Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-21 / 290. (1624.) szám
4 niKJUMü Az uj Góthai Almanach meséli... Mit csinálnak: a Romanovob, a Habsburgok és Hohenxollernek? Borim? december 20. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) Móet hagyta el a sajtót a híres gótlhai almanach 1928-üci évfolyama, amelyből érdeke* adatokat tudunk meg az összeomlóit birodalmak detroniíált uraik odócsalád,ja inak sorsáról. A legkevésbé — agy látsaik — a ROMÁNOTOK anihalti hercegnő, Vilmos excsáenár öngyilkos fiinak, Joadhimnak özivegye egy Loen nevti egyszerű wiesbadeni kereskedőhöz ment másodszor feleségűk A hetoegnö fivére, Joatíhim Ernő, Anhalt utolsó hercege, az ottani színház karmestere és rendezője. Tavaly feleségül vette Siickrodt Ottilia színésznőt, a plauent szinház volt intendánsának leányát. Az almanadbbaa szerepei ezúttal először az 1884-ben elhunyt XX. Henrik reuszi herceg özvegye, Loisset Klothild volt cirkusziovarnő, aki jelenleg 70 éves és Brüsszelben él. Henrii herceg miatta mondott le a múlt század derekán a reuszi trónról. A lippei fejedelmi családba is bevonult a demokrácia. Mária Adelheid hercegnő férjhez ment Konopaokí János nyugalmazott miniszteri tanácsoshoz és jelenleg Berlinben él. Ugyancsak Berlinben lakik Lippo volt trónörököse, Ernő herceg, feleségével, Riókén Saroltával. Anna Krisztina hercegnő viszont Oswald Vilmos hannoveri ügyvéd felesége lett. tudnak beleilleszkedni változott helyzetükbe. A legrosszabbul NikoLajevios Miklós nagyhercegnek megy a sora. Az orosz hadsereg egykori főparancsnoka jelenleg 71 éves és Franciaországban, Seine- et-Oise megyében él az úgynevezett choignyi kastélyban teljesen elhagyatva. Anyagilag sincsen vajmi jó helyzetben és rokonaival már régen ösz- szeveszett. Kyrill nagyherceg, aki a góthai almanachban mint a „minden oroszok cárja*4 szerepel, felváltva Coburgban, Nizzában és a Bretagneban levő fabroni kastélyban él, nagy fényűzést fejtve ki. A többi Romanovok el vannak szórva az egész világon. Legtöbben közülük Póriéban és a Riviérán élnek. Xénia nagyhercegnő, a bolsevisták által 1919-ben meggyilkolt Mihalovícs György nagyherceg leánya WilHam Leeds newyorki nagyiparoshoz ment féleségül. Ebben az esztendőben ment férjhez Kyrill „cár" huszeszteaidős leánya, Mária is, még pedig Károly leiningeni detromzált urdkodóher- oeghez. Hasonló módon el vannak szórva * HABSBURGOK is. Zita császárnéi, amint ismeretes, Spanyolországban, Leque Rióban él gyermekeivel. Legidősebb fia, Ottó Ferenc József, aki ez év novemberében töltötte be 15. életévét, néhány hónap óta Luxemburgban folytatja tanulmányait. Jenő főiherceg ci- me röviden ez: Basel (Svájc), Hotel Drei Könige. Néhai IV. Károly anyjának, Mária Jozefa főhercegnőnek címéi a góthai almanach igy tünteti fel: Geiselgnsteig, Ncrdlidhe Konsosfra6se 18. Utolsó posta: Grosehesselohe bei München. A Habsburgok között két érdekes adatot találunk még. Vilmos főherceg, akit a központi hatalmak a bresztlRovsaki béke után Ukraina királyának szemeltek ki, Wassii Wysdhywanyi néven az ukrán vadászok ezredese. A fiatal Lfpót főherceg, aki a nyáron Széchenyi László gróf washingtoni magyar követtel való átférje kapcsán beszéltetett magáról, feleségével, született NikoHcs-Pod rinska Dagmár bárónővel Hollywoodban él és fogla'lko- *'4.sa: fllmezmész. Statisztaszerepeket játszik. A HOHENZOIAERXEK közül Vilmos excsászár második fia, Kitel Frigyes, mint egyszerű mezőgazda szerepel a góthai