Prágai Magyar Hirlap, 1927. december (6. évfolyam, 275-297 / 1609-1631. szám)

1927-12-16 / 286. (1620.) szám

’■ <r '.' ~ • . >--— ««» ‘ ++-*.***.■*-*'■ **+*». Jk.'\uam k^ XHSMrtjdtWOniKUUn>UilNKíaBHKIIUijRW,J iái 4 aocmut»bf lb. pestek. PÁRISI NAPLÓ írja: MÁRAI SÁNDOR- HELYZETKÉP ­Páris, december. A városban kitört a botrány. Az egész város arról a botrányról beszél, ami a szeren­csétlen és megboldogult Max Linder árvájá­val kapcsolatban dúl a szalonokban. Max Lin­der végrendeletében me^'A riadta a felesége emlékét, akivel mint tudjuk, egyszerre köve­telt el öngyilkocmvot s akit perverz és .er­kölcstelen üzelmekkel vádolt meg. Megtiltot­ta azt is, hogy árváját a felesége családja ne­velje fel, mert szerinte, a rokonságnak ez az ága is perverz. A perverz rokonságot egy kezdő ügyvéd védte, Millerand Sándor ur, a köztársaság volt elnöke s Max Linder akara­tát Paul Boncour védte. A biróság Ítélete helyben hagyta Max akaratát s ezzel félhiva­talosan megerősítette a perverzitás pletyiiéit. Kellemetlen. A városban szörnyű dolgokról suttognak. Ha azt mondom, hogy egész Páris erről beszél, akkor, azt hiszem, túlzók. Egész Páris nem beszél erről. Ezt a fordulatot, hogy „egész Páris erről beszél*4, egy szomorú Ír­nok kitalálta valamikor s azóta mind hasz­náljuk. A valóság az, hogy Páris négymillió lakosa közül hárommillió és még valami töre­dék naphosszat elég sebesen és szorgalmasan arról beszél, hogy hideg van, hogy a kenyér ára már megint fölment egy souval, hogy mi lesz ebédre, hogy a szomszédasszony meg­csalja az urát, hogy mit kell szedni köhögés ellen és hogy mi legyen a kis Egonból, ha majd felnő. Istenem, mi is lehet belőle? Egy nagy Egon lesz belőle, aki hasonlítani fog a papára. Kívánjuk neki, hogy ne legyen mozi- szinész belőle, aki tragikus halállal hal meg és akit perverz módon csal meg a felesége­A hamisított magyar kötvények, az már igen. Arról beszél üres óráiban a lakosság. , Párisnak húsz kerülete van s ha a vizsgálat ebben a tempóban halad, lassan minden ke­rületnek meglesz már a maga vizsgálati fog­lya, akiről persze beszélnek, mert a lokál­patriotizmus mindig erősebb az objektív igazságnál. Minden kerületben van már egy irafikos, akinél az egyik kötvénytulajdonos szivart vásárolt, egy borbély, akinél borotvál­kozott, a hir szalad és ilyen hajszálcsöveken szivárog föl a világbotrány a köztudatba. So­ha nem az az abszolút és megsemmisítő való­ság, amit a lapok Írnak Rólad. Az abszolút és a megsemmisítő valóság mindig az, amit a szomszédod, a borbélyod, a trafikosod és elhagyott barátnőid beszélnek Rólad. Az új­ságok valósága huszonnégy órán belül elhal­ványul,. az ismerősök valósága fogható. Ez a finom fordulat, hogy „X. ur holnap reggelre várja Colombani felügyelő látogatását**, ami most visszatér a lapokban, csak X. ur neve változik, ez érdekli Párist. Hihetetlen, meny­nyi ismerőse van minden embernek abban a pillanatban, mikor becsukják. Mindenki talál­kozott vele egyszer. Van, aki megmondta neki előre. Van, aki sajnálja, hogy kisült Ezt kü­lönben mindenki sajnálja, mert jó üzlet volt. Mint a forradalom idejében a Temple pincéi­ben elcsukott nemesek Sanson ur reggeli névsorolvasását, úgy várják ma Páris előke­lőbb pénzügyi köreiben Colombani ur látoga­tását. Colombani ur vizitéi rövidek s a meg­hívások, amiket a zsebében hordoz, kettőtől öt évre terjednek. Egy moziban most mutatják Pathé Gau- mont urak a nemrég Rómában lezajlott nagy fascis’ca diszünnepélyről készített filmet. Az érdekes és szép fölvételeket csalódottan bá­multam, mert mindig azt hittem, hogy mi ma­gyarok vagyunk a világon az első és elismert és pár excellence és eminens lovasnemzet. Ez tévedés. Az olaszok az első lovasnemzet a világon. Ezen a filmen például Mussolini miniszterelnök és az egész kormány száguldó paripákon vágtat végig Róma utcáin. A vallás