Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-04 / 277. (1611.) szám
1927 december 4, vasár nap. 13 Közcíazm^ágP ‘W iiifii^ii m|H|Mw'lHl1tl|iiwii i i m{^BMfBggwMwgrawagiM Szlovenszkó víziéről a mezff$azdasfi£l íöbbíermelés szolgálatában Irta Stark Zsigmond mérnök, az eperjesi villamosmüvek igazgatója Szlovéniáké búza- és rozs termése a közepesen jő aratási évként tekinthető 1925. évben összesen 660.000 tonnát eredményezett. Az országrész 3 m'iülliiényii lakosságának ken jót- és élelmezési célokra szolgáló gabona szükséglet e 900.000 tonnára becsülhető, •tehát a belföldi termés figyelembe vétekével a hiány 240.000 tonna búza és rozs, amit külföldről kell beszerezni, miáltal közel fél onJiliiárd korona vándorol küliföMre. Szlovén szkó egész területe 50.000 négyzetkilométer, ennek 60 százaléka, vagyis kereken 3 millió hektár van művelés alatt, a lakosság 61 százaléka, azaz 1,830.000 lakos kizárólag mezőgazdasággal, mig Iparral csupán 2 százalék, vagyis 60.000 ember foglalkozik. Ezzeil szemben a történelmi országokban ugyan 64 százalék a megművelt terület, mégis csupán a lakosság 33 százaléka foglalkozik ott földrníveléssel és 40 százalék űz ipari foglalkozást. Ezen szembe ámításból is világosan kitűnik, hogy Sziovenszkó pár exoetltencü mezőgazdaságra támaszkodó terület, miivel lakosságának zöme majdnem kizárólag a föMimái vetésből nyeri egyetlen jövedelmi forrását. Szlovenszkó népének életstandard- ja úgyszólván egyedül földjének térni és- erediményétől függ. Ha tehát a termőföldből, ritka lakossága dacára (négyzetkilomé- terenkint 60 lakos) még az élelmezési célokra szolgáló gabona sem teremthető elő a teljes szükségletnek megfelelő mennyiségben, úgy ez szomorú képet nyújt Szlo- : vensakó földjének termelők ép ességéről és ( annak helytelen műveléséről tesz tanúságok ' ' 1 A mezőgazdasági termelés fokozása ez « idő szerint Szlovenszkó legfontosabb < életkérdése! Milyen eszközökkel lehet a mezőgazdasági ^ termelést fokozni? í Helyes talajmüveléssel, jó és ered- } ménydua votőmag célszerű felhasználó- ? sával ^ és legfőképpen, ami a legfontosabb, j megfelelő műtrágya bőséges alkalma- c zásával. Ha osszéhasonlitjuk Szlovenszkó 1925. évi r terméseredményét a történelmi országok- e •bán sokkal jobbam kulturált földök eredm é- r ínyével, úgy a következő szembeötlő éttéré- k seket találjuk: | Átlagos hektáronkinti terméseredmény az , műtrágya gyártása rövid időn belül ott a kétszeresére fokozódik. Amennyiben nagy •műtrágyagyárak létesittetnek, amihez az álltaim, nyilvános testületek és a mezőgazdaság képviselői minden rendelkezésre áldó eszközzel hozzájárulnak. Csehszlovákiának összes szántóföldijei 6 millió hektár területet foglalnák ed, amiből vagy 25 százalék Szlovenszkóra esik. Hogy Németország nitrogéntrágyázásának mai mérvét elérhesssük, az egész ország szükségletének fedezésére 200.000 t. nitro- géntrágya szükségeltetik évenkint. Ezideig országunkban a következő mennyiségű nitrogénműtrágya használtatott évenknnt: 35.000 t. auraion szulfát 54.000 t. cbilesalétrom 17.000 t. mésznitrogén Összesem 106.000 t. Ezen műtrágyák összesen cirka 18.000 tonna nitrogént tartalmaznak, vagyis a fent' [ megállapított szükségletnek alig 10 száza- ! lékát. Szfliovenszkó nitrogénszükséglete cirka 50.000 t. volna évenkint. A gabonanömüek és kapása övén yek szükségleteinek ellátására hektár ónk int 20 kg nitrogént számítva, 20.000 t. nitrogén, vagyis 20 százalék nitrogént tartalmazó műtrágya formájában 100 ezeT 1 nitrogénműtrágya szükségeltetnék évenlkiint. Csehszlovákiában tényleg csupán 18.000 t. ammonszulifátot és 4000 t. m ész- nitrogént állítanak elő évenkint, ami édeskevés ahhoz, hogy az ország nitrogén- műt rágyaszüks égletét csak részben is ellássa. Az egész szükséglet fedezésére külföldről drága áron kellene nitrogéntrágyát importálni, ami évi 200 