Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-31 / 297. (1627.) szám

Nal számunk 10 oldal VI. évf. 297. (1627) szám Szombat 1927 december 31 Előfizetés, ér: évente 300. félévre 150. £ SzlovetlSzkŐi és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága il Panské ulice negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: ' 7 * ^ * cme*e^ Telefon: 30311 Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IIL — Te­havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GtiZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az európai tisztulás! A francia szocialista párt kongresszusa bizonyos tekintetben nemzetközi jelentőséget j nyert azáltal, hogy az utolsóelőtti napon a kongresszus áttért a francia külpolitika kér­déseinek megtárgyalására és igy felmerültek! mindazok a fontos európai jelentőségű prob-! lémák, amelyek az 1928. esztendőnek, de az j elkövetkező éveknek is külpolitikáját deter- j minálni fogják. Az európai politikának egyet- len célja lehet: a béke megteremtése és bizto­sítása. Mindazoknak a szerveknek tehát, ame­lyek a nemzetközi életet és az egyes országok fejlődését irányítják, az a főfeladatuk, hogy a béke fejlesztésének útjait megkeressék. A: külpolitika elbírálásánál tehát csak egyetlen j kritérium lehet, mennyiben segítette elő vak-; mely tény a béke fejlődését, vagy mennyiben i vetette vissza? A most lezáródó esztendő ha­tározottan nagy jelentőségű volt az európai politika életében, mert az eddigi békeeszkö­zök közé ennek az esztendőnek folyamán ve­zette be egy sajtókampány, amelyet Rother- mere-akció néven ismerünk, a revízió gondo­latát, mint az európai béke megteremtésének hatékony eszközét. Azok között a gondolatok között, amelye­ket eddig a béke megvalósítása érdekében felvetettek, ott találjuk az általános lefegy­verzés eszméjét, amelyet minden állam hiva­talos külpolitikája elfogadott és magáévá tett, ott találjuk a páneurópai ideológiát, amely j csak egyes jószándéku idealisták elképzelésé- j ben élt, de miután egyetlen felelős kormány 1 és államféríiu nein áll mögötte, dinamikai hatóereje hiányzik, ott találjuk a locarnói gondolatot, amelynek leghatásosabb kifejező-' dése a német—francia közeledés lenne, ez azonban csupán a Rajna-vidék tökéletes ki-1 üritése árán érhető el. Rothermere lord sajtó- í akciója pedig eDDen az esztendőben felvetette ! a békeszerződések revíziójának gondolatát,! amely abból a téléiből indult ki, hogy Euró- j pában azért nincs megnyugvás, mert a szer­ződésekben sok igazságtalanság történt és éppen ezért igazságtalanságon tartós béke j még nem képzelhető el. 1 Bethlen István gróf magyar miniszterel­nöknek karácsonyi nyilatkozata tökéletes ge­nezisét adja a békerevizió jelenlegi állásának. Magyarország érzi, hogy vele szemben igaz­ságtalanságok történtek, de a revízió kérdését, nem veti fel a nemzetközi fórumokon, miután j a nemzetközi helyzetet erre nem tartja alkal- i masnak. Ez a nyilatkozat a maga őszinteségé- ■ vei és korrektségével mindenkit megnyugtat- j hat, mert hiszen világosan kifejezi a hivatalos j magyar politika álláspontját: Magyarország j semmiféle olyan vállalkozásra nem készül,' amely a nehezen megindult európai konszoli- i dációt veszélyeztethetné és ügyének elintéző- j sét az egyedül arra hivatott tényezőre, a nép- j szövetségre bizza. Ha eszmei magaslatba emelkedünk, ak-' kor meg kell állapítanunk, hogy elvileg a re­vízió kérdésében kétféle álláspont helyezke­dik egymással szembe és min dákét álláspont' logikailag indokolható érveket igyekszik fel­sorakoztatni. Az egyik az antirevizionista ál­láspont és a francia szocialista kongresszuson Paul Boncour ezt hozta kifejezésre. Lényegét a következőkben fórmulázkatjük meg: A szer-j ződósek, mint minden emberi mü, tökédetle- : nek. Sok jót és sok rosszat tartalmaznak. 1 Azonban egy relatív biztos helyzetet terem­tettek, amelyet nem lehet megbolygatni anél-1 kül, hogy Európára rá ne zúdítanák az újabb háborús veszedelmet. Ezt a felfogást különben 1 ma még az egész európai hivatalos diploma- j cia vallja, amelynek vezérelve: a quieta non i movere. Ennek a princípiumnak érvényesülé- \ sét látjuk a vilnai kérdés elintézésében is,f amely szintén territoriális probléma. Ezzel szemben a revizionista tábor azt1 hangoztatja, hogy a közvélemény fokozatos íelvilágositásában minden országnak, tehát a , nyertes államoknak közvéleményét is arra a j meggyőződésre kell bírni, hogy a békés at­moszférát esetleg nagylelkű lemondások árán teremtse meg. A revizionista tábor ma még határozott helyzeti hátrányban van,, mert ^ Letartóztattak ©liássi autonomísta ilsaaüSrom veieteemberéf PoSíicaré erős kézzel le akarja törni az autonomislákat — További letartóztatások várhatók — Paris, december 30. