Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-08 / 254. (1588.) szám

Á. 1927 november 8, kedd. —mSM^Iiia-'óiCiri W a. - .. '>■ .t. -• •>• ^^ftyBM|y.rTr»cviinv^arr'.;.­Próbálja ki minél eló'bb az uj végerősítő lámpát S3E 134 Öröme fog benne telni! TELEPÜNKÉN azt az erkölcsi erőt, amelyet a múltaik iránti ke­gyelet nyújt. Az ülést abban a reményben nyitja meg, hogy a napirendre tűzött két törvényjavaslat tárgyalása a kegyelet egyesítő szellemében méltó lesz Kossuth Lajos hallhatatlan emlékéhez. Ezután Rubinok István előadó terjesztette elő a március 15-éuek ünneppé emeléséről és Kossuth Lajos emlékének törvénybeik tatájáról szóló tör­vényjavaslatokat és arra való tekintettel, hogy a két javaslat szorosan összefügg egymással, azok­nak együttes tárgyalását kérte. A ház egyhangú­lag elfogadja ezt az indítványt. Erdélyi Aladár emelkedik ezután szólásra. Kossuth emlékét méltatja, hatalmas beszédben vá­zolva a magyarság történelmi fejlődését a mohácsi vésztől napjainkig. Erdélyi Aladár beszéd-e után Várnai Dá­niel és Farkais István szociáldemokraták szó­laltak M. Farkas István pártja nevében ha­tározati javaslatot káván beterjeszteni, amely szerint utasítja a képviselő ház a kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot, amely Magyarország' alkotmányát megváltoztatja és kimondja, hogy Magyarország köztársaság. Pakots József, H altér István és Gömbös Gyula Kossuth érdieméit méltató beszéde után Apponyi, majd Bethlen István gróf mi­niszterelnök szólalt fel: — i»uszkék lehetünk, úgymond, hogy' szabadságunkat nem árulással és nem kép­mutatással szereztük. Állítom, hogy ha a függetlenségi harc diadalmaskodott volna, a nemzet örömkönnyein túl könnyek sohasem mutatkoztak volna, mert a magyar nemzet szabadságát és függetlenségét nem elnyo­másra, hanem az állam javára fordította volna. Ezután mindkét törvényjavaslatot a Ház általién osságban elfogadta. A szodáldemo- kraták javaslatára csak a szocialisták szavaz­tak. Holnap tér át a Ház a jvaslatok részlte­tek tárgyalására. A newyoM Kossuth-szobor aíapkőleiétele Ncwyork, november 7. Vasárnap volt New- yorkban a magyarok áldozatkészségéből emelt Kossuth-szobor alapkőle téteti ünnepsége. Az ün­nepséget a newvorki magyar kommunisták meg akarták zavarni. Röpiratokát osztogattak széjjel a* összegyűlt ünnéplő közönség soraiban és olyan tüntetést rendeztek, hogy a rendőrségnek kellett őket gumibotokkal széjj elvernie. Zotfland szená­tor, aki az ünnepi beszédet tartotta, a zajos kom­munista büntetés miatt kénytelen volt beszédét félbeszakítani, a-mig a rend helyreállott. Amikor a rendőrség a kommunista tüntetőket széjjelosz­latta, az ünnepség teljes rendben, méltóságteljesen folyt le. A Manoilescu por Nagy-Románia legnagyobb pere lesz Hatvanegy védő — Az állam legelőkelőbb funkcionáriusai a tanuk sorában — Popescu tábornok aláírta a vádiratot Bukarest, november 7. Popescu tábor­nok, a második román hadsereg parancsno­ka, aláírta az elfogott Manoilescu vádiratát. Manoilescut azzal vádolják, hogy a királyt erőszakkal el akarta távolítani a trónról és előkészületeket tett a polgárháborúra. Erre a bűntettre a román törvénykönyv büntetés­ként életfogytiglani kényszermunkát szab ki. A tárgyalás* csütörtökön kezdik meg. A sok tanúra való tekintettel a katonai bíróság ülésterme kicsinek bizonyult s igy — mint a Cuvarttul értesül — a Manoileseu-pert a ka­tonai kaszinó nagytermében fogják tárgyalni. Manoilescu már megnevezte tanúit. Tizenöt tanúja között számos