Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-18 / 288. (1622.) szám

1927 december 18, msirnhp. Énért sub pondere ereseit palma. És elvégre ez a magyar nemzetnek a sorsa ezer év óta. Tö­rök, tatár, a bécsi centralizmus állomásokat csináltak nekünk ezeréves keresztutunkon. Évszázadokon át véreztünk az egységes mon­archia eszméjéért, hol érte, hol ellene. Ne felejtsék el, hogy a Fehérhegyen ma­gyar vér is folyt, ne feledkezzenek meg a nemes Rákóczy fejedelemről, aki az önök legnagyobb fiának, Amos Comeniusnak a legnagyobb készséggel nyújtott menedé­ket, igazi magyar vendégszeretettel látta el, ahol megírhatta híres müvét, az Or- bis pictust. Ha Goethe mondása igaz és igaz marad, hogy a világ és az emberiség történetének egyedül igazi problémája a hit és a hitetlenség küz delme, úgy mi magyarok ssiklaszilárdan hisszük, hogy » nemzetünket a legsúlyosabb sorscsapás se j képes és nem fogja megsemmisíteni. Mi szlovenszkói magyarok a külföldnek min­den megnyilatkozását örömmel üdvözöljük, ami pszichológiailag egészen természetes. Azonban tisztelt Szenátus, mint nemzetem történelmének alapos ismerője, ünnepélyesen kijelentem, hogy a barátságos megnyilatkozá­sok nem téveszthetnek meg minket s mi azok­ra nem is építünk, csakis a magyar faj szívós­ságára és kipróbált ellentállóképességére. Klofács ur és társai minden jogot elvesz­tettek tehát arra, hogy engem s általában a' magyarokat irredentistáknak nevezzenek s ezeknek az uraknak csak azt mondhatom, am’t az Isteni Megváltó mondott népének: Perditio exte Israel, perditio exte Bohemia ... i AUpitvü 183a, T«Iefo» 33. a: S > W disrmfi 1 uvesr, porcellátt <'4r*‘ sagykereskedése. & i i KOSICE, Fö-utca 19. Nagy választék. Jutányos árak. törköly s „Az igazságügy miiiisilesTel szemben m legmélységesebb bizalmatlansággal ö nüigyar némsafl párt onidsOi «iRök« sssnatusi öasaAtfASsera uakavate * Ales fcrlSika tárgyává titte a mss?ar i»«**<&gtsa<8asás meliöiését és M®yr»Kart3ns tsazságügyi politibáját Prága, december 17. Technikai okból ma folytatjuk Törköly József dr.-nak, a ma­gyar nemzeti párt szenátora és országos el­nöke beszédéinek közlését. A szenátor a kor­mány politikájának általános kritikája után a 'következőket mondta: Azért mondom el, mélyen tisztelt Sze­nátus, ezeket, hogy kétségtelenül igazoljam, hogy a köztársaságiban élő magyarság a mai sorsával nem lehet megelégedve 'és amikor tény az is, hogy a jövő hálált is jelenthet számára, csak természetes, hogy mindem tör­vényes eszközt és minden békés utat igénybe akar és fog tvenni arra, hogy megmentse nem­zeti életét, nemzeti és emberi boldog jövőjét! Eb nem állam ellenes tendencia, de egy természetes élni akarás követelménye. És így fogva fel az adott helyzet kópét és az abból szükségszerűen folyó köteles teendőket, úgy hiszem, hogy nyugodtan állíthatom, hogy az & célkitűzés helyes és a köztársaság érdekében álló, a melyet a magyar n«m- »eti párt nyíltan hangoztat mindig, hogy miden* el fog követni a törvényesség és a béke utján, hogy törvényos eszközökkel reá birja a csehszlovák hivatalos akaratot arra, hogy a békeszerződésnek békés utón való revízióját kezdeményezze. Ez az álláspont teljesen legális és a köz­társaság érdekében valói Végtére a köztár­saság nagy barátai, a franciák, egy Jouvenel, egy Seydoux is azt mondják, hogy természe­tesem tehetőnek tartják, hogy Magyarország és a csehszlovák köztársaság egymás között a zöld asztalnál