Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-09 / 255. (1589.) szám

II! . ■,'JL'Sül1.1!—L'-JJLS""*'11" ,

MŰSORON KÍVÜL

PÁRISI BUKLESZK

Páris, noveanföer 7.

Egy cbetrék fiataliembej' reggel homlokon osókolja kisszámú családját, hitvest és gyermeket, nyájas szavaikat intéz a toharttónőhöz, eümenöben barátságosan üdvözli a serény házmestert, s komolyan és illedetlimeseai elballag a Onramd Palaisba, ahol valami 6zeróny ieglaiMíozáisa van, amennyiben ráidiólámpákat árul egy kiálMtási standon, szerényen, de sikerrel, s közben kivivja főnökei elismerését Reggel van, a derék és szorgalmas fiatalember az üres csarnokban illedelmesen és szerényen rendezgeti a (kiáilliitobt tárgyaikat, s kdrabein arra gondol, hogy karácsonyra vesz a hálószobába egy fogast. Képünk most minden átmenet nélkül egy padiamatra Párist mutatja, a nagy őserdőt, ami éppen ébredezni kezd,

6 ahol négymillió ember töri most a fejét reggeli lkává mellett szenvedélyeken, üzletieken, világszemléleteken, uj költői műfajokon és ügyes kis fogásokon, amikkel fokozni lelhet a jövedelmet. Ebből a nagy őserdőből elindul most hajnaliban egy bajuszos, mérges ember, aszfaltnak szegyeit homlokkal ballag az utcákon s bosszuszavakat mormog a fogai között. Ez a mérges ember minden beivezetés nélkül belép a Grand Pa- lais csarnokába, egy kis távolságban megáll a derék, szorgalmas és illedelmes fiataüember standja mellett, s köp egy hegyeset, mielőtt beszélni ko/jd. A derék fiatalember éppen egy rádióidul páréi fújja le a port, mikor a mérges idegen eléje áll és ordítani kezd:

— A feleségemet elcsábitani, az jólesett, mi, te ugorka? 1

Képzelhetni a közönség meglepetését, aki mit sem tud, s föl sem tételezett eddig ilyesmit a derék fiatalemberről, hogy elcsábította a mérges idegen ember feleségét. A fiatalember szelíden és udvariasan mosolyog, e 'ezt mondja: 1

— ön tévéd, uram, én nem ismerem

önt s nincs szerencsém ismerni őnagyságát sem. I

S kedvesen bólint a fejével, mert jóimévá!! és jómodoru ember. Annál nevetet- 'Jeiuebb az idegen. Revolvert vesz elő a zsebéből és ordítani kezd:

— Ne tagadj, te kék ugorka, mindent tudok. Most megbühhödsz, kutya.

S mielőtt a fiatalember válaszolhatna, két golyót lő a fiatalember hasába. A fiatal családapa azonnal összeesik, s ajkán az ártatlanok szelíd mosolyával, meghal.

A rendőrök megpofozzák a gyilkost és beviszik az őrszobára. Mikor az áldozat személyazonosságát megállapítják, a gyilkos a fejét kezdi vakarni: 1

— Ejnye, — mondja: — Mérnök és Dieutegardinak hívják? Biztos ez?

— Egész biztos, — feleli a detektiv- főnök. '

— Na, — mondja bosszankodva a gyilkos, — ez aztán a szép história. Akit én kerestem, az pincér és Rappaportnak hívják.

ÍBocsánatot kérek.

— Hogyhogy, bocsánatot kér? — kérdi

vissza a detektív.

— Na, hát tévedtem, — magyarázza a gyilkos. — Ejnye, na. Pardon, igazán sajnálom.

S fejcsóválva indulna is már, hogy bocsánatot kérjen a fiatal mérnök özvegyétől, ha a detektívek vissza nem tartanák. Következő képünk a gyilkost mutatja, aki igy elnézte az áldozatát, s most büntetésből kényszermunkára indul a büntető-szigetek egyikére.