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A P- M. H. karácsonyi szá­mában hosszabb cikkben ismertettük az elzászi autonómista mozgalom veszélyeit, amely komoly gondot okoz a francia kormánynak. Poincaré kormánya most erélyes lépésekre határozta magát és a mai napon a strassburgi rendőrség letartóztatta az elzászi autonómis­ta mozgalom tizenhárom legjelentékenyebb vezetőemberét, közöttük Fasshauer volt ab­bét, ennek sógornőjét, Eggemann Ágnest, azután a Zukunít című újság főszerkesztőjét és a lap kiadóhivatali iónokét, továbbá a Heimatbund pénztárosát. A rendőrség a kormánytól széleskörű intézkedésekre kapott felhatalmazást, úgy hogy a letartóztatások a mai napon is folytatódni fognak. Határozott programalkotás lifeif oszlott szét a francia szocialisták kongresszusa A választási taktika sokértelmB formulája — A német ^sciáisSemckrácia válasza Paul Boseoaraak Páris, december 30. A szocialista kon­gresszus tegnap este kissé váratlanul és gyors megszakítással véget ért. A delegátusok meg­lepetésére a határozati javaslatok megszöve­gezésére kiküldött bizottság, annak ellenére, hogy nyolc órán át ülésezett, a hivatalos munkaprogramot nem ter­jesztette be szószerinti megszövegezés­ben. A bizottság előadója, León Blum, hosz- szabb beszédében tulajdonképpen csak azt közölte, hogy mik a program nagy irányvona­lai, amelyeknek keretében a bizottság tovább akar dolgozni. Csak a pénzügyi politikáról szóló pro­gramfejezetet szövegezték meg. A választási taktikára egy nagyon kevés­sé meghatározott s mindenféle interpretáció­ra alkalmat adó formulát hoztak, amely így hangzik: „Az első választási menetben önállóan, a második menetben az.,k mellett szava­zunk, akiknek a legtöbb kilátásuk van, hogy a reakciói leverhetik". Ezt a megoldást általában nagyon felüle­tesnek tartották a delegátusok. Ezért León Blumnak először hosszabb beszédben meg kellett adnia a formula magyarázatát. — Nem akartunk egyoldalúak lenni, — jelentette ki León Blum — nem akartuk sem a radikálisokat, sem a kommunistákat kizár­ni. Megbízunk helyi csoportjainkban, hogy a legjobb jelölteket választják, a legjobbakat a munkásosztály szempontjából. Mi nem megyünk együtt sem a radikáli­sokkal, sem a kommunistákkal, mi csak magunkkal tartunk. León Blum beszéde után is csak úgy le­hetett egyhangú határozatot biztosítani a vá­egyetlen felelős államférfi sem áll a revizio­nista gondolat alapjára. Ebben a kérdésben a két tábor igazságát a történelem dönti el. A francia szocialista kongresszus már most azért volt érdekes, mert a párt kebelén belül mindakét áramlat megmutatkozott. A szocialista pártnak a munkásinternacionálé hamburgi határozata értelmében revizionistá­nak kellene lennie, azonban ezt az utasítást egyetlen ország szocialista pártja sem tartja be, ami éles fegyvert ad azoknak kezébe, akik a mimkásinternacionálé nemzetközi hatékony­ságát támadják. íme a francia szocialisták tá­borában hangadó tényező és tapsokat arat az a szalon-szocialista Paul Boncour, aki a leg­őszintébb militarista, mert ő volt az, aki elfo­I határozat azon részét, amely hangsúlyozza, hogy I a valódi és tartós német—francia közele- j dós szükségszerüleg magában foglalja a német föld katonai megszállásának meg­szüntetését. A nemzetközi szocializmus a hamaros kiürítést a béke elengedhetet­len feltételének tartja. Ami a leszerelést illeti, a munkásság általános leszerelést követel. Németország azért kötelezte ma­gát a leszerelésre, hogy ezzel az általános leszerelést lehetővé tegye. A német le- j szerelés ellenőrzését a jövőben csak egy általános konvenció kereteiben lehet el­képzelni, amely az összes államoknak ugyanazokat a kötelezettségeket Írja elő s ugyanazokat a jogokat biztosítja. Addig az időpontig, amíg ezt a teljes szerveze­tet ki lehet építeni, ajánlatos volna, hogy a népszövetség a szövetségi tagok i képviselőiből polgári bizottságot alakít­son, amelyben Németország is képvisele­tet nyerjen. A luxemburgi vitából a német párt ve­zetősége azt az elképzelést merítette, hogy azóta a szocialista pártok között a megszállás í rövides befejezésére vonatkozólag egységes felfogás uralkodik. Másrészről pedig a