura propagálja a sziovenszkéi gazdasági tanács eszméjét Prága, december 6. A cseh nemzeti koa­líció felborulása után, amikor Cserny máso­dik hivatalnokkormánya még csak alkalmi többségre támaszkodott, Nitsch Andor, a sze­pesi németség nemzetgyűlési képviselője az adóreform tárgyalása alkalmával beszédében felszólította Szlovenszkó törvényhozóit, hogy alakítsák meg a szlovenszkói nemzetgazda­sági tanácsot, amelyben pártállásra való te­kintet nélkül helyet foglalnak Szlovenszkó ve­zető nemzeigazdászai s figyelemmel kisérné a szlovenszkói gazdasági jelenségeket és a prágai kormány előtt képviselné Szlovenszkó gazdasági érdekeit. Az eszme különösen a po­litikamentes szlovenszkói gazdasági körökben óriási visszhangra talált, csakhogy a szlovák törvényhozók féltékenykedése miatt nem jut­hatott a megvalósulás stádiumába. De egy pél­da, a nagyszlabosi papírgyár megmentése be­bizonyította, hogy a törvényhozók közös eljá­rásának milyen nagy a hatása. A nagyszla­bosi papírgyár ügyében az összes szloven­szkói pártok képviselői közösen interveniál­tak a kormánynál és a papírgyárat sikerült megmenteni a teljes leszereléstől. Micsura Márton képviselő most legújab­ban felszólította a szlovák nemzeti tanácsot, hogy álljon annak az akciónak az élére, amelynek célja egy szlovenszkói nemzetgaz­dasági testületnek a megalakítása, amelyben helyet foglalnak az összes szlovenszkói nem­zetgazdasági tényezők pártállásra való tekin­tet nélkül. Micsura Márton lényegében nem javasol mást, mint Nitsoh Andor, csakhogy az akcióhoz igen rossz védnököt választott. A szlovák nemzeti tanács éppen nem az a testü­let, mely a pártközi türelmességet garantál­hassa. Hiszen a csehszlovák nemzeti tanács szlovenszkói osztálya volt az, amely legutóbb mindazon kereskedők és iparosok ellen boj­kottot hirdetett, akik politikával nem akar­ván foglalkozni, nem írták alá a Rothermere- ellenes akció iveit. A magyar és német gaz­dasági körök tehát joggal szkeptikusan fogad­ják Micsura tervét. Panorama útikönyvek sorozata Prága főváros A nélkülözhetetlen prágai kalauz ára Ke 15.— Kapható és megrendelhető: a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában % :

Next

/
Thumbnails
Contents