millió koronának a külföldire való kiszivárgását vonná maga után. Ennek elkerülésére, úgy mint Németországban, itt is arra kellene irányulnia a törekvésnek, hogy a belföldöm a szükségletnek megfelelő mennyiségű nitrogénműtrágya gyártassák és a mezőgazdaságnak olcsó áron rendelkezésére bocsát assék. Ez a cél csak egy módon érhető el: ha Szlovenszkó gazdag vizierői a szükségletnek megfelelően kiépíttetnek és az ágy nyerhető olcsó energia igénybevételiével műtrágyagyárak létesittetnek, amelyek a mirogénmütrágyaszükségletet hivatva lesznek fedezni. (Folyt, köv.) RITKA ALKALOH 2 Házlebontás miatt mindenféle brilliáns. gyöngy, óra, arany és ezüstáruk mélyen leszállított áron eladók. Pompás, értékes karácsonyi ajándékok. S. Jakobowlcz ékszerész Praha I, Prikopy 21. Ingyen utazás Prágába! Vidéki vásárlóknak legalább 2000 korona értékű vásárlásnál megtérítünk egy III. oszt. vasútjegyet. A szlovenszkól saioisapfac elmúlt hete 1925. évben (az 1926. évi stat. jelentés 17. sz. füzetéből): Csehországban Szlovenszkón Méter mázsa Búza 19.5 15.5 Kozs 18.6 14.7 Árpa 19.6 15.6 Zab 16.8 11.7 Burgonya 127.3 101.8 Cukorrépa 307.2 . 240.5 Már ezen néhány adatból is kiviláglik, hogy a föl'dhozadiék eredménye- a gabona- nem beknél ős kapásnövényeknél Szloven- szkőn 20—30 százalékkal csekélyebb, mint a történelmi országokban. Ezen kedvezőtlenebb eredmény főoka a föld rosszabb megmunkálásán kívül főképpen a hiányos trágyázásban keresendő. A műtrágya alkalmazásának nagy jelentőségétől általában és különösen a nitrogénműtrágya fontosságától a mi kisgazdáink még nincsenek áthatva, sőt nagybirtokosaink Szilavenszkóu a nitrogéntartalmú műtrágyákat még csak szórványosain alkalmazzák. Ezen hiány legfőbb oka a külföldről iimportálandó nitrogénműtrágya magas árában keresendő. Mert ha a mütrágyaszük- eéglet költséged az aratás eredményével kellő arányban állanak majd, úgy a nitrogénműtrágya használata jelentékenyen emelkedni fog, Justus v. Liebig, a mezőgazdasági kémia első mestere jelentette már ki: „Az atmoszféra elegendő nitrogént nyújt és bőségesen elegendő a föld összes növényeinek." A német nép ezen súlyos kijelentést megszívlelte és követte is, amennyiben Németországban ezidőszerint már 300.000 t. nitrogénműtrágyát gyártanak, úgy hogy a bevetett terület minden hektárjára 30 kg nitrogén áll rendelkezésre és a nitrogénPozsony, december 3. A sziovensaicoi. gabonapiac úgy a tengerentúli, mint az európai gabonatőzsdék emelkedéseit eszkomptálta. E héten kevés árukészletet bocsátottak a piacra, bár nagyobb kereslet és magasabb árak jelentkeztek. A külföldi áruk miatt volt szükség a fedezetek teljesítésére, ami a magas agrárvámok miatt feltétlenül az árak emelkedését vonta maga után. A kiskereskedelem az utóbbi napokban elhanyagolta a piacot és az árajánlatokat nem vette figyelembe. Minthogy félnek a további áremelkedéstől, ezért nagyobb árukereslet mutatkozott e héten. Búzái keresik a malmok és a kedvező helyzet ellenére sem engedélyeznek több nyereséget az előző héttel szemben, mint 2.5 fillért. Csak a spekuláció miatt kénytelenek magasabb árakat engedélyezni. Kinálat kielégítő, forgalom azonban csak külföldi áruban volt. Belföldi búza 218—221, magyar vagy jugoszláv 185—187 korona áron cserélt gazdát. Tartott irányzatot várnak. Rozs szilárd, főként cseh és morva malmok keresik. A rozsliszt jó elhelyezéssel bír és magasabb árakat követel. A rozstermés mennyiségileg nálunk rossz volt, azért máris külföldi árura kényszerült a piac, bár minőségileg ez sem jobb. Belföldi áru 217—219, külföldi bolgár áru 174—177 korona. Kevés kínálat miatt áremelkedés várható. Árpa kimondottan szilárd. Jóminőségü árpát 12 fillérrel magasabb áron számláznak. Még a takarmányán! is elérte a 162 koronát, miután a készletek fogytán vannak. A szlo- venszkői áru is jó áron kerül forgalomba. Az árutulajdonosok jó helyzetbe kerültek, mert az áruikon kedvezően tudnak túladni. A maláta- és sörgyárak felvevőképesek, a kereskedők sokat vásárolnak spekulációra. A kínálat nem nagy, ezért alig elégítheti ki a kívánságokat. Jó kiviteli árpáért 215, közepes urasági árpáért 200, jól manipulált merkantiláru- •ért 192.5 koronát fizettek. Az árpa szilárdsága tovább fog tartani. Tengeri uj lendületet kapott. A kereslet főként a fogyasztók részéről jelentkezik, mig a készlet aránylag kevés. Uj áruban kevés a kinálat a veszélyes szállítás következtében. Ez okozza az árak emelkedését. 