Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-20 / 289. (1623.) szám

11)27 december 20, Íredd. 5 4ELH .'l.[■■■■■■"■■■■ .....»» ■■' ' ,' . n MŰ SORON KÍVÜL — A SZÉP ­Paris, december 17. Szép az, ami érdek nélkül tetszik. A p-apirkereskedésben, ahol borítékokra alkuszom, bejön egy francia bö.gy és képes falinaptárt óhajt vásárolni. A kisasszony Kél festményt tesz elébe. Mindkét festmény ová­lis alakú, falra akasztható, letéphető naptár­lapokkal, 1928 titokzatos napjaival, amik rész­ben az idők mellében, részben itt a letéphe­tő naptárboriték aialt szunnyadnak egyelőre. A hölgy előrelátó, s már most lefedezi ma­gát az Időben. Előrelátó és közlékeny: „Ajándék újévre** — mondja bizalmasan a kisasszonynak. „Praktikus ötlet" — mondja a kisasz- szony. Állnak, nézik a képeket Mindkettő kézifestés. Az egyik egy kék tavat ábrázok amit kék sziklák vesznek körül. A kék égen egy sárga félhold lóg, s a kék tóban egy sárga ladik ring. A másik egy vö­rös tavat ábrázol, amit vörös sziklák vesznek körül, s a vörös égen egy sárga nap lóg, s a sárga tóban egy vörös ladik ring. Az értel­mesebb szem.élő rögtön látja, hogy f.z egyik az éjszakáit ábrázolja, a másik a Reggelt. A kéknek 14, a pirosnak 15.5 frank darabja. „Kézifestés** — mondja a kisasszony. Szó sincs róla, kézifeslés. Meg lehet fog­ni, érzi az ember, hogy kézifestés. Nézem a képet és látom a kezet, ami festette. Hosszú, száraz női ujjúkat látok, vörös kézfejet, az uj­jak közölt egy ecsetet, ami gondosan mozog sárga és kék színekkel egy kartonon szik’a, tó és ladik vázlata födött. Napjában többszúz- szor. Kézifeslés. A hölgy megfogja mindkettőt s az ajtó­hoz megy. velük, mert az üzletben már sötéte­dik. Megnézi az utcai világításnál és vissza­jön. A boltos fegyujtja a villanyt. Ez egy olyan egészen szegény kis paplrkereskedés, ahol mindenki csak hatvan centimesért szo­kott vásárolni: ceruzát, tollat, levélpapír da­rabját, matricát. Tizen négyfrankos üzlet itt már iiz’et. Érdemes felgyújtani a villanyt. A hölgy egyik kezébe fogja a kék, másik kezébe fogja a vörös tavat s kissé eltartja magától, hogy jobban lásson. A kissasszony mögéje áll. A tulajdonos is mögéje áll. Én is mögéje állok. Mind a négyen lehunyjuk az egyik szemünket, a bált, hogy jobban lás­suk a képet. Mind a négyen nagyon komolyak vagyunk. A Szép az, ami megejtett bennünket. A Művészet az, ami egy pillanalra ki­terjesztette fáradt Leökeiink fölé suhogó és ■örök szárnyait. Az örök tűz, ami, kék és vörös fényben, f edd óbban t itt közöltünk. Idegenek vagyun k egymásnak m i nban égvén, de össze­kötöz egy pillanatra a közös Szép. Mimid a négyünknek érdek nélkül tetszik. Na, a tulajdonosnak tatám kissé érdek­ből is tetszik. Azt hiszem, a szive mélyén neki a piros jobban tetszik. Az egyötvenned drágább. De ezt nem mulatja, egy szóval! sem. A hölgy aem óvatos vásárló, elárulja, iioav tetszik neki az áru. o* v { Kimondja: p.f „Gharmont." ’ — f Megfogták a képek. Nem tud dönteni. Venni fog, ez most már biztos. Ezt a talála­tot ilt neon hagyja. Julius Meyer-Graeíe igy állhalott meg az első Greoo-k előtt, szintén kézifestés. Csak dönteni tudna. A kisasszony se tud dlöilleni. Neki is egyformám tetszik mindrkettő. Ott fog lógni egy fádon, a korai-mód fölött, egy bronz Psyohe fölött. Nekem egyik jobban tetszik, mint a másik. A hölgy felénk fordul, szinte sze­mérmesen mosolyog: „Igazán nem tudom" — azt mondja. „A pirosat" — mondja a tulajdonos —■ „inkább nappali szobába ajánlom. A kéket inkább hálószobába ajánlom.