kiváló politikus szere­pel, mint Maiíiu, Jorga, Goga volt miniszter, Bratianu György, a miniszterelnök fia, aki­vel Manoilescu együtt utazott Parisból Bu­karestbe, Titulescu külügyminiszter, Dimi- trijn közlekedésügyi miniszter és Vajda, a Prága, november 7. A vasutasok bé'r- mozgalmában mindezidteig nem történt l'é- nyeigesieibb változás. A feszültség minden­esetre enyhült, mivel Svehla miniszterelnök bizonyos pénzügyi engedményeket helyezett (kilátásba, bár ugyanakkor a vasutasok fő­követeléséi : a miniszteri rendelet megvál­toztatását kereken eJutaisitoitta. A vasutasok szakszerveze leinek központi végrehajtó bi­zottsága ma permanienciában van és várja Procházika és Brodiecky képviselők interven­ciójára a miniszterelnök határozott válaszát, :ugy hogy estére vagy legkésőbb holnap megtörté­nik a végleges döntés. oT, A vasutasok parlamenti képviselői prokla- mációban fogják közölni tárgyalásaik ered­ményét. A vasutasok szakszervezte in ek központi bizottsága ma a következő két kérdéssel foglal kozikí 1. Kitartson-e a központ a rendszeresd­nemseti parasztpárt alelnöke. Manoilescu védelmére 61 ügyvéd jelentkezett, köztük Avarescu tábornok, Micholach parasztvezer, Florescu volt liberális miniszter és számos más híres bukaresti és vidéki ügyvéd. Manoilescu akciója nem volt komoly? Buliarest, november 7. Politikai körök­ben máris tudni vélik, hogy milyen ítéletet fog kiróni a bíróság elnöke a letartóztatott Manoilescu ügyében. Az általános vélemény az, hogy a bíróság enyhítő körülménynek fogja tekinteni Manoilescu fiatal korát, tettét ezért nem is tekintik veszélyes akciónak, ha­nem inkább minden komolyabb alapot nél­külöző játéknak. Az enyhítő körülmények figyelembe vételével azután Manoiliescura vagy nagyon enyhe büntetést szabnak ki, vagy pediig felmentik. tésröl szóló kormányrendelet novellátásának követelése mellett? 2. Kielégitheti-e a vas­utasokat Svehla miniszterelnök pénzügyi ajánlata, amely a rendelet novelMlása nél­kül a járandóságok nivellálását célozva, va­lamennyi kategória részére szolgálati pótlé­kokat helyez kilátásba? Mit kívánnak a vasutasok? A rendszeresítésről szóló 15. számú kor- mán yreudélettel szemben a vasutasok ere­detileg a következő kívánságokkal álltakellő: 1. A tisztviselők fizetésének valorizálása. 2. A havidíjas kategória megszüntetése a forgalmi tisztviselők harmadik és negye­dik fizetési osztályának egyidejű föLállitásá- valL 3. A havidíjasok három fizetési osztálya az altisztek és alkalmazottak fizetésiében a három utolsó fokozatot képviselje, azonkívül a központi végrehajtó bizottság ajánlata sze­rint további két magasabb fizetési osztály létesítendő. Érelmeszesedés-neu; asthénía csont, bőr. mirigybajoknál, golyvánál, hüdé- sekriél, izzadmányoknál. vérszegény, görvély és angolkóroa gyermekeknél a Cslsl lód Bróm Gyógyvíz ósfódfOr* dősó Otthoni ivó és raadőkurcla kivá ó gyógyhatású Részletes és ingy«n fel­világosítást nyújt a Fürdőigaz'; atóság Csizfürdö- Cizkupele. Kapható gyorstárakban, drogériák­' bán, ásványvizkereskedésekben. 