Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-11 / 257. (1591.) szám
^T^<SAT-7V\A<SS?AR*FrrRItAT> 1927 november 11, péntek. Az igazságosság kérdése és a földreform A szlovenszkói nagybirtokosok álláspontja a földreform végrehajtásával szemben Pozsony, november 10. (A P. M. H. munkatársától.) Masaryk köztársaság! elnök október 28-i ünnepi beszédében szólt a földreformról is s kiemelte azt, hogy a földreform a köztársaság létesítése óta a legfontosabb és legsikerültebb kormányzati ténykedésnek tekinthető. Ezzel a nyilatkozattal kapcsolatosan a szlovenszkói nagy- birtokosok álláspontját a következőkben világította meg előttünk a nagybirtokosok égjük kiváló és a földreform kérdésével intenziven foglalkozó reprezentánsa: — Október 28.-án Masaryk elnök ur beszédét mondott, mely ip Anyjában jedi )Bj- nesnek többször hangoztatott álláspontját is. Az elnök ur beszédében kiemeli a földreform kérdését azt mondván, hogy a köztársaság alapítása óta ez a legfontosabb és legsikerültebb eredmény azok között, amit a kormányzat elért. Elejét vette a zavargásoknak, konszolidálódott vele az ország s földet kapott a nép, mert a nagy latifundiumok létezése igazságtalan volt és a mai helyzet e tekintetben az egyedüli igazságos. Rámutatott arra, hogy a nagybirtokosok ezzel az intézkedéssel nem igen elégedtek meg, de különben egy hajuk szála sem görbült meg. Ezekre a szavakra az a megjegyzésem, hogy a köztársaságban élő és államipolgárságglal biró nagybirtokosok a kormánynak e bölcs és szükséges intézkedését belátással fogadták. Tény az is, hogy a nagybirtokosoknak a hajuk szála nem görbült meg, amennyiben „élve hagyták öket“, de meggörbült és megrendült az exisztenciájuk, ősi vagyonuk és becsületes szerzeményük. Megrendült az a földalap, amelyen évszázadokon, vagy évtizedeken keresztül munkájukkal és befektetésükkel hasznos munkát produkáltak, amelyeken közvetlenül és közvetve ezer és ezer intelligens ember és még több százezer napszámos és fix cseléd nyugodt, biztos megélhetését nyerte, ahol születésüktől kezdve halálukig gondoskodott róluk a birtokos. — Ez a reform nyomán legnagyobbrészt megszűnt. És a nagybirtokososztály nem is a földreform ellen panaszkodik, hanem csakis a reform keresztülvitele ellen. S ha már az elnök ur igazságosságról beszél, : kérdem, nem lett volna-e igazságosabb a föld- i birtokosokat a föld mai tényleges értékének . megfelőlen kártalanítani, vagy legalább annyit adni érettük a tulajdonosoknak, amennyiért a födhivatál tovább- | < adta az igénylőknek. < Még akkor is kárt szenvedtek volna a birto- ' kosok, mert a föld ennél az összegnél is sokkal többet ér, de legalább részben ki lettek volna elégítve, holott a mai állapot mellett csak a legritkább esetben kapnak többet, mint a valóságos érték egyötöd-egyhatod | részét. — Amit az elnök ur mondott, hogy leg-\ több esetben szabadkézből, önkéntes megegyezés utján történtek ezek az átadások s e megegyezés részben közvetlenül a vevőkkel, részben a földhivatallal történt, az igaz és nagyon szépen hangzik, de itt tudja mindenki, hogy ezek az úgynevezett „önkéntes" leadások nagyon is nem azok voltak, 7 hogy ezeket azért kellett választania a birto- £ kosnak, mert a két rosszból mindég a kisebb \ rosszat kell választani, hiszen ott, ahol nem ^ történt megegyezés, a földhivatal intézkedett j és ennek folytán még kevesebbet! kapott a ( földtulajdonos. — Az óriási vagyondézsma, a mindenféle nagy adók és terhek egymagukban is elég- ( gé sújtanak mindenkit, de hogy ezeken felül még ősi és jogosan szerzett birtokok is el- £ vesszenek, hogy egy civilizált osztály, mely j j igy történt volna, akkor minden osztály é a íöldbirtokososztály is megelégedett lenn1 most — Ezt a fontos földerformot, mely az el nők ur szerint a legfontosabb volt, tisztán ; nagybirtokosok rovására hajtották végre és a áliam semmivel sem járult hozzá. Ugyanug a földhivatal embereit, mérnökeit