** „A tapétától is függ** — mondja még. „Ah!" — mondja a hölgy. M' nbenesetre egy kis ünnepély, ami történik négyünk életében: a szépérzékünk egy pillanatra kibillent. Az enyém balra billeni ki, az övék jobbra. Én attól még nem leszek boldogabb, hogy ilyen szakértő va­gyok és nekem nem tetszik, ők attól min­denesetre boldogabbak, hogy nekik tetszik vadc mi. Nekem érdek nélkül nem tetszik, ' Nekik érdek nélkül tetszik. A hölgy a kéket választja, elég szemér­mesen. Ugylátszik, hálószobába lesz. A mű­tárgyat becsomagol jók. Jámboran és szelí­den elválunk egymástól. Máraj Sándor. — Harang, mint guillotine. Rómából távira- tozzák: Egy bolognai temetés alkalmával az ötven­éves harangozót a nagyba rang lelragadta és a szó •20X03 ért elm ében lelijezta, ...........— Az orosz kommunista párt kizárta az ellenzék összes vezetőit Kamenev, Radek és Rakovsklj Is Trolzkij és Z ncvjev sorsára kerültek — A sztálinizmus döntő győzelme anw arat <«aa Moszkva, december 19. Az orosz kom­munista párt tizenötödik kongresszusa a po­litikai hivatalnokok és pártfunkcionáriusok választásának és egyes határozati javaslatok megtárgyalásának kivételével vasárnap a lé­nyeges pontokban befejezésre jutott. A kong­resszus logikus zárófejezete volt az utóbbi hónapok fejleményeinek és kifelé • stalini többség toljos győzelmét és nz oilouzük végleges vereségét dokumentálja. Stalin a párt vezértitkára marad, az ellen­zéknek összes jelentékeny tagját pedig ki­zárták a pártból. Az ellenzék, amelyből a kongresszus tartama alatt egyes csoportok levá.tak, az utolsó pillanatig kétségbeesett kísérleteket követett el, hogy a pártban bentmaradhasson. Zinovjev híveinek cso­portja Kamenevvel az élen nyilatkozatot adott ki, hogy a áveti magát a párthatározatoknak és pártfegyelemnek és minden propagandá­ról lemond. A trockijánus csoport Rakov­ili i».mi— m .1 .. J m . ,■ Fölhívás a szudétanémei egységre Félszáz közétett etöketősósf az ellenzék és a kormánypártok között az együ.ftmüködést kívánja Prága, december 19. Már régebb óta fo­kozott figyelemmel kisérjük a politikai tábor­ban a német autonómista mozgalom kifejlő­dését. Az akció fejlődésében kétségtelen el­határozó lépést jelent az a fölhívás, mely a Bohemia vasárnapi számában vezető helyen megjeleni s a német pártok közeledését szor­galmazza. A fölhívást különböző pártokhoz tartozó személyiségek Írták alá, akik azonban a napi politikában nem vesznek részt, hanem mint szellemi és gazdasági vezető egyénisé­gek, nagy súllyal léphetnek föl a német köz­vélemény uevcben. A fölhívás a következő: — Az alulírtak örömmel állapítják meg, hogy a német kormánypártok ós a német el­lenzék pártjai a csehszlovák köztársaság ál- Iamtcstén bélül a német nép érdekében való együttes pozitív munka mellett nyilatkoztak. Erre az alapra fölépíthető n német lakosság által oly régen óhajtott pártokou fölül álló né­met organizáció. A legutóbbi parlamenti események a leg­szélesebb felelős körökben fölébresztik az ag­godalmat, hogy a német