a béke érdekéiben megegyez­zenek és ezt a megegyezést a Népszövetség és az összes államok örömmel üdvözöljék. Jouvenol meg is jelöli az utat, amelyen a békés megegyezés létrejöhet és ez a gazdasági béke megteremtése! Á két ország, ha az európai nemzetközi gaz­dasági együttműködés létrejöttét komoly együttes cselekedetekkel előmozdítja és sietteti azt, akkor eljut vagy eljuthat ahhoz az eredményhez, amit Benes külügyminiszter űr úgy jelzett, hogy el fog következni rövide­sen áz az állapot, amikor az országhatárok jelentősége a minimumra redukálódik és az európai gazdasági béke, mint az európai országok, népek és nemzetek általános jólétének és boldog jövőjének biztosítéka megszületik! Ha ezt a köztársaság belátja és a köl­csönös gazdasági boldogulásnak, mint az emberi boldogulás lehetőségének útjára lép és a eél érdekében az országhatárok jelentéktelenséget a nemzeti elv érvé­nyesülése érdekében a mi javunkra akceptálja és ha a köztársaság a bün- nélküli büntetés igazságtalanságának ön­ző fenntartásától eláll, ha mindent elkö­vetnek arra, \hogy egy igazságos, minden európai államra spézve kötelező nemzet­közi nemzeti kisebb^ági törvény alkot- tassék, amelynek garanciáját egy nem- zei/.iüzi Iwróság szolgáltatja, bükkor lehe­tetlen, hogy elmaradjon a ro^t ország közötti igazi béke létrejötte és ^nindkét ország népének a nemzeti és emberi boldogulása. Méltőztassaimak arra gondolni, thiogy amikor a világgazdasági konferencia elnöke, a győző államok egyik államférfia, a 'belga miuiszter- visdL't Theunis azt mondja,, hogy: a háborút követő poétikai változások maradandóbb és súlyosabb következményekkel jártak, mint aminőt a háborús puszii fások jelentettek; amikor Zimmeinnana rotterdami polgiár- niesier a világkonferencián azt mondja: a középeurópai gazdasági romlást ültetőén a bajok forrása a gazdasági egységek szét­szakításában cnejlik s a nagy gazdasági egy­ségek előnyének bizonyítására hivatkozott a volt osztrák magyar monarchiára, amely ideális gazdasági egység volt, mert ezen a területen minden annyira együtt tvolt, hogy a termielés és a fogyasztás a határokon belüli igen jól kiegyenlítődött; amikor a híres Loudheur a gazdasági leszerelés eszméjét propagálta, mely nélkül biztonság, tartós bóké el eem képzelhető s a krízis okát az árucsere megkötöttségében és az „uj gazda­sági viszonyokban látta, mely alatt a béke- szerződések által teremtett abszurditásokat értette, amikor a világgazdasági konferencia áruüigyi bizottsága kimondja azt, hogy eljött az ideje annak, hogy az érvényben tevő vámtarifák túlzásainak véget vessenek s ajánlja az államoknak, hogy azonnal intézr ködjének a vámfalak megszüntetése, Illetve azok fokozatos eltávolítása iránt s kimondja, hogy a kiviteli és behozatali tilalmak meg­szüntetendők, úgy azonban, hogy ezen tilal­mak helyébe magas vámok ne lépjenek, mi­kor ez a határozat elitéi minden nacionalista irányzatú gazdasági politikát „mert az a népek összességére ártalmas, de az illető nemzetre nézve is célját tévesztett”, amikor kimondja a bizottság a hosszú kereskedelmi szerződések szükségességét és a vámtarifák nomenklatúrájának egységesítését: akkor nem lehet kétséges, hogy az IndiJfeTens ob­jektivitás megállapítása szerint is feltétlen szükségesség a gazdasági há­ború beszüntetése, a nemzetközi gaz­dasági együttműködés és ennek folyo­mányát; épen a gazdasági béke meg­teremtése, amely okvetlenül kell, hogy maga után