Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-10 / 256. (1590.) szám

1927 november 10, csütörtök.

Ki (»^»-CTfiwtm.»j»'ig»-j^^^iC!?;H^aBua3aK^aB»gaBaMPjiBBBWM»awgaM|

„ Csindaratta-hum En vagyok a doktor Eisenbarth"

Prága, november 10. a November 11-én lesz éppen kétszáz észtén- n deje annak, hogy Eisenbarth doktor, akit k egész Németországban a második Fausstnak, h mindent meggyógyító csodatoktornak tartottak, alaposan rácáfolt a róla terjesztett le- 1( gendákra és eltávozott az élők köréből. A ji nevezetes évforduló alkalmából érdemes p megemlékezni a csodadoktor életéről és mii- zj ködéséről, mert egy darab kultúrtörténetet ismerünk meg ezáltal.

Tizenöt évvel vagyunk a harmincéves há- e ború után, amelyet az 1648-as westphaliai bé- ^ kekötéssel zártak. A mai kor embere bizonyé- n ra megérti, hogy ebben az időben Európa né- s' pei még nem tértek magukhoz azokból a bor- 11 zalmakból, melyeket a három évtizedes há- bora okozott. A német föld, amelynek terű- L létén a legtöbb pnsztitó csata zajlott le, csaknem teljesen elnéptelenedett, Magdeburg városának falai között alig 300 ember lézengett. E A hosszas emberirtó háborúk főleg a vallási e eszmék jegyében folytak, legalább is a törne- h geket ezzel az eszmével itatták át, igy hát ért- m hető, hogy a kor lelke rendkívül fogékony volt a miszticizmus iránt. Ugyanezt a jelenséget különben minden nagy háború után, igy most is tapasztaljuk, amikor az okkult jelenségeknek nagyon sok hívője van nemcsak a köznép, hanem az intelligencia sorában is. i Aztán az orvos sem az volt a tizenhetedik században, ami most,

akkoriban a komédiások és kártyajátéko- C

tok módjára járta keresztül-kasúl az országot és vásárokon, lövészünnepélyeken, meg más alkalmakkor, amikor sok ember csődült össze, nyilvános szórakozásként produkálta művészetét.

Bohócok mondtak bohókás tréfákat sátra előtt, úgynevezett spektákulumcsinálók mindenféle lármás instrumentummal csőditették he a publikumot a szentélybe, ahol a csoda- doktor minden betegséget meggyógyít. Természetes, hogy nagyon sokan foglalkoztak orvoslással, vagyis inkább kuruzslással olyanok, akik mesterségükhöz semmit sem értettek és csak szemfényvesztéssel vakították el a népet.

Eisenbarth doktor különösen nagy apparátussal dolgozott

és egészen különleges allűrjei voltak, amelyekkel nagy hatást ért el. Tudta jól, hogy elméleti és gyakorlati tudása jóval nagyobb, mint rendbelijén Ezért rendkívülit nyújtott a népnek, amennyiben sátra előtt kötéltáncosok, varázslók, kigyóemberek, tűznyelők és kóc- evők produkálták magukat és csak ezeknek mutatványai után lépett a nép elé, beszélt különleges dolgokat és azután praktizált. Hallgatva bámult a tömeg és követte hívását. Nagyon sokan köszönhették gyógyulásukat neki, mert bíztak benne.

A csodadoktor 1663-ban született, édesatyját korán elvesztette és sógora, a baniber- gri Biller Sándor nevelte. Sógora császári és királyi privilégiumokban részesített szemész, kőmetsző és orvos volt. Itt tanulja lei a fiatal Eisenbarth is a mesterséget, de hamarosan önállósítja magát és heves vitái vannak a többi tanult orvossal. Ezek azt követelik. ^ hogy a fiatalember vesse magát, alá vizsga- ^ latnak az orvostudományból, a fiatalember ezt e meg is teszi és tudása előtt a nem nagyon é jóakaratu examinátorok is kénytelenek. k meghajolni. v

Az orvosokkal folytatott heves harca t nem maradt ismeretlen a közvélemény előtt T és nagy mértékben hozzájárul* 1 hírnevének ® emelkedéséhez. Praxisa és ezzel kapcsolat- ' bán gyakorlati ismerete növekedett. Közfcu- ^ domásu volt róla, hogy tudásával kérkedni j, szokott, de nem túlzott. x

Nagyon ügyes volt az operálásban. r Tekintélye nottön nőtt, mígnem egy szeren- é esetlenség véget nem vetett aitenburgi tévé- c hegységének. A gerai vásárra ment és a 1 uyilt piacon egy gyermeket kellett megope- (J rálnia. Az operáció után meghagyta a gyér- a mek .astyjának‘v. hogy virrasszön gyermeké- ] uek betegágya mellett és bizonyos előírásokat pontosan teljesítsen. Az atya azonban el- i------------------------ i

£&

$ «sor®3!$* | ..

gfyszer találkozik össze a Hl

téma a legnagyobb íróval | ‘1

uj kiadásban olcsó áron : $ | í

J E JENŐ

I;

ls kötélben, ára 224.— kor, | 1 :sak 78.— korona. | j i

aludt és a gyermek meghalt. A haláleset miatt azután Eisenbarth nimbusza megfogyatkozott, mert azt a szemrehányást tették neki, hogy ő okozta a gyermek halálát.

1689-ben. tehat három évre a szerencsétlen kimenetelű operáció után Mainzban találjuk őt, ahol mint chirurgus és operatőr szerepel. A patent, amely ezt a elmet adományozza neki,

300 meggyógyított paciensről tesz említést

és különösen kiemeli, hogy egy 78 éves aggastyánt és egy 11 éves vakon született gyermeket operációval meggyógyított. 1691-ben a szászországi Rechlitz város tanácsa mint a nemes és művészetben gazdag Johann Andre- as Eisenbarthot ünepli. Egy évvel későbben Drezdában tűnik fel, ahol nagy feltűnést kelt hályogoperációival, amelyeket tűvel hajt végre.

Egy másik találmánya is híressé válik, olyan eszközt konstruál, amellyel az orrpolipot lehet eltávolítani. Drezdai tartózkodására ismét

hosszabb vándorlási korszak következik, mig végül 1707-ben mint császárilag és uralkodó- hercegileg privilegizált medikus és operatőr Berlinben telepszik meg. Itt meggyógyított egy csaknem tiz éve néma aszonyt, ami olyan nagy esemény volt a birodalmi fővárosban, hogy a templomokban hálaadó istentiszteleteket tartottak.

A csodadoktor hire szájról-szájra terjedt.. Sok hihetetlen dolgot is terjesztették róla, igy pédául azt, hogy a fájós fogakat ku lövi a szájból, meg hogy az ampútadókat egyszerű fűrésszel végzi.

Mpgfékezhetetlen az ő vándorlási ösztöne. Még

a legnagyobb kényelem, jólét és megbe- csüUetés sem tudja egy helyben tartani.

1927 november elején az ibylliai Hannoverisch- Mündenbe/ érkezik, ahol megbetegszik és a nagy orvos, aki százak és százak életét mentette meg, nem tud segíteni magán, november 11-én. meghal. Az ottani temetőben földelik el és sirkövére vésik sok-sok cimét és érdemét.

Kétszáz éve annak, hogy a csodadoktor itthagyta az árnyékvilágot és a nevét ma már csak a kulturtörténelem, a számos néplegenda és egy széliében elterjedt régi nóta őrzi:

„Én vagyok a doktor Eisenbarth . .

Amikor a diva

a filmvászon drámája helyett az élet drámájában játszik vezeíöszerepet

Ásta Nielsen fölfedezi egy orosz kereskedelmi tanácsos öngyilkosságát — Emigránstragédia a berlini Kaiserdammon

Berlin, november 9.

(A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A német fővárosban megrendítő tragédia játszódott le tegnap. Siegel Henrik kereskedelmi tanácsos általánosan ismert volt azokban a berlini gazda - ■ sági körökben, amelyek orosz emigráns körökkel érintkeztek. A tanácsos tegnap szokatlanul tragikus körülmények között revolveriövéssel vetett véget életének, özvegyet hagyott bátra, egy született orosz nőt, akivel huszonhét' éven keresztül élt ; igen boldog házaséletet. Siegel tanácsos származá- . sára osztrák volt, de már régen Oroszországba vándorolt és olt igen nagy vagyont szerzett. Turkeez- I tanban élt. ahol több nagy wo Ikagyára volt. A forradalom kitörésekor nagy vagyonával, amely 1 különösen ékszerekből állott, Németországba menekült, Berlinben telepedett le és a Kaiserdammon bérelt lakást. Szomszédságában lakik három . év óta a világhírű Mlmdiva, Ásta Nielsen, szintén orosz származású férjével, Chmarrávak Siegel ta- t nácsos a Chmarra-házaspárnak lakásából adott egy szobát bérbe és ezt a szobát Ásta Nielsen használta akkor, amikor művészi tanulmányokat végzett. A szobát zárt ajtó választotta el Siegelék lakásától.