Marad az özvegy és a síré gyemnek,

továbbá a mérges ember felesége, aki vígan becézi Rappaport urat, a pincért. Courtéline egy bohózatában ez igy megy: egy hölgy és egy ur ülnek egy szalonban egy díványon és becézik egymást Egyszerre pattan az ajtó, beront egy mérges uir egy nagy pisztollyal s két jóliirányzott lövéssel letöritl a párt. Mikor a hullák fölé hajol, a fejét kezdi vakarni; — Pardon, — mondja, — hiszen én tévedtem egy emelettel.

Ez történt most -itt, tegnap, Párisban, map'ihir formájában. Nem nagy dolog, de a résztvevőkre rendkívül kellemetlen.

Utolsó képünk Párist mutatja, füstölgő gyárkéményeiivel, visiícző forgalmával, és négy millió emberével, akik összevissza rohangálnak az utcákon, adnák és vesznek, lihegnek és elnézik egymást, s külön-külön mindegyik úgy tesz, mintha halaszthatatlan dolga lenne, amit csak ő tud megcsinálni. Ezt lassító lencsével is lehet fotográfiáim, akkor mulatságosabb. Értelme amúgy sincs, de ezt egy burleszktől nem is kívánja senki. ________________________________(m. s.)

— Hanreich njabb becsületsértési pőre a Bánd dér Landwiríe főtitkára ellen. Víayer és

Hanreich képviselők mandátuma ügyében Stencl cseh iparospárti képviselő a Bohemiához intézett levelében hangsúlyozza, hogy a cseh iparospárt nem avatkozik be a Bund dér Landwirte bel- ügyeibe. Szerinte Janausch József főtitkár, mint a 27-es számú választási lista meghatalmazottja, jogosult volt a petíció benyújtására, de véglegesen erről a kérdésről csakis a választási bíróság dönthet. Hanreich képviselő különben mosi még egy becsületsértési pert is indított Janausch főtitkár ellen egy ellene irt cikke miatt*

tvsi n*r* wiropr v, reeraa,

———Mg—Ml lill Hl !■ lattMWIKVWaEgMNHa-ttftMMüB

Masaryk nyilatkozatát a békeszerződések korrektúrájáról korainak tartja egy cseh néppárti hang

Németországnak népszövetségi működésével felmerülhet a revízió kérdése — £ probléma még nincsen szőnyegen s ezért Időszerűtlen volt az elnöke megnyilatkozás

Prága, november 8. Sadecky, a közismert cseh publicista a cseh népárti Lidové Listyben vezércikkei ir Masaryk elnöknek és Benes külügyminiszternek a békerevizió kérdéséről tett nyilatkozatainak komoly következményiről. A nyilatkozatoknak ] ‘adecky szerint a külföldön, különösen Magyarországon óriási jelentőséget tulajdonítanak és olyképpen magyarázzák, hogy Csehszlovákia nemcsak, hogy előkészül, hanem hajlandó is a békeszerződések bizonyos korrektúrájára.

Sadecky idézi a Lidové Novinynek azon cikkét, amelyben a lap azt hangoztatta, hogy Masaryk ismét néhány évvel előbbre Ítélte meg a nemzetközi helyzetet, mint ahogy saját országa megítéli. Nyugaton ma már általános a vélemény, hogy Németországnak a nemzetközi politikába való belépése előbb-utóbb nagy nemzetközi következményekkel fog járni a békeszerződéseket illetőleg és egyes kisebb változásokat valószínűleg nem lehet megakadályozni. Ez sokkal világosabb helyzetet teremt a mostaninál, s akkor fog bekövetkezni, la Angliában, vagy Franciaországban ismét baloldali kormány kerül uralomra. Masaryk — írja a Lidové Noviny — kötelességének tartotta figyelmeztetni a közvéleményt, hogy készüljön el erre az időszakra.

Sadecky megengedi, hogy Németországnak a népszövetségbe való belépésével felmerülhet majd a kérdés a népszövetség keretén belül a békeszerződések megváltoztatására.

Azt azonban nem tudja megérteni, hogy miért kötelessége egy államférfiunak erre az eshetőségre figyelmeztetni a közvéleményt, sőt már előre is tudomásul adni a világnak saját álláspontját. Az eddigi tapasztalatok szerint az államférfiak ilyen esetekben alapvető véleményüket csakis a konferencia termében fejtik ki. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy ilyen konferenciára még meghívások sem történtek és a békeszerződés revíziója még nem szerepel a napirenden, időelőttinek tartjuk a jóslást. De még abban az esetben is — írja Sadecky — ha minden beteljesedne, amit elmondottak, nem helyes az, ha ezt az álláspontot előbb juttatják kifejezésre, mint ahogy ez szükséges.

Óriásid: Magyaroméi és üusifria

ma nem rendelkezik a gazdasási virágzáshoz szükséges eszközökkel

Berlin, november 8.

Bríand francia külügyminiszternek „Franciaország szerepe Európában'* címmel a következő érdekes cikke jelent meg a „Das neue Europa“-ban;

Franciaország elismeri, hogy Németországnak joga van úgy Európában, mint az egész világon szerepet játszani. A világ egyensúlya abból áll, hogy különböző népek vannak, amelyek saját zsenikkel rendelkeznek. Hozzájárulni ahhoz, hogy közülök valamelyik eltűnjön, avagy hogy valamelyiknek életereje annyira csökkenjen, hogy fajának és zsenijének megnyilvánulása ott, ahol más népekkel szemben való nemtámadó kihatásáról van szó, lehetetlenné váljék,

bűn lenne az egész emberiség ellen.

Vájjon Franciaországnak nincsen elegendő vagyona saját eszméiből és erkölcsi erejéből. Nem beszélek öröklött hősiességéről, amely összehasonlíthatatlan és semmi sem gyengítheti.

Az összes háborúkban, amelyekben Franciaország és Németország egymással szemben állottak,

Németország is bebizonyította, hogy erős nemzet és bátorsága, hősiessége törhetetlen.

Nos ez a két nemzet a további évszázadokban is örökösen harcban álljon egymással?

Továbbra is kölcsönös gyászt és rombolást okozzanak egymásnak? A gazdasági haladás hatalmas befolyása alatt óriási vállalatok

és munkatelepek létesüljenek, csodálatra méltó termelés központjai virágozzanak ki és azután minden 25—50 esztendőben harcoló hadseregek hengerei mindent eltapossanak, mindent megsemmisítsenek, mindent felgyújtsanak s a vér patakokban folyjon újból? Nemi Franciaország szerepe az uj Európában, hogy azokat az országokat és népeket, amelyeknek függetlenségét a győzelem teremtette meg és amelyek Franciaország barátai, erősen támogassa, ellássa tanácsokkal, hogy gazdasági egyesülésüket nyugodtan előkészítsék.

Ausztria valóban nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek a gazdasági virágzáshoz szükségesek, Magyarország sem,

ez igaz, azonban igen sok nép van a világon, amelyek a gazdasági virágzás csodálatraméltó fokát érték el, holott a leglényegesebb előfeltételek hiányoztak. Ezeknek a népeknek meg kell érteniök egymást a békés szándékokban minden hátsó gondolat és bosszúvágy nélkül, mivel

ez a Franciaország és Németország közötti tartós békét is veszélyezlelné.

Törekednünk kell arra, hogy ezeket az országokat közös munkára bírjuk és rávegyük arra, hogy okos eszközöket keressenek a nyugodt és békés együttélés, valamint a jólét biztosítása érdekében. Ebben a szellemben kell Franciaországnak dolgoznia és csakis igy arathat gyümölcsöket. Másként nem.

