Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-28 / 294. (1624.) szám

15)28 december 28, szerda. 9^ Az „S 4“ halő halálharca Friedrlch Boám sorhaíőhadnagy visszaemlékezései az amerikai buvárhajő katasztrófájáról II. Mindenki égett a izgalomtól, a heves és forró vágytól, hogy az elsülyedt S. 4.-nek acélkoporsóba zárt legénységén segítsünk. Sejtelmünk sem volt akkor még arról, hogy a hajó milyen sérülést szenvedett, hogy van-e még élet a roncsban, hiszen az elsülyedés pil­lanatok alatt következett be és a Paulding megrémült embereinek arra sem volt alkal­muk, hogy megállapithassák, milyen sérülést is kapott az S. 4. Abból a körülményből azon­ban, hogy a Paulding is hatalmas zuzódáso- kat szenvedett, továbbá, hogy az S. 4. másod­percek alatt tűnt el a hullámokban, arra kel­lett következtetnünk, hogy a sérülés nagyon komoly, talán halálos voll és az is lehetséges, hogy a Paulding acélorra éppen derék ben szelte ketté a naszádot. Abban tehát a legopitimistábbak sem remény­kedtek, hogy mind az 52 embert életben talál­juk a roncsban,, viszont azonban bíztunk benne, hogy a legénységnek legalább a fele túlélte a katasztrófát és ezeken a szerencsét­leneken talán még segíthetünk is. Az első feladat tehát felkeresni őket. üzenetet juttatni hozzájuk, hogy itt vagyunk és dolgozunk érettük. Ennek az üzenetnek nagy pszichológiai jelentősége van, mert életbizalmat önt azokba, akik már reményte­lennek tartják helyzetüket, megacélozza már fogyatékos erőiket és ez a hit csodákat miivel, az emberi szervezet képességeit mintegy meg­sokszorozza. A búvárok feladata Ez a feladat éppenugy, mint egyéb súlyos feladatok, a búvárainkra vártak. Az ameri­kai haditengerészet legjobb hatvan búvárja volt a meutőexpedicióban, mind olyan legé­nyek, akik mögött évekre terjedő dicsőséges búvár múlt áll, akik kiállották a tüzpróbát a világháború folyamán, akik már nem egy nagy feladatot oldottak meg. A modern búvár munkáját a tengeri tech­nika előrehaladása már jelentékeny mérték- le n megkönnyítette. Elsősorban felszerelése tökéletesnek mondható. Lélégzési viszonyai az oxigénbomba segítségével nem hagynak kí­vánnivalót, öltözéke abszolút biztos és emel­lett kényelmes, lehetővé teszi a tengeralatti munkát. Ha pedig mégis veszedelem fenye­getné, a mai búvár állandó telefonkapcsolat­ban áh anyahajójával, egy jel elegendő arra hogy felhúzzák, vagy társakat küldjenek se­gítségül.. A munka azonban a tengerfenéken na­gyon nehéz. A búvárnak lélekjelenléttel és fö'ényes intelligenciával kell bírnia, hogy minden helyzetet pillanat alatt megítéljen és nyomban aszerint cselekedjék. A búvároknak tehát első feladatuk az lesz, hogy felkutassák a roncsot, kinyomozzák nak le, amelyeket ax elsülyedt hajó hosszá­ban, jobb és baloldalon elrendeznek. A vizet ezután a szekrényekből kiszi­vattyúzzák, vagy pedig felülről bevezetett süritell levegővel helyettesítik. Ha a tartók megürülnek, akkor megfelelő felfelé hajtó törekvést nyernek és ha helyesen számítottak, akkor a hajó emelkedni kezd. Ezt a felfelé irányuló törekvést azonban másképpen is el lehet érni. így például el­járják a hajón található léket, azután pedig kipumpolják a hajó belsejét, úgy hogy az megkapja az úszásra szükséges erőt. Kisebb jármüveknél, minők az U-naszádok is, még egyszerűbb eljárást is lehet alkalmazni. Két egyenlő formájú hajó áll meg azon hely felelt, ahol az elsülyedt naszád van, még pedig úgy, hogy kettejük közöli ele­gendő hely maradjon az elsülyedt na­szád számára is. Azután acéloszlopokkal és sordronyokkal úgy kell egybekapcsolni a két hajót, hogy szi­lárd egységet alkossanak. A hajó felemelése azután úgy történik, hogy erős acélkábeleket helyeznek el a roncs alatt és a két hajón elhelyezett gépek