Tegnap este a művésznő a legnagyobb jtelki- izgalomban rohant ki szobájából és urához szaladt- ezzel a kiáltással:

I _ Vagy tréfálnak á szomszédban, vagy pedig

sj szerencsétlenség történt. Lövést hallottam! Lehet, Jj hogy gyerekpisztollyal játszottak. A mellckszohá- I bán azonban folytonos nyöszörgést hallok' és naI

I j gyón nyugtalan vagyok.

A művésznő férje is izgatott lett erre a hir- | adásra, mert mind a kettem tudták, hogy Siegel tanácsos égi esztendeje jelentős anyagi gondokkal küzd. Bár nem éli szükségben, de üzleti működése nem volt szerencsés. A Németországban ala- ! pitott likőrgyárát nem tudta feutarlani és különböző képviseletek vállalásával igyekezett magán segíteni. Ámbár ismeretségi köre igen széles volt, mégsem tudott többel megszerezni, mint amennyi a mindennapi élethez szükséges volt. Baráti körben fájdalmasan emlékezett vissza a szép orosz időkre, aimikor még orosz fogalmak szerint is a legnagyobb stilusu életet folytathatta.

Ásta Nielsen és férje most becsengetett a szomszéd lakás ajtaján. A szobaleánv nyitott ajtót és nevetve, meg csodálkozva mondotta, hogy a lakásban semmi sem történt. Nem hallottá a lövést. Chmarra azonban behatolt Síegei 'anácsos hálószobájába.

A kereveten ott feküdt szomszédja és melléből patakzott a vér. A golyó a szive iáján hatolt be a testbe és halálos sérülést okozott A megrémült Chmarra most kiszaladt az utcára és a szomszédos kávéházban hangosan kiáltott segítségért, hogy orvosra van szüksége. Ásta Nielsen ezalatt a haldokló embernek igyekezett segítségére lenni. Kivette a tanácsos kézéből a revolvert, hogy Siegel feleségének esetleges öngyilkosság'! kísérletét, ha majd az asszony a koncertről vissza- érekzik és meglátja halott urát, elhárítsa.

A tanácsos nagyon megbánhatta tettét, mert folyton keservesen igy sóhajtott a művésznőhöz:

— Kérem, mentsen meg! Mentsen meg!

Ásta Nielsen meg akarta nyugtatni:

_ Csak bátorság, nemsokára itt lesz az orvos

és segíteni fog magán.

Amikor Chmarra megjelent az orvossal, az emberi segítség már nem használhatott. Az orvos megállapította, hogy szíyeérüíés történt és segíteni már nem lehet. A mentőkért telefonáltak, kik a szerencsétlen embert kocsira raklak, hogy a közeli kórházba szállítsák. A tanácsos azonban időközben meghalt.

Néhány óra múlva felesége teljesen gyanútlanul tért haza a lakásba, ahol Ásta Nielsentől értesült a végzetes szerencsétlenségről és azonnal eszméletlenül esett össze. Az ongylkos tanácsos három levelet hagyott hátra, egy orosz nyelven írottat a feleségének. Ebben megható szavakkal vesz búcsút és kér bocsánatot feleségétől, ügy hiszi, hogy az asszony nélküle boldogabban '’s nyűgöd tabban élhet, őneki távoznia kell az életiből, mert nincs semmi jövője. Az asszony nem maradt teljesen vagyontalanul, Siegel tanácsos egykori nagy vagyonából még fenmaradt egy nagy bécsi bérház.

A legbiztosabb j

és legenyhébb <

csokoládé hashajtó i

Fölerakal: <

Vörös Rák ]

Bratislava íj

Egy doboz ára 3.B0KÍ.

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Casanova (3-ik hét.)

HVEZDA: A ballet-főherccg.

KAPITOL: Napóleon (2-ik hét)

EORUNA: A yasdanűár.