Fran­ciaország részéről tanúsítandó előzékenysé­get Németországnak ellenszolgáltatással ke’ viszonoznia. Ezt azxmban nem pénzügyi, hanem úgyszólván pszicho­lógiai téren kell keresni, még pedig a biztonság kérdésében való megegyezés utján. Hermann Müller-Franken pártelnök ha­tározottan kifejezte, hogy a német párt de Bruguere ajánlatát, amely szerint a Kölnben székelő népszövetségi hatalmakból Németor- ' szág bevonásával népszövetségi ellenőrző bi- ■ zottságot kell létesíteni, csak azzal a feltétel- : lel fogadta el, ha ezt Németország önkéntes ' ellenszolgáltatásának tekintik Franciaország ■ önkéntes lemondásáért megszálló jogának tel- ’ | jes kihasználásáról. 1 Kanton kommunista fosftral Moszkva, dteoembeT 30. A shanghai kon- •; zulátug tisztviselői tegnap érkeztek meg a • Sitsan gőzösön Vladivoáztokba. Kozlovszki > j konzult és tisztviselőit a vladivosztoki kom- 1 munisták lelkesen ünnepelték. Moszkva, december 30. Si kantoni gene- i ráÜ9 kijelentette, hogy Kantonban busz orosz és 2500 kínai kommunista van bebörtönözve. Titulsscu kfilföidi útja Bukarest, december 30. Titulescu kül- . i ügyminiszter január 4-én St. Moritzba utazik, ■ | ahol üdülés céljából három hetet tölt. St. Mo- ■ | ritzból Rómába, Párisba, majd Berlinbe ■' utazik. > I iJéstenserben a Frfes-szfseieh Hamburg, december 30. A Wattenmeer- i ben fekvő összes északfries szigeteket köriil- 1 zárta a jég. Nordstrand szigetét már hetek I óta teljesen körülzárja a jég. A rusumi pos- | tán már egész halom gyűlt össze azokból • I csomagokból, amelyeket a szigetre küldtek, de nem tudnak továbbítani. Egy széngözös | napokon át várakozott Pellwormnál, a jég j határán. Tegnap aztán a gőzös erőszakkal | akart utat tömi a jégen Rusumig, ott azon- : bán újból jégbe került, mert a Watténmee- | ren a jégburok alatt nincs viz. A Halligen \ néven ismert kis szigetek között esak rész­ben van kapcsolat a légiéiületen át Heghalt Montenegró egykori miniszterelnöke Belgrád, december 30. Cetinjei jelentés szerint tegnap este meghalt Montenegró egy­kori miniszterelnöke, Bozso Petrovits Njegus | vajda, 82 éves korában. lasztási taktikára vonatkozó javaslatnak, hogy a párt baloldali szárnya tartózkodott a szava­zástól. A kongresszus határozatait a baloldal szomszédos pártjai, a radikálisok és a kom­munisták, nagyon kedvezőtlenül fogadják. A kommunista „Humanité" a szocialistákat munkásárulóknak nevezi, mert nem helyez­kedtek az egységes proletárfront alapjára. A radikális „Ere Nouvelle" viszont azt álla­pítja meg, hogy a szocialista párt nem képes magának programot adni és választási taktikájá­ban a leggyalázatosabb opportunizmust emelte törvénnyé. Páris, december 30. Tegnap este a szov­jet tízéves jubileuma alkalmával a kommu­nisták népgyülést rendeztek, amelyen Doriot, Cachin, Duclos és Marty képviselőknek is meg kellett volna jelenniük, akiknek tudvale­vőleg még hosszabb börtönbüntetést kell ki­tölteniük. A rendőrség tekintélyes számban vonult ki a gyűlés helyére, hogy a négy kép­viselőt letartóztassa, azonban a képviselők a várakozás ellenére nem jelentek meg. Berlin, december 30. A német birodalmi szociáldemokrata párt vezetősége nyilvános­ságra hozta feleletét Paul Bonoournak a fran­cia szocialisták párisi kongresszusán elhang­zott beszédére. Paul Boncour ebben a beszé­dében azt fejtegette, hogy a Rajnavidék azon­nali és feltétel nélküli kiürítésére vonatkozó követelés nem éreztethető össze a régebbi nemzetközi határozatokkal. A luxemburgi kuníerencia a német szociáldemokratákkal való egyetértésben a kiürítést egy biztonsági feltételnek, tudniillik a nemzetközi ellenőr­zésnek megteremtésétől tette függővé. A német párt vezetősége a félreértések megelőzése céljából felhozza a luxemburgi gadtatta Franciaországban azt a katonai tör­vényt, amely az asszonyok és gyermekek kö­telező hadiszolgáltatásával az excessziv mi- litarizmus non plus ultráját teremtette meg és aki dialektikus retorikájával a genfi lesze­relési tanácskozásokat is a legnagyobb mér­tékben hátráltatta, azóta pedig állandóan a rajnai vidék kiürítése ellen agitál. A perverz helyzeteknek korát éljük és mindaddig nem is bízhatunk az európai közvélemény meg­tisztulásában, amig az eszmei áramlatok és politikai irányzatok le nem rázzák a teherté­teleket és tiszta, becsületes célok és szándé­kok szállanak egymással harcba. Ezek a tisz­ta és becsületes irányzatok fogjak megtalálni az európai béke útját.

Next

/
Thumbnails
Contents