Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-20 / 289. (1623.) szám

1927 december 20, kedd, ? <PIÖCCOT-yV\A<StoR-HTRTiAJ> 3 szántén megalakították népszövetségi ligájukat, amellyel nemsokára megalakulása után fölvettük az érintkezés fonalát és meg vagyunk győződve róla, ihogy a két testvéregyesület nemcsak a külföldi íó- romokon fog egyöntetűen föllépni, de meg fogja találni a módiját annak is, hogy közös kisebbségi sorsunk enyhítése érdekében más téren is együttes sen dolgozzunk. A jugoszláviai magyarság népszö­vetségi ligájának megalakulása, minit halljuk, ugyancsak küszöbön áll és szivböl kívánjuk, hogy ez mielőbb bekövetkezzék­Beszámolóm teljessége kedvéért legyen szabad megemlítenem még ama törekvésünket, hogy a csehszlovákiai magyar főiskolai ifjúság akár egy diáknépezövetségi liga formájában, akár pedig más alakban megteremtse azt a külügyi szervét, amely­nek révén kijuthat a 'külföldi fórumokra. Erre fő­ként azért van szükség, hogy a diákok nemzetközi bizottságának (Commission internation-ale des étu- diiants) alkalma nyíljék a mi ifjúságunk kulturális és szociális panaszait megismerni Nekünk lehető­leg mindenütt ott kell lennünk, ahol helyzetünket a külfölddel megismertethetjük és ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy belekapcsolód­junk a nemzetközi élet vérkeringésébe. Mindazok az akciók, amelyeket az imént rövi­den vázolni igyekeztem, máris arra az értékes eredményre vezettek, hogy a külföld figyelme — 'hamarabb, mint reméltük — a csehszlovákiai ma­gyarság felé fordult és annak helyzetével, túlzás nélkül mondhatjuk, egész Európa foglalkozik. Hála és elismerés illeti ezért Szüllő Gézát. Ha öt eszten­dő munkájának gyümölcsei érni kezdenek, úgy ez az ő működ és ének, fáradhatatlan agilitásának ered­ménye. He végzetes hibát követnénk el, ha megelé­gednénk az első biztató kilátásokkal és abbahagy­nék a további munkát. Ellenkezőleg: megkétszere- 1 zett erővel kell tovább folytatnunk! Számítunk en­nél a magyar közélet minden tényezőjének és a magyar társadalom minden tagjának támogatására. Benes külügyminiszter az egyik legutóbbi nyilat­kozatában kiemelte, hogy a magyar társadalom ki­tűnő külföldi összeköttetésekkel és elsőrangú tár­sadalmi rutinnal rendelkezik. Ezt az előnyt ki kell használnunk nemzeti kisebbségünk érdekében és minden cseliszlovákiai magyarnak, akinek külföldi barátai vannak, kötelessége, hogy összeköttetéseit közös ügyünk javára kamatoztassa. A Liga folyóiratot ad ki A közgyűlés a beszámoló jelentést egy­hangúlag tud :om ásni vette és köszönetét mondott ügyvezető alelnökiének működéséért. Végűi Dorteák Lajos dr., a liga pénztá­rosa tett jelentést a liga pénzügyeiről, ame­lyet a 'közgyűlés ugyancsak egyhangú köszö­nettel vett tudomásul. A közgyűlés lezajlása után a liga Igaz­gató-választmánya tartott ülést, amelyen Grosschmid Géza dir. szenátornak és a liga aílelnőkének indítványára elhatározták, hogy negyedévenkint folyóiratot fognak ki­adni a liga és a kisebbségi mozgalom eseményeiről, amelyet a tagoknak ellenszolgáltatás nélkül fognak megküldeni. Az igazgató-választmány Flachbarth Ernő dr. előterjesztése alapján foglakozott végül az 1928. évben Prágában tartandó világgazdasági konferenciával is és megállapodott azokban az elvekben, ame­lyeket a rendezéssel szemben érvényesíteni kíván. ki olasz-francia Síéke francia feltételei A párisi sajtó válasza az olasz követelésekre — A franciák nem akarnak latin blokkot — Paris, december 19. A Petit Parisienne mai számában egy nyilván inspirált cikkben meg akarja szüntetni azt a rossz benyomást, amelyet a Giornale általiéban felsorolt nyolc olasz pont keltett Franciaországban. A lap a Giornale dltaliával szemben, amely lapot tudvalevőleg a duce fivére szerkeszti, Musso­lininak beszédét játsza ki. A lap ugyan elis­meri, hogy az éles sajtóellenőrzés mellett a Giornale dltalia köva‘el.'sei nem kerülhet­tek volna napvilágra a *áttista kormány Ind­ít és beleegyezési nélkül, azonban ezeket mégsem lehet h vatilos jellegűnek mnm ’ten'. Csak magától értetődő volna, véli a Petit Pa­risienne, hogy