Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-25 / 293. (1623.) szám
KARÁCSONYKOR Irta: TÖRKÖLY JÓZSEF dr. szenátor Karácsony estéje van. A szeretet érzésének ünnepét millió és millió gyertya fénye hirdeti. De az a sötétség, amely sok kis hajlék ablakában, sok meggyötört ember lelkében szomorkodik, olyan ünneprontó bánat, amit a milliók milliójának gyertyái se tudnak elnémítani, örömmé varázsaim. A kétségbeesés kérdése kétségbeesetten kiált az Ég felé, hogy máért kell annak igy lenni? Hát nem-e az az igazság, hogy az emberiség Jézusának az a kívánsága teljesüljön, hogy mindenkinek nemcsak Karácsonya, de boldog Karácsonya legyen? Hatalmas Isten, mondd meg mindazoknak, akik megingathatatlanul hisznek Benned, hogy minden embernek eljön a boldog Karácsonya! Itasd át a boldogabb Karácsony reményével mindazokat a lelkeket, akik szomorúan, elesiiggedíen látják, hogy nekik nincs örökzöld fenyőjük, amire ráaggathatnák a lelkűk melegét, a szeretet üdvét, a megértés és a jóakarat kicsiny gyertyáit! A Te akaratodnak a kétségtelen erejét és igaz boldogságot adó győzelmét sugald bele azokba a szivekbe, akik úgy tudják, hogy nekik nincs annyi erejük se, hogy az örökzöld fenyő karácsonyfáját felállítsák, amely alatt a szeretet diadala minden ember lelke felett úrrá lészen! Oh Urunk, jó Istenünk, ne vedd tőlünk zokon, ha a szenvedésektől meggyötörtén arra a nehéz gondolatra vetemedünk, hogy mégegyszer meg kellene születnie az Ur Jézus Krisztusnak! Ne látogass meg minket a Te haragoddal azért, mert újból egy uj megváltásért epekedünk! Hiszen Te adtad lelkűnkbe az édesanya, a testvér, a felebarát, a faj iránt buzgó szereíe- tet, nem csoda tehát, ha a karácsonyi fény világosságánál megborzadva és szinte hitünkben megingatva látjuk, hogy kétségessé vált a Te szent Fiad tanításának boldog eredménye! Mi, szenvedő magyarok szent Karácsony estéjén könnyeink prizmáján keys$2JA látjuk a karácsonyi gyertyáknak boldogságot hirdető fényét! Azt hisszük, hogy nekünk megint nem hozott semmit a Jézuska! Úgy érezzük, a szeretetnélküiisóg szenvedésre kárhoztatott bennünket. Azonban add Uram, hogy higyjük és igaz is legyen, hogy Te úgy akarod, hogy többé ne hulljon a mi szemünk könnye, mert a Te szent Fiad megszületett és minden magyarnak lesz örökzöld fenyőből karácsonyfája és boldog karácsonyi ünnepe. Magyarok! Édes testvéreim! Ha nincs is ma mindenkinek közületek zöld fenyőfája, ha nem is hirdeti minden magyar hajlékban és minden magyar szívben a karácsonyfa a szeretet kisugárzó melegét és megváltó erejét, akkor is boruljatok le a jó Isten előtt és kérjétek az ö nagy Szivét arra, hogy ezután is legyőzhetetlen igazságként harsogjon minden embe rek felett az égi szózat: Dicsőség legyen az Istennek, békesség a földön és az emberekben jó akarat! Géni és B Irta: Franciscy Lajos dr. szenátor A haderő leszereléséről tanácskoznak Genfben. A hosszú tanácskozásnak nem lesz eredménye, mert Genfben tanácskoznak, ahol a diplomácia és annak minden furíangja belekeveredik a tervek és megbeszélések szellemébe. Egy állam sem akarja leszerelni hadseregét, mert fél más államoktól. Az angol világbirodalom nem érezné magát biztonságban hatalmas flottájának ereje nélkül, hasonlóképpen nem találnák meg világállásuk egyensúlyát az Északamerikai Egyesült Államok sem, ha nem állana oldalukon tengeri haderejük tömege. A kis országok is állandó remegésben, élnének, ha nem bízhatnának hadseregük oltalmában. A sakkversenyeken egy játékos sem gondol leszerelésre, ellenkezőleg, mindenik védi állásait és támadásokon töri a fejét. A genfi sakkversenyeken is ugyanez történik. A hatalmak leszerelésről beszélnek, mert ezt a demokrácia szelleme úgy kivánja, de támadásokra és hódításokra gondolnak. Hogy elleplezzék gondolataikat, lehetetlen javaslatokkal állanak elő, melyekről tudják, hogy az kát a konferencia el nem fogja fogadni. Mesteri ügyességgel játszák a békeszeretetet és kijátszik a demokráciát. Genf nem alkalmas szinhelye a leszerelési konferenciának, sokkal alkalmasabb hely volna Bethlehem. A leszerelés egy nagy hó- dolat volna a béke eszméje előtt, a békét azpnban nem diplomáciai tárgyalásokkal, hanem csak erényekkel lehet megteremteni. Olyan erényekkel, melyekre az embereket soha sem taníthatja meg a fondorlatos Genf, hanem csak az őszinte Beihlehem. Amig az emberek le nem