is mind • földbirtokosok fizették azáltal, hogy a kisajá titási ár és a földhivatal által a továbbadás; nál elért ár közötti különbözet fedezi a rezsi költségeket, holott az igazság azt kívánta vol na, hogy a tulajdonosoknak megadják a. tény leges értéket és az állam saját költségén vé gézzé a földreform technikai keresztülvitelét hivatva van minden nemes, jó és halandó törekvés előterében állani, az értéknek egyha- tod részéért, kényszer utján legyen kénytelen vagyonát odaadni, ez igazságosnak semmiképpen sem mondható. A civilizált nyugati országok még ma is azt hiszik, hogy az átvett földbirtokért teljes kártalanítást nyújtott az állam. És ha igazságosan Egy Mathuzsálem-koru öreg földműves halálos ágyán leleplezte életének nagy titkát Kincsek a kunyhó alatt — A százegyéves Bogár János boldoggá tette örököseit t Szabadka, november 10. (A Prágai Ma- t gyár Hírlap piunkatársától.) Az óbecsei szál- - lásokon a napokban százegyéves korában , meghalt Bogár János öreg gazda. Csöndes, szegény öreg ember volt, akiről senki sem sejtette, hogy minő titkot rejteget és csak akkor derült ki életének nagy titka, amikor az öreg már végsőket iélekzett halálos ágyán. A régi betyárvilág minden romantikája csendül ki abból a történetből, melyet az öreg hozzátartozói előtt elmondott. A matuzsálem kort elért öregember utolsó óráiban összegyűjtötte fiait és unokáit és elmondotta, hogy a bacskogradistei határban az országút oldalába vájt, ma már beomlott kunyhóban roppant kincseket rejtett el hatvan évvel ezelőtt. Bogéi János ezután pontosan megjelölte a helyet, ahol a kincseket elrejtette, elmondta a csodálatos történetet, azután meghalt. A mezők gyermeke Bogár János 1826-ban született, születési helyét maga sem tudta. A bácskai síkságon élte le ifjúkorát és nyáját őrizve, éjjel-nappal a szabad ég alatt tanyázott A szabad ég és a viszontagságos é’ei megedzette Bogár Jánost, aki százegy évet élt és életében sohasem veit beteg. Élete utolsó perceiig talpon volt az ősz ember, akinek hét élő gyermeke és busz unokája van. Bogár János kétszer nősült. Második feleségével negyvennyolc évig élt boldog házasságban Gyermekei mind dolgos emberek. Földművelők, mint az apjuk később volt. A múlt héten Bogár János különösen i érezte magát. Soha életében nem volt tmteg és éppen ezért megérezte, hogy most itt a vég. Ezért összehivatta gye- rockéit, unokáit és ha; hogy eszméletét visszanyerte volna, el- 's! pusztult. Most következik a aomgban a legcsodálatosabb részlet. A két bűntárs hazatérve be- 1- avatta szörnyű titkába a többi kínaiakat, azok a pedig nem árulták el őket, tz | nehogy a feljelentés következtében sze- J | retett Tamarájukat és házigazdájukat el- a | veszítsék, i- \ Sőt a szomszédokkal azt hitették el, hogy ;- Misa Paíras-ba utazott, később pedig azt hi- i- t esztelték, hogy ott megbetegedett, sőt meg is 1- halt. Az esetet ezzel' eltussolták. A rendőr- i- ség ugyan a tett színhelyén talált egy holttes5- tét, ez azonban meg volt szenesedve s nem le- t. hetett agnoszkálni. A bűnös pár ugyanis né- B hány nappal a gyilkosság után visszatért a tett színhelyére és felgyújtotta a holttestet. A hárembe pedig újból beköltözött a bét ke, mindaddig, inig Li kegyvesztett nem lett s Tamara a harmadik kínait, aki kereszténnyé lett s Kurakinak nevezte magát, nem boldogította veszélyes kegyeivel. Most már Li állott útban és Tamara elhatározta, hogy tőle is szabadul. Lii szobájában ütötte le, ágylepedőbe csa- ^ varia s egyszerűen a tengerbe vetette. Rövid időre rá a pireuei rendőrség hivatalos közleményében rövid híradás jelent meg, hogy a tenger egy ismeretlen tengerész holt- ” j testét vetette ki . . . Tamara szerelme Kuraki iránt nem volt * 1 zavartalan, mert Kuraki azelőtt viszonyt foly- LI tatott egy görög nővel. Az orosz nő most elhatározta, hogy vetélytársát is elteszi láb alól, a görög azonban ravaszabbnak bizonyult s fel- jelentette Tamarát a rendőrségen. Az exo- 1 tikus bűnügy igv napfényre került.