A trianoni szerződés francia előadója a revízióról

Paris, november 8. A budapesti Esti Kurír 'párisi munkatársa ma beszélgetést folytatott Quer- aier francia politikussal, aki annakidején a trianoni békeszerződés előadója volt a francia kamarában. Quernier a magyar újságíró álfal föltett kérdésekre többek között a következőket mondotta:

__ A magyarokkal szemben semmiféle gyűlölet* vagy elein s ég “eked és nem égett bennem, amikor a békeszerződés előadói tisztségét elvállaltam. Csak azért vállaltam, mert meggyőződésem szerint ez a szerződés visszaadta a magyarok által elnyomott szlovákoknak, románoknak és szerbeknek a szabadságot. Én a magyar népet tisztelem és becsülöm, bámulom nagy intelligenciáját és tehetségét, szívből kívánom, hogy az európai államalakulatok között békés utón, a nemzetközi békeszerződések tiszteletbentar t áeával megtalálja méltó helyét.

Ha m

egdönthetetlen hízón y kék okkal igazolni tudja, hogy Trianon óta több, mint négy millió j miagyar él elszakított, területen, akiknek béke- szerződésekkel megái lapított jogait az illetékes kormányok nem veszik tekintetbe, akkor j ugyanolyan elszántsággal és lelkesedéssel fogom képviselni a magyarok érdekeit.

Csakhogy ezideig nekem ezek a bizonyítékok még hiányosak. Borah szenátor nem ismeri kellőképpen az európai viszonyokat, nem tudom tehát, milyen módon akarja magát ezekbe a kérdésekbe beleártani. Lord Rothermere kereskedőezellemü ember, akinek mozgalmát Európa képének megváltoztatására betegesnek tartom. Az én ajtóm mindig nyitva áll az ön és az ön honfitársai előtt.

A magyarok panaszai nálam mindig megértésre fognak találni.

A magyarság azonban jobban tenné, ha követeléseit kiváló állami érfiaival képviseltetné. Magam részéről semmit sem sajnálok inkább, mint azt, hogy az események Magyarországot és Franciaországot ellenségekként állították szembe és hogy barátságos megegyezésnek helye nem lehetett. Magyarországnak a szomszédaival való jőviszony kiépítésében és a velük való megegyezéseiben kellene sérelmeinek orvoslását keresnie.

— Uj vezetőt kapott a párkányi reiiilörh-iztos- ság. Párkányi tudósítónk jelenti: A párkányi rend- őrfbiztosság eddigi, vezetőjét, Heifler Richárdot áthelyezték Rimaszombatba. Utódául Juskó János dr. fogalmazót, nevezték ki Pozsonyból Párkányba. Juskó dr. a napokban már átvette hivatalát.

Törvénybe iktatták Kossuth érdemeit

Budapest, november 8. (Budapesti szerkesztőségünk teiefonjeleaitós-e.) A képviselőhöz ma hajTuadszori olvasásban is elfogadta március 15-ónek nemzeti ünneppé való emeléséről és a Kossuth érdemeinek megörökítéséről szóló törvényjavaslatokat, amelyeket ezután áttették a felsőházihoz. A fiatalkorúak szesztiílalimáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták le ezután, amelyet a Ház Vasé József dr. népjóléti miniszter beszéde után általánosságban elfogadott.

Henderson és Galsworthy hódol Kossuthnak

London, november 8. Az Est-Lapok folytatólagosan közük azokat a nyilatkozatokat, amelyeket az angol közélet vezető tényezői tesznek Magyarország nagy ünnepének, Kossuth Lajos szobrának leleplezése alkalmából. Az angol közélet ismét felfigyelt Kossuth Lajos nevére és meghajtotta előtte a tisztelet lobogóját. Különösen érdekes Henderson munkáspárti vezér nyilatkozata, már csak azért is, mert a munkáspárt ebben a pillanatban együk legkomolyabb tényezője az angol belpolitikának és ezen át a világ- politikának. Vezetői állandóan figyelemmel' kisérik a magyar eseményeket, de magyar ügyekről sohasem nyilatkoztak.