4. A segédalkalmazottak illetményei szintén emelendők. Két vasutasszervezet dezavuálta a központot A vasutasok körében nagy meglepetést keltett a nemzeti demokrata és a cseh nép­párt szervezeteiben tömörült vasutastisztvi- selők állásfoglalása a két párt lapjaiban. A két szervezet bejelenti, hogy a szakszerveze­tek központi végrehajíébizottságával nem azonosítja magát. Ezzel a vasutasok mozgal­ma veszített erejéből és jelentőségéből, A gépészeket és a forgalmi tisztviselőket kielégíti a kormány afánlata Hivatalos helyről* a Národmi Politikának azt a felvilágosítást adták, hogy a vasutasok­kal való tárgyalás nehézségeit nem exiszten- ciál'is kérdések, hanem egyes vasútasvezetők személyi ambíciói okozzák. A kormány aján­lata nagyrészben teljesíti a vasutasok kíván­ságait. Ennek bizonyitéfca az i:s, hogy egyes vasufasorganizációk máris ki­fejezték hajlandóságukat a kormány- ajánlat elfogadására. Igv elsősorban a gépészek, akik köztudomásúan a legfon­tosabb munkát végzik a vasúti forgalom­ban. Hasonló álláspontot foglalnak el a forgalmi tisztviselők. A szakszervezetek egyes vezetői azonban —1 mondja tovább a hivatalos forrás — arra számi-tarnak, hogy a saját presztízsük meg­mentése érdiekében a vasutasokat beleránt- hatiiák a passzív rezisztenciába, amiáltal egész sereg exiszféneiét tennének tönkre, mert ha a vasúti üzletvezetésé ere a harcot .rákényszerítik, az a legszigorúbb elüenrend- szábályokhoz fog nyúlni. A vasúti alkalma­zottak megelégedettségére a vasút vezető­sége nagy súlyt fektet, ez azonban nem vá­sárolható meg olyan áldozatok árán, melyek eleve elbukásra Ítélnék a vasúti üzemet. Lapelkobzások A prágai ügyészség elkohoztatta a Bo . hemia, a Deutsche Landpost, a Národni • Osvotbozeni, a Národni Listy, a Rudé Právo, J a Oesky Smer, a püzeni szocialista Nová Dó­ba és a pozsonyi Slovenská Politika vasáru a- | pi számát, továbbá a Právo Litíu és a Rudé I Právo hétifői esti kiadásait. Két vasutas-szervezet cserbenhagyta a vasutasmozgalom vezetőit A gépvezetők és a forgalmi tisztviselők a szocialista agitáció ellen — Enyhülés a vasutaskonfliktus mai döntő tárgyalásán Mintha egy távoli tenger partján volna egy idegen hotel tér rászán, ha a szemét lehuny­ta, a pusztai szél rágása még a tenger mora­ját is emlékébe idCzte. Ilyen álom. Ilycji ebéd, ilyen gazdagság, ilyen úri szép viliág. Sohasem hitte volna. Jaj csak -egy pillanatra se kellene többet fel­ébredni arra a gondolatra, hogy hogy is tör­téni ez, mért van ez, ki csinálta, hogy csi­nálta ... Csalt hallgatta a madarak osioser- gését a fákon. — Különös volt ,a napfogyatkozásban, — utóidta gondolkozva Zoltán, hogy a mada­rak elhallgattak, elbújtak s a juhok esze­veszetten hegeliek. — Napfogyatkozás, — mondta csönde­sen az asszony s emlékezni próbált. Jaj mi­lyen napfogyatkozás volt még ma délelőtt az ő számára s bizony azt hitte, még a szürke­ség is az ő gondolataiból fakadt. Ahogy el­gondolta, hangosan is kimondta: — Kimentem megnézni, miért azt mond­ták, napfogyatkozás van, d,e azt hittem, csak én látóim ilyen különös sötétnek a világot. Fejlét féloldalra ejtette, egyszerre kitört rajta az emlékezés rémülete. Hiszen akko” hallotta azt a rettenetes hirt, miikor kirrtent az utcára ijedtében, napfogyatkozást látni, mert azt hitbe, kint az utcán jobban látja, mint bent az udvaron. Az álatok ösztön­szerű rémülete s egymás után való buvása volt ez benne. Embert kellett éreznie a vi­lágiban, meri a természet roppant tünemé­nyét máskép elviselni nem bárja s az ő em­bere nem volt... Nem volt... S akkor mondta, úgy belelépett a beszélgetésbe, ak­kor mondta egy női hang, hogy.... Nagyot, mélyet iiélekzett, mert azt hitte, megfut; csak többet eszébe se jutna — Hogy Szakmáry Zoltán elválik a feleségétől s el­veszi a sommás lányt — Zoltán kitalálta a felesége gondolatát s bár neki is eszébe villant, hogy ő is úgy érezte, mikor a napfogyatkozás szinevesztett fényét látta, hogy ez az ő lelkivilágának