szerelik lelkűknek mai feszültségét, ezt a félelmetes tömegű arzenált, addig semmi kilátás sincs a békére. Ehhez a leszereléshez erők kellenek és ezeket a kis Bethlehem sár jászt ja ki. Az igazságtalanság ágyul ott sorakoznak a világpolitika mezőin és amig azokat a hatalmak onnét el nem vontatják, addig az igazságosság követeléseit nem teljesíthetik. Az igazságosság természeti törvény, a suum cuique elve olyan világos, mint a nap. De hányán vannak, akik a természet lenyilváva- lóbb törvényeinek sem engedelmeskednek. A tolvajok és rablók például mind ilyen engedetlen emberek. Pedig, hogy lopni és rabolni nem szabad, az is evidens természeti törvény. Az evidencia még nem szül erkölcsöt, ahhoz hit kell. Aki Istenben hisz és tiszteli az Istent, az igazsságot gyakorol mindenkivel szemben. Az tudja, hogy az Isten minden igazság kútfeje, aki az igazságot akarja, parancsolja és minden igazságtalanságért felelősségre vonja az embert. A hitnek az országában kell élni, hogy az ember igazságos lehessen és a hit országa Bethlehemben terjesztgetl mérhetetlen határait. Amit ott emberi szemmel látunk, az kicsinység és szegénység. Az csak emberi és jelentéktelen, a nagyságnak minden vonása nélkül, bár egyébként szokatlan. De amit ott a bit szemével meglát az ember, az isteni és fenséges. , Egy jászolban fekvő kisdedet angyali karok köszöntenek, magasztalnak és születése napján olyan életprogramot hirdetnek róla, aminőt a legnagyobb lángelmék sem tudtak kigondolni sem azelőtt, sem azután. Ha már az emberek Bethlehemben, a hit forrásnál leszerelték az igazságtalanságokat, még ne menjenek el onnét. A leszerelésnek még a kapzsiság, a fékezhetetlen hóditásvágy is útjában áll. A kapzsiságnak ellenszere a megelégedés és a lemondás. Megelégedettnek és le- mondónak kell lennie minden embernek és minden államnak, ha nem akarják, hogy a világ végnélküii rablások színhelyévé váljék. Amit az emberek és az államok a jog címén bírnak, azzal meg kell elégedniük és minden másról le kell mondaniok. Bethlehemben annyi van, amennyi az élethez kell, semmi több. Van ott szegénység mely az életet csak nehézzé teszi, de a folyását el nem állítja. Csak gátakat és nem torlaszokat emel az élet elé. Nyomor nincs ott, mert az már feltartóztatja az élet folyamát. Bethlehemben az ember megtanulja az életet értékelni. A boldogság forrása nem a gazdagság, a dús jólét, vagy a hatalom, hanem a szív megelégedése. De a szív vágyai határtalanok és kiszámíthatatlanok. Ki mondja meg, hogy a napfény hol és mikor fog rezegni? Megrezeghet a virágos mezőn sétáló, vagy a száraz avaron járó ember szeme előtt. De ha az ember szeme egészséges, nem árt meg neki a fényrezgés. Az ember vágyairól sem lehet tudni, hogy azok hol és mikor lobognak fel nyugtalanul, hol és mikor teszik elégedetlenné az embert. A fényes palotákban-e, a jólét környezetében, vagy az egyszerű kunyhóban, a szegénység tanyáján? De ha az ember szive egészséges, a vágyak nyugtalansága meg nem fosztja őt békéjétől. Egészséges pedig az ember szive, ha örömeit az életkötelességek teljesítésében keresi. A bethlehemi szt. Család ott áll a világ szemei előtt teljes szegénységében, a lemondás áldozataival, de a megelégedés boldogító érzéseivel, melyeket az Isten által megszabott életfeladatok hü teljesítése ápol és megszentel szivében. A béke nagy érdekében le kell szerelni a gyűlöletet is. Ezt a nemzeti fanatizmus, a fajnak önző szeretete táplálja. Állati indulat ez, az állatok országában gyűlöli egyik -faj a másikat. Az embernél ilyesminek nem volna szabad előjönnie. Az ember csak egy faj és amit különböző emberfajoknak hivunk, az csak sokféle elágazása egy és ugyanazon törzsnek. A törzsön az ágak együtt élnek, közösen táplálkoznak a töízsből és díszítik a törzset. Egymást erősitik és nem sorvasztják. Bethlehemben nincs gyűlölet, ott a szeretet trónja áll és a trónról áradó fényesség és üdvösség országába meghivatnak a föld ösz- szes népei. „Nagy örömet hirdetek nektek, mely lészen minden népnek", igy hirdeti az égi követ az uj hirt, az egész világot átkaroló szeretet evangéliumát. Aki ezt az evangéliumot hivő lélekkel hallgatja és befogadja, az nem tud többé gyűlölni és nem kovácsolja tovább a gyűlölet fegyvereit. Az leszerel a szeretet és a béke javára. Bethlehemben van a béke temploma. Igazság, józan megelégedés, áldozatos