és közoktatásügyi minisztert lóháton láttam. Magyarországon ez nem valószínű; nem való­színű, hogy Klebelsberg gróf vagy Bethlen gróf valamilyen alkalomból lóháton vágtatná­nak végig a Nagykörúton. Vagy Vass minisz­ter pejlovon menne föl audienciára a Várba. Rómában megtörtént. Ezért le kell szögez­nünk, hogy nem a magyarok, hanem az ola­szok az első eminensen lovas nemzet. Az előkelő világ üzleteinek kirakatában játékszereket árulnak a közelgő karácsony alkalmából kutyák számára. Miminek, ha el­unja magát, egy gummi szafaládé, Miminek haskötő, Miminek törhetetlen pige, Miminek nyühetetlen rágcsálni való. A. miniatűr isten­nyilát Miminek és a gazdájának még nem ta­lálták föl, de az említett uj és szellemes kreá­cióknak nagy sikerük van. Prága legolcsóbb szórakozóhelye BRABEC PRAHA, VODIŐKOVA 7 Berky Lajos ciqrányprinris — -Spéciál csirke- | ragout-leves — Szabad bemenet — Este 8-tól tánc-parkett — Szlovák rizlmg 6 Kó Gábriellé d‘Annunzio uj darabját bemu­tatta a Comédie Fraucaise. A darab címe „La torche sous le boisseau**, • parasztjáték, ami­nek a végén mindenki meghal. A darab ab­ban a méretben bukott meg, ahogy ez illett a keretekhez: az illusztris szerző nagyságához, a Comédie Francaise nagyságához, a presz­tízsnek, ami szerzőt és színházat övezett. Ugy- látszik, egészen illusztris és nagy íróknak nem tesz jót, ha nagyon hosszú hallgatás után megszólalnak. Ha d'Annunzio nem szólalt volna meg ezzel a drámával, hírnevéből és presztízséből nem vesztett volna semmit, hall­gathatott volna holtáig. így, hogy megszólalt, mindenki elcsodálkozott, hogy hosszú tűnődé­se alatt milyet keveset agyait ki. Vannak irók, akiknek nem tesz jót a magány. Amig szaladgált és sistergett, városokat foglalt és Duseket csábított, addig ráért közben Írni né­hány érdekes könyvet, például a „Gyönyörét. Mióta csak a magánynak és az írásnak él, nem ért még rá Írni semmi tisztességeset. Ez a drámája úgy bukott meg, ahogy csak ő tud megbukni. Mennydörgéssel. Kénkővel. Füst­tel. Égi háborúval. A káváházak elé kirakták a kályhákat. A születési statisztika fölment, szép tavasz volt ez idén. Maud Loty nyilvánosan ezt mondta egy csendőrnek: ,,Merde“ — s ezért elítélték lÖO frank büntetésre. Moro-Giaffieri védte. Más nem igen történt. Köszönöm, min­denki jól van. A mayerlingi tragédia uj megvilágítása egy cseh újságíró emlékirataiban Penizek szerkesztő memoárjaiban közli Albert tanár vallo­mását, aki a Rudolf trónörökös haláláról felvett jegyző­könyvet aláírta — A tanár szerint Rudolfot Baliazzi báró ütötte agyon puskaíussal Prága, december 14. A legközelebbi na­pokban hagyja el a sajtót Penizek cseh újság­író emlékiratainak harmadik kötete. Penizek a háború előtti évtizedekben mint a Národni Listy bécsi munkatársa jelentékeny szerepet játszott a bécsi politikai élet kulisszái mögött s az osztrák főváros minden nagyobb esemé­nyéről sajtát értesülései révén szerzett tudo­mást. Penizek az államfordulat után vissza­vonult Prágába s itt memoárjainak megírásá­val foglalkozik. Emlékiratainak első két kö­tete igen érdekes s eddigelé ismeretlen rész­leteket tárt fel a bécsi politikai életből s most megjelenő harmadik kötete szintén a közérdeklődés középpontjában áll Penizek ebben a kötetében megemlékezik a mayer- lingi tragédiáról is és Rudolf trónörökös halálát a halotti jegy­zőkönyvet aláirt orvostanárok egyikének közlése alapján ismerteti. Mivel tudomásunk szerint Albert dr. bé­csi egyetemi tanárnak ez a vallomása még se­hol sem látott napvilágot, érdemesnek tart­juk, hogy a felette érdekes részletet Penizek könyvéből olvasóinkkal megismertessük. Albert tanár orvosi véleménye Három nappal Rudolf trónörökös és Ve- csera bárónő halála után — Írja Penizek — Eim nevű kollégám lakásán voltam, amikor hirtelen kopogás hallatszott. Az ajtóban régi ismerősünk, Albert Ede dr. egyetemi tanár jelent meg és sápadtan ezzel köszöntött ránk: „Barátaim, köpjetek ki előttem**. Természe­tesen vonakodtunk a különös felszólításnak eleget tenni, de Albert tanár ragaszkodott ahhoz, hogy háromszor kiköpjünk előtte s amig ez meg nem történik, nem lép be a la­kásba. Erre megkérdeztük, hogy minek tu­lajdonítsuk ezt a kissé különös, keleti szer­tartásra emlékeztető kívánságát, mire bejött a szobiba és magából kikelten a következő­ket mondta: — Bűnt követtem el, minden bűnök leg­ocsmányabbikát: megszentségtelenitettem a tudományt. Aláírtam a nevemet egy hazugság alá, aláírtam a Rudolf trónörökös haláláról szóló jegyzőkönyvet, mely szerint Rudolf öngyilkosságot követett el. — Azért köpjetek ki háromszor előttem, becstelen ember előtt. Izgatottan, remegve az asztalhoz lépett s egy pohár vizet hajtott fel, azután folytatta: — Egyenesen a Burgból jövők, ahol ösz- szetapasztottuk Rudolf trónörökös fejét. Min­den sebét betapasztottuk, bár a feje alaposan széjjel volt zúzva. Nem szükséges ahhoz chi- rurgusnak lenni, minden erdész, minden fegyverszakértő az első tekintetre megösmer- né, hogy olyan sebek, amelyek Rudolf lejét bori­RITKA ALKALOM! Házlebontás miatt mindenféle brilliáns, gyöngy, óra, arany és ezüstáruk lüéfren leszáüiiafó áron eladók. Pompás, értékes karácsonyi ajándékok. S. Jaitobcwicz ékszerész Praha I, Prikopy 21. Intsen átázás Prágába! Vidéki vásárlóknak legalább 2000 korona értékű vásárlásnál megtérítünk egy III. oszt. vasútjegyet. tolták, nem származhatnak a homlokha- röpitetí fegyvergölyóíól. — Rudolf koponyáját hatalmas ütéssel zúzták széjjel. Azonban nekünk, az egyetem orvosainak megparancsolták, hogy tagadjuk meg önmagunkat, hamis tanúbizonyságot te­gyünk s a halál okául az öngyilkosságot meg­állapító jegyzőkönyvet aláírjuk. Az öreg csá­szárnak ezt a szolgálatot nem tudtuk megta­gadni, noha a gyilkosság lefolyását könnyen el tudtuk képzelni. Hogyan játszódott le Albert szerint a tragédia Ekkor felébredt bennünk az örök újságíró és megkérdeztük Albert tanárt, hugy vélemé­nye szerint hogyan játszódhatott le a mayer- lingi tragédia. — Ha a mayerlingi véres éjszaka köré fo­nódott legendákat elvetjük, — mondotta Al- bért tanár — s ha tekintetbe vesszük mind­azon körülményeket, melyek között Rudolf trónörökösnek Vecsera bárónővel való isme­retsége lefolyt, könnyen rekonstruálhatjuk a dráma uto’só felvonását. Rudolf trónörökös és Vecsera Mária ismeretsége titokban maradt a császár és a bárónő anyja előtt. De az ud­vari körök tudomással bírtak róla és igy meg­tudta Vecsera Mária gyámja, Baltazzi báró is. Az udvari körök révén értesült Baltazzi Ve­csera Máriának mayerlingi kirándulásáról is és még aznap este kocsin elhajtatott az er­dészlakba. Kocsija néhány perccel érkezett Mayerlingbe Rudolf és Vecsera Mária kocsija után. Baltazzi kiszállt kocsijából és egyenesen a vadászterembe ment, amelyben a szerelmes pár egy nagyobb társaság körében tartózko­dott Baltazzi azonnal rátámadt Rudolfra, hogy elcsábította gyámolíjáí és hogy kompro­mittálja, miközben sértő szóval is illette a trónörököst. — Rudolf a sértő szavakra fölkapott a te- r i ben levő billiárdasztalról egy dákót és Baltazzira emelte. Ez azonban villámgyorsan a fogashoz ugrott és onnan leemelt egy kétlövetü puskát, amelynek tusával Rudolf fejére sújtott. Az ütés fel­tétlenül halálos volt. Albert tanár ezt a vallomását később is számtalan Ízben újból és újból elmondotta előttünk és mindannyiszor ebben a formában. Tizenegy évvel élte tuL Rudolf trónörökös ha­lálát s fölfogását azóta sem cáfolta meg sem­mi körülmény. Éppen ellenkezően, kevéssel a tragédia után a Balíazziak eladták birtokaikat, eltűn­tek a bécsi társaságból, később pedig a volt osztrák-magyar monarchia területé­ről is elköltöztek. Eddig Penizek szerkesztőnek a Rudolf trónörökös halálával kapcsolatos megemléke­zése, amelyben csupán Albert tanár vallomá­sának a közlésére szorítkozik és a dráma to­vábbi részleteiről hallgat. Albert tanár beállí­tása alátámasztani látszik azt a már hosszabb idő óta hangoztatott feltevést, hogy Rudolf trónörököst és Vecsera bárónőt Baltazzi gyil­kolta meg szerelmi féltékenységből. — Bolyai-emlékünnep a budapesti Műegyete­men. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Bunyaria-bajtáreegyesület tegnap Bolyai János, a világhírű magyar matematikus halálának 25. év­fordulóján ünnepi ülést tartott. Pálffy Miklós mű­egyetemi hallgató Bolyai geodéziai elméletéről tar­tott nagyér tékii előadást. PáliPfy az egyesületnek ajándékozta Bolyai szemfedőjének egy darabját, amelyet az évforduló emlékéül babérkoszorúba foglaltak. Kéttűs fetKslmi Esped Jtlastár ellen Rimaszombat, december 15. A magyar ev. szövetség, kassai ülésén — amint lapunk annak időjén megírta —, több fontos egyház­politikai kérdéssel foglalkozott. A szövetség titkára, Egyed Aladár, titkári jelentésében bátor nyíltsággal mutatott reá arra a szel­lemre, amely a politikai gyűlölködés tüzét az egyházi téren is föl akarja gyújtani. Rész­leteket olvasott fel az egyetemes gyűlés turócszentmártoni deklarációjából. amely szemelvények a hivatalos egyháznak hivata­los megnyilatkozásai, igy tehát a legalkalma­sabb példái annak a mentalitásnak, amellyel a magyarok felől vélekednek. Reárautat a telepítések nemzeti következményeire az egyház falain belül is és tanácsot ad a ma­gyar egyházaknak a védekezésre. Egyed, mivel tudta, hogy titkári jelenté­sében fontos megállapítások és súlyos vádak vannak, jelentését bemutatta Szení-Ivány Józsefnek, a magyar ev. szövetség elnö­kének s a közgyűlés a jelentést elfogadta. Az egyetemes gyűlésen szlovák körök­ben nagy felháborodással tárgyalták a tit­kári jelentést. Maga az egyetemes felügyelő referálta az ügyet s az egyetemes közgyűlés a titkári jelen­tés bátor és nyílt kijeleutései miatt a magyar ev. szövetség elnökségének rosszalását fejeste ki, Egyed Aladár el­len pedig fegyelmi eljárást rendelt el, A másik fegyelmit azért indították meg ellene, mert megtagadta a szlovák vizsga letételét. Az egyetemes gyűlés ugyanis már évekkel ezelőtt kötelezte a magyar evangélikus lel­készeket a szlovák vizsgára. A legnagyobb része le is tette már a vizsgát, csak Egyed Aladár volt az, aki nyíltan állást foglalt el­lene; hivatkozott arra, hogy a szlovák vizsgát sem az állam nem írja elő, hiszen akkor a többi felekezeti lel­készei is kötelezve volnának a vizsga le­tételére, sem a zsinati alkotmány nem kívánja. Egyed nyugodtan várja a fegyelmit, amely alkalmat ad neki állításai bizonyítására a hivatalos fórum előtt is. Hodzsa is SraSár párharca az agrárpártban Prága, december 15. Hodzsa és Srobár szenátor régi személyi ellentéte az agrárpárt keretén belül most nyílt alakban robbdní ki. Mialatt Hodzsa mint iskolaügyi miuiszter az egyházzal való megegyezés irányát képviseli, addig Srobár volt iskolaügyi miniszter az egy­házellenes iskolapolitika hive. Srobár az új­évkor megjelenendő Hlas cimü heti folyóirat kiadásával tulajdonképpen Hodzsa kultúrpo­litikája ellen kezd harcot. Tudvalevő ugyan­is, hogy a lap alapításában a pokrokár irány­zat legintranzigensebb hívei, Dérer, a szlo­vák szociáldemokraták vezére és az antilderi- kális Hrusovszky nemzeti szocialista képvi­selő támogatja Srobárt. Hodzsa lapja, a Slo- venská Politika élesen kritizálja Srobár sze­nátusi beszédét, mellyel Srobár az agrárpár­tot a szocialista baloldal felé akarta rántani. Az agrárpárt — írja a lap — nem jár a jobb­oldal jájszallagján s éppen úgy nem fogja odaadni magát a Srobár által ajánlott balol­dali radikális taktikának sem. Az agrárpárt közáppárt s igy a baloldali experimentumok részére nem hajlandó. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents