Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-17 / 287. (1621.) szám

192? december 17, Mombet. s A m&gyoa'ság szloTonsikói mezőgazdasági szaJdBlkolái’t elvették, résaüikre uj e®aki*koIá­kat nem állítottak és hagyták, hogy a magyar föld művelő elmarad­jon és ne tudjon, 'lépést tartani más népek tanult lés folyton tanuló mezőgazdám! 1 Gondoskodtak arról, hogy a megfelelő vagyoni romlás is haté­kony tényező legyen a magyar földművelő sorsi- megnehezülés éhen ! A magyar szövetkezeteket hagyták az impé- riiumváltozás folytán előállott nehézségek révén romlásba rohanni. Az árvizek sorscsapásait nem­hogy elhárították volna a magyar földművelők és más magyar foglalkozásúak feje felől, hanem üiagyták, hogy a folyton és folyton megismétlődő árvízkárok szinte koldusbotot nyomjanak a sze­rencsétlenek kezébe! Közterhet azonban adtak bő­ven! iAz aranykorona és a csehszlovák korona közti 'különbséget figyelmen kívül hagyó fiktív érték- emelkedést — noha a mostani pénzügyminiszter ur is megírta, hogy azt valódi értékemelkedésként megadóztatni igazságtalanság — alaposan meg­adóztatták vagyondézsmáival és 6 évre visszamenő jövedelmi adókkal s ezzel elérték, hogy az a föld­művelő, aki a háború konjunktúráinak kihaszná­lása révén már az adósságai!ól jórészt szabadult, most ő is, a földje is roskadozik az adósság súlya alatt, amelyet a hivatalos pénzügyi politika rakott rájuk. A földteihermentesités problémáját pedig a magyarság érdekében megoldani eszébe se jutott soha a hivatalos akaratnak! A meliorációk áldásai­ban — az egyenlő elbánás nagyobb dicsősége ked­véért, szemben a történelmi országokkal — nem részesítették a szlovenszkói mezőgazdaságot. A mezőgazdasági tanács magyar osztályát, a történel­mi országok jól bevált példája dacára (ott cseh és német osztálya van a mezőgazdasági tanácsnak), nem állították fél! A mezőgazdaság kellő fejlesz­tésére alig teltek egy fél lépést is s nem volt gondjuk arra se, hogy ezen a réven, vagy közmun­kák révén apasszák a magyar mezőgazdasági mun­kanélküliek számát. Ellenben a nagy földbirtokok szétparcellázasa folytán azok cselédségét és mezőgazdasági munkásait mimkauélküli éhezőkké tették! Egy tényre se lehet hivatkozni, amely azt bizonyí­taná, hogy csak valamit is tettek volna, hogy a | magyarság részére a többtermeléshez szükséges j hitel és tőke rendelkezésre álljon. Egy bizonyító- j kot se tud felmutatni a földművelésügyi kormány arra nézve, hogy megkísérelte volna Szlovenszkó- ban azt a bántóan nagy ellentétet megszüntetni, „mely a mezőgazdaság jövedelmezősége és az ál­tala igénybe vehető hitel kamatlába között fenn­áll". Szinte napnál világosabbá lett téve az a tö­rekvés, hogy a magyar kisgazda kézéiből is ■ kies­sék a föld és pedig úgy, hogy az elszegényedett magyarság ne tudja azt megvásárolni 6 az is az asszimiláció nemes mesterségét űzők birtokába ke­rüljön! Szinte csak gúny, merő gúny lehet tehát az a kérdés, hogy van-e okunk Trianon sötétsége után a megelégedésre? A sziovenszkői ipar A magyar kisiparos sorsát sem javította sem­mi kormányzati intézkedés! Ellenben a megnehe­zítést számtalan intézkedés alaposan elvégezte! Hoztak, ahova csak lehetett, a magyar kisiparos­nak konkurrenseket csehszlovák iparosokban s azokat úgy agyontámogatták, és támogatják, hogy a magyar kisiparos megy tőle tönkre. A közszátlitásoknál és a közmunkáiknál nem részesítik őket a megillető elbánásban. Ellenben a köztársaság jóléti intézkedései a ma­gyar kisiparosokat is a tönk szélére juttatták! A szellemi haladásuk biztosítása végett pedig nem igen erőltette meg magát egyetlen csehszlovák