pártok behatóbb együttműködése ezúttal nem valósult meg. Az alulírottak kötelességüknek érzik, hogy vala­mennyi német törvényhozót, újságot, bizalmi embert és pártalkalmazottat fölkérjenek arra, hogy a pártok közeledését szolgáló tendenciát föntarlsák s támogassák és mindent kerülje­nek el, ami a fejlődést föltartóztalhatná vagy zavarná. Minden együttműködés előfeltétele a kölcsönös személyi megbecsülés és a mások meggyőződésének tisztelése. Azért minden személyi támadás mellőzendő s a szükséghez mérten legminimálisabbra korlátozandó pártharcok szigorúan tárgyi­lagosak maradjanak, mert különben a sze­mélyi diszharmónia és a bizalmatlanság lehetetlenné tenné az együttes objektív tanácskozásokat. Az alulírottak kifejezik azt az óhajtásu­kat, hogy a német pártok a fennálló vagy felállítan­dó szudétanémet szervezeteket (védegy­letek, önkormányzati testületek, politikai munkahivatal, népszervezetek stb.) a a pártküzdelmcktöj mentesítsék s azok kiépilésélien tevékenyen vegyenek részt, hogy ezek fokozódó mértékben semle­ges bázisul szolgálhassanak a népünk érde­kében folyó tanácskozások és a közös uemzeli munka részére. Ezt a fölhívást félszáz előkelőség irta alá, főleg német városok polgármesterei, egyetemi tanárok, nagyiparosok és földbirtokosok. A kiáltvány ugyan nem tűz ki politikai célokat, csupán a közeledés lélektani előfeltételeit kí­vánja minden oldalról biztosítani, de feltét­lenül nagy visszhangra számíthat a német po­litikában. A Bohemia ezt igy fejezi ki: „A né­met nép válogatottjai szóllak, most a német nép választottjain a sor". Finom ékszer a legszebb ajándék Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. i i^bwi műn ■wiow—i»»rrM^«wr « pedig az Egyesült Állomok részéro bizo­nyos jogokat tart fenn a bevándorlás kér­désére ós a Mimroc-dok Irinára vonatkozó­lag. Politikai körökben megjegyzik, hogy a francia—amerikai tárgyalások gyors előreha­ladása annál figyelemreméltóbb, minthogy Coclidge elnök az elmúlt hónapban kijelen­tette, hogy egy ilyen megegyezés ellentétbe juthatna az alkotmány bizonyos határozmá- nyaival. Jól informált helyeken tudni vélik, hogy az amerikai államtitkár nz uj egyezmény megkötésének terminusául már február 6-át ajánlotta, amikor a most érvényben levő fran­cia-amerikai döntőbírósági szerződés lejár. »•*»««*•%•«•»««««•«*••«« ffl lüván emigráció fegyveres felkelési készít elG? London, december 19. A Times jelentés© szerint a Litvánia és Lengyelország között ed­dig fennállott hadiádapot megszűntével Litvá­nia Olaszországhoz, Lengyelország pedig Fran­ciaországhoz fordult, hogy a tárgyalások alkal­mával érdekeiket ez a két nagyhatalom védel­mezze. A két áhamnak ez a megegyezése az első lépés a uormális diplomáciai viszony fel­vételére, Varsó, december 19. A rigai Jaunakas Zi­nas beszélgetést folytatott a Lengyelországban élő litván emgiránsok vezérével, Pletskaitia volt szocialista képviselővel és Poplatskival, akik a következő nyilatkozatot telték a lapnak: Most már nyíltan kijelenthetjük, hogy fegyveres felkelést készítünk elő Litvániád bán, amely már a közel jövőben kitör és , Voldeiuaras kormányát elleszi az útból. Litvániában vissza kell állítani a demokrati­kus államformát. Nem egyeztünk meg a len­gyei kormánnyal a felke.