el- söté fűtéséből verődik ki — De gyorsan azt mondta: — Elmegyünk-e Béosbe? — egy kicsit? Az asszonynak a szeme tágra nyílt. — Bécsbe? — Jót fog tenni egy kis utazás, — momdla^azr ura, aki már meg is bánta ezt' a szavát, amit csak azért mondott, mert han­gosan folytatta azt a mély gondolatát, hogy a Rozikával elutazik — S most megrémült, ha az asszony elfogadja az ötletet s véle jön... — Bécsbe, — sóhajtott az asszony s ajka fájdalmas volt. Maga elé nézett. — Jaj iste­nem — Bécsbe — — Az embert ki rázza a miftoiszoflmtt álla­potból — mondta egyre csöndesebben Zoltán. Az asszony finom idegeivel nem tudta s mégis megérezte ezt a gyáva visszakozást — Velem? — mondta igen halkan. Zoltán megmemegett. A szemét lesütötte és soká nézett maga elé. Miikor felpillantott, a felesége éles sötét szemével találkozott. Az asszony úgy bá­mult rá, élesen, áthatóan, beletúrva a sze­mét a leikébe, mintha olvasni tudna a gon­dolataiban s 5 összeiborzadt. Újra kitört rajta az a Mellem, amelyet mindig érzett vele szemben, a bűntudat alatt görnyedő ember félelme a sziveket vizsgáló szemek előtt... Az asszony éllankadt, edialélt. Úgy is­merte ezt az embert, ennek a tiszta, átlátszó, egyszerű, lelkesedő hangjait. Megérezte, hogy itt semmi keresnivalója többé... Hogy is tudott csak egy percig is belemenni abba a varázslatba, hogy minden rendben van. Jajt Vértódulást kapott s már megint ott volt, ahol délelőtt. De az ura észrevette s felugrott és hoz­záhajtott és szinte Öntudatlanul csinált élénk­séggel és ártatlansággal mondta: — Nézze csak, nézze csak azokat a ma­daraikat Az asszonyba la&san visszatért az élet. Ha ennyire őszinte s közvetlen tud lenni, jaj de boldogan megy vele — Két kis madár volt a híja bokron s ott aludtak. Erőt vett magán s azt rnondt — Milyen szép ez a tuja. — A' szikes földet szereti a ciprusféle, a tuja, még a fenyő is ha megered, jól meg­él itt. De mindjárt meg is ijedt, hogy túlságo­sam ifeíllbiivia a feleséé^ figyelmét a kertre, amelyet roppant költséggel s fáradsággal osinált. Hány hétig hordta ide hány szekér a földiét a határ jóföld területeiről, hogy meg­eredjen benne a fa s a virág... Minden tal­palatnyi területet, ahol gruppokat s karabá- tofcat csináltatott, erdei földdel hordatott meg s ime már az idén is meglátszik az eredménye. Oly szép a kert, amilyen sivár és szomorú odahaza a városban. Ott' pudvá- sak és szomorúak a fák, itt vast Egon dagad­nak s oly kövéren, mint egy Kánaánban. Ott csak hernyót terem és élősködő penész- gombákat s vértetőt, itt mindlen virágtól da­gad s virul. Érezte, hogy a felesége nézi őt s ő úgy •bujt a mosoJyos mozdulatok közt, mint tolvaj az üldözők előtt. Az asszony végre elfáradt a hajszolás­ban. Szegény, hisz úgy szeretett volna meg­nyugodni, mint a haldokló, kapaszkodott minden sízailmaszálba. — Nini a vendégem, — mondta Zoltán, mert meglátta a „grófot". A feleségére nézett, akinek a szeme megint kimered! Úgy tudott ez a szem tá­gulni s összehuzódni. Most nagy volt és me­rev. ő zavarban volt, kényelmetlenül érezte magát.-— Ezek a bolondok fogtak valami éhen­kórász vigéoet, — mondta s igyekezett ne­vetni, — országos tréfát csináltak vele. Az istenadtával. Kinevezték gróf Golucbovsky Agenomaik s mindenféle bolondságot csinál­tak ... Az este itt volt egy csomó fickó meg­jegyzem egész komoly emberek, itf volt Ábel bácsi, Borbiró, Kudora, Malmosa, Gosz- tonyi Bandi — Igazmondó — Odalépett a feleséire felé. (Folytatjuk). (49)

Next

/
Thumbnails
Contents