Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-20 / 289. (1623.) szám
1927 december 20, kedd, ? <PIÖCCOT-yV\A<StoR-HTRTiAJ> 3 szántén megalakították népszövetségi ligájukat, amellyel nemsokára megalakulása után fölvettük az érintkezés fonalát és meg vagyunk győződve róla, ihogy a két testvéregyesület nemcsak a külföldi íó- romokon fog egyöntetűen föllépni, de meg fogja találni a módiját annak is, hogy közös kisebbségi sorsunk enyhítése érdekében más téren is együttes sen dolgozzunk. A jugoszláviai magyarság népszövetségi ligájának megalakulása, minit halljuk, ugyancsak küszöbön áll és szivböl kívánjuk, hogy ez mielőbb bekövetkezzékBeszámolóm teljessége kedvéért legyen szabad megemlítenem még ama törekvésünket, hogy a csehszlovákiai magyar főiskolai ifjúság akár egy diáknépezövetségi liga formájában, akár pedig más alakban megteremtse azt a külügyi szervét, amelynek révén kijuthat a 'külföldi fórumokra. Erre főként azért van szükség, hogy a diákok nemzetközi bizottságának (Commission internation-ale des étu- diiants) alkalma nyíljék a mi ifjúságunk kulturális és szociális panaszait megismerni Nekünk lehetőleg mindenütt ott kell lennünk, ahol helyzetünket a külfölddel megismertethetjük és ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy belekapcsolódjunk a nemzetközi élet vérkeringésébe. Mindazok az akciók, amelyeket az imént röviden vázolni igyekeztem, máris arra az értékes eredményre vezettek, hogy a külföld figyelme — 'hamarabb, mint reméltük — a csehszlovákiai magyarság felé fordult és annak helyzetével, túlzás nélkül mondhatjuk, egész Európa foglalkozik. Hála és elismerés illeti ezért Szüllő Gézát. Ha öt esztendő munkájának gyümölcsei érni kezdenek, úgy ez az ő működ és ének, fáradhatatlan agilitásának eredménye. He végzetes hibát követnénk el, ha megelégednénk az első biztató kilátásokkal és abbahagynék a további munkát. Ellenkezőleg: megkétszere- 1 zett erővel kell tovább folytatnunk! Számítunk ennél a magyar közélet minden tényezőjének és a magyar társadalom minden tagjának támogatására. Benes külügyminiszter az egyik legutóbbi nyilatkozatában kiemelte, hogy a magyar társadalom kitűnő külföldi összeköttetésekkel és elsőrangú társadalmi rutinnal rendelkezik. Ezt az előnyt ki kell használnunk nemzeti kisebbségünk érdekében és minden cseliszlovákiai magyarnak, akinek külföldi barátai vannak, kötelessége, hogy összeköttetéseit közös ügyünk javára kamatoztassa. A Liga folyóiratot ad ki A közgyűlés a beszámoló jelentést egyhangúlag tud :om ásni vette és köszönetét mondott ügyvezető alelnökiének működéséért. Végűi Dorteák Lajos dr., a liga pénztárosa tett jelentést a liga pénzügyeiről, amelyet a 'közgyűlés ugyancsak egyhangú köszönettel vett tudomásul. A közgyűlés lezajlása után a liga Igazgató-választmánya tartott ülést, amelyen Grosschmid Géza dir. szenátornak és a liga aílelnőkének indítványára elhatározták, hogy negyedévenkint folyóiratot fognak kiadni a liga és a kisebbségi mozgalom eseményeiről, amelyet a tagoknak ellenszolgáltatás nélkül fognak megküldeni. Az igazgató-választmány Flachbarth Ernő dr. előterjesztése alapján foglakozott végül az 1928. évben Prágában tartandó világgazdasági konferenciával is és megállapodott azokban az elvekben, amelyeket a rendezéssel szemben érvényesíteni kíván. ki olasz-francia Síéke francia feltételei A párisi sajtó válasza az olasz követelésekre — A franciák nem akarnak latin blokkot — Paris, december 19. A Petit Parisienne mai számában egy nyilván inspirált cikkben meg akarja szüntetni azt a rossz benyomást, amelyet a Giornale általiéban felsorolt nyolc olasz pont keltett Franciaországban. A lap a Giornale dltaliával szemben, amely lapot tudvalevőleg a duce fivére szerkeszti, Mussolininak beszédét játsza ki. A lap ugyan elismeri, hogy az éles sajtóellenőrzés mellett a Giornale dltalia köva‘el.'sei nem kerülhettek volna napvilágra a *áttista kormány Indít és beleegyezési nélkül, azonban ezeket mégsem lehet h vatilos jellegűnek mnm ’ten'. Csak magától értetődő volna, véli a Petit