lemondás és önzetlen emberszeretet az oszlopai. Itt ebben a szentélyben, ezen oszlopok erőssége alatt lehet beszélni, lehet tanácskozni a békéről. Itt meg is lehet teremteni a békét azokkal az erkölcsi erőkkel, melyek ezt a béketemplomot megalkották és fentartjákA béketemplom az Isten müve. Anyaga a keresztény erkölcs, képzőművésze a hit. Amig e művész és az ő remeke előtt az államok meg nem hódolnak, addig hiába mennek tanácskozni a békéről akár Genf be, akár máshova. Az Isten müvei példaképek és mellőzhetetlen élettörvények. Serédi hercESprfcrás laasvar iKivaii&sa Róma, december 23. Bartha György vatikáni magyar követ és felesége Seré-di bíboros, az uj magyar hercegprímás tiszteletére tegnap reggelit adott, ameiyen előkelő magyar társaság volt jelen. Somsich József gróf nyugalmazott miniszter a magyar katolikus társadalom nevében hosszabb beszédben üdvözölte a hercegprímást, aki a következőket válaszolta az üdvözlőbeszédre: — Végtelenül jól esett ez a nem várt meglepetés. Engedjék meg, hogy az üdvözlő szavakra röviden, keresetlenül válaszoljak. Tudatában vagyok a nehéz felelősségnek és nagy feladóinak, amely az uj méltóság vállalásával reámhúrul, de ennek vállalása elől hazánk mai nehéz körülményei között nem térhettem ki. A méltóságot nem kívántam, nem kerestem, örülök, hogy otthon is átérezték ezt s én az isteni gondviselés ujját látom abban, hogy őszentsége kinevezett. Az otthoni szeretet és ragaszkodás megnyugtat. Ígérem, hogy hazámnak és egyházamnak mindig kitartó, soha nem pihenő munkása leszek. Országunk érdekében együtt akarok dolgozni katolikus testvégeimmel és minden mcis vállású becsületes magyar honfitársammal. Köszönöm önöknek, hogy eljöttek ilyen messzire hazulról, de hiszem, hogy nem személyemről, hanem országunk érdekéről van szó. Köszönöm, hogy eljöttek és megmututt fk magyarságukat, hadd lássa meg a külföld is, hogy vagyunk, élünk és élni akarunk. HmSsy Pál meghaíi Budapest, december 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Súlyos veszteség érte a magyar ujságirótársadalmat s a magyar közéletet. Ma reggel hat órakor sziv- szélhüiés következtében meghalt Hoilsy Pú', a magyar publicisztika egyik legkiválóbb művelője s az uj magyar főrendiházban az ujság- iróiársadalomnak méltó képviselője. A hirtelen halál minden valószínűség szerint hajnaltájban, öltözködés közben érte Hoilsy Pált, mert ágya mellett találtak reá hozzátartozói, de élet már nem volt benne. Az elhunyt, aki 1830-ben született, életében előkelő szerepet vitt a magyar tudományos világban s a közéletben is, de őmaga a hir- lapirótársadaloinhoz érezte magát legközelebb. A budapesti egyetemen elvégezte a bölcsészeti szakot, majd Berlinben csillagászati tanfolyamot végzett s egy ideig asszisztense volt Jednk Ányosnak, a híres magyar fizikusnak. Mint iró 1873-ban lépett föl több folyóiratban csillagászati dolgozatokkal. Kisebb tudományos dolgozatokat közölt a Vasárnapi Újságban, a Nemzeti Hírlapban s a Természettudományi Közlönyben. A csillagászat körébe vágó dolgozatai előkelő nevet biztosítottak neki a külföldi tudományos világban is. Később publicisztikával és politikával foglalkozott. Munkatársa, majd ideiglenes felelős szerkesztője volt a Függetlenség cimü lapnak, amelytől az Egyetértéshez lépett át. Mint országgyűlési képviselő többször képviselte egymásután a gyomai választókerületet függetlenségi és 48-as programmal s a háznak egy cikluson át jegyzője is volt. 1905-ben a függetlenségi párt ügyvezető a’elnöke lett. 1923- ban az Országos Kaszinó elnökévé választották. Ugyancsak elnöke volt az Otthon irók és hírlapírók körének is. Ez év tavaszán a magyar ujságirótársadalom képviselőjeként a főrendiházba került. TemeUse hétfőn délelőtt fél tizenkét órakor lesz. Koporsóját a Jókai lepellel fogják borítani. Lapunk ma! szánni 36 Oldal ~ ^ VI* évf. 293. (1623) szám » VfíSáíTfaaO * 1927 december 25 előfizetési ár: évente 300. félévre ISO. A szlovensZkóÍ és rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ik Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: *. .* • •/ ^ emelet. Telefon: ->0311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilap ja Felelős szerkesztőc hivatal:PrágaH.,Panskául12/IIl.—Tehavonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACÜ GÉZA lefon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha
