Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)
1927-12-18 / 288. (1622.) szám
1927 december 18, vasárnap. 'ERSGM-^VVAfiifARHIM^E tJIL, . . . ------------ ------------ -- .... ... " , -----------------A „halottak városában**, Kantonban százszámra hevernek a kl- uiizetf kommunisták hullái Ebben az e$y varasban kétezernél ifibb kommunistái végeztek ki slaiá'iáüsan - Cslcserinelsfi demarsa megérkezett Shanshaiba Hongkong, december 17. A kantoni három napos kommunista puccs megtorlása teljes erővel folyik és a távol Keleten ismét olyan kritikus helyzetet teremtett, amelyből nemzetközi komplikációk á'lűJhatuak elő. Kantonban idáig több mint kétezer kommunistát végeztek ki. Az elpusztított utcák most rettenetes képet nyújtanak, mert teljesen beborítja őket a kivégzett kommunisták hulláinak tömege. A kantoni hatóságok hivatalbalépésiik után szörnyű vérbosszút állottak a szovjet szolgálatában álló oroszokon is. Húsz orosz állampolgárt végeztek ki statáriá- lis utón. Kormánykatonák törtek be a szovjetkonzulátusra, de a konzul még idejében elmenekülhetett. A konzulátus tisztviselői heves ellenállást tanúsítottak. Két nő tisztviselőt a helyszínen agyonlőttek, a többieket láncraverték s Később a fogházban kivégezték. Azonban nemcsak a kommunistákkal szemben ilyen erős a megtorló szigor, hanem a modern gondolatoknak és módszereknek követőit is üldözik, mert őket teszik felelőssé a baloldali radikálisok állam- puccsáért így a dühöngő tömeg több bubifrizurás nőt, akik szaki toltak a kínai co<pf többez-er éves tradíciójával, az utcán megtámadott és m-eg- lineselt. Az egyetlen megjelölés, amelly most a kantoni állapotokat hűen fejezi ki, „a halottak városa**. A Kantonból érkező fényképeken látni lehet, amint a kommunisták hulláival meg terhelt autók a temetőbe hajtanak. A járdáit mentén hosszú sorban függnek a felakasztott hulllá'k, bizonyságául annak, hogy milyen rettentő bosszút állottak a kommunistákon. Szemtanuk elmondják, hagy a felkelőket oroszok vezették a harcokba és a kantoni orosz konzulátus tevékeny részt vett a szervezésben. A szovjetalkonzult már kivégezték. Bár Kantonban teljes erővel üldözik az oroszokat, a mozgalomnak nincs idegenellenes jellege. Az an ti kommunista és oroszellenes | mozgalmak irányi tója Csankajszek. A becsvágyó generális azt hiszi, hogy a szovjetoroszok kiűzésével Anglia és Amerika részéről aktív támogatást kaip és bevezetheti a tengeri vámokat. A kom műn istákhoz közelálló hírhedt Tangsencsi tábornok még idejében elmenekült Hankauból és a Kínai Bankból az egész ezüstkészletet, amelynek értéke mintegy 700 ezer dollárt tesz ki, magával vitte. Elvitte asszonyait is és vele együtt tűnt el a pénzügyi népbiztos, aki szintén hatalmas összegeket tulajdonított el. A szökevények egy exterritoriális japán gőzösre szállottak és igy menekültek Japánba. Moszkva, december 17. Csicseirm a ahan.ghaíi orosz főkonzul utján megküldte a szovjet kormány jegyzékét a nankingi kormány külügyi biztosa számára. A jegyzék a többi közt a következőket mondja: „A szovjetkormány sohasem ismerte el az úgynevezett nankingi nemzeti kormányt, amelynek nevében a shanghaii szovjetkon- zulnak a deoember 15-iki jegyzéket átnyújtották. A nankingi nemzeti kormány előtt nem lehet ismeretlen, hogy a szovjetuniónak kinai földlön lévő összes konzulátusai az 1924. évi pekingi szerződés alapján működnek és a Shanghaiba éppen úgy, mint a többi területekre kiküldött konzulokat a pekingi kormány hozzájárulásával neveztük ki. [Éppen ezért a _ szovjetkormány a leghatáro zottabban visszautasít ja a szeptember 15-ikii jegyzék indokolatlan nyilatkozatát, amely szerint a szovjetkonzulátusok és a szovjetunió állami kereskedelmi testületed a vörös propaganda céljára és a kommunisták aziiluA népszüvetség gazdasági bizottságának uj tisztikara Genf, december 17. A népszövetség