felvontalják az elsülyedt búvár hajót a víz . . felszínéig. Minden az időjárástól függ Mindez elméletileg igen szép dolog és amikor az amerikai közvélemény arról érte­sült, hogy szombat délután öt órakor a men-l tőexpedició minden előkészületet megtett a munkálatokra, bizakodás és reménykedés töl­tötte meg a lelkeket. öt óra tiz perckor a vezérhajó felfogta a meterologiai intézet hivatalos jelentését: „Vasárnapra egyre erősbödő nyu$aU szél. Vihaj-os tenger. A vihar állandóan fokozódni fog. Időtartama kél-három napra számilhaló.'1 Optimizmusunk egyszerre megcsappant, az arcokon csüggedtség ült ki. De pár pillanat muiva Rumbly admirális, Hughesnek helyelte- se kiadta a parancsot: „Mindent megkísérlőnk. A lehetetlennel is szembe kell szállanánk. A menlési mun­kálatok azonnal kezdődjenek meg.“ Emberek harca a lehetetlenséggel A két emelőtankhajó felállott az elsülye­dés pontja körül. Repültek az erős sodronyok a két hajó között. -Csónakok raja sürgött-for- gott az egyre emelkedő habokon. Kurta ve­zényszavak röpködtek. Minden a lehető leg­pontosabban haladt. A reflektorok fénye vé­gigszántotta a hullámokat és a lelkes, dolgozó emberek úgy tűntek fel, mint a titánok, akik szembeszálInnak a természet vad önkényé­vel. hogy segítséget vigyenek magukra hagyott bajtársaiknak. Hat óra húsz perckor jelent­hettük a vezérhajónak: ,A Danwer és Rostáiig tankok szilárd bá­zist alkotnak." A féléiéit: „All rigkt! A búvárok készenlétben?" „Igen." „Thanksi Kezdődjék a. munka! Isten V6.ünkl“ (Folytatjuk.) Pontonokat motoroscsónakokat, tankhajókat rombol a zajló Duna jege H zajiás s&sS^os károkat okoz©?! a pozsonyi kikötőben — A kösm&snkaligyl minisztérium jelentése a károk nagyságáról Pozsony, december 27. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefon jelen lése.) A Duna jég­zajlása a téli kikötőben nagy károkat oko­zott. Számos áruval megrakott hajó és uszály a jégben rekedt és a veszély fenyegetett, hogy a. zajló jég. magával szakítja a hajókat. A munkások emberfeletti erővel éjjel-nappal dolgoztak a karácsonyi ünnepek alatt a hajók rakományának megmentésén és ezért fejen­ként naponta 500 koronát is megkerestek. A Sázava nevű csehszlovák vontató gőzös egy uszály megmentése közben eltűnt. A zajló jégtáblák magyar területre vetet­ték legénységével együtt. A hajó azonban túl van már n veszélyen. Mára a jégzajlás veszedelme megszűnt. A Dunán már csak itt-ott úszkálnak jégtáb­lák. A Duna vízállása 385 centiméter. Mit mond a hivatalos jelentés Prága, december 27. A közmunkaügyi minisztérium hivatalosan közli: Hétfőről keddre virradó éjszaka egy órakor kezdődött a jégzajlás Pozsonyban. A viz szintje a normálison alul leszállt 4.30-ról 2 méterre. Reggel négy óra előtt újabb jégzajlás kezdődött plusz-'2C9# állás, mellett. Ma, ked­den reggel-7- órakor újabb jégzajlásnál két uszály megsérült. Az ebből eredő kárt körülbelül 100 ezer koronára becsülik. A hajózási társaságok hajóparkjában a következő kár történt. Tíz ponton kikötők híjával elszakadt és megrongálódott, összetört busz vontató- csónak és két tankhajó. Az árukat még idejében kiraktározták. A/onkivül elmerült az osztrák DDSG hajós­társaság egy elevátora. A csehszlovák hajóstársaság eddigi vesz­tesége: hat vontalócsónak és egy kikötőpon­ton. Hodzsa ragaszkodik iskolaügyi reformtervezetéhez A Práter Tagbfatt karácsony! kóziaferfufa az Eskolaaubnémiáról — A csehek k&zOS egyedül SackyEta Síivé as iskoSaautonómiának — van-e még élet benne, azután haladékta­lanul hozzákezdjenek a legfontosabb fel­adathoz, hogy az életbenmaradotlakhoz levegőt juttassanak. Azu-á v nekik kell megtenniük a szükséges előkészületeket a roncs felemeléséhez. Talán arra is sor kerülhet, hogy itt, vagy ott egy* egy acéllemezt