a Briand és Mussolini szemé­lyes találkozásának diplomáciai előkészítése alatt mindent elkerüljenek, ami a súrlódási felületeket növelhetné és polémiát idézhetne elő. Ezzel az elvvel a Giornale közleménye flagráns ellentétben áll és ezért nem lehet feltételezni, hogy közvetlenül Mussolinitól származnék. Több pontban pedig meg is haladja a francia—olasz tárgyalás anyagának kereteit. Egyes pontok, amelyek tudniillik az olasz főhatóságnak az Adrián, nem pedig a Balkánon való elismerésére vonatkoznak, továbbá a tengeri nemzetközi kormány­zatban való részvétel kérdése már előre megoldottnak tekinthető. Más kérdésekre azonban, aminők: az expanzió, a mandátu­mok és a gyarmati követelések ügye, nem­zetközi megoldást kell találni. Az Oeuvre különösen azt a követelést emeli ki, amely különleges bánásmódot igényel a Francia- országban élő olaszok számára. Mit akar ezzel tulajdonképpen mondani a Giornale d‘Italia? — kérdi a lap. Talán azt akarja követelni, hogy az olaszokból Francia- országban zárt gyarmatokat létesitsünk, hogy képviselőket és szenátorokat küldjenek a par­lamentbe és hogy esetleg olasz prefektusok igazgassák ügyeiket? Mi a fáséista Itáliával épp úgy békében akarunk élni, mint a kommunista Orosz­országgal- Ezt azonban csak két feltétel alatt tehetjük. Az egyik az, hogy Itália a jövőben nem törődik a mi belpolitikai ügyeinkkel, a másik pedig az, hogy a megegyezés alapjául nem kívánják meg egy latin blokknak az alapítását. Mi nem akarunk szerződési szövetséget ez ellen vagy az ellen és mi nem akarjuk az egyensúly régi politikájához való visszatérést, aminek előbb-utóbb úgyis háborúra kellene vezetnie. Hat filOhalolt várja icifsiliiisiffiü sorsának eldOlfát esy elsttlysdt amerikai tengeralattjárón Az „S. 4“ Összeütközőt! e$9 torpnMromboSőval s pillanatok alatt a iuillámsirba merült—Kétségbeesett mentési kísérletek New-York, december 19. A viharzó ten­geren, az amerikai partok közelében meg­döbbentő tengeri katasztrófa játszódott ie. Ami a tragédiát a szokottnál is rendkívülib- bó teszi, az a körülmény, hogy szinte 1 ugyanazon a helyen, ugyanazon körülmé­nyek között ment végbe, mint ahol és ahogyan két évvel ezelőtt a most szeren­csétlenül járt tengeralattjárónaszádnak testvérhajója pusztult el véglegesen. Két évvel ezelőtt történt, hogy az amerikai haditengerészetnek „S. 51.“ jelzésű tenger­alattjárója az amerikai partok közelében, a Massaohusets állam keleti kiszögelésének, a Cape Codnak magasságában összeütközött a Róma nevű olasz gőzössel, az összeütközés következtében léket kapott és hatvan főnyi legénységével pillanatok alatt elsülyedt. Ez a katasztrófa most testvérhajójával, az ,.S. 4.“-el ismétlődött meg. Szombaton délután érkeztek Amerika városaiba a riasztó szikratávíró jelentések a tengeralatti naszád katasztrófájáról, amelyek első pil­lanatban dermesztő rémületet támasztottak, hogy azután a tengerészeti körök rögtön a mentés munkálataira gondoljanak. A szerencsétlenség a hivatalos jelentés szerint a következőképpen játszódott le: Az amerikai haditengerészetnek „Paul- ding“ nevű torpedóromboló hajója tizen­nyolc csomós sebességgel haladt a nyílt tengeren, amikor minden figyelmeztető jel nélkül hirtelen egy U-naszád bukkant fel az orra előtt. Olyan váratlanul történt a naszádnak a tenger felszínére való emel­kedése, hogy a hajó már nem térhetett ki eredeti útirányából és teljes erővel ráron­tott a tengeralattjáróra, Az események a pillanat gyorsaságával ját­szódtak le és igy a szemtanuk sem tudták megmondani, milyen sérülést szenvedett a szerencsétlen sorsra került tengeralattjáró, vájjon csak léket kapott-e, avagy a torpe- doromboló egész fedélzetét felhasitotta-e? Akik szemtanúi voltak a borzalmas látvány­nak, csak arra emlékeznek, hogy mindez másodpercek müve volt és a halálra sebzett U-naszád olyan gyorsa­sággal, mint a tehetetlen kő, alámerült a habokban és csak néhány percig maradt elmerülése he­lyén tátongó örvény. A torpedóromboló is erősen megsérült, orrának a hajó haladásá­nak irányába eső részén és a hajó orrán foglalatoskodó legénység sorából is