almanachban. Henrik porosz hercegnek, Vilmos exceá- *zár becsének második fia, Zeígmond herceg Gua- lia ma lábén ÓM eddig, mint a Schulbach, Sáp per & Co. kereskedelmi vállalat alkalmazottja. Egy félév előtt kilépett a cég szolgálatából és mos! feleségével, Sarolta Ágnes altenburgi hercegnővel és újszülött fiával Costaricaban telepedett le ültetvényesként. Bernát szász-meiningeni herceg Délnyugatainkéban gazdálkodik. Bátyja, György herceg, Meiningenben ügyvédi praxist folytat. A többi német uralkodőházak tagjai között is találunk érdekes feljegyzéseket. Mária Auguszta Amikor a közvélemény nem a gyilkost, hanem a meggyilkoltat tartja bűnösnek A fiatal tüdős és a szép egyetemi hallgatónő szörnyű élet* tragédiája — Miért keltett a gazdag Engblomsak meghalnia flelsingfors, december 20. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A Prágai Magyar Hírlap január hónapban beszámolt arról a gyilkosságról, amely Abo városának parkjában történt A parknyiió őrök a reggeli óráikban revol- verlövésekiől átlőtt mellel találták Engblom dúsgazdag kereskedőt. Engblomnak a lehető legrosszabb hire volt. Alkalmazottait a végletekig kizsákmányolta, iszákos volt és szoknyavadász. Női alkalmazottjai alig mertek vele egy szobában tartózkodni. Néhány nappal a gyilkosság után letartóztatták a huszonkétéves Nkininen Margit egyetemi hallgatónöt gyilkosság gyanúja miatt, mert Engblom röviddel halála előtt úgy nyilatkozott, hogy Niininen Margit az ő életére tör. Beható kihallgatás után azonban a leányt szabadlábra kellett helyezni, rnert nem volt pozitív bizőnyiíék bűnössége mellett Március közepén újból letartóztatták 'Niininen Margitot és ugyanekkor vizsgálati fogságba vetették jegyesét, Törnudd Allan egyetemi könyvtárosi is. A letartóztatás annak idején óriási izgalmat keltett az akadémiai körökben annál inkább, mert Törnudd magisztert mindenütt rendkívül tehetséges tudósnak tartották, akinek a legfényesebb jövőt jósolták. A tudós könyvtáros fanatikus és szinte beteges buzgalommal szentelte magát szakmájának és a legnehezebb tudományos feladatokat tudta megoldani. Törnudd menyasszonya, Niininen Margit törvénytelen házasságból született, édesapja német, anyja finn eredetű volt. A leány rendkívül szép, komoly és intelligens, a legszegényebb viszonyok között is vasenergiával és páratlan szorgalommal dolgozta fel magát s professzorai őt tartották az egyelem legtehetségesebb hallgatójának. Amikor a szerencsétlenség bekövetkezett, a szép Margit éppen filozófiai vizsgája előtt állott A két vádlott a vizsgálóbíró előtt teljesen beismerte a szörnyű tettet. Niininen Margit elmondotta, hogy 18 éves korában titkárnőként működött Engblom mellett A kereskedő elcsábította és később, amikor a szerencsétlen leány szolgálatából kilépett, minden alkalmat felhasznált arra, hogy jó hírére törjön és őt társadalmilag tönkre tegye. Amikor megtudta, hogy Törnudd eljegyezte a leányt, minden eszközzel megakarta akadályozni a házasságot és egy alkalommal a könyvtárost is megszólította az utcán és elmondotta neki menyasszonyának múltját. Ez a körülmény a jegyesek szemében, akik nagyon szerették egymást, csakhamar annyira elviselhetetlenné váit, hogy elhatározták kínzójuknak eltávolítását, A leány vállalta ínagára a tett elkövetését Engblommal, aki most is folyton ostromolta, találkozásban egyezett meg a parkban és a találkozás alkalmával még egyszer megható szavakkal kérte a kereskedőt, hogy engedje jegyesével