szét kell vágni, hogy bizonyos helyeket szabaddá tegyenek. Erre a célra fu- vóberendezéseket használnak, amelyeknek erős sugara gyorsan és könnyen kettészeli a legvastagabb acélpáncéit is és a tengerészeti technikának már rég sikerült ilyen acélvágó­kat konstruálnia, amelyekkel a viz alatt is dolgozhatni. A mélységi viszonyok kedvezőek voltak. Harminchat méteres mélység egyáltalán nem nevezhető mélységnek. A viznyomás ilyen mélységben egyáltalán nem elviselhetetlen ha minden négyzetcentiméternek egy 3.6 ki- logramnyi nyomást kell is kitartania. Ez tiz centiméternyi négyzeten ez a nyo­más ugyan már 360 kilo, de a mai búvár- öltözet olyan vasruházatból áll, amely az egész nyomást felveszi és elosztja, úgyhogy a búvár sokkal nagyobb mélységekbe is veszély nélkül ereszkedhetik alá. Hogy lehet fölemelni az el­sülycdt hajót? Természetesen a mentés kilátásai mind at­tól függőitek, milyen lesz az időjárás az óceán felett vasárnapon? Ha kedvező idő lenne akkor a hajőroncsot könnyűszerrel ki is le­het emelni. Az elsülyedt hajók kiemelésére különböző módszereket alkalmaznak. így pél­dául vizzcl megtöltött szekrényeket bocsáta­Prága, december 27. A Prager Tagblatt karácsonyi számában isk oltaauto n óm iáról körkérdést intézett a vezető német, cseih és szlovák politikiusoklhoz. Hodza iskolaügyi minisHter többek kö­zött ezeket mondotta: — Az ankéten nem akarok rósztven- ni, mivel ez a kérdés már igen élénk diszkusszió tárgyát képezi és a vita rend­kívül érdekes folyását nem akarom be­folyásolni. Egy bizonyos: nem engedek belőle és el vagyok határ orva arra, hogy ezt a kérdést meg is fogom oldani. Ma, amikor a soviniszta és főleg a negativista velleitásokon szerencsésen már túl va­gyunk, nem kételkedem abban, hogy ezt a kényes kérdést is minden bizonnyal sike­rülni fog az összes érdekek méltányos és liberális összeegyeztetésével megoldanom és pedig olyan formában, hogy azért a többségi pártok is vállalhassák a felelős­séget. A német politikusok közül Hodíina né­met agrárius képviselő azt az • álláspontot képviseli, hogy az egyik nemzet ne szóljon beik; a másik nép nevelésügyébe. Ezt azonban csak olyképpen lehet elérni, ha az egyes nemzetek saját magáik istáipoljják kultúráju­kat és (maguk is teremtik, ele az dbihez szük­séges pénzt. Emellett az áltamihatőság ter­mészetesen megtartaná a megfelelő felügye­leti jogot. Petorsilka német keresztényszociatLista képviselő a balti államok iiskolaau lonóm iá­ját tartja a legalkalmasabb mintának, vagyis nemzetiségi alapon kell megszervezni Ilyen iskolaautonómia nem szorítja háttérbe az államot, éltemben biztosítékot nyújt arra, hogy a népek kulturális tekintetben az ön­maguk életét élhetik. Simm német nemzeti szocialista képvi­selő ugyancsak a helyi, kerületi és országos nemzetiségi Iskola tanácsok fölállítását tarta­ná helyesnek. Ezen iskolaügyi hatóságok ha­táskörébe tartozna az iskolák szervezése, a felügyelet s a tanerők alkalmaztatásának joga. A cseh törvényhozók közül Bochyne szo­ciáldemokrata képviselő hivő az Iskola auto­nómiának s olyképpen gondolja az iskola­autonómia megvalósítását, hogy az elemi és polgári iskolák teljesen az autonóm nemze­tiségi iskolahat óságok alá tartozzanak. Uhlir cseh nemzeti szocialista képviselő ellensége az iskolaautonőm iának, mert sze­rinte a nemzetiségi megosztás az állami köz- igazgatás megosztását is magával hozná. Roudmck£ cseh néppárti képviselő «án­| —I 11||«| ^Mi Kínaezíistáruk alpakkaezüstevőeszkezek Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. tón vArmsége a németek által kivánt iskola- autonómiának. Stoiánek szlovák agrárius szerint a* iskolakérdés politikai probléma. (!) Szlo­vén szkó szempontjából az iskolaautonómia annyiban komplikáltabb, mint