hozza a nemzeti béke meg­születését is mégpedig a földrajzi, az etnográfiai, a történelmi és a gazdasági igazságos határok alapján. „Nincsenek államellenes tendenciáink** Azt mondhatná valaki, hogy mi csak állaimoltencs törekvéseink spanyolfalául állí­tottuk fel az ismertetett célkitűzésűnket. Nos hát én felelősségem tudatában mondom, hogy mi ezen célkitűzést komolyan gondoljuk és ezt tényekkel fogjuk majd be is bizonyítani. Mi el vagyunk határozva arra, hogy min­den törvényes és békés eszközzel, az inicáativa, a propaganda és a reábeszélés minden eszközével arra fogunk töreked­ni, hogy amit a világgazdasági konferen­cia az európai gazdasági béke létrejötte érdekében szükségesnek tartott, illetve ami annak létrejötte érdekében való- - bán szükséges, a szlovenszkói magyarság magáévá tegye, azoknak meg valósítását erejéhez mérten elősegítse és a többi nemzetekkel való közreműködést a cél érdekében megkísérelje. Nekünk nincsenek államellenes tenden­ciáink, mi kalandokra kaphatók nem vagyunk, mi csak a rajtunk esett igazság­talanság korrektúráját akarjuk azzal a meggyőződéssel, hogy az nemcsak a mi sorsunk jobbrafordulását hozza, meg, ha­nem a csehszlovák köztársaság állandó jólétét is biztosítani fogja. Mi a köztársa­sági elnök úrral tartunk, amikor hang­súlyozzuk, hogy Európa uj felosztásának miivé rtem minden részletében tökéletes s azt tartjuk, hogy mi vagyunk oly tisz­tességes, becsületes emberek, mint akik­ről Masaryk elnök ur beszélt, akikkel ezekről a kérdésekről tárgyilagosan le­het beszélni s akik, miután a köztársa­sági elnök ur is mondotta október 28-án, hogy bizonyos korrektúra részleteiről lehet tárgyalni, nem állunk jogtalan alapon akkor, amikor népünk érdekében igyekszünk törvényes utón és békés eszközökkel ennek a korrektúrának illet­ve revíziónak gondolatát ápolni, az arra való állandó készenlétet megterem­teni s annak a legigazságosabb formá­jában és mindenáron békés utón való bekövetkezését siettetni. Mi a teiszögezett célkitiüziéseink érdieké­ben mindent ed fogunk követni, hogy népünk­nek kulturális és gazdasági fejlődését a ma­gunk erejével és a nemzetközi szerződések által és az alkotmány által biztosított, clo eiddig ki nem szolgáltatott jogok és azok értékének igénybevételével, kitartó nemzeti munka alapján oly magasra emeljük, hogy ez eigy oly telki niveaut teremtsen, amely elő­mozdítsa a népek, nemzetek államok meg­értését és az emberiség igazságos békéjét. Mi igazolni tudjuk azt, hogy a háborút sóka nem akartuk azt reánk kényszeritették, azzal soha vissza nem éltünk, 'de megszen­vedtük igaztalanul ennek a háborúnak min­den súlyos következményét úgy, hogy irtózottal utasítunk vissza minden olyan lehetőséget, amely egy uj háborúnak a csiráját hordja magában. Meggyőző­désünk, hogy a békeszerződések minden­áron való önző fenntartása iránti törek­vés háborúra vezethet. Elképzelhető a® is, hogy a béke revíziójának tényleges kísérlete szintén háborúra vezethet. Nos, mi a háború helyébe mindenütt a békés utat óhajtanánk beiktatni, mert tudjuk, hogy ez emberi kötelesség. Mert rémesnek tartánok, ha egy uj habo.ru rettentő szenvedéseit kellé ne újból elviselni s mert tudjuk, hogy a gazdasági és katonai leszerelés osak akkor tehetséges, ha a béke- revizió megtörtént, de tudjuk azt is, hogy ebből a leszerelésből megbecsülhetetlen áldás fakadna a köztársasági népek jóllétére akkor, amikor a nagy katonai készültség fentartására