az össze­ütközés következtében kelten súlyosan meg­sebesültek. A mentési munkálatok vasárnap a hajnali órákban vették kezdetüket. A szerencsétlen­ség helyén a tenger mélysége mindössze har­mincöt méternyi. A szakértők véleménye szerint a harmincötméteres hullámsirba temetett embereknek a sorsa a legkótségbeejtőbb, mert élettartalmuk negyven órára van szabva. Ha ezalatt az idő alatt nem sike­rül a hajóroncsot felemelni, vagy nem si­kerül a bezárt torpedóba levegőt szivaty- tyuzni, akkor hétfő délután két órára megszűnt az élet a hajóroncsban és ősz- szeg utasai fulladás következtében nyo­morultul ott vesznek a tenger mélyén. A vizsgálat megállapította, hogy a szeren­csétlenül járt hajón 52 ember volt és a hajón tartózkodott a parancsnok, azonkí­vül a parancsnok felesége és az asszony komornája is. A szerencsétlenség színhelyére azonnal három amerikai hadihajó szaladt ki. A ten­ger rendkívül viharos volta miatt a hajókat acélsodronyokkal kapcsolták egybe, hogy biz­tos alapul szolgáljanak a hajóroncs felkuta­tására alábocsátott búvároknak. Az első búvár már a vasárnapról hétfőre virradó éjjelen megtalálta a hajóroncsot, gyakran és hosszasabban kopogott a fala­zatán, de semmiféle választ nem kapott. Azután megállapította, hogy a tengeralattjá­róból kenőolaj és benzin folyik ki, amiből! arra lehet következtetni, hogy nem igen vannak életben az alámerültek. A vasárnap reggel alászállott búvárok azonban mégis kaptak némi életjelt a hajó- roncsból. i Hosszas kopogtatási kísérletek után vég­re vasárnap délután Morse-jelek utján megtudták azt, hogy az ötvenkét ember közül mindössze hatan vannak még élet­ben a külvilágtól elzárva, rettentő halál­félelmektől gyötörve, a hajóroncs belsejé­ben. A szerencsétlenek arról panaszkod­tak a kopogtató jelek utján, hogy nagyon rossz levegőjük van, azonban a hajó bel­sejében gázok még nem képződtek. A bú­várok a hir vétele után nyomban értesí­tették a három felettük horgonyzó hadi­hajót és azután levegőtankok utján friss levegőt szivattyúztak be a hajóroncsba. Később már nem kaptak él etjeit, annak el­lenére, hogy a légszivattyuzó gépek a legna­gyobb nyomással dolgoznak. A búvárok el­beszélése szerint az „S. 4.“ tengeralattjáró a torony alatt lé­kelődött meg és ez a lék sokkál nagyobb, mint a két év előtt elsülyedt „S. 5.“ sérülése volt. Egész Amerika lázas izgalommal várja a tengerről érkező jelentéseket, amelyekről a lapok szinte tizpercenkint adnak ki külön közleményeket. Olyan izgalom uralkodik most az Egyesült Államok városaiban, mint aminő Páris lakosságát fogta el, amikor a két piló­tának Nungessernek és Collinak sorsáról várta kétségek és remények között a híradá­sokat iengyefiorsiág közeledik a klsántánthoz ? _ A legközelebbi konferenciát januárban tartják Bukarestben — Páris, december 19. A párisi sajtó élénken foglalkozik a kisantant konferenciájával, amely január végén Bukarestben fog ülésezni. Politikai körökben azt tartják, hogy a konfe­renciának nagy jelentősége lesz nemcsak Romániának a Bratianu halála következtében megváltozott politikai magatartása miatt, hanem elsősorban azért, mert azt várják, hogy Lengyelország erős kötelékekkel fog csatlakozni a kisantanthoz. Lengyelországot ez alka­lommal megfigyelő képviseli a konferencián és a nem hivatalos részvétel után rögtön szá­mítani lehet Lengyelországnak a kisantanthoz való csatlakozásával. A tárgyalások főpontja a Magyarországhoz való viszony és a Rothermere lord-féle sajtókampány, azonkívül a gaz­dasági dunai föderáció megteremtése, Amelyben Franciaország és Németország támogatá­sára számítanak, SS\ - ­.. _ Íeu daI ^t****0 aP oH haj a (ehet ma már mindenkinek, aki helyesen gondozza azt. A haj az arcnak természetes kerete, mely csak akkor szép, ha dús, hullámos, lágy és ha selymes fénye van. Elida sampontól csodásán lágy, dús, hullámos és rendkívül kellemes illatú lesz a haja. A bő hab alaposan tisztítja a fejbőrt, megakadályozza a korpa® képződést és a hajhullást. Semmiféle ártalmas anyagot nem tartalmaz. Egy csomag elég két mosáshoz. ELIDA SHAMPOO

Next

/
Thumbnails
Contents