138—140 korona árat fizettek ab Pozsony. A tengeri ára hanyatlani fog, mert igen sok külföldi áru van lekötve december hónapra s ha a szállítás megindul, árnyomó hatással lesz. Zab. Termelés kevés volt, a kinálat erős, az árak felfelé szökkenők. Áruink árak szempontjából aránylag a világparitáson alul állanak. A külföld 144—146 koronát fizet ab határ. Zab tartani fogja árait. Hüvelyesekben babot keresnek alacso- , nyabb árakban külföld felé. Olaszország 195 koronát fizet zsákkal együtt. Üzletkötések szűk keretek közt mozogtak. Nyári bükköny jó minőségben 172—176 koronával cserélt gazdát. Burgonya. A kereslet alábbhagyott, miután Németország, amely a legjobb vevő volt, a december elsejei vámemeléssel kikapcsolódik a piaci forgalomból. Idáig 50 pfennig volt a vám, amely most 100 pfennigre emelkedik. Az esetleges áresés újra megteremti a német piacot. A jelenlegi étkezési fehéráru 28—30, sárga 30—32, ipari áru 29—30Takarmányáruban élénk a kereslet, és jó árak mellett sok anyag cserél gazdát. Korpáért 15 filléres emelkedéssel jó árakat kínálnak. Liszt keresletnek örvend és a malmokat, ha piacra dobják árujukat, alacsonyabb jegyzésekre kényszerítik. Az értéktőzsdék elmúlt hete (A FeMmiann-t>&iikhá« jelentése. Pomonv, Bástya- utca 2. Telefon 2735.) A prágai tőzsde: Az 1927-es év a csehszlovák ipar számára jő k o njunkura évnek bizonyult. Az év elegén kiadott éipitkezési törvény építkezési mozgalmat eredményezett, amelynek jótékony hatását a cementmiü- vek, épitőmüvek és a vasművek, továbbá a gépmüvek és közvetve a szénipar látták. Az állami beruházások az ipar jő üzletmeneteiét jelentették. A jó gabonatermés, a kedvező fakivitel és végül a megfelelő értékeléeü cukorkampány a csehszlovák közgazdasági életbe lendületet vitt, amely az utolsó évekből hiányzott. A Nemzeti Bank legutolsó jelentése szerint a csehszlovák gazdasági konjunktúra-görbe elérte tetőpontját, ámbár eddig esés nem konstatálható. Az is bizonyos, hogy semmiféle oly jelenség nem állapítható meg, amelyből a csehszlovák közgazdaság konjunkturális forrpont- jára lehetne következtetni. Az ipar a legális szükségleteket fedezi. Cikkei a világiparitáisi árakon állanak és feszültség nem tapasztalható a világparitás és a pénzpiac helyzete között. A pénzpiac kedvező helyzete előreláthatólag prosperáló gazdasági kilátásokra enged következtetni és biztató fejlődést ígér. A németországi helyzet kellemetlen éle is letompult és a német tőzsde hátráltató hatása elvesztette a középeurópai tőzsdékre való hatását, aminek legfőbb oka a Németországban felülkerekedett pesszimizmus. Ma már a német tőzsde árfolyamfejlődésének javuló tendenciáját lehet zárni. A kedvező pénzpiac a beruházási értékekre zolt előnyös hatással, amely átterjedt a részvény- dacra is és eredményeit előnyös formában a jövő lónap fogja megmutatni. Az általánosságban stag- láló üzletmenet mellett az elmúlt héten a Skoda, t Prágai Vas, Nordbahn é6 épifőértékek kerültek íz érdeklődés előterébe s valószinüleg a jövő hét folyamán további árfoly.rmjavtilással számolhatunk ez értékeket illetőleg. A bécsi tőzsde : A teljes érdektelenség volt az oka a bécsi tőzsde elmúlt heti stagnáló magatartásának. A bécsi városi kölcsönök teljes lekötése ellenére sem bírt felelevenedni a bécsi piac. Egyébként