Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-29 / 295. (1625.) szám
MŰSORON KÍVÜL _ EGY SZAKKÖNYV PárÍ3, december 22. 'A párisi karácsonyi könyvpiacon, ami elég bőséges, a napokban egy szakkönyv jelent meg, ami úgy tárgyánál, mint élvezetes előadásmódjánál fogva alkalmas arra, hogy legalább abban a mértékben felköltse az olvasók figyelmét, mint Paul Souday tanulmánya Vaiéry költészetének metafizikái értékeiről. Közérdekű tárgyánál fogva nem szeretném elmulasztani, Isién ments, hogy addig is, míg egy szemfüles fordító magyar kiadásban prezentálja a müvet a magyar olvasóközönségnek — (Parisban néhány nap alatt 10 ezer példányban kelt el a könyv) — vázlatosan ne közöljem izgalmas és áldásos tartalmát. A könyv címe: „L'art de se raser“, a be- retválkozás művészete. Irta Georges Mailét. Kiadta az Editions du Siécle. Előszót irt hozzá Georges Armand Masson. Első pillanatban, mikor a könyv a kezembe került, azt hittem, hogy valami burkolt reklám egy uj szappannak, vagy egy jóféle pengének. Nem igaz. Kezdetben szkeptikusan, később növekvő érdeklődéssel s a végén izgatottan és meggyőzve olvastam el a könyvet — reklámnak sehol semmi nyoma. A borítékon se hirdetnek szappan gyárak. Tudományos mű, öncél, tiszta szakirodalom. A mü megtanítja az emberiséget helyesen beretv ál kozni. Az emberiség 90—95 százaléka, mint ezt a műből megtudjuk, helytelenül beretválkozik. Totál hamisan, vissza az egész. Mint az előszó szépen mondja: „helyesen berelválkozni, ez falán a boldogság definíciója**. A beretválkozás, mondja tovább a szerző, egy lás dráma, ami három részből áll s mindennap megismétlődik. A szerző komolyan veszi a dolgát, nem tréfálja el a beret- válkozás problémáját, meg kell hagyni neki, távol áll tőle minden tudományos fontoskodás is. Mindvégig egyszerű és szakszerű marad. A háromáttételes elektromos motorról nem lehet szakszerűbben írni, mint ahogy szerzőnk ir a beretválkozás művészetéről. Ez a könyv határozottan van olyan érdekes, mint egy tanulmány a reneszánsz freskóiról s jelentékenyen több embert érdekel. Most, hogy elolvastam, készséggel belátom, mennyire ideje volt, hogy egy szakavatott író végre nekiüljön s megírja ezt a .témát, amiben. van annyi „általános emberi* 1* s általában van benne annyi univerzalitás, mint a legszebb szerelmes történetben. S hozzá a szerző sohasem lágyul el. Ért a tárgyhoz,, ismerd látszik' rajta, hogy gyakran beretválko- zott és jó tolla van. Az emberiség tehát, mondja szerzőnk,! helytelenül beretválkozik. A legtöbb ember! beéri azzal, hogy reggel odaáll a tükör elé, jó erősen bekeni a képét, megfeni a kést, aztán ekaparja több-kevesebb ügyességgel a szőlőket, mojomeredetünk egyik harsány bizony ilékát, az arcáról. Utána jön a lemosás, a timsékő, az alkohol, a púder. A kis drámának vége. Volt benne gyilok, gyakran van benne vér is. ön is igy csinálta, mind igy csináltuk. Ilát ez rossz, sajnálatos tévedés. Arról, hogy a beretválkozás körül legtöbbször nem a kés minősége, hanem a szap- parozás a hibás, mind hallottunk már valamit harangozni. A legtöbb ember azt hiszi, hogy elég, ha erősen szappanoz a pamaccsal, akkor már meg is tette a kötelességét. Nagy tévedés. Amijük el, nyíltan és férfiasán, Georges Mailet nyomán a beretválkozás titkát: A szőrös ember reggel megáll a tükör előtt, a kezét langyos vízben mártja meg (tehát nem a pamacsot mártja a vízbe) s lassan, gondosan és bőségesen megnedvezi arcának szőrös területeit. Aztán fogja a száraz szappant s a száraz szappannal dörzsölésedet eszközöl a nedves szőrlerületen a szőrirányzat ellenében. Aztán veszi a pamacsot, megmárt ja a vízben, gondosan leüiögeti a pamacsról a fölösleges nedvességet s könnyű, köröző, sohasem erőteljes mozdulatokkal parancsolja a szappanos szörlerülelet. Ezzel