a történelmi országokban, mert a németek Szlovenszkóu nemzetiségi szempontból ma sem szabadul­tak fel a magyar befolyás alól és pedig sem Pozsony környékén, sem a Szepességen. A Szepességen 1919-ben szinte erőszakkal kel­lett a német iskolákat bevezetni. A szlová­kok hajlandók az egyes nemzeteknek az ál­lam keretén belül megadni a teljes szabad­ságot, azonban tekintő ttel kel'l lenni a kon­szolidáció érdekeire és az állam egysége® az összes iskolaügyi hatóságokat, fejlődésére. Lángokban a kaposvári cukorgyár Kaposvár, december 27. (Saját tudósí­tónk távirati jelentése.) Ma reggel 8 óra óta óriási tűz pusztít a városban, amely meg a déli órákban is dühöng. A csaknem ezer munkást foglalkoztató Georgia-cukor- gyár északi részében ütött ki a tűz a reg­geli órákban g csakhamar leégett a hatal­mas száritó és a nagy raktár, amelyben kö­zel 200 vagon cukor bennégett. 40Ö tűzoltó dolgozik emberfeletti erővel a tűz lokali­zálásán s hamarosan egy század katonaság is érkezett futólépésben a helyszínre, hogy a mentési munkálatokban segédkezzék. Maga a somogyi alispán személyesen ve­zeti a város polgármesterével az oltási munkálatokat, amely már annyira haladt, hogy remény van a gyárépület egy részé­nek megmentésére. Már az eddigi kár is óriási. Vakmerő álarcos rablótámadás Eperjesen Eperjes, december 27. (Saját tudósítónktól.) Eperjesen. a Svatopluk-utca 10. számú názban la­kik Szopka Erzsébet 58 éves ki szolgáló nő. Ha ren­des napi munkájára indult, a szobaajtő kulcsát a lépcső alá rejtette. Három nap előtt este, hogy munkájáról visszatért, a kulcsot nem találta a ren­des helyen. Rosszat sejtve, megnyomta a kilincset, az ajtó nyitva volt, de alig, hogy átlépte a (kü­szöböt, egy íoketeálarcos ember megragadta és ke­mény tárggyal lejbeverte. A megtámadott asszony segítségért kezdett kiál­tozni, dulakodott a rablóval és lassan hátrált a fo­lyosó felé. Szomszédnője, Radvánsaki Vera, hallotta a zajt és a lakáshoz sietett, azonban a külső ajtót, amely mögül hörgést hallott, nem tudta kinyitni. Azt hitte, hogy Szopka Erzsébet az ajtó mögött csz- szeesett és fellármázta a házat- Ebben a pillanatban az ajtó nagy robajjal kicaepódott, az álarcos ember kiugrott, fojtogtni kezdte másik áldozatát, akiben vo®t még .annyi lélekjelenlét, hogy a rabló arcáról 10101)10 az álarcot, azonban a íojtogatástól any- nyira elgyengiilt, hogy arcát már nem tudta felismerni. Köziben Szopka Erzsébet magához tért és segítségért szaladt. A ház lakói végre eiöbujtaik, azonban senki sem mert a rablóhoz nyúlni, mert ál'lig lel volt fegyverezve. A rabló a lakókra szegzett revolver­rel kezében kimenekült a házból és menekülés közben eldobta a Szopka Erzsébettől elrabolt tás­kát, amelyben 470 korona volt. Szopkáné a rabló egyetlen ütése következtében összes első fogait el­vesztette. A rendőrség azonnal széleskörű nyomo­zásba fogott és a késő éjjeli órákban elfogta a merénylőt. Az elfogott rabló hosszas tagadás után beismerő vallomást tett. Bőrmunkás, 21 éves, Ficsiskov Jó­zsefnek Jü'viák, eperjesi születésű és szüleinél la­kik Eperjesen. Kihallgatása után átszállították az ügyészségre. Rofherirr re karácsonyi fiv^rsfa Magyarország közönségéhez Bbudapest, december 27. (Budapesti saerkeszlőségüink teteíonjefenté-se.) Rotibetr- mere lord szombaton Amerikából táviratot in­tézett a magyar távirati irodához, amelyben! üdvözletét küldd a magyar közönségnek. — Karácsony előestéjén — Írja Rother- mere többek közölt — szívből jövő üdvözle­temet küldöm Amerikából a magyar nép­nek. Mostani amerikai látogatásom folya­mán azt a meggyőződést szereztem, hogy a nyugati világnak ez a nagy uj nemzete szí­vélyes rokonszeniwiöl kíséri az ezeréves Mar gyaj^rsBág sorsát

Next

/
Thumbnails
Contents