és esetleges támoga­tására és váltakozásunkat saját felelősségünk­re készdjük elő. Lengyelország csak azilumot nyújtott számunkra. Városi közgyűlés Pozsonyban Pozsony, december 19. (Pozsonyi tudó- tónk te.eiunjelenlése.) Pozsony város képvi- soluleslüielo ükúnyik Lajos dr. poigarmeater i tíinökfose uieilett ma tartotta meg december ! havi rendes ülését, ameiy a tárgysorozat ter­jedelmeié vaió leiiiulellei túöreiuiUulüiag üá- | rom uapig fog tarLani. Az ütés mejon Júzsa Ferenc kommunis- 1 la kép; iseiotestUitíli tag tette le a fogadalmát | majd Ukányik Lajos puigáruieslre bejeieulet- te, nogy tíz városi tisztviselő elbocsátása miatt interpellációt nyujlotluk be, amit azonban I formai okok unult ei kelleti utasítania. Az á.lampoigárságok mdezetlenség© miatt akarnak elbocsátani a várostól tíz tiszt­viselőt s eobeu az ügyben uyujtullak be inter­pellációt. Suiger Jenő a polgármester beje.eu- lése után indítványozza, hugy legalább január ersejtíig ne bocsássák el adásukból ezeket * tisztviselőket. A közgyűlés ig^y is határoz. A városi iparostauonciskoiák ügye került ezután sorra. Schulz Ignác csehszlovák szuciál- dtmokrala követeli, hogy a tanoncok számá­ra tegyék kötelezővé a sport- és zeneoktatást. Üzüdo tSáudor kereszlényszocialista ellenzi az indítványt, amely után nagy vila indul meg. Neumann Ferenc kereszlényszocialista felszó­lalásában iparoslauonc-mternátus felállítását javatoija, amelyre sürgős szükség vau, ameny­r.yiben több miül kétezer tanouc vau Pozsony­ban. Kozák Margit kommunista Szüliővel po­lemizál, majd Ükányik berekesztelle a vitát é* bejelentette, hogy a városi költségvetésre bá­ron hónapos indemnitást kér. Markovira Iván dr. volt miniszter szólalt fel a tárgyhoz elsőnek. Megszavazza ugyan az indui..utast, de figyelmezteti a város vezető­ségét, hogy jobban gazdálkodjon, mert a szo­ciáldemokrata párt a jövőben nem hajlandó a város gazdálkodását mindenben aláirnL Tomanek Flórián szlovák néppárti képvi­selő volt a következő szónok aki beszédében a Rothermere-akcióra is kitért. Lapzártakor az ülés tart. — ötévi börtönre Ítélték a pozsonyi Sie­mens-gyár sikkasztó cégvezetőjét. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A törvény­szék ma tárgyalta Vohoril János, a Siemens­gyár pozsonyi cégvezetőjének sikkasztási ügyét, aki csaknem háromnegyedmillió koro­nával károsította meg a céget. A biróság rövid tárgyalás után a sikkasztó cégvezetőt ötévi börtönre itéite. Amerika és Franciaország békepaktuma Kettogg tervezete a francia kormány előtt _ A ffrsucla szocialisták választási előkészületei Páris, december 19. A szocialista Seine- föderáció tegnapi kongresszusán a parlamenti választásokkal egybefüggő kérdéseket tárgyal­ta meg. Többek között elfogadták a centrum és a baloldali szárny által előterjesztett hatá­rozati javaslatot, amely a vagyonleadást köve­teli. A tárgyalás főpontját azonban a választási taktika képezte. A francia választási rendszer ugyanis a második szkrutiniumban a pártoknak allian- szát kívánja meg és ez a kérdés foglalkoztatja most az összes francia pártokat, elsősorban a radikális és a szocialista páriot. A szocialista párt karácsonykor megtartandó kongresszusán négy határozati javaslatot terjesztenek elő. A párt jobboldala azt követeli, hogy a szocialis­ták a második menetben a radikális, kommu­nista vagy republikánus jelöltre szavazzanak, aszerint, hogy az első menetben melyikük kapta a legtöbb szavazatot. A baloldal ezzel szemben visszautasítja a burzsoá pártokkal való együttműködést és csak a kommunisták­kal való szövetséget ajánlja. A kongresszus valószínűleg a párt vezére, León BJum által képviselt határozati javaslatot fogadja el, amely • szavazatoknak arra a jelöltre való kon­centrálását indítványozza, akinek a leg­több kilátása van a reakciós jelölttel szemben való küzdelemben. Ezen a gyűlésen León Blum javaslata máris 1408 szavazatot ért el és igy lehetséges, hogy a kongresszuson is győzedelmeskedni fog. A karácsonyi kongresszuson ezt a határo­zati javaslatot négy delegátus fogja képvisel­ni és ugyancsak négy delegátus terjeszti be a baloldal javaslatát is, luejy Ma.proletariátus a kapitalizmus ellen** paroláját követeli. Kü­lön határozati javaslattal lép lel a szocialista párt balszárnya is. A francia népszövetségi ligában Francia- ország volt népszövetségi delegátusa, a szo­cialista llenry de Jouvenel szenátor nagyon jelentős nyilatkozatot telt. A szenátor szerint a népszövetség súlyos krízise, amely miatt ő megvált a francia delegáció vezetésétől, nagy részben megoldódott. A lengyel —litván konfliktus elintézése bebizonyította, hogy mit tehet a népszövetség, ha teljes nyíltsággal tárgyal és a tanács el­szánt arra, hogy a nehézségeket a tényleges nemzetközi munka ulján oldja meg. Különö­sen jelentékeny beszédének az a része, amely­ben haszontalannak mondja a világháborús fe­lelősségről szóló vitát. Minden objektív ember meggyőződhetik róla, — mondotta a szenátor, — hogy egyetlen európai nem­zet sem akarta a háborút. A háborúra csak azért kerülhetett a 6or, mert az európai államok politikája a háborús rendszert készítette elő, mig a békerendszer egyáltalán nem volt kifejlődve. Páris, december 19. Amint a Newyork Héráid jelenti Washingtonból, Kellogg államtitkár Paul Claudcl francia követnek jegyzéket nyújtott át, amelyben Amerika a francia kormány elé egy az örök béke előkészítésére irányuló terve­zetet terjeszt. A megegyezésnek négy pontot kell tartalmaznia. Az első pont a háborúra vonatkozik, a második és har­madik pont a döntőbirósági eljárás sza­bályait irányozza elő, a uegyedik pont szkij és Radek vezetésével kijelentette, hogy alkalmazkodik a párthoz, de a párt keretén belül a statútumok tiszteletben tartásával le­gálisan tovább dolgozik nézeteiért. A kü- | lön bizottság egyik nyilatkozatot sem fogadta el száz százalékos kapitulációnak és elégte­lennek nyilvánította, amire a kongresszus el­határozta, hogy a két ellenzék vezetőit a párt­ból kizárja. Hetvenöt kommunista vezért ért ez a sors, köztük U ad ©két, Kamoncvct, Ra- kovszkijt, Smildát, Smirnovot, Muralo- vot és Jcvdokimovot. Ezenkívül kizárták a Safranov-csoport 23 tagját, amelynek működését egyenesen ellen­forradalminak bélyegezték, mig a többi el­lenzéki csoportnál csak a leninizmustól való ideológiai eltérést, a mensevizrnust és egy másik párt szervezésére irányuló kísérletet inkrimináltak. A kongresszus felszólítja az el­lenőrző bizottságot, hogv^a pártot a trockijánus elemektől tisztítsa meg.

Next

/
Thumbnails
Contents