- Szőrme és ékszer A prém és az ékszer kérdése novemberben 1 ' egyformán aktuális. Asszonyi ékszer, prémes i bunda: két legkomolyabb tényezője minden kor- , | bán a női hiúságnak és csillogás utáni vágynak, i j Valamikor kiválasztott társadalmi osztály pri- , j vílégiuma volt mind a kettő. Vagy a színpadé. Az . I ékszer díszítő elemként a társadalom minden rétegébe talán csak a biedermeyer-dekoltázsukra • büszke dámáinak idejében vonult be. Legalább is i erről regélnek az idén a stilruhák divatjában oly : | kedveltségnek örvendő email-medájonok, gyöngy- i j kirakásu, fekete karperecek. A bunda bevonulása a közéletbe csak a legutóbbi évek vívmánya. Elterjedtsége a drága posztökabáttál körülbelül egyáru, szilszkin gyűjtőnév alatt ismert, olcsó nyulbundának köszönhető. Ezek a bundák igen rövid földi vándorlás után elkoptak, de viselőjük már bundatulajdonos volt és nem sülyedhetett vissza egyszerű kabátbirtokossá. A bundának kissé megártott a nagy népszerűség, úgyhogy elegáns asszonyoknak nem legnagyobb luxust jelentő darabjuk a bunda az idei télben. Akárcsak a hamisgyöngy, amelyet Paris hozott forgalomba, sima, fekete zsorzsettruhákhoz. Most már a gyöngy annyira közkincs lett, hogy idejét múlta. Az elkövetkezendő nagy szezónban úgy az ékszer-, mint a szőrmedivatban a jelek szerint az aranyközéput az általános. Nagyon divatosak a féldrágakövek és a félig nemesprémek. Erről az aranyközéputről szólva azonban nem gondolunk az ékszernél a tél ékszerszenzációját jelentő Cartier- vagy más Rue de la Paix-ből kikerült drágaságokra, sem a Rothschild bárónő, Páris híres divathölgye számára kreált divatos ékszerekre. Érdek s darab egy négyszöglet- alakba stilizált kígyóval disziteh. tű, mely a bal vállon viselendő; szép egy gyöngyszertire csiszolt smaragd- és zafirnyakék, melynek nyolcszögletű füg- ' gője lapisz-lazuliba berakott zafír és smaragd ck- szer; dekoratív egy zafír-, rubin-, smaragdkövek- | kel kirakott virágkosár-bros. Ezek a drága ékszerek nem jelenthetik az I általános divatot, de modern rajzuknál és főleg keleties szinpompájuknál fogva érdekesek. Bi- zarrságukat, szinességüket, csillogásukat kívánják utolérni az idei divat főtényezői, a féldrágakövekből alkotott esti és délutáni ékszerek. Alkotóelemük főleg a kristály, néha a korái, az ametiszt, sőt újabban a türkiz is. Ezek kombinációjából alkotják meg a kolliékat, divatos és harmonizáló karperecekkel; és ezek a kövek, különösen a kristály, szerepelnek az esti ruhákon Párisban oly szívesen alkalmazott, óriás függők és modern- rajzu fülbevalók gyanánt. Visszatérve a hűvös napokra való tekintettel még aktuálisabb bundaproblémára: nappalra legdivatosabb a breitschwanz, estére a festett hermelin. Nagy és igen dekoratív sálgallér a díszítés. Pesteu, mint a szűcsök mondják, nagy keresletnek örvendenek a breitschwanz- és perzsaláb- bundák. Valahogy ez az összeállított szőrme képviseli a bundakérdésben az aktuális középutat. Párisban — noha szem előtt tartjuk a középutat — több fantáziával találkozunk: mindig kedvelik a visont helyetesitő, bronzos szinü mormotabun- dát, újdonság az „agneau rasé“ mellett a különböző, csikós feldolgozást! chevrette- (kecske! bunda. És divatos a csikó, de az idén a szökeszinü, apartanbőrrel díszítve. Megemlíthetjük, hogy oz idei bundadivat egyáltalán nem idegenkedni tz anyagkeverésektől. Nemcsak a különböző, különösen strapabundáknál divatos bőrülésekre gondolunk, de a Lávalliére-szerű, kedvesen ható, eset-' lég téli viharok ellen védő, selyem nyakcsúkó- ’sokrot is megemlítjük. lottas ágyán elmondotta nekik a nagy titkol, melyet hatvan óve őrzött. A cigányvajda kincsei A haldokló öreg gazda portáján csendesen járnak az emberek. A szobában gyermekeitől körülvéve fekszik az öreg földműves. Az udvaron apró gyermekek játszadoznak, a dédunokák, akik a rádióval és a repülőgéppel