Henderson, aki Magyarország iránt mindig meileg rokonszenwetl és érdeklődéssel viseltetett, nagy tisztességnek tartja, hogy Kossuthot, a demokrata állam férfiút, a filozófust éis a kiváló szónokot hódolattal köszönthet!. Az angol nép mindig a legnagyobb rokonszenwel viseltetett a magyarok irányában és a viilágháboni idejében is megmaradt ez a nagy rokonszenv, ami egyediül Kossuth Lajosnak nagy érdeme. Hogy azonban ez a barát ság a jövőben is fen m arad jón, ahhoz kell, hogy az ő eszméit ne csak a külföldön, b áment hazájában is m él tán yo Íjaik.

Galsworthy, a nagy angol költő is elküld ölte koszorúját a budapesti Kosvuth- szaborra és a koszorú mellé a következő hódoló sorokat csatolta:

—- Nekem, aki miiodiig meleg és őszinte barátja és csodál ója voltam s vagyok Magyar- országnak, engedjék meg, hogy néhány mo- leg rrfwel átérzett és a csodálat tisztelet teljes szavaiból font kis koszorút tehessek lie Kossuth Lajosnak, a magyar nemzet nagy hősének szobrára, akinek emlékezetét és dicsőségét ünnepük ma a legyő/hetetöeo miagyar oéplélek.

A brünni mapyar diákok Kazinczy-ünnepe

Emléktáblát helyesnek el a spielbcrgi börtön falán Kulin rest és az olasz oarbomar ik emlékoszlopának megkoszorúzása — A ealoven- szkói magyar közélet kiválóságai az ünnepélyen

Brünn, november 8. A Corvinia, a brünni magyar egyetemi hallgatók egyesülete, Kazinczy Ferenc, a nagy magyar nyelvújító és költő emlékezetére november 13-án emléktáblát leplez le a briiü- ni Spielberg várbörtönének falán. A leleplezéssel kapcsolatban nagyarányú kulturünnepélyt és kul- turestélyt rendez, amelyen a szlovenszkói kultúráiét számos reprezentánsa szerepel. Mint ismeretes, Kazinczy Ferenc a Martinovics-összeeeküvés után. évekig tartó fogságban sínylődött a brünni Spiel- bergen. A magyar diákok brünni ünnepélye Kazinczy spielbergi fogságával kapcsolatban nyer aktualitást. Közismert tény ugyanis, hogy Kazinczy a börtönben tanulta meg az idegen nyelveket, itt foglalkozott a külföldi irodalmakkal és itt érlelődött meg benne az az eszme, hogy a magyar nyelvet, a magyar irodalmat és a magyar szellemiséget meg fogja ujitanL

November 13-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Spielbergben leleplezik az emléktáblát. Az üdvözlő beszédet a Corvinia elnöke mondja, majd ölvedi László szavalja el „Kazinczy cellája** tinin alkalmi ódáját. A második beszédet a kassai Ka- zimczy-Társaság kiküldöttje tartja meg, maid Jan- kovics Marcell dr. emlékezik meg Kazinczy Ferencről. A Kazinezy-emtéktábla leleplezésével kapcsolatban a magyar diákok az ugyancsak Brünn ben sínylődött olasz carbonarik emlékoszlopát is megkoszorúzzák 6 a nagy magyarbarát olaszok emlékművénél Jankovics Marcell mond olasz nyelven ünnepi beszédet.

Este hét órakor a Deuts&hes Haus kis dísztermében kulturest lesz a következő programmal: Szvatkó Pál dr. német nyelven Kazinczyról és koráról tart felolvasást, majd Győry Dezső beszél a magyar megújhodásról. Utána Grosschmid Géza dr. szenátor emlékezik meg Kazinczy nemzeti és politikai jelentőségéről és Sziklay Ferenc dr. tart

• e’őadást arról a témáról, hogy miként kell megérteni a régi hagyományokat. A kulfurestet Jankó vics Marcell dr. fejezi be, aki ..Gondolatok Ka• zinczv emlékünnep én “ címen méltatja a nap je- ■ lentőségét.

A kulturest után este kilenc órakor a brünni , Detusdhes Haliéban bankett lesz. Az ünnep élyr« . j a sz'iovencakói magyar közélet számos kiválósága J jelentette be megjelenését

5