Parisienne, hogy a Briand és Mussolini személyes találkozásának diplomáciai előkészítése alatt mindent elkerüljenek, ami a súrlódási felületeket növelhetné és polémiát idézhetne elő. Ezzel az elvvel a Giornale közleménye flagráns ellentétben áll és ezért nem lehet feltételezni, hogy közvetlenül Mussolinitól származnék. Több pontban pedig meg is haladja a francia—olasz tárgyalás anyagának kereteit. Egyes pontok, amelyek tudniillik az olasz főhatóságnak az Adrián, nem pedig a Balkánon való elismerésére vonatkoznak, továbbá a tengeri nemzetközi kormányzatban való részvétel kérdése már előre megoldottnak tekinthető. Más kérdésekre azonban, aminők: az expanzió, a mandátumok és a gyarmati követelések ügye, nemzetközi megoldást kell találni. Az Oeuvre különösen azt a követelést emeli ki, amely különleges bánásmódot igényel a Francia- országban élő olaszok számára. Mit akar ezzel tulajdonképpen mondani a Giornale d‘Italia? — kérdi a lap. Talán azt akarja követelni, hogy az olaszokból Francia- országban zárt gyarmatokat létesitsünk, hogy képviselőket és szenátorokat küldjenek a parlamentbe és hogy esetleg olasz prefektusok igazgassák ügyeiket? Mi a fáséista Itáliával épp úgy békében akarunk élni, mint a kommunista Oroszországgal- Ezt azonban csak két feltétel alatt tehetjük. Az egyik az, hogy Itália a jövőben nem törődik a mi belpolitikai ügyeinkkel, a másik pedig az, hogy a megegyezés alapjául nem kívánják meg egy latin blokknak az alapítását. Mi nem akarunk szerződési szövetséget ez ellen vagy az ellen és mi nem akarjuk az egyensúly régi politikájához való visszatérést, aminek előbb-utóbb úgyis háborúra kellene vezetnie. Hat filOhalolt várja icifsiliiisiffiü sorsának eldOlfát esy elsttlysdt amerikai tengeralattjárón Az „S. 4“ Összeütközőt! e$9 torpnMromboSőval s pillanatok alatt a iuillámsirba merült—Kétségbeesett mentési kísérletek New-York, december 19. A viharzó tengeren, az amerikai partok közelében megdöbbentő tengeri katasztrófa játszódott ie. Ami a tragédiát a szokottnál is rendkívülib- bó teszi, az a körülmény, hogy szinte 1 ugyanazon a helyen, ugyanazon körülmények között ment végbe, mint ahol és ahogyan két évvel ezelőtt a most szerencsétlenül járt tengeralattjárónaszádnak testvérhajója pusztult el véglegesen. Két évvel ezelőtt történt, hogy az amerikai haditengerészetnek „S. 51.“ jelzésű tengeralattjárója az amerikai partok közelében, a Massaohusets állam keleti kiszögelésének, a Cape Codnak magasságában összeütközött a Róma nevű olasz gőzössel, az összeütközés következtében léket kapott és hatvan főnyi legénységével pillanatok alatt elsülyedt. Ez a katasztrófa most testvérhajójával, az ,.S. 4.“-el ismétlődött meg. Szombaton délután érkeztek Amerika városaiba a riasztó szikratávíró jelentések a tengeralatti naszád katasztrófájáról, amelyek első pillanatban dermesztő rémületet támasztottak, hogy azután a tengerészeti körök rögtön a mentés munkálataira gondoljanak. A szerencsétlenség a hivatalos jelentés szerint a következőképpen játszódott le: Az amerikai haditengerészetnek „Paul- ding“ nevű torpedóromboló hajója tizennyolc csomós sebességgel haladt a nyílt tengeren, amikor minden figyelmeztető jel nélkül hirtelen egy U-naszád bukkant fel az orra előtt. Olyan váratlanul történt a naszádnak a tenger felszínére való emelkedése, hogy a hajó már nem térhetett ki eredeti útirányából és teljes erővel rárontott a tengeralattjáróra, Az események a pillanat gyorsaságával játszódtak le és igy a szemtanuk sem tudták megmondani, milyen sérülést szenvedett a szerencsétlen sorsra került tengeralattjáró, vájjon csak léket kapott-e, avagy a torpe- doromboló egész fedélzetét felhasitotta-e? Akik szemtanúi voltak a borzalmas látványnak, csak arra emlékeznek, hogy mindez másodpercek müve volt és a halálra sebzett U-naszád olyan gyorsasággal, mint a tehetetlen kő, alámerült a habokban és csak néhány percig maradt elmerülése helyén tátongó örvény. A torpedóromboló is erősen megsérült, orrának a hajó haladásának irányába eső részén és a hajó orrán foglalatoskodó