gazdasági bizottsága elnökké a francia Serruyst, alelnökké a német Trendelenburgot választotta. mára szolgálnak. Különösen a kantom konzulátusunk ellen emelt vádat kell a leghatározottabban visszautasítanunk. Nem uj dolog, hogy a kinai munkások és parasztok forradalmi mozgalmát a hivatalos szovjetintézmények működésének eredményeképpen fogják fel. A világ összes országainak imperialistái már évek óta úgy tüntetik fel a kínai népnek forradalmi mozgalmát, mint ,^külső erők** intrikáinak eredményét. Az a tény, hogy a nankingi nemzeti kormány most a forradalmi kinai munkásokkal és parasztokkal szemben eljár, a legvilágosabban mutatja, hogy kinek az akaratából cselekszik. A szovjetkormány meg van győződve arról, hogy a shanghaii kinai hatóságok által képviselt álláspont elsősorban a kinai népnek és Kina nemzeti érdekeinek ártalmas és hogy azok fogják megérezni elsősorban ennek kedvezőtlen következményeit, akik ilyen könnyelműséggel kezdeményezik h szovjetunió ellen folytatandó politikát.“ Hongkong, deoember 17. Tegnap a késő esti órákban a baloldali radikálisok ismét puccsot készítettek elő a város nyugati részében. Miután azonban a kormánycsapatok állandó készenlétben vannak, a vakmerő kísérletet még csirájában sikerült elfojtani. A puccs szervezőit elfogták. Statáriális ítélet vár reájuk. Látogatás a sashalmi delejes asszonynál, aki simogatással gyógyít ,gyógyithatatlan‘ betegeket — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Budapest, december közepén. Wunderliohné megint megjelent a törvényszék tanácsa előtt, mert újból bűnvádi eljárást indítottak ellene. Megint valóságos szenzációja volt Pestnek ez a tárgyalás. Or ~- sok, újságírók, pszichológusok tömegese ti lepték el a tárgyalási terem padsorait s a lápok ismét hasábos tudósításokban ismertették a tárgyalás lefolyását, melynek vége az lett, hogy Wunderlichnét újból felmentenék. Meg kell ismernem ezt a nagystílű ludós asszonyt, akiben olyan versenytársat látnak az orvosok, hogy alig van hónap, hogy ne akadna egy-két feljelentés Wunderlichné ellen, aminek következtében kuruzslás miatt bíróság elé állítják az utolsó évtizedek leghíresebb kuruzslóját, a sashalmi delejes asz- szonyt. — Wunderlichné Őnagysdga két óráig „masszíroz“ — mondotta a telefonon keresztül Weiss Henrik dr., egy nyilván élelmes pesti orvos, aki mint „masszirozónőt** magához vette Wunderlichnét, hogy az ő felügyelete alatt masszírozzon, holott a tény az, hogy ő csak statisztál a hihetetlenül népszerű delejes asszony munkájához. Az orvos — Wunderlithnéról Déli 12 órakor állítottam be az ódon és piszkos Sziv-utcai házba s Weiss dr. egy kis sötét és levegőtlen előszobában ültetett le, mert a nagyságos asszony most rendel. A rendelés ideje alatt a doktor urnák több ideje volt s hasznos előadást tartott nekem a de- lejezés lényegéről. Egész sorozat könyvvel igazolta, hogy nagy tudósok rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kezelési módszernek s régi, 15 éves folyóiratokkal igazolta, hogy ő nem konjunktúrából foglalkozik ezekkel a dolgokkal, hanem ő hive volt a magneto-therápiának abban az időben is, mikor még Wunderlichné nem is ismerte fel magában ezeket a képességeket. — Mert az, ami ebben az asszonyban van, — mondotta az orvos nagyon komoly s nagyon meggyőződéses hangon — egy egészen rendkívüli isteni adomány. Mint ahogy nagy költők, nagy muzsikusok, nagy képzőművészek vannak — fejtette ki patétiíkusan — akik mind egy kivételes isteni adomány birtokosai, éppúgy titokzatos természeti erő az is, amit delejességnek lehet mondani s ami Wunderlichnénak olyan mértékben van meg, mint keveseknek. — Én nem vagyok elfogult, — folytatta az orvos — amikor természetfelettinek jelzem ezt a képességet. Mert tisztában vagyok azzal is, mint orvos, hogy mik a határai a delejesség hatásának. Csodákat nem lehet várni, szervi bajokon nem lehet segíteni. Viszont vannak területek, melyeken egészen rendkívüli eredményeket képes felmutatni. Krónikus ideg- és izületi bántál máknál például, vagy szem- és fülidegek gyengülésénél. Beszélgetés Wunderlichné férjével Wunderlichné még mindig rendel, rá még várni kell, az orvos is el van foglalva, egy jóravaló, iparoskülsejü, nyugodtbeszédü férfiember vette át szórakoztatásomat. Wunderliohné férje. Egyszerű és jóravaló sashalmi szabómester, aki felhagyott már a mesterséggel s úgy körülbelül titkára lett a saját feleségének. ő osztja ki a számokat a jelentkező paciensek között, mert csak a jelentkezés sorrendjében lehet bejutni a delejes asszony rendelőjébe. Wünderlich uram) megfontoltan, de készségesen beszél az újságírónak feleségéről. Látszik, hogy nem először fordul ez elő vele. Meséli, hogy sokat éltek a mai Szloven- szkó területén. Az elmúlt évben Bártfan voltak, de az orvosok onnan is kiszekir ízták öttel. Amikor még Pöstyénben laktak 13 éven keresztül, altkor még nem foglalkozott a felesége deiejezéssel. Hogyan lett a szabó feleségéből — híres delejes asszony? — Hát hogyan kezdte el — kérdeztem — hogyan jött rá erre a képességére? — Már nagyon fiatal korában valami különös hajlama volt a feleségemnek arra, hogy gyógyítson. Nem tudta mi az oka, de ez a készsége mindinkább valóságos szenvedélyévé lett. Szükséglet volt a számára, mert minden kezelés után megkönnyebbült volt, legalább is annak érezte magát. Nem tudta még, hogy mi az, ami erre hajtja őt, hiszen azt sem tudta miért van az, pedig nagyon gyakran érezte, hogy amikor valami rézdarabot vett a kezébe, csak megfogta a rézkilincset, fájdalom futott a testén keresztül. — Ott Sashalmon évekkel ezelőtt is nagyon szerették őt, nagyon bíztak benne s valahányszor súlyos beteg volt a faluban valamelyik házban, kérlelték őt, próbáljon segíteni. Sok embert kötelezett hálára. S igy történhetett, hogy egyszer Gyömrőre hivták. A kis Karsai Esztihez, aki négy esztendeig feküdt, szegény 9 esztendős, nyomorék teremtés, betegen s nyolc hónapja teljesen mozdulatlanul. Orvosok, tanárok mindent elkövettek a gyógyítására. Nem sikerült s nem is biztatták a szülőket, mert azt a diagnózist közölték velük, hogy a leánykának agytuberkulózisa volt. A legnagyobb siker — Az asszonyt hivták legvégül s ő elment. Felebaráti kötelesség. Valahogy már akkor is nagy port vert fel az, hogy a feleségemet hivták, mert az első kezelésnél, valami 50 ember volt jelen, kiváncsiak. Feleségem megengedte: hadd lássák. S az első simítás után megmozdult a nyolc hónap óta merev gyermek — mesélte a szabómester. Két kezelés után már állt a kocsijában. Négy kezelés után már ülve dolgozgatott, kézimunkázott. Hat kezelés után már járt .. . S négy héttel később egészségesnek, erősnek érezte magát a gyömrői Karsai Esztike. Megindult a népvándorlás Ekkor kezdődött a bolondulás. Százával zarándokoltak az emberek, betegek, rokkantak Sashalomra. Voltak nagyszerű eredmények. Az újságok is kezdtek nagyon foglalkozni velünk. Már Pestről is kezdtek tódulni az emberek. A hatóság is beleavatkozott, de nem lehetett semmit sem tenni, meri ingyen dolgozott az asszony. S aztán — éppen a feleségem kívánságára — jött a hivatalos orvosi vizsgálat. Nagy hókuszpókuszokkal. Betegekkel, egészségesekkel, ravaszságokkal. Érdekes orvosi ellenőrző kísérletek — Az egyik kisérlet például az volt, hogy egy magukkal hozott betegnek bekötötték a szemét. Akkor a feleségem, az utasítás szerint azt mondotta: „Én most magát meg fogom dele jezni — s ekkor neki vissza kellett lépnie s egy pesti orvos kezdte a simításokat végezni. — Szünik-e a fájdalma? — kérdezték a beteget. — Nem — hangzott a válasz. — Hát akkor én fogom magát delejezni — mondotta az orvos s ekkor ő intett a feleségemnek, hogy most ő vegye át észrevétlenül | a beteg delejezését. | ~ Az asszony háromszor végigtimitotta a beteget s amikor újra megkérdezték őt, hogy szünik-e a fájdalma, boldogan jelentene, hogy szűnik. — Minél több sikert mutatott fel a í< le- ségem, annál hevesebben küzdöttek az jr- vosok ellene. Konkurenciának tartották. Hát bizony konkui reneia is ez. - g; adottam bosszankodva, — mert folytonosan uj betegek érkeztek s én már Wuaderiichné\ al szerettem volna bőszéin;. Kö/vctlenü' akartam látni jzt az érdekes asszonyt akinek i,i ujja érintésében ezer s ezer ember hisz — Tessék ia án végig nézni a kezelése* két — mondotta Weiss dr. ur s már vezetőit is a még mindig telt várószobán keresztül a rendelőbe. Wunderlichné rendelőjében Fehér köpenyben fogadott a nagyságos asz- szony. A köpeny ujja magasan fel volt gyűrve. Kövér rövid karjai minők Wunderlichnénak. Amint telt, húsos ujjait feiémnyujtotta, kezét egy pilláimig a kezemben lactoPam s figyeltem: nem érzem-e valami delnjesség sugárzását? Nagyon szive. aieu. kövétes néni, mosolygó, okos szemekkel, olyan jó, anyás kifejezéssel bennük. Wunderlielmének nincsenek gyermekei, de anyás szerettei fordul minden egyes betegéhez, amikor kezelésbe veszi. Két procedúrát néztem végig. Rövid volt s hallatlanul egyszerű. Wunderlichné nem ismer pózokat. Nem fontoskodott, nem akart többet mutatni, mint amennyire tényleg bízik ugylátszik saját magában. Nyugodtan s mosolyogva beszélgetett velem, miközben egy lábfájásra panaszkodó vidéki ispánfélének asszonyos természetességgel letolta a nadrágját s ötször-hatszor végigsimitotta a combját. Amikor ez nem használt, masszírozni kezdte s azután újra delejezni. Addig, amikorra az ember csodálkozó hangon azt mondta, hogy már nem fáj... Megvallom, én is csodálkoztam, de Wunderlichné nem csodálkozott. Hívta a következő beteget s azt vette kezelés alá. Egy rosszul halló pesti kofaasszony vallotta be öt percnyi delejezés után, hogy mintha jobban hallana... Miikor ezzel is elkészült, Wunderliohné felém fordult s miközben még magasabbra tűrte fel köpenye ujját a karján, kedvesen megkérdezte: — Hát szerkesztő urnák nem fáj-e valamije? ... ... Mégis ügyes asszony ez a Wunder- l'ichné!... Abban a pillanatban egy bajom sem jutott az eszembe ... Sándor Dezső. i francia nacionalisták durván tnzuifá’ták Híntíerbursot Berlin, december 17. A párisi narionalis’ák gyűlöletes választási plakátot adtak, amely Hinden- burgot karrikirozza. Ilindenburgot a plakát a háború istenének nevezi. A nacionalista plakát azzal rémiti a francia népet, hogyha a francia vá- lasz'ásokon a baloldal győz, háborúra kerül a sor, mert a Rajna-vidéket kiürítik és Ausztria csatlakozását végrehajtják. A Tágliche Rundschau szerint a német kormány a francia külügyi hivatalnál tiltakozni fog az ízléstelen plakát miatt Az anglikán efytiáz krízise London, december 17. Az imakönyv reformjavaslatának leszavazása után a canérbury-i érsek proklamációt bocsá'ott ki, amelyben az angl kán egyház híveitNfigyelmezteti a helyzet komolyságára. Az érsek hétfőre összehívta a püspökök gyülekezetét, amelynek a kövclkező kérdésekről kell döntenie : 1. Az uj imakönyvet a parlament beleegyezése nélkül lép'essék-e érvénybe? 2. Az egyházi zsinat töröljön-e ki minden olyan határozatot az Úrvacsorára vonatkozólag, amely a római egyház hagyománya ra emlékeztet és a ja- vasla'ot ebben a formájában terjessze a parlament elé? 3. Tekintsenek-e el egyáltalán a reformtól? Ha a püspökök gyülekezete az első megoldást választaná, akkor a parlament azonnal az egyház és az állam szétválasztásával válaszolna. Azonban a jelen helyzet is taríha'atlan, amennyiben a Rómához hajló lelkészek saját belá'ásuk és lelkiismeretük szerint cselekszenek, viszont az evangélikus lelkészek a régi imakönyvhöz tartják magukat. Egyházi közvélemény többsége a korlátozót' revb zió mellett foglal állást, amely nem tesg engedményeket Rómának.
