Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-06 / 253. (1587.) szám
$27 november 0, vasárnap. 'EESCCTt/VUfi'te^-HIKLAa Aljechin—Capablanca Egy lépés — és remis Buenos-Aires, november 5. A 24. meccs- játszmát csütörtökön a 40-ik lépésben félbeszakították, a 41-ik lépést Aljechin adta le borítékban. Pénteken este folytatták a játszmát, azaz csak folytatták volna, mert a bori- tékjépés megtétele után a küzdöfelek remisben egyeztek meg. Ez a hosszulélekzetü világbajnoksági küzdelemben immár a 18-ik remisjátszma. 366. sz. játszma Világos: Capablanca Sötét: Aljechin A meccs 19. játszmája. Játszották október 23-án. 1. d2—d4, d7—d5 12. Hf3Xd4, Hd7—b6 2. c2—c4, e7—e6 13. Fh4—g3, JIb6—d5 3. Hbl—c3, Hg3—f6 14. Hc3Xd5, IU6Xd5 4. Fel— g5, Hb8—d7 15. 0—0, Fe7—f6 5. e2—e3, Ff8—e7 16. Vdl—b3, Fí6Xd4 6. Hgl—f3, 0-0 17. e3Xd4, b7-b6 7. Bal—cl, a7—a6 18. Fe2—f3. Fc8—b7 8. a2—a3, h7—h6 19. Fg3-c7, VdS-d7 9. Fg5—h4, d5Xc4! 20. Ff3Xd5, Vd7Xd5 10. FflXc4, c7—c5 21. Vb3Xd5, Fb7Xd5 11. Fc4—e2, c5Xd4 Remis. MúVÉ,SaET-R01>AbC»l. Mi a bölcselet? A gondolkodási történetek kézikönyve I Irta: Takács Menyhért dr. jászóvári prépost (L. Voggenreiter Verlag Magyar Osztály, Berlin 1927) (Ipari és Kereskedelmi Nyomda, Kassa) Az aktuálisok korszakát éljük. Szenzációk lepnek meg nap-nap után, az élet forgatagban zajlik körülöttünk s a forgatagba beleszédült ember uj idegizgalmakat kíván injekció gyanánt. Csak annak van keletje, aki beleillik hajszolt életünkbe, az érték, a tiszta irodai miság hovatovább szobadísz lesz inkább, mint olvasni való. ] Az élet magamagát követeli, irodalomban és mii- j vészetben s a ma értékének képzelt alkotás holnapra mint elavult lom tűnik a feledésbe. Valóban ez-e az élet, ide fajult-e el — a technikai rohanás által — fenekéig a világ? Azt hiszem nem. A leghatalmasabb vihar is csak a felszínén bodrozza föl a tengert, a mélyén él a mél- tőságos nyugalom örök, világokat teremtő munkája. A lelke mélyén megmaradt az ember a réginek, öröknek. Az érték becse csak elhomályo- | sült, de nem veszett el. A kevesek, a választottak, akiket nem kapott el — könnyűségük következtében — az élet forgószele, vágyjék és szom- j juhozzák az örök igazságot, csak múló jelenségnek j érzik a külvilág tülekedését s abban is, maguk- j bán is mélyebben keresik az okot, az életlényeget, i Az első pillanatra talán időszerűtlennek "látszik iró és kiadó vállalkozása: filozófiatörténelmet imi és kiadni. Kit érdekel ma az ilyesmi? — kérdezi a fölszinen úszó, ártól ragadott ember. Mindenkit, felelhetjük rá, mindenkit, aki nemcsak tehetetlenül úszik az árral, de meg akarja érteni, hogy jutott odáig az élet. A mai életforma nem meglepetés és nem uj a nap alatt. Voltak forradalmi korok mindég, talán eszmében és akaratban grandiózusabbak is, mint a mai, csak exten- zitásukban kisebbek, mert a világközlekedés fejletlensége miatt nagyobb volt — aránylag — a j világ. De minden emberi fejlődés (evolúció) és j minden forradalmi kitörés (revolució) mélyén ott élt az emberi gondolat, mint a kalászba érés és í aratás előtt a szántás-vetés. Minden emberi tett forrása a gondolkodás i s minden tett uj gondolkodásra késztet. Az em- j béri élet története a tettek és gondolatok szaka- j datlan láncolata s aki szervesen be akar kapcso- ! lődni az emberi életbe, annak tudnia kell, hon- \ nan indul e lánc s hova vezethet. Ezt a megismerést segíti