fordított összegekét a kultúra és gazdasági fejlesztés céljaira tehetne hasz­nálni. Ezért a törekvésünkért nem érhet miniket gáncs s nem járhat érte büntetés, mert hiszen az emberiség javát előmozdítani még akkor is, amikor mi is az emberiség közié tartozandóknak tartjuk magunkat, csak nemes cselekedet tehet. tisztelt Szenátus! Mivel a mai kormány­zat az elmondottak tekintetében nincs ve­lünk azonos állásponton, mivel a mi önrendelkezési jogunkat megadni nem akarja és nemzeti életün­ket lehetetlenné teszi, de mivel a múlt év tapasztalatai nem ok adat ólnak ré­szünkről a kormánnyal szemben semmi­féle bizalmat, a költségvetést általános­ságban nem fogadom el. a más?arsái mezőgazdasági sérelmei Ami a költségvetés részleteinek kérdésiét illeti, itt csak két .részletkérdéssel kívánok foglalkozni és pedig a költségvetés mező- gazdasági és igazságszolgáltatási részeivel. A magyar törvényhozónak rendkívül nehéz a költségvetéssel részle'esen foglalkozni, mert az' magyarul nem adják ki. A kölségve'ési anyag túl nagy. azt leford t'atni egy egész vagyont jelent. A mezőgazdasági költségvetésből fontosnak tar om a köve’kozőket: A mezőgazdasági szakoktatás Szlovensskón igen rossz állapotban van s a magyar föld- tnivelők szakoktatásban való részesítése teljesen el va.i hanyagolva. A gazdasági szakismere'ek fe'lesztése Címén ösz- őndijakra fel van véve a költségvetésben 1 mil­lió korona. De a magyarság ebből egy fillért sem lát. A magyar nemzeti párt egy mezőgazdasági szakosz­tály felállításával próbálta az állam kötelességmu­lasztásainak hiányait pótolni, azonban a megfelelő anyagi erő hiányában nem tud megfelelő számú előadót alkalmazni e a magyar gazdaifjuságot szak­könyvekkel nem birja ellátni, nem képes tanul­mányi kirándulásokat rendezni, nincs módjában ö€z'önd:jakkal előmozdi'anl a mezőgazdasági ne­velés sikerét. Itt pedig a st. germaine-i törvény­be cikkezett szerződés és az alko'mány parancsol s a közsegélyezési jog címén a magyarság jogo­sult a követeléseire. „ Legalább évi 30.000 koronát kell a magyar mezőgazdáknak juttatni e címen. A vándor szak'anitási és speciális tanfolyamokra prel minált összegből is H van túrva a magyar­ság. Itt is tudja azonba i a kötelességé! s a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosz'álya vándor­tanfolyamokat tart a saját erejéből s egyesek áldo­zatkészségéből. .4 800.000 koronás költségvetési tételből legalább évi 200.000 koronát igényelhet a magyarság. Szlovenszkőn és ruszinszkőn 19 gazdasági iskola van. Ezek közül csak egy a magyar! Komáromban van egy félig magyar földműves iskola, amely 30 magyar ifjút képes befogadni. Tehát ki van muta'va, hogy a magyarság többségét képező földművelők művelődésének kérdését a kormány szám dékosan elhanyagolta.. rimaszombatban volt egy magyar földművelési is­kola, azt erőszakkal elvették a magyaroktól és helyébe egy csehszlovák földműves iskolát tétiek, amelyben összesen 7 L-Jovák ifjú tanul, s belekerül évente vagy egy negyedmillióba. Az arányszám itt 1:18, holott a magyarság a mai népszámlálási adatok szerint a töb­bi szlovenszkói és ruszinszkói lakossághoz viszonyítva 1:4. A gazdasági iskolák dologi kiadásai 1,600 000 ko­ronát képviselnek; ebből a magyarságra esik kb. 4 Kedvező rész'etfizetéseki M'nctenklnek a Iskását legolcsóbban és legmodernebbül rendezi be Kedvező részletfizetések! P, V a i A abutorgyára, PraHa ¥111., Podiipnétio 997.

Next

/
Thumbnails
Contents