békében élni és ne zavarja életüket. Aamikor Engblom feleletképpen gúnyosan nevetett, a leány kirántotta revolverét és két lövéssel leieritelte üldözőjét. A pör most került tárgyalásra az abói esküdtszék előtt. Jelentékeny szerepet játszott a2 ügyben a védő, Friedmann dr. is, aki védőbeszédében beható pszichológiai jellemrajzát adta a két vádlottnak és megrázó hatással volt a hallgatóságra. Beszéde jelentékeny mértékben járult hozzá, hogy a közvélemény szimpátiája a gyilkosok pártjára állott s lassanként az a felfogás gyökeresedett meg, hogy itt nem gyilkosságról van szó, hanem az önmagában való rossz elleni reakcióról. Ovakodjlk a meghűléstől S1 Ebbő! ered a legtöbb betegség. Ezt megelőzheti, ha orvosi tanácsra testét nenthoi sósborssessseS masszírozza Az Afpa masszázs után enyhe hűvösséget érez, kis idő múlva azonban igen kellemes melegség érzete hatja át. sósborszesz eredeti csomagolásban mindenütt kapható. A bíróság azonban olyan ítéletet hozott, amelynek kihirdetésekor a hallgatóság kórusa az elszörnyüködés kiáltásába tört ki. törnudd Allan magisztert és menyasszonyát, Niininen Margitot életfogytiglani fegyházra Ítélték. A publikum extázisbán zajongott, a szerelmesek léleknélküj állottak egymással szemben és a rendőrségnek kellett beavatkozni a törvényszék védelmére, amelynek tagjait , a fellázadt sokaság csaknem meg akarta lincselni. Hosszú ideig tüntetett a tömeg a törvényszék épü’ete előtt. Az ítélet indokolásában arra támaszkodik, hogy a két vádlott a tett elkövetésekor szellemi erőinek teljes birtokában volt, hogy Niininen Margit előre készült a gyilkosságra és Törnudd teljes megfontolással bujtetta fel a tett elkövetésére. Lehetséges, hogy a legfelsőbb bíróság, vagy pedig az elnök meg fog kegyelmezni, vagy pedig enyhíteni fogja az Ítéletet, de a közvéleményből nem lehet kiirtani a hitet, hogy ebben az esetben nem a gyilkos, hanem a meggyilkolt volt a bűnös. — Rigában szovjetkémeket tartóztattak le. A Matin jelentése szerint Rigában 17 egyént tartóztattak le azzál a gyanúval terhelten, hogy a szovjet javára kémkedtek. Szkalosné Járossy Erzsébet Irta Szilassy Béláné Az alábbi ér’ékes cikk a „Nagyasz- szony" ma megjelen’ számában látó t napvilágot, de annyira közelről és jellemzően mutatja be Madame sans géné emberi nagyságát, hogy szükségesnek tar'ottuk a P. M. H. olvasóközönségével is megismer- te’ni. Uj gyász borult a magyar égre. Nehéz megpró* bália'ásaink közepe'te egymásu án dőlnek ki'legjobbjaink: a legönze'lenebb, legfáradhatatlanabb munkásai a magyarságnak. Ilyen önzetlen, leR’es munkást veszített el az itteni magyarság Szkalosné Járossy Erzsébet személyében is. Bár gyenge nő vol' csupán, még's ve- ze ő egyéniség vol’; mert azzá emelte tehetsége, törhetetlen munkássága és főképp az a nagy szerété’ magyar faja iránt, mely egész lényét betöl'ö te éi amelyért dolgozott u'olsó lehele’éig. Sokat ir- faa'nék irói tehe ségéről is, de ezt hadd méltassák mások, hozzáértőbbek — én most csupán azon munkájáról akarok beszámolni, amit az itteni magyarságért fejtett ki, elsősorban a nőkért. A „Nagyasszony" olvasói közül sokan ösmerték őt, hisz ezen lap olvasói képezték a?t a munkásgárdát, amely között dolgozott — és mágia azt hiszem, kevesen ősmerték az ő valódi egyéniségé’, lelke legmélyét, mert azt gondosan elrej'ette mindig avatatha szemek előtt, min! féltve őrzött kincset. Két évi együttmunkálkodásunk ideje alatt be- pillan'ást nyertem az 6 gazdag leikébe; ezt akarom előletek is feltárni — eképpen róva le az utolsó kegyele'et iránta. 1923 előtt Szkalosné, mint evangélikus lelkész hi’vese, visszavonultan élt családja körében kicsiny városában; csak néha-néha figyelt fel a közvélemény egy-egy ügyesen áfe merészen megírt cikkére vagy novellájára, ami írót álnév ala't jelent meg. Ot’honűban nehéz napokat élt á», sok megp-őbál- ■iatásón ment keresztül, mert férje nem tartozott azon tulÓva'os, megalkuvó emberek -íőzé, akik a mindennapi kenyérért és családjukért feladták meggyőződésüket. így sok megburcolásnak, m<g- próbál'atásnak volt k iévé. Még lelkészi hiva'aláól is meg akarták őt fosztani, de ezen törekvés meghiúsult híveinek hűséges ki'artásán, akik nem hagyták cserben szere'et! ielkipász'orukat. így is megvonták tőle az államsegélyt, mad tanári nyugdiját — és igy igen sok nehézséggel, anyagi gjnddal kel- led megküzden ök. De Szkalosné híven megoszlo'ta ura gondját és küzdelmét. Nem lett neki szemrehányást, sőt inkább bátorl'otta és segite'te ól a küzdelemben, hogy el ne lankadjon és meggyőződése ellen ne cselekedjen sohasem. A legtöbb asszony ennyi küzdelem u’án elcsüggedt volna. Visszavonul volna o'thoqának ezük falai közé, hogy átadja a munkát másoknak, akik függe'lenek anyagilag ás állásuknál fogva. De Szkalosné függetlennek érezte magát igy is. ő nem függött soha csak saját lelkiismeretétől és felelősséget csakis a saját ójával szemben érzett. Sokszor gondolta magában, hagy m lyen más volna az itteni magyarság helyzete, ha mindenki összefogna, segítené, támogatná egymást; ha nem egyedül kellene egyeseknek kü&ie- niök, hanem /állvetvo dolgoznának egymásért. így érlelődik meg benne saját szenvedései nyomán az az elha’ározáa, hogy a nőket fölrázza eddigi tétlenségükből és odaállítsa őket a férfi oldala mellé, hogy dolgozzanak együttesen a szenvedő magyarságért. 1925 nyarán egy felhívást bocsát ki Szlovenszkó és Ruszinszkó asszonya hoz ée leányainoz. Ebben többek közt ezt írja: „Ma minden nőnek dolgoznia kell! Küzdeni kell asszonyokhoz méltó fegyverrel: kultúránkkal és szerete ünkkel. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar asszonyai, !esfvéri szeretet'el nyújtjuk felétek kezünket, egyesülésre hivunk Titeket. Jerfek, vállaljátok a nagy munkának Reátok eső részét szeretettel és önfeláldozó lelkesedéssel. Magyar asszonyok, szenvedésben testvérré forro'tak, jertek, egyesült erővel indul unk munkánk elé44. A felhívás elhangzó'! és lelkes visszhangra 'alált m’ndenfltt, A magyar asszonyok felébredtek közömbösségükből, felÖ3merték a reájuk háruló feladatot .és dolgozni kezdtek fejükéit weuygdü asszony'estvéreikérk A munka megindult Szloven- szkón és Ruszin.zkón Szkalosné Járossy Erzsébet hivó szójára. Ekkor ösmerfem meg őt. A közös cél és a közös munka összehozott bennünket és ettől fogva megértő lelki barátságban dolgoztunk együtt két éven át, amig csak el nem ragadta mellőlem a kö- nyör'elen halál. Szorgalmas levélvált' indult meg közöttünk, majd kétszáz levelet kap'am tőle ezen aránylag rövid idő ala't. Mindezen levelek a közös munkára vonatkoznak; tömör aíilusu, majdnem fér- fas levelek ezek. melyekben nz írójuk röviden, tárgyilagosan számol be munkájáról, tapasztalatairól, szin'e féltve őrizkedik at’ól, hogy fc-dmi érzelem, személyeskedés csússzon beléjük, ezzel elhomályosítaná a tényeket és az események tárgyilagos vol- ’át. Csak néha, nagy ritkán kerül a sorok közé személyesebb hang, mely feltárja érzelmeit