agyvelő se! Minek haladni a magyar kisiparosnak, mikor az úgyis halálra van ítélve s csak arra jó, hogy a választásoknál a megosztás elvének diadala végett holmi iparospárt alakítására felhasználhas­sák. Vagy talán a nagyiparban részes magyarság­nak van oka a megelégedésre?! A tönkrement ma­gyar nagyiiparosexisztenciák világosan bizonyíthat­ják, hogy magyar nagyiparos ma már úgyszólván nincs is, aki még van, az is magában, illetve válla­latában hordja ‘a pusztulás csiráját! A kereskedő osztály A magyar kereskedelem Szlovenszkóban még nyílt szavazással se bizonyítaná be, hogy elégedett itt a sorsával. Öreájuk akarták és akarják a hivata­los kormányzat előtt kedves opportunizmust reá- kényszeriteni a kényszerhelyzetek ügyes megé­rem lésével és ügyes kihasználásával! Ezért a lelki kínért legyenek ők megelégedett magyarok? Az intelligencia A magyar intelligenciával Trianon után iga­zán oly sok jó történt, hogy csoda, hogy eddig még össze nem szedelőzködött ez az intelligencia s el nem ment külön Benes külügyminiszter Ur előtt élőszóval kifejezni azt, hogy a sorsával milyen nagyon meg van elégedve! Hiszen a magyarság részére o't van az alkotmányban és a saint-germai- nt szerződésben biztosított közhivatalokban való •részesedési jog. Ellenben a magyar tisztviselők nagy részét hitették a hivatalukból. És magyar, a közpályán, a közhivatalokban egy­általán nem érvényesülhet! Alig várják, hogy nyugdíjra érjen meg vagy kihaljon valamely állás' betöltő magyar tisztviselő, rögtön betöltik a helyé; csehszlovák tisztviselővel és magyart nem neveznek ki. A Ivres' csehszlovák demokrácia alatt törvényszéki elnök nem lehet magyar, még ha a legki'ünöbb és Iegkifogás'alanabb bíró lenne is, és pedig egyszerűen azért, mert „magyar". És Szlovéniáké egyik minisztere mondotta ki ezt az igazságot a nemzeti egyenjogúság kormánya alatt! De hát az intelligenc'a a hibás, miért gondol ar­ra egy percig is, hogy a közhivatalban való része­sedés joga őt komolyan megilleti! Miért nem men­nek más pályára 1 Például ügyvédnek vagy orvoa- nak, vagy gazdának, mérnöknek stb. óe miért nem keresik fel a tanítóképzőt vagy a theológiát? Miért nem tudnak egyszerre mind úgy csehszlovákul megtanulni, hogy még gyorsabban elsajátíthassák csehszlovák nyelven a tudományokat mint a saját anyanyelvükön? Ezek mind Csak kérdések! De az tény, hogy aa ügyvédi pályán Szlovenszkón valójában behozták a numerus clausust akkor, amikor a magyar ügyvédjelölt csak 2—8 si­kertelen vizsga után tud eljutni a sikeres vizsgá­hoz, ellenben a csehszlovák ügyvédjelölt úgyszól­ván mindig első alkalommal kiállja a sikeres vizs­gát. A cél itt világos, hátra kell szorítani a ma­gyar jogászokat és a csehszlovák uj ügyvédséggel el kell foglalni a teret és az ügyvédség csehszlovák többségét, amely még mindig hiányzik — meg kell teremteni. Tény az is, hogy hivatalos orvosnak a lehetőség határain belül magyart nem neveznek ki. A magyar vidéken a privát praxist folytató orvosok oly nagy számban kínlódnak, hogy a magyar ifjú­ság nem igen mer erre a túlzsúfolt pályára menüi. Tény az is, hogy gazdasági oklevéllel Szlovenszkón a ma­gyarság alig tud elhelyezkedni, hiszen a magyar földet elvették a magyar földbir­tokosoktól, megszűntek, vagy minimumra redu­kálták az oly birtokokat, ahol okleveles gazda el- helyezkedhetik, az uj szlovens"1 a csehszlovák tör­ténelmi osztály kezeiben lévő birfokok, illetve ma- radékbirtokokou pedig a magyar okleveles gaz­dának nem adnak kenyeret. A mérnöki pálya Szlovenszkón szintén jár­hatatlan. Mert magyar vállalkozás úgyszólván nincs, tehát magyar mérnöki