legénység sorából is az összeütközés következtében kelten súlyosan megsebesültek. A mentési munkálatok vasárnap a hajnali órákban vették kezdetüket. A szerencsétlenség helyén a tenger mélysége mindössze harmincöt méternyi. A szakértők véleménye szerint a harmincötméteres hullámsirba temetett embereknek a sorsa a legkótségbeejtőbb, mert élettartalmuk negyven órára van szabva. Ha ezalatt az idő alatt nem sikerül a hajóroncsot felemelni, vagy nem sikerül a bezárt torpedóba levegőt szivaty- tyuzni, akkor hétfő délután két órára megszűnt az élet a hajóroncsban és ősz- szeg utasai fulladás következtében nyomorultul ott vesznek a tenger mélyén. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenül járt hajón 52 ember volt és a hajón tartózkodott a parancsnok, azonkívül a parancsnok felesége és az asszony komornája is. A szerencsétlenség színhelyére azonnal három amerikai hadihajó szaladt ki. A tenger rendkívül viharos volta miatt a hajókat acélsodronyokkal kapcsolták egybe, hogy biztos alapul szolgáljanak a hajóroncs felkutatására alábocsátott búvároknak. Az első búvár már a vasárnapról hétfőre virradó éjjelen megtalálta a hajóroncsot, gyakran és hosszasabban kopogott a falazatán, de semmiféle választ nem kapott. Azután megállapította, hogy a tengeralattjáróból kenőolaj és benzin folyik ki, amiből! arra lehet következtetni, hogy nem igen vannak életben az alámerültek. A vasárnap reggel alászállott búvárok azonban mégis kaptak némi életjelt a hajó- roncsból. i Hosszas kopogtatási kísérletek után végre vasárnap délután Morse-jelek utján megtudták azt, hogy az ötvenkét ember közül mindössze hatan vannak még életben a külvilágtól elzárva, rettentő halálfélelmektől gyötörve, a hajóroncs belsejében. A szerencsétlenek arról panaszkodtak a kopogtató jelek utján, hogy nagyon rossz levegőjük van, azonban a hajó belsejében gázok még nem képződtek. A búvárok a hir vétele után nyomban értesítették a három felettük horgonyzó hadihajót és azután levegőtankok utján friss levegőt szivattyúztak be a hajóroncsba. Később már nem kaptak él etjeit, annak ellenére, hogy a légszivattyuzó gépek a legnagyobb nyomással dolgoznak. A búvárok elbeszélése szerint az „S. 4.“ tengeralattjáró a torony alatt lékelődött meg és ez a lék sokkál nagyobb, mint a két év előtt elsülyedt „S. 5.“ sérülése volt. Egész Amerika lázas izgalommal várja a tengerről érkező jelentéseket, amelyekről a lapok szinte tizpercenkint adnak ki külön közleményeket. Olyan izgalom uralkodik most az Egyesült Államok városaiban, mint aminő Páris lakosságát fogta el, amikor a két pilótának Nungessernek és Collinak sorsáról várta kétségek és remények között a híradásokat iengyefiorsiág közeledik a klsántánthoz ? _ A legközelebbi konferenciát januárban tartják Bukarestben — Páris, december 19. A párisi sajtó élénken foglalkozik a kisantant konferenciájával, amely január végén Bukarestben fog ülésezni. Politikai körökben azt tartják, hogy a konferenciának nagy jelentősége lesz nemcsak Romániának a Bratianu halála következtében megváltozott politikai magatartása miatt, hanem elsősorban azért, mert azt várják, hogy Lengyelország erős kötelékekkel fog csatlakozni a kisantanthoz. Lengyelországot ez alkalommal megfigyelő képviseli a konferencián és a nem hivatalos részvétel után rögtön számítani lehet Lengyelországnak a kisantanthoz való csatlakozásával. A tárgyalások főpontja a Magyarországhoz való viszony és a Rothermere lord-féle sajtókampány, azonkívül a gazdasági dunai föderáció megteremtése, Amelyben Franciaország és Németország támogatására számítanak, SS\ - .. _ Íeu daI ^t****0 aP oH haj a (ehet ma már mindenkinek, aki helyesen gondozza azt. A haj az arcnak természetes kerete, mely csak akkor szép, ha dús, hullámos, lágy és ha selymes fénye van. Elida sampontól csodásán lágy, dús, hullámos és rendkívül kellemes illatú lesz a haja. A bő hab alaposan tisztítja a fejbőrt, megakadályozza a korpa® képződést és a hajhullást. Semmiféle ártalmas anyagot nem tartalmaz. Egy csomag elég két mosáshoz. ELIDA SHAMPOO
