Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-11 / 257. (1591.) szám

^T^<SAT-7V\A<SS?AR*FrrRItAT> 1927 november 11, péntek. Az igazságosság kérdése és a földreform A szlovenszkói nagybirtokosok álláspontja a földreform végrehajtásával szemben Pozsony, november 10. (A P. M. H. munkatársától.) Masaryk köz­társaság! elnök október 28-i ünnepi beszédé­ben szólt a földreformról is s kiemelte azt, hogy a földreform a köztársaság létesítése óta a legfontosabb és legsikerültebb kormány­zati ténykedésnek tekinthető. Ezzel a nyilat­kozattal kapcsolatosan a szlovenszkói nagy- birtokosok álláspontját a következőkben vi­lágította meg előttünk a nagybirtokosok égjük kiváló és a földreform kérdésével intenziven foglalkozó reprezentánsa: — Október 28.-án Masaryk elnök ur be­szédét mondott, mely ip Anyjában jedi )Bj- nesnek többször hangoztatott álláspontját is. Az elnök ur beszédében kiemeli a földre­form kérdését azt mondván, hogy a köztársa­ság alapítása óta ez a legfontosabb és legsi­kerültebb eredmény azok között, amit a kor­mányzat elért. Elejét vette a zavargásoknak, konszolidálódott vele az ország s földet kapott a nép, mert a nagy latifundiumok létezése igazságtalan volt és a mai helyzet e tekintet­ben az egyedüli igazságos. Rámutatott arra, hogy a nagybirtokosok ezzel az intézkedéssel nem igen elégedtek meg, de különben egy ha­juk szála sem görbült meg. Ezekre a szavak­ra az a megjegyzésem, hogy a köztársaságban élő és államipolgárságglal biró nagybirtoko­sok a kormánynak e bölcs és szükséges intéz­kedését belátással fogadták. Tény az is, hogy a nagybirtokosoknak a hajuk szála nem görbült meg, amennyiben „élve hagyták öket“, de meggörbült és megrendült az exisztenciájuk, ősi vagyonuk és becsületes szerzeményük. Megrendült az a földalap, amelyen évszáza­dokon, vagy évtizedeken keresztül munkájuk­kal és befektetésükkel hasznos munkát pro­dukáltak, amelyeken közvetlenül és közvetve ezer és ezer intelligens ember és még több százezer napszámos és fix cseléd nyugodt, biztos megélhetését nyerte, ahol születésük­től kezdve halálukig gondoskodott róluk a bir­tokos. — Ez a reform nyomán legnagyobbrészt megszűnt. És a nagybirtokososztály nem is a föld­reform ellen panaszkodik, hanem csakis a reform keresztülvitele ellen. S ha már az elnök ur igazságosságról beszél, : kérdem, nem lett volna-e igazságosabb a föld- i birtokosokat a föld mai tényleges értékének . megfelőlen kártalanítani, vagy legalább annyit adni érettük a tulajdono­soknak, amennyiért a födhivatál tovább- | < adta az igénylőknek. < Még akkor is kárt szenvedtek volna a birto- ' kosok, mert a föld ennél az összegnél is sok­kal többet ér, de legalább részben ki lettek volna elégítve, holott a mai állapot mellett csak a legritkább esetben kapnak többet, mint a valóságos érték egyötöd-egyhatod | részét. — Amit az elnök ur mondott, hogy leg-\ több esetben szabadkézből, önkéntes meg­egyezés utján történtek ezek az átadások s e megegyezés részben közvetlenül a vevőkkel, részben a földhivatallal történt, az igaz és na­gyon szépen hangzik, de itt tudja mindenki, hogy ezek az úgynevezett „önkéntes" leadá­sok nagyon is nem azok voltak, 7 hogy ezeket azért kellett választania a birto- £ kosnak, mert a két rosszból mindég a kisebb \ rosszat kell választani, hiszen ott, ahol nem ^ történt megegyezés, a földhivatal intézkedett j és ennek folytán még kevesebbet! kapott a ( földtulajdonos. — Az óriási vagyondézsma, a minden­féle nagy adók és terhek egymagukban is elég- ( gé sújtanak mindenkit, de hogy ezeken fe­lül még ősi és jogosan szerzett birtokok is el- £ vesszenek, hogy egy civilizált osztály, mely j j igy történt volna, akkor minden osztály é a íöldbirtokososztály is megelégedett lenn1 most — Ezt a fontos földerformot, mely az el nők ur szerint a legfontosabb volt, tisztán ; nagybirtokosok rovására hajtották végre és a áliam semmivel sem járult hozzá. Ugyanug a földhivatal embereit, mérnökeit is