elhelyezkedés sincs. Hivatalos mérnöki állásba pedig ki nem neveznek magyart, csehszlovák magánvállala'ban nem alka1 máznák magyart. Magyar tanítóképző nincs, magyar theo- lóga nincs! A magyar lelkész és magyar 'anitö választás utján az állások csekély száma miatt alig jut álláshoz. Ha most már tekintetbe vesszük, hogy Szloven­szkón az ipari pálya is annyira tönkre lefi léve tudatos vagy tökéletlen kormányzati intézkedések­kel, hogy a megélhetés és a nemzeti éle! lehető­ségének biztosítékai ezen a pályán is Irányoznak a magyarság számára, ha tekintetbe vesszük, hogy a kereskedelmi kellő kiképzés és a boldogulás fel­iételei a magyarság számára szintén nincsenek megadva, ha tekinte'be vesszük, hogy a magyar földművelés rentabilitását és fejlődési lehetőségét kétségessé tették: akkor tényként megállapüha'juk, hogy a sziovenszkői magyar ifjúságnak Szloven­szkóban vagy a csehszlovák köztársaságban nincs jövője! Miután pedig ez a tény tervszerű kormány­zati intézkedések eredménye, helyes lehet még az az ítélet ük, amely nie"illapitja, hogy a fcgebszlo- vák köztársaság hivatalos kormányzata ezáltal ha­lálra ítélte a sziovenszkői magyarságot! És rebus híd stantibus a külügyminiszter Ur a magyarság megelégedettségéről beszél. Mintha csak azt akarná bebizonyi'ani, hogy a halálrai'éltet természetszerű­leg boldoggá teszi a halálos Ítélet! Mintha a ma­gyarság a bűn nélküli bün'etés után, amit Tria­nonban kapott, örömmel volna köteles fogadni azt a kétes jóakaraV, amely azt jelenti számára, hogy nem kell már élnie sok ideig! De talán a magyar munkásság soraiban látja a nagy megelégedettséget a Külügyminiszter Ur? Hát az objektivitás, ha elő­veszi a hivatalos statisztika ada'ait és meglátja, hogy Szlovenszkón hány magyar munkanélküli ‘ van, ha elolvassa, hogy hány ipari vállala­A szlovenszkói református egyház zsi­nati elnöksége, Pálóezi-Czmke István püs­pök, Lukács Géza fogom! nők, Szilassy Béla tlr. fögondnok és Sörös Béla ©• kon- venti megbízott kedden Prágába érkeztek, 14-ikén egész nap a református egyházi alkotmány vitás pontjait s a református ' egyház egyéb függőben lévő ügyeit tár­gyalták a kormány megbizoítaival, 15-ikén | pedig magával Hodza Milán dr. miniszter- i rel tárgyaltak s az egyházi kánonok re- | víziójára nézve, hosszas vita után, teljes megegyezésre jutottak. Úgy, hogy a január M ikére Pozsonyba összehívott zsinat elé olyan munkálatot terjeszthetnek, amely­nek elfogadása, valamint a kormány ré- 1 széről való jóváhagyása és megerősiitése i biztositottnak látszik. A zsinaton a kor- ! mány megbízottja Zoch Sámuel dr. ev. i püspök lesz. Egyéb függő ügyek, valamint a hátra- j lékos államsegélyek s a lelkészek és tani- ; tők állampolgárságának rendezésével s á A kéznek nincs titka a hozzáértő előtt, mert ez leolvassa róla azt is, amit az arc eltitkol. A kéz csak egyet nem árul el: a kort/ mert ha állam* dóan ápoljuk, mindig fiatal marad kezünk. Ez a kéz egyetlen titka! tót tett Szlovenszkón tönkre a csehszlovák ipari kereskedelmi és r'••úti politika s ez­zel mennyi munkaalkalom szűnt meg és mennyi emberi jövő vált kétségessé, ha megállapi'ja, hogy az áldásos földreform hány magyar mezőgazdasági munkás szájából vette ki a kenyeret; akkor egy-ketfő’;e is kész lesz azzal a döntéssel, amely szerint a magyar munkásság ré­széről Is hiányzik minden ok az igazi belső meg­elégedettségre! A népszámlálások Azonban általában és tényként megálla­pítható még, hogy a csehszlovák köztársaság hatalmi tényezői sohasem törekedtek arra, visszatartott illetményeik folyósításával a minisztertanács fog foglalkozni. A ked­vező döntés kieszközléséhez Hodza dr. miniszter hathatós támogatását kilátásba helyezte. A folyó évre esedékes állam­segélyek kiutalása már e napokban meg­történik. Az 1919—20. évről elmaradt ál­lamsegélyeknek részletekben való folyó­sítása terveztetik. Az állami költségvetés­be felvett segélyek azonban az 1928. évtől kezdődően rendszeresen és teljes össze­gükben kiadatnak. Az 1926. év január 1-től esedékes kongruát aki még meg nem kapta volna, meg fogja kapni utólagosan, mihelyt a törvény végrehajtási utasítása megjelenik, ami már 1928 január vagy február havában várható. Úgy a miniszter, mint a református egyház vezetősége kifejezték azt a remény­ségüket, hogy a református egyház eddigi bizonytalan helyzete véget ért s ezutáni élete és működése simán, megértőén, a teljes konszolidáltság jegyében fog folyni. Kezünk a sport és házimunka ellenére is szép, hamvas, ha a nap minden órájának Elida krémjét használjuk. Ez megvédi kezünket a nap heve s az éles levegő ellen. Ez az arckrém meg­tartja kezünk üde, fiatalos szépségét. hogy a Trianon miatt beállott és csak bűn nél­küli büntetésként tekinthető sziovenszkői és ruszinszkói magyar szenvedést enyhíteni, vagy gyógyítani igyekeztek volna! Hiszen azok a mesterkedések, amelyek a magyarság­nak a köztársaságban való számarányát ki1 sebbiteni igyekeztek, illetve az igazi szám­arány jelentőségét egy helytelen, valótlan számarány felállításával kivánták helyeábite- ni, mind jogfosztásra törekedtek, mivel a nemzeti egyéniséget megölő asszimiláció szolgálatában állottak. Tehát tudatosan és tervszerűen súlyos­bították a magyar szenvedést1 A sziovenszkői és ruszinszkói népszámlálások története az, hogy 3 éven belül minden jog­állam példája ellenére két népszámlálást tar­tottak szükségesnek, a másodikat azért, hogy az elsőnek az asszimilációs politika szolgálatá­nak nem eléggé képes eredményét egy a cél­nak megfelelőbb eredménnyel váltsák fel — az, hogy a második népszámlálás oly túlságo­san sikerült, hogy a községeknek 1921 évi népszámlálási adatait még 1927 december havában sem merik hivatalosan közzétenni s csak a községek még ma is titkos népszámlálási adatainak összeadásából keletkező bírósá­gi járási népszámlálási számadatokat tet­ték hivatalosan közzé ‘ mind olyan tények, amelyek maguktól beszélnek! Az egyenlő elbánásnak, a jogegyenlőségnek, a törvény előtti egyenlőségnek nyílt megcsú­folása a választókerületek etnografikus be­osztása és a harmadrendű állampolgárság patentirozÜató intézménye. A bírósági járások beosztása De a magyarság nyelvhasználati jogának konfiskálása a bírói járások területének ren­delettel való megállapítása által oly tény, amely azt bizonyítja, hogy a magyarság sor­sát Szlovenszkóban még elviselhetetlenebbé kívánják tenni. Ezt a kormányzati intézke­dést az igazságügyminiszter ur, bár nem ő volt a szülője s bár 6 szintén egy nemzeti kisebbség tagja, nyilvánosan védelmezte s bizonyítani igye­kezett, hogy ez az intézkedés szigorúan tör­vényes és jogos, mert a törvényes felhatalma­zás alapján nyugszik. Egyet azonban elfelej­tett az igazságügy miniszter ur és ez aö, hegy a 188—1919. számú felhatalmazási törvény Telíts a megegyezés a rifsmüns egyház is a kormány között az egyházi kánonok revizlölára nézve fi zsinati sktiksáií prágai tárgyalásai Hodzsa miniszterrel — fiz államsegélyeket és a hátralékos kongruákat kifizetik fi kongruatSroény oigretialtási utasítását januárban vagy februárban adják ki Cl kéz miszl Nem fénylik — nem zsíroz — nem ragad — gyorsan beszívódik. Próbálja ki már holnap reggel! ELIDA ARCKRÉM

Next

/
Thumbnails
Contents