az eljárással, mondja szerzőnk, egy vékony és stirü szappanréteget nyerünk, ami merőben különbözik a nyers pamacsolás által elérhető szappan Melegtől, mert: 1. azáltal, hogy a száraz szappant szőrirányzat ellenéoeu végighuzzuk nagy képünkön, minden egyes szőrszálat külön beszappanoztunk s a vékony szappanréteg alátámasztja a szőrszálat és odahajtja a szőrszál lejét a beretva guillolinja alá. 2. Beretválkozás után pihentessük négyöt napig a pengét, hogy az acél megbolygatott molekulái visszanyerjék eredeti helyzetüket; 3. a kés ritkábban hibás, mint hinné az ember. A főbűn mindig a hibás szappanozáa. Helyes szappanozás biztos jele, ha a pamacsot száradni hagyjuk s másnap a tenyerünkhöz ütögetjük: a helyesen szappanozott pamacsról hópeiyhek alakjában pattog le a száraz szappan. (Ezt nem ón mondom ilyen szépen, hanem a szerző.) Ellenben én mondom, aki kipróbáltam 82 eljárást, hogy mindez sokkal hatásosabb, 1927 december 29, csütörtök. ha az ember pamacsolás közben sebesen és rövid megszakításokkal arab szavakat mondogat. Sokaknak az lehet a véleményük, hogy a könyvben kissé sok a szőrszálhasogatás. Ez a kifogás fennáll. De máskülönben dicsérnünk kell a szerző erőteljes, világos és ere-j Jeti stílusát, szempontjainak elfogulatlansá- j gát, kifejezéseinek bátorságát, tárgyismeretét' és humánus szándékait. Ara fűzve négy frank i mindenütt kapható, ahol szőr nő és nagy i képük van az embereknek. (m. s.) Robbanás vetette síéi a temesvári vonat egy kocsifái Hat halott, sok sebesült — A katasztrófát valószínűleg csempészett robbanó anyag okozla Bukarest, december 28. (Saját tudóéit ónk távirati jelentése.) Borzalmas szerencsétlenség történt tegnap a Bukarest—Temesvár—Arad között közlekedő személyvonaton. A vonattal nagyszámú szabadságos katona utazott s különben is túl volt zsúfolva minden egyes kocsija. Krajova állomás közelében hatalmas dotonáció reszketette meg a levegőt s a vonat megállt. A megrémült utasok összeszaladtak s akkor látták a szerencsétlenséget borzalmas valójában. Az egyik személykocsi, amelyben kizárólag szabadságos katonák utaztak, eddig fel nem derített okokból felrobbant. A robbanás ereje a kocsit valósággal szó tv etette s az utasok között borzalmas pusztítást vitt véghez, öt katona s egy munkás azonnal meghalt s számos utas jelentékenyen megsebesült. A vonat többi kocsijaiban utazó közönségnek az ijedtségen kívül szerencsére egyéb baja nem történt. Azonnal segélyvonat érkezett, amely a halottakat és sebesülteket elszállította s a kocsi romjait a pályatestről eltávolította. Valószínűnek tartják, hogy a robbanás a szabadságos katonák vigyázatlansága következtében történt, amennyiben a katonáik nagyrészo a bukaresti katonai pirotechnikai gyárban volt alkalmazva s nem lehetetlen, hogy szabadságra vittek magukkal könnyen robbanó anyagokat. A vizsgálat folyik. a cári Oroszország most elhuny külügyminTeztors $ $ IC €81S!iüf A @ H© H! !f1íé H !§1 ■$ fjji !4S! §£ a sil©w@nssfe@l l©!ilrefsrni wéerelaiüsii sarait18* „Milyen összegekről mondtak 6@ „őrsként15 a Prága, december 28. A Bohemia mai számában a fönli két címmel újabb húsz szlo- ven,szikói nagybirtokos névjegyzékét közli, akiknek a földreform végrehajtása során birtokuk jelentős részét kisajátították. A német lap névjegyzéke szó szerint a következő: Eszterházy Mihály dr., Cseklész, az értéknek egy hetedét kapta, vesztesége 12 millió korona. Eszterházy-Cercsetto Mária, Nádszeg—Ur- földpuszta az értéknek felénél kevesebbet kapott, vesztesége 4 millió korona. Eszterházy-Ceresctto Mária, Nádszeg—Királyrév, az értéknek egy harmadát kapta, vesztesége 2,770.000 korona. Berg Miksa örökösei, Palást, egy tizedet, veszteségük 7 millió korona. Dóra Ssergiusz, Hull, egy hatodát, vesztesége 12,700.000 