elő Takács Meny- !. hért könyve, ezért aktuális ma is, sőt éppen ma , az emberi gondolkodás történetének megértése. Mi a bölcselet? Kérdés a könyv cime, melyre l, feleletet az emberi gondolkodás öntudatos meg- | indulásától a mai napig ezer és ezer gondolkodó ! adott. Ezekben a feleletekben tükröződik az ! élei minden változása s ezeket a fe- j leleteket, a feleletek 1 e g v e 1 ő s e b b j é t, az életet leginkább befolyásolókat foglalja össze Sokratestől kezdve mind a mai napig szerves, ! egymásból folyó összefüggésükben az életet ma- j, gasabb szempontokból, éles szemmel, mélyebbre j látó fiiozófuselme. Ennyire pregnánsan, ennyire i tisztán és világosan, röviden és mégis tökéletesen magyar nyelven még senki nem foglalta össze az emberi gondolkodás tö ténetét. Vezető fonala a keresztény gondolat, inten- ! dója az istenhit alapján álló „perennis philo- sophia“ egyedüli jogosságának bizonyítása, ám ez ! az iró legszentebb meggyőződéséből és hivatásá- | ból is folyó vezérelv nem akadályozza meg őt j abban, hogy minden más filozófiai rendszerből és ! világnézetből ne emelje ki mindazt, ami az ember '■ földi boldogulásának, erkölcsi tökéletesedésének javára szolgált. Ez a föltétien objektivitás igazolja a legjobban a szerző magasabb szempontjait, melyekkel az élet útvesztőjében egyenes utat keres a múlt megértésére s a jövő ösvényének kitűzésére. Természetes, hogy az óriási anyagok aránylag rövid összefoglalása kizár minden részletezést. Divatos filozófiai irányok, tetszetős gondolatrendszerek nem nyernek benne taglalást, de ipindaz, ami az emberi életet tényleg előbbrevitte a múltban s irányítja ma, megtalálható a műben klasszikus rövidséggel, soha nem fárasztó világosságban. Innen származik a könyvnek az a különös sajátsága, hogy az olvasása a tárgykör elvontsága ellenére is határozottan érdekfeszitő, különösen annak, aki az élet jelenségein gondolkozni is szeret s aki keresi a fölszin alatt a lényeget. Segíti ezt az érdekkeltést a munka világos, tiszta nyelvezete, mely soha el nem fárad s igen sokszor költői lendületet nyer. Takács Menyhért dr. egy rendkívül értékes és hasznos munkával gazdagította a szlovenszkói tudományos irodalmat, melyben igazi gyönyörűséget fog találni az, akinek őmaga szánta: „Szerény munkánk az egész magyar intelligenciához szól, de különös haszonnal forgathatják azt az egyházi férfiak, meg a jogász nemzedék, amely a közélet legfontosabb kérdéseivel foglalkozik". • (A „Komárom" című folyóirat), amely a Jókai Egyesület kiadásában jelenik meg, lesz Szlo- venszkő első tudományos folyóirata. A „Komárom" 1916-ban szűnt meg és a Jókai Egyesület most újra megindítja. A szerkesztéssel Alapy Gyula dr.-t bízták meg, aki már ki is bocsátotta a fizetési felhívást. A folyóirat célja a helyi történet és kultúra tudományos feldolgozása. A munkatársak sorában a legjobb komáromi és szlovenszkói Írek foglalnak helyet. Előfizetési ára nemtagok számára évi 40 korona, a Jókai Egyesület tagjainak 20 korona lesz. Iskolák és tanintézetek 25 százalék kedvezményben részesülnek. A folyóirat első száma januárban jelenik meg. ~ KOSSUTH Hegedűs Lóránt történelmi színmüve — Öt felvonás — Először: a Nemzeti Színházban, november 4-én — Budapest, november 5. — Nem másfél év, hanem harminc év küzdelme, akarata, fájdalma és gondolata van ebben a darabban összesüritve,, — mondja ez a különös nagy ember, Hegedűs Lóránt, a legfiatalabb magyar drámaíró. Fordítva érkezett el erre az állomásra. Mások, a más szándékuak Íráson kezdik, drámán folytatják, mig nagytekintélyű karosszékek kinál- gatják feléjük magukat: Hegedűs Lóránt előbb politikus, pénzember és miniszter, hogy végül a drámairás révébe kössön ki. Kossuíh-ot izgalommal várta már, aki csak valamelyest is érdeklődik a színpad világa iránt. Hegedűs Lóránt, a szerző, — és Kossuth, mint történelmi darab főhőse: ez a kettő már kiilön- külön is attrakció, hát még igy, együtt, különösen akkor, mikor a politika napjaiban mindinkább előtérbe kerül Kossuth neve, hogy végül egy világjelentőségü szoborleleplezés vonjon glóriát a nagy forradalmár körül. És Kossuth szerepelt tavaly is már egyszer a színpadon, Herczeg Ferenc Hid-jában. Akkor azonban csak mellékalak még, s ilyen beállítását sok helyütt kifogásolták. Kossuth mint főhős 3zinrehozatalát máris nagy irodalmi viták előzték meg. Ez, a mostani Kossuth azonban a régvárt apotheőzis. Kossuthot adja, magát. Nem ötfelvonáson keresztül épített drámai mü, az örök drámai szabályok szerint, indítással, kulmináns harmadik felvonással és a szükségszerű ötödik színnel, mely mindent megold. Nem is poétikus három felvonás, mint Herczeg Ferenc Hídja. Ez, a Kossuth: öt kép, öt lendületes szin, művészi vezércikk a csak a dolgok mélyén rejlő rugók tartják össze: Kossuth lelkének rugói; nem külső cselekmények szövik szükségszerűvé, hanem a történelem indítékai fűzik örök drámává. Kossuthnak szobra áll ma már az Országház- terén: magábamélyedő, bús alak, hős. Nagy lendülettel indult tervei sosem úgy sikerülnek, amint ő maga szeretné: ezt fejezi ki a szobor s ?7.t olvassuk a játszott drámából is. Kossuth hatalmas koncepciókkal indult, forradalmár volt, radikális volt és nemcsak színpadi törvény, — melyet végeredményben az életről másoltak, — hanem valóban élettörvény is: a beteljesülés korántsem úgy sugárzik föl, mint a vágy. Kossuth nagy tervei egy lánglélek tervei voltak, ő maga a történelem legnépszerűbb alakjainak egyike s mégsem futhatta végig azt az utat, amelyet legszívesebben vállalt rendeltetésének. Kossuth nagy erejével szemben működő erők ;em voltak elenyészőek. A császári udvar, Met- ernicli, a konzervatívok, Görgey, Európa békéje ; végül Kossuthnak felvillanó ennenlelke, de ezenközben mindig és erőteljesen a Habsburg: lágy ellenfelek. Kossuth eszméje nem bukott el, :sak hol alámerült, hol újra jelentőssé magasait, Kossuth személye sem zuhant alá: mindég nagy volt, mindég népszerű, mindég grandiózus és mindég jellem; Nem bukott el. És mégis ... Ezt a mégis-t adja a sziámii öt képe. A nagy embert, aki nem lett tragikus hőssé, mert önnön személye nem ért arra rá, hogy tragikussá váljék. Sokkal nagyobb sulyok vesztek el itt a mérlegen: egy egész nemzetről volt szó, a magyarságról ... Kossuth sorsa a magyarság sorsát natkozna, mely egyetlen külső történést nyugtázna, vagy idézne elő. Amiről itt szó van: a magyarság sorsa, politikum, művészi vezércikk, szárnyaló lendület. Hegedűs Lóránt, mint színpadi iró, mint a darabtechnika embere: szintén kitünően állotta meg helyét. Az alakok élnek, mozognak s ha gondolataik, elmélkedéseik állandóan egvsikon is, mégis ember Két, hus-vér magyarokat tudott adni ebben a darabban. Van néhány jő ötlet benne, — amelyeket mellékalakokkal testesít meg, a felvonáskezdés és a Kossuthot