nőnek fel. Bent a szobában pedig Bogár János beszél arról az időről, amikor még nyikorgó szekerek szelték át a sáros országutakat és pandúrok üldözték hét b ttáron át a haramiákat. Bogár János elmondotta, bgoy halvan évvel ezelőtt egy menekülő cigánykaraván vajdája megszólította és olcsó pénzen aranyán- kálókat, meg remekművű ékszereket kínált neki megvételre. Megegyeztek és ő megvette a kincseket, de nem akarta magánál tartani, ezért elásta annak a föld bevájt kunyhónak a falában, amelyben akkoriban lakott. Később Bogár János beköltözött Gbecsére, a kincsek pedig ott maradtak a kunyhóban, amely ré- ges-régen beomlott. Az agastyán később sem mert a vagyont érő ékszerekért elmenni, mert attól tartott, hogy kellemetlenségei lehetnek és igy a kincsek talán még ma is ott hevernek, ahová azokat Bogár János hatvan évvel ezelőtt elrejtette. Keresik a kincseket Az öreg ember érdekes vallomása gyorsan elterjedt a környéken. A rokonok elindultak a beomlott kunyhó megkeresésére, amennyiben az öreg ember pontosan megjelölte annak helyét. Óbecsén és környékén pedig másról sem beszélnek, mint a hatvan éve földbe ásott mesés vagyonról. Aljechin—Capablanca Az elfáradt matadorok — Meg van a huszonegy is! Bnenos-Aires, november 10. A szerdán este megkezdett 21-ik világbajncksági játszmában Capablanca vezette a világos színeket. Capablanca vezércselével szemben Aljechin az úgynevezett karlsbadi változatot választotta s a játék mindkét lél óvatos, korrekt küzdelme után remis-vei végződött. Ez már a huszonegyedik s Aljechin legutolsó nyert játszmája óta a hatodik remis-parti. Az a vélemény alakult ki. hegy a két bajnok annyira kiismerte egymás szellemi fegyvertárát és a hosszas küzdelem annyira kifárasztotta, idegeiket, hogy egyik sem tud erőt venni a másikon. Tamara Goletwa férfiháremének borzalmas titkai Egy orosz no és hét kínai férfi — Sorban elpusztultak a féltékeny szerelmesek Athén, november eleje. (A P. M. H. alkalmi tudósítójától.) Pireuszán, Athén főváros kikötőjében egy izgalmas történet játszódott le, amely Görögország határain túl is nagy feltűnést fog kelteni. A. forgalmas kikötőnegyed egyik tömeg- lakásán hét kínai s egy zsidó lakott közös fedél alatt. A kinaiak nagy buzgalommal készit- gették kis papiros munkáikat, amelyeket Athén utcáin árusitgattak. A háztartást egy csinos orosz nő, Tamara Golehoa vezette, aki ebben az exotikus férfiháremben igen jól érezte magát. Nagyon jól értett hozzá, hogy érzelmeit egyformáin ossza meg háremének férfitagjai között s bájaival magához kösse lakóit. Azonban az egyik kínai, Misa Cen Pa iránt mégis különleges vonzalmat kezdett mutatni. Misa szerencséje azonban nem tartott sokáig, Tamarának lobbanékony szive csakhamar Li Ku Cin felé hajlott, azonban a szerelem harmóniáját ugyancsak megzavarta az első szerelmes szünetlén féltékenysége. Ezen segíteni kellett. Li és Tamara a görög husvét alkalmával kirándulásra hívták meg Misát. Tamara volt szerelmesével szemben őszinte megbánást színlelt és igaz szerelmet ígért. Boldogan ment ki a különös háromszög a szabadiba s telepedett meg egy magányos helyen az obi-igát olajfa tövéiben. Főtt tojást ettek s tüzes görög bort itták hoy&zá. Tamara átölelte és szén- j: vedéíyes csókokkal borította Misát, aki mint a mennyei birodalom fia, most igazában a menyországban hitte magát, ámbár csak a hideg görög sziklán hevert. Li mindent megértve és mindent megbocsátva diszkréten félrenézett, a zsebéből azonban egy kis üveget csempészett elő. Erős narkotikumot kevert Misa poharába, amelyet szerencsétlen honfitársa mit sem sejtve az utolsó csöppig kiürített. Pillanatok múlva elvesztette öntudatát, mély álomba merült Li egy súlyos követ ragadott fel s azzal többször föbesujtotta társát, aki anélkül, A íesbfzfosisbb ; és legenyhébb \ csokoládé < hashajtó , FIHerafcaí: , Vörös Rák ff®* ; Sratísfava , Égj dofeox ára 3.60KB. -IIMtMÉÉMÉMÉliMJ téátém % 6