és betekintést enged nehéz, gond'erhes családi éle'ábe. így volt ez személyes találkozásaink alkalmával; előbb jött a komoly munka; ceruzával a kezében jegyezte fel újabb terveinket, tárgyilagosan megvi- ’attuk azokat, csak ha ezzel végeztünk, tértünk át személyes kérdésekre. Ez a tárgyilagosság, ez a nyugodtság tette munkáját oly lelkiismeretessé, megbízhatóvá, pontossá. Magyar nőben valóban ritka tulajdonságok vopak ezek, amelyek amellett a legmélyebb érzéssel és élénk temperámén’um- mal párosul'ak. Senki sem tudott a végzett munka után úgy el'átszani a gyermekekkel és olyan szívből jövőn elkacagni velük, mint ő. Sz’nte látom magam előtt, amint csákóval a fején végigmasiroz a szobában a gyerekekkel dalolva: „Hová masírozunk, kapitány uram?44 Ha valaki igy látta őt, jókedvűen, danolva, nevetve a gyermekszobában, senki sem hitte róla, hogy tes'e-lelke mennyi szenvedésen ment már keresztül! Pedig egy-egy utazása után többnyire heves görcsös rohamok ve’fék őt elő. Kezeld orvosai nem ismerik föl a bajt és vándorvesének, majd gyomorsavhiánynak m’nősi- tik, pedig már akkor lépnek fel epekőfájdalmai, amelyek halálát is okozzákEgyik levelében ezt írja: „Az állapo’om egyforma. Az orvos egyáltalában nem nyugtat meg, mert operatív beavatkozást nem ajánl, a vese felvarrása ilyen beteg idegállapot jnsllcU céltalan. Vég'elen bánt és fáj a dolog, mert minden roham tönkre'esz legalább két napra. Legutóbb este 11-től reggel 5-ig szenvedtem s azóta alig állok a lábamon. A szegénység egészségesen is gondot okoz, de betegen valósággal nyomorult’á tesz, mert lázadozni kezd az ember a végzete ellen és ez Valacso- nyi'ő. Csak az bánt, hogy munkámnak nem tehetek eleget.44 De közben, mikor fájdalmai nyugodni hagyják, dolgozik fáradha'atlanuh Megindul kőrútjára, hogy buzdítsa, ébressze a magyar nőket. Felolvasásokat, előadásokat fart, melyeknek tar'alma mxdig a nő, többnyire a magyar nő eszményi megvilágításban. Ilyeneket tart Kassán, Rozsnyón, Losoncon, Léván. Leghatalmasabb beszédét Pozsonyban tartja. Ennek címe: „ A nő Széchenyi István eszmevilágában" ez a „Nagyasszony" hasábjá n is megjelent. A közönség tomboló lelkesedésbe tört ki a magasröptű beszéd elhangzása u'án. Sokan sirlak, majd köréje gyűlve köszönték meg neki előadását. Ez vol’ talán a legszebb sikere, amit a nyilvánosság elölt ért el. Mert bizony sokszor buzdi ó, lelkesítő szavai 6üket fülekre találta.’-. Vagy csak 6rép igére’ek hangzottak el és eltávozásakor minden maradt a régiben. Sokan arra hivatkoz’ak, hogy dolgoznának, ha tagjai volnának egy egyesületnek, de igy nem tud ák, mit csináljanak és nem te’tek semmit. A kifogások feltalálásában mindig nagyon leleményesek az emberek; ezzel igyekszenek saját maguk előtt leleplezni közönyüket és kényelemszeretetüket. De azért sohasem Csüggedt el. Egyik levelében ezt irja: „Tökéle'esen igazad van, iudi'anunk kell a munkát úgy és ahogyr lehet. Minden ezuíáni munkám ide fog irányúink De ne áltassuk magunkat itt nehéz kinai falak tömegét kell majd á’töt- nünk. A kicsinyesség, a gyávaság, a fél ékenység mindenütt ellenünk áll mereven. Ez nem riaszt &ip vissza, azonkívül hiszek az elhiva’ásotuban. Tavaly nagy betegségem idején (tüdőgyulladása volt) egy rokonom azt mond’a: ha odaadom magam a be'eg^ ségnek és a halál gondolatának, gyáván szököm meg egy reám váró kötelesség elől. Ezek a kemény szavak óriási ^látással voTak rám és serkenek léküzdenem fizikumom gyengeségeit.44 •(Falytatiuk.l