korona. Majthényi László, Lukanénye, egy nyolcadot, vesztesége 5 millió korona. Huszár Tibor, Ipoly szakállas, egy ölödöt, vesztesége 4,600.000 korona. Ivánka László, Felsőszeméred, egy hatodot, vesztesége 1,800.000 korona. Baer Richárd örökösei, Bánkeszi, egy hetedet. veszteségük 3,900000 korona. Elek Imre, Malomszeg, egy ötödöt, vesztesége 2,900.000 korona. Pucher József György és felesége, Vár- kony, egy ötödöt, veszteségük 660.000 korona. Láng Gusztáv, Karva, egy ötödöt, vesztesége 1,130.000 korona. Hirschfeld Izádor, Inám, egy tizedet, vesztesége 700,000 korona. ... Baranyai Géza, Kurták eszi, egy ötödöt, vesztesége 1,500.000 korona. Püugrácznó Szörényi Janka, Csabaj, egy nyolcadot, vesztesége 420 ezer korona. Szirányi György dr., Csabaj, egy nyolcadon, vesztesége 550 ezer korona. Kiszely-Vásárhelyi Árpád, Komárom- szentpéter, egy tizedet, vesztesége 4GU.000 korona. Sümcgh Hugó, ógyalla, egy tizedet, vesztesége 237.000 korona. Kondor József, Ipolykeszi, egy tizenket- tedet, vesztesége 544.000 korona. Kondor György, Rózsa és Sarolta, Kis- csalomja, egy nyolcadot, veszteségük 312.000 korona. A húsz földbirtokos összvosztcsége tehát — írja a Bohemia — 63.123.000 korona. Az előbbi cikkben felsorolt busz földbirtokosé összesen 107,017.600 korona, tehát az eddig említett negyven földbirtokos a szlovenszkói földreform végrehajtása révén összesen 170 millió 140 ezer koronát veszített. Minthogy Szlovenszkőn és Ruszinszkőban eddig már összesen 1015 nagybirtokos került — fejezi be a Bohemia — a földreform guiSlotinia alá, feltehető, hogy a veszteség, amit ezek elszenvedtek, több milliárdra rúg. Karácsony másodnapján véres szerelmi tragédia játszódott le egy ógyaliai ügyvéd házában PesKák Gábor érsekujvári fiatal kereskedő agyoislőlte az ügyvéd házvezetőnőjének leányát, azután magával végzett — A leány édesanyját idegbeteggé tette a megdöbbentő szerelmi dráma ógyalla, december 28. (Saját tudóéi tónktól.) ógyaüa községnek szomorú szenzációja volt karácsony másod, napján. Kiss Jenő dr. ógyail'laá tekintélyes ügyvédnők házában végzetes szerehuá tragédia játszódott le, amely két áldozatot követeit. A dráma meséje nem uj. A fiatalok megszeretik egymást és amikor már álmaik közeli beteljesülését látják, akkor megjelenik a harmadik, a szerencsés vetélytáre, aki rendszerint győzni szokott. A eötét tervek, amelyek egy felbomlott agynak műhelyében szövögetik a leszámolás drámáját, egy sötét napon véres valósággá változnak. 1 virágos udvarban cserelem szövődik Kiss Jenő dr. ógyaliai ügyvédnek házában la- i kott Sukola Mariska, özvegy Sukola Jánosáé ház- i vezetőnő 19 éves leánya, akit ögyaílla legszebb leányának tartottak és akiire igen 6ok ógyaLloi legény vetette a szemét De hiába? á a leánynak komoly udvar]ója akadt Pseoák Gábor személyében. Psenák Gábor szeretetreméltó, komoly, szolid fiatalember, aki az ógyallilai járási hivatalnak volt a tisztviselője, ógyalláiól aztán elkerült katonai szolgálatra cs amikor visszaérkezett szülőfalujába, komolyan gondolkodott élet tervének megvalósításán, hogy biztos exisztonoiát teremt magának és mielőbbi tetős égül veszi a szop Mariskát. Kiss Jenó dr. éts családja támogatta a jóravaló fiatalember törekvéseit, Kiss dr.