mind • földbirtokosok fizették azáltal, hogy a kisajá titási ár és a földhivatal által a továbbadás; nál elért ár közötti különbözet fedezi a rezsi költségeket, holott az igazság azt kívánta vol na, hogy a tulajdonosoknak megadják a. tény leges értéket és az állam saját költségén vé gézzé a földreform technikai keresztülvitelét hivatva van minden nemes, jó és halandó tö­rekvés előterében állani, az értéknek egyha- tod részéért, kényszer utján legyen kénytelen vagyonát odaadni, ez igazságosnak semmiképpen sem mond­ható. A civilizált nyugati országok még ma is azt hi­szik, hogy az átvett földbirtokért teljes kárta­lanítást nyújtott az állam. És ha igazságosan Egy Mathuzsálem-koru öreg földműves halálos ágyán leleplezte életének nagy titkát Kincsek a kunyhó alatt — A százegyéves Bogár János boldoggá tette örököseit t Szabadka, november 10. (A Prágai Ma- t gyár Hírlap piunkatársától.) Az óbecsei szál- - lásokon a napokban százegyéves korában , meghalt Bogár János öreg gazda. Csöndes, szegény öreg ember volt, akiről senki sem sejtette, hogy minő titkot rejteget és csak ak­kor derült ki életének nagy titka, amikor az öreg már végsőket iélekzett halálos ágyán. A régi betyárvilág minden romantikája csen­dül ki abból a történetből, melyet az öreg hozzátartozói előtt elmondott. A matuzsálem kort elért öregember utolsó óráiban összegyűj­tötte fiait és unokáit és elmondotta, hogy a bacskogradistei határban az országút oldalá­ba vájt, ma már beomlott kunyhóban roppant kincseket rejtett el hatvan évvel ezelőtt. Bo­géi János ezután pontosan megjelölte a he­lyet, ahol a kincseket elrejtette, elmondta a csodálatos történetet, azután meghalt. A mezők gyermeke Bogár János 1826-ban született, születési helyét maga sem tudta. A bácskai síkságon élte le ifjúkorát és nyáját őrizve, éjjel-nap­pal a szabad ég alatt tanyázott A szabad ég és a viszontagságos é’ei megedzette Bogár Jánost, aki százegy évet élt és életében soha­sem veit beteg. Élete utolsó perceiig talpon volt az ősz ember, akinek hét élő gyermeke és busz unokája van. Bogár János kétszer nő­sült. Második feleségével negyvennyolc évig élt boldog házasságban Gyermekei mind dolgos emberek. Földművelők, mint az apjuk később volt. A múlt héten Bogár János különösen i érezte magát. Soha életében nem volt tmteg és éppen ezért megérezte, hogy most itt a vég. Ezért összehivatta gye- rockéit, unokáit és ha­; hogy eszméletét visszanyerte volna, el- 's! pusztult. Most következik a aomgban a legcsodála­tosabb részlet. A két bűntárs hazatérve be- 1- avatta szörnyű titkába a többi kínaiakat, azok a pedig nem árulták el őket, tz | nehogy a feljelentés következtében sze- J | retett Tamarájukat és házigazdájukat el- a | veszítsék, i- \ Sőt a szomszédokkal azt hitették el, hogy ;- Misa Paíras-ba utazott, később pedig azt hi- i- t esztelték, hogy ott megbetegedett, sőt meg is 1- halt. Az esetet ezzel' eltussolták. A rendőr- i- ség ugyan a tett színhelyén talált egy holttes­5- tét, ez azonban meg volt szenesedve s nem le- t. hetett agnoszkálni. A bűnös pár ugyanis né- B hány nappal a gyilkosság után visszatért a tett színhelyére és felgyújtotta a holttestet. A hárembe pedig újból beköltözött a bé­t ke, mindaddig, inig Li kegyvesztett nem lett s Tamara a harmadik kínait, aki kereszténnyé lett s Kurakinak nevezte magát, nem boldo­gította veszélyes kegyeivel. Most már Li ál­lott útban és Tamara elhatározta, hogy tőle is szabadul. Lii szobájában ütötte le, ágylepedőbe csa- ^ varia s egyszerűen a tengerbe vetette. Rövid időre rá a pireuei rendőrség hivatalos közleményében rövid híradás jelent meg, hogy a tenger egy ismeretlen tengerész holt- ” j testét vetette ki . . . Tamara szerelme Kuraki iránt nem volt * 1 zavartalan, mert Kuraki azelőtt viszonyt foly- LI tatott egy görög nővel. Az orosz nő most elha­tározta, hogy vetélytársát is elteszi láb alól, a görög azonban ravaszabbnak bizonyult s fel- jelentette Tamarát a rendőrségen. Az exo- 1 tikus bűnügy igv napfényre került.- Szőrme és ékszer A prém és az ékszer kérdése novemberben 1 ' egyformán aktuális. Asszonyi ékszer, prémes i bunda: két legkomolyabb tényezője minden kor- , | bán a női hiúságnak és csillogás utáni vágynak, i j Valamikor kiválasztott társadalmi osztály pri- , j vílégiuma volt mind a kettő. Vagy a színpadé. Az . I ékszer díszítő elemként a társadalom minden ré­tegébe talán csak a biedermeyer-dekoltázsukra • büszke dámáinak idejében vonult be. Legalább is i erről regélnek az idén a stilruhák divatjában oly : | kedveltségnek örvendő email-medájonok, gyöngy- i j kirakásu, fekete karperecek. A bunda bevonulása a közéletbe csak a leg­utóbbi évek vívmánya. Elterjedtsége a drága posztökabáttál körülbelül egyáru, szilszkin gyűj­tőnév alatt ismert, olcsó nyulbundának köszönhe­tő. Ezek a bundák igen rövid földi vándorlás után elkoptak, de viselőjük már bundatulajdonos volt és nem sülyedhetett vissza egyszerű kabátbirto­kossá. A bundának kissé megártott a nagy nép­szerűség, úgyhogy elegáns asszonyoknak nem leg­nagyobb luxust jelentő darabjuk a bunda az idei télben. Akárcsak a hamisgyöngy, amelyet Paris hozott forgalomba, sima, fekete zsorzsettruhákhoz. Most már a gyöngy annyira közkincs lett, hogy idejét múlta. Az elkövetkezendő nagy szezónban úgy az ék­szer-, mint a szőrmedivatban a jelek szerint az aranyközéput az általános. Nagyon divatosak a féldrágakövek és a félig nemesprémek. Erről az aranyközéputről szólva azonban nem gondolunk az ékszernél a tél ékszerszenzációját jelentő Cartier- vagy más Rue de la Paix-ből ki­került drágaságokra, sem a Rothschild bárónő, Páris híres divathölgye számára kreált divatos ékszerekre. Érdek s darab egy négyszöglet- alak­ba stilizált kígyóval disziteh. tű, mely a bal vállon viselendő; szép egy gyöngyszertire csiszolt sma­ragd- és zafirnyakék, melynek nyolcszögletű füg- ' gője lapisz-lazuliba berakott zafír és smaragd ck- szer; dekoratív egy zafír-, rubin-, smaragdkövek- | kel kirakott virágkosár-bros. Ezek a drága ékszerek nem jelenthetik az I általános divatot, de modern rajzuknál és főleg keleties szinpompájuknál fogva érdekesek. Bi- zarrságukat, szinességüket, csillogásukat kívánják utolérni az idei divat főtényezői, a féldrágakö­vekből alkotott esti és délutáni ékszerek. Alkotó­elemük főleg a kristály, néha a korái, az ametiszt, sőt újabban a türkiz is. Ezek kombinációjából al­kotják meg a kolliékat, divatos és harmonizáló karperecekkel; és ezek a kövek, különösen a kristály, szerepelnek az esti ruhákon Párisban oly szívesen alkalmazott, óriás függők és modern- rajzu fülbevalók gyanánt. Visszatérve a hűvös napokra való tekintettel még aktuálisabb bundaproblémára: nappalra leg­divatosabb a breitschwanz, estére a festett her­melin. Nagy és igen dekoratív sálgallér a díszítés. Pesteu, mint a szűcsök mondják, nagy kereslet­nek örvendenek a breitschwanz- és perzsaláb- bundák. Valahogy ez az összeállított szőrme kép­viseli a bundakérdésben az aktuális középutat. Párisban — noha szem előtt tartjuk a középutat — több fantáziával találkozunk: mindig kedvelik a visont helyetesitő, bronzos szinü mormotabun- dát, újdonság az „agneau rasé“ mellett a különbö­ző, csikós feldolgozást! chevrette- (kecske! bun­da. És divatos a csikó, de az idén a szökeszinü, apartanbőrrel díszítve. Megemlíthetjük, hogy oz idei bundadivat egyáltalán nem idegenkedni tz anyagkeverésektől. Nemcsak a különböző, különö­sen strapabundáknál divatos bőrülésekre gondo­lunk, de a Lávalliére-szerű, kedvesen ható, eset-' lég téli viharok ellen védő, selyem nyakcsúkó- ’sokrot is megemlítjük. lottas ágyán elmondotta nekik a nagy titkol, melyet hatvan óve őrzött. A cigányvajda kincsei A haldokló öreg gazda portáján csende­sen járnak az emberek. A szobában gyerme­keitől körülvéve fekszik az öreg földműves. Az udvaron apró gyermekek játszadoznak, a dédunokák, akik a rádióval és a repülőgéppel nőnek fel. Bent a szobában pedig Bogár Já­nos beszél arról az időről, amikor még nyi­korgó szekerek szelték át a sáros országuta­kat és pandúrok üldözték hét b ttáron át a haramiákat. Bogár János elmondotta, bgoy halvan év­vel ezelőtt egy menekülő cigánykaraván vaj­dája megszólította és olcsó pénzen aranyán- kálókat, meg remekművű ékszereket kínált neki megvételre. Megegyeztek és ő megvette a kincseket, de nem akarta magánál tartani, ezért elásta annak a föld bevájt kunyhónak a falában, amelyben akkoriban lakott. Később Bogár János beköltözött Gbecsére, a kincsek pedig ott maradtak a kunyhóban, amely ré- ges-régen beomlott. Az agastyán később sem mert a vagyont érő ékszerekért elmenni, mert attól tartott, hogy kellemetlenségei lehetnek és igy a kin­csek talán még ma is ott hevernek, ahová azo­kat Bogár János hatvan évvel ezelőtt elrej­tette. Keresik a kincseket Az öreg ember érdekes vallomása gyor­san elterjedt a környéken. A rokonok elin­dultak a beomlott kunyhó megkeresésére, amennyiben az öreg ember pontosan megje­lölte annak helyét. Óbecsén és környékén pe­dig másról sem beszélnek, mint a hatvan éve földbe ásott mesés vagyonról. Aljechin—Capablanca Az elfáradt matadorok — Meg van a huszon­egy is! Bnenos-Aires, november 10. A szerdán este megkezdett 21-ik világbajncksági játsz­mában Capablanca vezette a világos színeket. Capablanca vezércselével szemben Aljechin az úgynevezett karlsbadi változatot választot­ta s a játék mindkét lél óvatos, korrekt küz­delme után remis-vei végződött. Ez már a hu­szonegyedik s Aljechin legutolsó nyert játsz­mája óta a hatodik remis-parti. Az a véle­mény alakult ki. hegy a két bajnok annyira kiismerte egymás szellemi fegyvertárát és a hosszas küzdelem annyira kifárasztotta, ide­geiket, hogy egyik sem tud erőt venni a má­sikon. Tamara Goletwa férfiháremének borzalmas titkai Egy orosz no és hét kínai férfi — Sorban elpusztultak a féltékeny szerelmesek Athén, november eleje. (A P. M. H. alkalmi tudósítójától.) Pi­reuszán, Athén főváros kikötőjében egy iz­galmas történet játszódott le, amely Görög­ország határain túl is nagy feltűnést fog kel­teni. A. forgalmas kikötőnegyed egyik tömeg- lakásán hét kínai s egy zsidó lakott közös fe­dél alatt. A kinaiak nagy buzgalommal készit- gették kis papiros munkáikat, amelyeket Athén utcáin árusitgattak. A háztartást egy csinos orosz nő, Tamara Golehoa vezette, aki ebben az exotikus férfiháremben igen jól érezte magát. Nagyon jól értett hoz­zá, hogy érzelmeit egyformáin ossza meg há­remének férfitagjai között s bájaival magá­hoz kösse lakóit. Azonban az egyik kínai, Misa Cen Pa iránt mégis különleges vonzalmat kezdett mu­tatni. Misa szerencséje azonban nem tartott sokáig, Tamarának lobbanékony szive csak­hamar Li Ku Cin felé hajlott, azonban a sze­relem harmóniáját ugyancsak megzavarta az első szerelmes szünetlén féltékenysége. Ezen segíteni kellett. Li és Tamara a görög husvét alkalmával kirándulásra hívták meg Misát. Tamara volt szerelmesével szemben őszinte megbánást színlelt és igaz szerelmet ígért. Boldogan ment ki a különös háromszög a szabadiba s telepe­dett meg egy magányos helyen az obi-igát olajfa tövéiben. Főtt tojást ettek s tüzes gö­rög bort itták hoy&zá. Tamara átölelte és szén- j: vedéíyes csókokkal borította Misát, aki mint a mennyei birodalom fia, most igazában a menyországban hitte magát, ámbár csak a hideg görög sziklán hevert. Li mindent meg­értve és mindent megbocsátva diszkréten fél­renézett, a zsebéből azonban egy kis üveget csempészett elő. Erős narkotikumot kevert Misa poha­rába, amelyet szerencsétlen honfitársa mit sem sejtve az utolsó csöppig kiürített. Pillanatok múlva elvesztette öntudatát, mély álomba merült Li egy súlyos követ ragadott fel s azzal többször föbesujtotta társát, aki anélkül, A íesbfzfosisbb ; és legenyhébb \ csokoládé < hashajtó , FIHerafcaí: , Vörös Rák ff®* ; Sratísfava , Égj dofeox ára 3.60KB. -IIMtMÉÉMÉMÉliMJ téátém % 6

Next

/
Thumbnails
Contents