a spekuláció szívesen előlegezi a nyereséglehetőségeket, azonban, úgy látszik, hogy ezeknek a köröknek nincsen meg a megfelelő tőkeerejük és nem is rendelkeznek ezek az anticipáló spekulációs rétegek olyan területtel, ahol az árut haszonnal adhatnák tovább. Ez az eset ismétlődött meg a német és a budapesti tőzsdén is, úgy, hogy még a nagy kölcsönök kezdeményezése is gyönge eredménnyel zárult és csak akkor kapod erőre a nagyobb tőzsdei forgalom formájában, amikor a gazdasági élet területe már felszívta az értékeket. Ez a jelenség állapítható meg a bécsi tőzsdén a bécsi kölcsönökkel szemben. A német piac várható megnyugodása a bécsi tőzsdére is megnyugtató hatással lesz. A bécsi értékpapírok közül épitőértékek, Perhnoser- cemeotrészvények. Vagonkölcsönpapirok jutottak nagyobb forgalomhoz. A budapesti tőzsde: A budapesti tőzsde etagnációs periódusa már hónapok óta tart és a Beocsini Cement, Magyar Fegyver, Bauxit, Magyar Szén és Magnezit-papírokon kívül, amelyek legmagasabb árfolyamukat érték el, a többi érték lemorzsolódási folyamaton ment keresztül. A budapesti tőzsde stagnáló magatartásának magyarázata az, hogy- stagnál a berlini és a bécsi tőzsde is. A budapesti tőzsde ugyanis hosszperiódusában mintegy Berlin és Becs alá helyezte önmagát. Ha e külső nyomás a budapesti tőzsdén szünetelni fog, számítani lehet a jobb árfolyamokra és ólénkebb üzletre. A fent felsorolt papírok iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. A pozsonyi magánforgalomban az elmúlt héten nem volt különösebb változás. A mezőgazdasági világpiac Prága, december 3. A búza és a többi ’ termény ára emelkedő tendenciát mutat a. világpiacon és Csikágóban csaknem 128 centig emelkedett. Természetesen folyik a találgatás, hogy mi az oka ennek. A kombinációk a pool spekulatív híreszteléseinek ■ tulajdonítják az árak fölszökkenését. A komoly hírforrások azonban nem tudnak a pool spekulatív htrészteléseiről. Az emel* kedd tendencia oka egyszerű December • eleje van. A gazda, akinek pénz kellett, •már értékesítette termékét, aki pedig ráér, az még ezután is várhat. Egészen automatikus, hogy december hónap mindig emelkedő irányzatot jelent a gabona aráiban. Máskor is igy volt. Ha az előző hónapokban nem esett mélyen a búza ára, éppen mert az eladás nem volt rohamos, úgy most sem fog tulmagasra emelkedni az ára, miért akik kölcsönnel, beraktározással segítettek magukon, részben most fogják piacra dobni áruikat. A vásárlók között jelentkezik Am- g’olország, Franciaország, ahol eredetileg több termésre számítottak, mint amennyire a föld hozamát becsülték. Nagyban vásárol Olaszország is, amelynek idei aratása félmillió tonnával maradt a tavalyi alatt. Sőt Ketefázsla is a piaci érdeklődők közé lépett. Ez a keresleti piac. A piaci kinálat Ausztrália és Argentína oldaláról hozza az árut, ahonnan 1.25—1.5 millió tonna búzára számát a világ gabonapiaca. Ez aránylag nem oly nagy tömeg, amelyre Argentína képes, mert a rozsdakár lényegesen megcsappan tolta úgy Ausztrália, mint Argentína gabonakivitelét. A világpiac eddig kibontakozott eredményeit elemezve, eléggé meglepő és kellemes eredményre bukkanunk. Az most már kétségtelennek látszik, hogy a kain adat elsőrangú keverésre alkalmas búzában a termés igen gyönge volt. Az ausztráliai termés az ilymódon keletkező hiányt távolról sem fogja pótolná. Viszont az európai kontinensen nagyrészt erősen el van ázva a búza; keverési célokra csak annál nagyobb mértékben lesz szükség acélos búzára. Az orosz búza e szükséglet • fedezésében még oly szerepet sem kap, mint tavaly. Az argentínai 'búza pedig egyáltalán nem alkalmas keverésre. Ebből tehát az következik, hogy a középeuTópal búzatermő piacok kilátásai a külföldi értékesítés szempontjából erősen megnövekednek. Ha most mérleget készítünk: a gazdáké általában a szokottnál kedvezőbben alakult