-ék leányukként nevelték Sukola Mariskát és azt akarták, hogy a leány jövendőbelijének jobb exisztenciája legye®, mint a szerény közhivatalnoki pálya. Ezért az iayekvS fiaiaJomibcrt hozzásegítették ahhoz, hogy Érsekújváréit a Koanárctmi-utcáfcan lévő Majsóa-ház egy kis helyiségében borii eletet nyitihamon, ahol-a törekvő fiatalember Kiss Jenő dr. ügyvéd borait is árusította. Ezen a elmen többször megfordult ógyallán az ügyvéd házánál és ilyenkor találkozott választottjával. A kis érsekujvári üzlet persze kezdetben nem ment fényesen, de Psenák Gábor mindig reménykedett. Lehet azonban, hogy az édesanya nem bízott Psenák Gábor exiezleneiá- jának megszilárdulásában és ebben az anyagi okban rejlik a magva a borzalmas tragédiának, melynek áldozatai, a hnezonuégyéves fiatal érsekujvári kereskedő és a tizenkileincéves Sukola Mária, ma már néma halottak. Megjelenik a vetélytárs A fiatal pár között meleg és jó viszony volt és mindenki azt hitte, hogy a közel jövőben meg is esküsznek egymással. Ez volt Psenák Gábornak a szive szándéka. Amikor érsekujvári kosztadója a napokban megkérdezte tőle, hogy mikor le6z már az esküvője, Psenák bizakodóan válaszolta, hogy nemsokára, rövidesen s már lakás iránt is érdeklődött ismerőseinél. Amig azonban ő rózsás optimizmussal reménykedett, az alatt a család másként határozott. A látóhatáron más udvarló tűnt fel és Sukola ék ciki dögöltek a fiatalemberrel szemben. Karácsony ünnepén akarták végleges döntésüket a fiúnak tudomására hozni, a szerelmében boldog fiatalembert karácsonykor már nem fogadták a megszokott szívélyességgel és ő megdöbbentőn látta, hogy menyasszonya nagyon tartózkodó vele szemben, amikor pedig kérdőre vonta őt, a szép Mariska nyillan kijelentette, hogy nem lehet az övé. A halálos nagy szerelem Mint a derült égből a villámcsapás, úgy érte a fiatalembert ez a szerelmi csalódás, amely jövőjére vonatkozó összes terveit, egész életcélját romba- döntötte. Fölindultán, megtörtem, szemmel Iá Iható kétségbeeséssel hagyta el a hűtlen menyasszony szobáját. De nem ment messzire. Megállóit a kertté* mellett s hosszú percekig állott a felolvadt hóban, mozdulatlanul, sötéten, maga elé meredve. A járókelők látták a különösen viselkedő fiatalembert és nem értették meg, miért áll Psenák olyan sokáig menyasszonya háza előtt és miért nem megy be. Egyik barátja megszólította, invitálta őt, jöjjön fel a kaszinóba. Psenák erőt vett magán, nyugodt arcot vágott, azt mondotta, hogy nemsokára utána megy. A csodálkozó barát tovább ment, amikor vissznézett, látta, hogy a szerencsétlen fiatalember rádől a kerítésre s valósággal rázza őt a belső sírás. Ezután filmszerű gyorsasággal következett be a tragédia. Három lövés dördül ej Psenák Gábor elhatározott lépésekkel ment vissza Sukoláné házvezetőnő szobájába és ott még egyszer megkérdezte, hogy nem adiják-e hozzá Mariskát feleségül. Mikor a fiúnak most már határozottan adták tudomására, hogy nem remélhet, hirtelen előrántotta revolverét és gyors egymásutánban három lövést adott le Sukola Máriára. Az első lövés a leányt szivén érte, mire ha’álrasebzottcn rogyott térdére. Elekor már eldördült a másik lövés is, amely a Szerencsé tlen Mariska hasába fúródott, miig a harmadik lövés a lábát érte. A leány egy perc alatt ki szenvedett. Psenák Gábor a véres tett elkövetése után iz= gátat tan az udvarra rohant s ott szemben találta magát a házigazdával, Kiss Jenő dr. ügyvéddel, aki a lövések zajára sietett ki lakásából. A fin, amikor az ügyvédet meglátta, önmagára lőtt. A golyó a szivébe fúródott és pillanat alatt megölte. * Néhány perc múlva ott volt már az orvos és megjelentek a csendőrök is, de már csak a beállott halált lconst a tálba Mák. Egész ógyallán óriási izgalmat kelteti a véres karácsonyi tragédia és a 'legnagyobb részvét nyilvánul meg a szerencsétlen ifjú pár hozzátartozóival szemben. Sukola Mária anyját annyira lesújtotta a sbSt- s nyü tragédia, hogy súlyos ideg lázzal fekszik betegágyában. Psenák iránt is nagy a részvét, mert a tragikus véget ért fiút mindenki derék, dolges és jóravaló fiatalembernek ismerte, aki egy meleg családi fészek megépítésére fordította minden energiáját és amikor terve hajótörést szenvedett, akkor nyu'lt 3 elborult lélekkel a fegyverhez, amely két Hatol elet reménységének vetett véget