LUCERNA: Királyok királya (A íiag;. Lfisztusfilm.)

JULIS: Az édes gyermek.

SVETOZOR: A vasdandár.

— Magyarnyelvű evangélikus íőíciítisztelet Prágában. Erdélyi Zoltán evangélikus se- gédMtósz november 13-án, vasárnap délelőtt fél 9 órakor Prágában, az Ube'lui trih- j téréin lévő katonai evangélikus templomban | magyarnyelvű istentiszteM&t tart.

— A Szepesi Orvosszövetség ünnepi közgyü- l lése. Késmárkról jelentik: A Szepesi Orvosszö- j vétség november 13-án, vasárnap Poprádíelkán | ünnepi közgyűlést tart abból az alkalomból, hogy ! tagja, Daits Ede dr. doktorrá avatásának ötvene- ; dik évfordulóját ünnepli. A jubilánst Kiss A)- i fonz dr. üdvözli, .Szász Ágost dr. az egyesület I történetét fogja ismertetni. Gubr Mihály dr. a ) golyváról és Szász Emil dr. az aktivitási diag- | nózisról fog tudományos előadást tartani.

— Templomszcntelés Vükén. Losonci tudősi- j tónk irja: Vasárnap szentelték fel az újjáalakított

vilkei rom. kát. kegyúri templomot. Forgách í Antal (gróf) kegyur áldozatkészségéből Gyurko- ; vits Ferenc akadémiai festőművész gyönyörű | freskókkal díszítette a templom hatalmas hajó- : ját. Az ünnepi beszédet Molnár Gyula losonci hit- ! tanár mondotta, mig a szentmisét Radány Lajos 1 plébános végezte.

— Orgonaszentelés. Losonci tudósítónk jei lenti: A losonci róm. kát. templom uj orgonáját

I vasárnap adták át ünnepi zenés mise keretében i rendeltetésének. Ez alkalommal a Losonci Ma- ! gyár Dalegylet és egy alkalmi zenekar Stekle | „Salva Regina" című miséjét adta elő. A mise- | részek alatt pedig a következő művészi betétek ■szerepeltek: 1. Saint-Saéns: Sub Taum. Énekket- j tős orgonakisérettel. Előadták: líiszner Edéué,

j Tanka Jenő és Medgyesi János. 2. Giordani- Garo mio ben. Gordonka szóló orgonakisérettel. Előadták: Christ Vilmos és Medgyesi kínos. 3. Weisz: Ave Maria. Szólóének gordonka- és énekkisáret- tel. Előadták: Tanka Jenő, Christ Vilmos és Medgyesi János. Az énekkart és a zenekart Riszner Ede karnagy vezényelte. Este a templomban Rigler Ernő budapesti orgonamövész templomi orgonahangversenyt tartott. Úgy n zenés misén, mint az orgonahangversenyen a közönség, felekezeti különbség nélkül zsúfolásig megtöltötte a templomot.

— Felmentették a ratibori herceget. Ratibor- ból jelentik: Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a ratibori herceget gondatlanságból okozott emberölés címén vád alá helyezték, mert egy vadászat alkalmával véletlenül agyonlőtte kocsisát. A tegnapi esküdtszéki tárgyaláson az esküdtszék felmentette a herceget az ellene emelt vád alól.

— Ungvár és Eperjes sakkozóinak mérkőzése. Ungvárról jelentik: Ungvár és Eperjes városok válogatott tizes sakkcsapata a napokban mérkőzött meg Ungváron. A mérkőzést 6/4—314 pontarányban az ungvári csapat nyerte meg.

— Betiltott kommunista ünnep. Losonci tudósítónk jelenti: A losonci kommunista párt a szovjet 10 éves fennállásának alkalmából nagyszabású s két napra terjedő ünnepségeket szándékozott rendezni Losoncon. A reudőrbiztosság azonban az ünnepségeket betiltotta, csupán a szini-előadást engedélyezte a terjedelmes pro! gramből.

Arábia hajfesték ismét mindenütt kapható.

‘ — Elárverezték Byron végrendeletét, Londonból ■jelenük: Byron végrendeletét, melyet a halhatatlan költő 1811 augusztus 23-án néhány | nappal anyja halála után készített el. a napokban | Londonban elárverezték. A végrendelet 530 fontért i kelt oJ

%

ti