szólító állandó felvonásvég kiszámitottan hatásos, de ez nem esik a darab rovására, szükségszerűen illik a mü állandóan lüktető, forró Jeleneteihez. A Nemzeti Színház nyilván nagy sikert könyvel el Hegedűs Kossuth-jával. * * * * A színészek művészetük legjavát adták, Gdry Árpád Kossuth-jában nagy, őszinte erő, a tüzes lelkesedés, a csalódásokon edzett férfielszántság s a késő aggkor mindent elháritő-mindenbe belenyugvása hatalmas alakítás. Néhol talán túl paté- tilcus, de vannak mondatai, mozdulatai, melyek megremegtetik az embert döbbentő őszinteségükkel. Pethő Attila Széchenyi-je mély, nagyon-igaz játék. Nem is játék: megrenditően komoly ez a Széchenyi s azt az igazi Széchenyit hozza elő, akit elgondolunk. Palágyi Lajos Görgey Artúrt játsza, különös, átható művészettel. Palágyinak ez a szerepe alakítása legjobbjai közül való. S a többiek: Lehotay Árpád, Nagy Adorján, Gabánvi László, Gál Gyula, Fehér Gyula, Tiinár József, Harasztos Gusztáv, Pataki József igyekeztek művészetük teljes fényével csillognL Kossuth feleségének szimpatikus, de színtelen s nem jelentő- séges szerepét Aczél Ilona játszta őszinte hittel. A darab nagy személyzetet mozgatott, hatalmas apparátust igényel. Díszletei, rendezése nívósak. Nem lesz hibás jóslatunk, ha a szezón egyik legnagyobb sikerének mondjuk Hegedűs Kossuíh- ját s ha a Nemzeti Színház nem repertoár-színház volna, bátran szériákban kezdhetné a magyar hit, a magyar lelkesedés és a magyar géniusz e tanúbizonyságát. Szombathy Viktor. (•) November 17-én kezdődik Komáromban a szini-szezón. Komáromi tudósitónk jelenti: Iván Sándor színtársulata november 17-én kezdi meg négyhetes szezónját Komáromban a Kultúrpalota színpadán. Az operettegyüttes, a „Cigányszerelem", a prózai ecsembie pedig a „Te csak pipálj Ladányi" vígjátékban mutatkozik be. A szloven- szkői Magyar Szinpártolő Egyesület nagy munkát fejt ki, hogy a négyhetes vendégjátéknak szép sikert biztosítson. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: A vörös táncosnő (Magda Sonja). ADLON: Ifjúi mámor (Jugandrausch) TÁTRA: Szerelem (Elisabeth Bergner és Ágnes Eszterházy.) ELITE: Világ és félviteg. (Haid Liáné) AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Vasárnap: Virradat (Georg 0‘Brien). * Hétfőn: Fedora (Lee Parry, Alfons Fryland). A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután: A eirkuszkeroegmő, mérsékelt helyá.rakkal; este: Borosa Amerikában. Hétfőn: Üdénkért, vigijátélcujdonság. Kedden: Edénkért. Barátnők kost. Milyen változáson mentél át, — Mit csi- I náitál az arcoddal? — Hiszen előbb oly szeplős, miteszeres és zsíros volt és most mennyire megszépültél, hogy tiszta az arcbőröd. Hát neked megmondom, őszintén szólva te is rászorulsz, neked sem legjobb az arcod Az Iza kozmetikai intézetet, Bratislava, Sfceía- niková 19. többen ajánlották és tényleg rövid kezelésük után már olyan jó eredmény volt, hogy magam is meglepődtem. Nem is hittem volna, hogy oly könnyen szabadulok régi archibáimtól. Most már csak Iza toilette garnitúrát használok Kcs. 47.-ért és mondhatom rendkívül meg vagyok elégedve. Ajánlom, keresd fel rögtön az intézetet, a te archibáid is kezelésre szorulnak. Tudod, hogy a távolság miatt lehetetlenség kezelésre bejárnom. — Az intézet mindenfelé küld minden archibára megfelelő garnitúrát, pontos utasi- tással, utánvétellel. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra .................................Kcs 37.— Szeplő és májfolt' ellen garnitúra . Kcs 37.— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőrujitő garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bőrt s olyan lesz, mint az üde gyermej-lányé . Kcs 120.— Hajfalnnitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat, ennél jobb 20 év múlva sem lesz............................Kcs 37.— Ke belápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít.................................Kcs 77.— Toilette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Iza kozmetikai intézet ttriiíiíloTMi Sftxf a ni L-mrn TT A legbiztosabb 1 és legenyhébb J csokoládé ti hashajtó J FSIorakat: 3 Vörös Rák ?/r6w* < Bratislava fn* doboz ám 3 60K0, í j reprezentálta, Kossuth megtalálta a kivezető ; utat, de az útra térők járása nem volt oly biz tos és egyöntetű, amint azt Kossuth kitervelte. * Az első felvonás a budai helytartóságon ját szik, jóval a forradalom előtt. A jurátusok lelkes serege Írja a vármegyék gyűléséről szóló titkos tudósításokat, melyek Írott újságként járnak kéz í ről-kézre az országban. Az ország ébredez, i j márciusi vihar előszele langy fuvallatképpen len j gedez még csupán, de bécsi spiclik, ágensei I árasztják el máris az országot, mindenki gyanús aki nem hódolója az aulának, konzervatívok száll nak harcba uj szándékú fiatalsággal, Metternicl szívósan őrzi Európa egyensúlyát s a nagy zűr I zavarban feltűnik egy lelkes szerkesztő alakja | vész az osztráknak, mentő a magyarnak: Kos j suth. Megjelenik s nagy tirádákban zengi el az u; Magyarországot. Az eszme győzni fog, az nen kétes, de Kossuthot mégis elfogják és hiába pró' bálják megvesztegetni pénzzel: emelt fővel távozik a zsandárok között. Második felvonás: már a negyvennyolcadiki pesti országgyülVen vagyunk. Mészáros Lázár Batthyány gróf, Széchenyi: csupa jő ember, de mind más szándékú, tépelődő elme. Az uj magyar ] minisztérium válaszút előtt áll: a bécsi császár j visszavonta az áprilisi törvényeket, amelyeket a magyar király szentesített, a rendek már-mái lazonganak, Széchenyi minden munkáját veszni látja s egy pillanatban elméje előtt már megjelenik az a rémitő, borús felhő... Ekkor hozzák Kossuthot betegágyából. Mindenki izgalma pattanásig: ma lesz a döntő nap, a nemzet vagy áll a Habsburgok mellett, vagy indul a visszatartha- tatlan lépésre. És Kossuth elmondja ama beszédét, amely után egyöntetűen szavazza meg neki az országgyűlés a kétszázezer koronát. A kocka el van vetve: Kossuth felrobbantotta az utolsó hidat is s a nemzet rálép végzetes útjára. Kossuth és Széchenyi egy izgalmas, feszült párbeszédben szembenállanak egymással. Izzik a két magyar: de most. Kossuth győz. A harmadik felvonás Görgey főhadiszállásán, a Svábhegyen, Buda bevételekor, negyvenkilencben. Görgey löveti Budát, s egy hatalmas, nagy ostrommal beveszi Hentzi falait. Kossuth is üt van, a feleségével. Debrecenből, egyenesen Görgey generálishoz: a debreceni országgyűlés félő szemmel nézi Görgey sikerét s attól tart, hogy a hadsereg Görgey parancsának fog engedelmeskedni, pedig a hadvezér nem ért egyet mindenben sem Kossuthtal, sem a debreceniekkel. Ismét egy túlfűtött dialógus Kossuth és Görgey között. Görgey már-már átvenné az ország fölötti parancsnokságot is, most övé a győzelem, övé az ország fővárosa, — de az utolsó elhatározás pillanatában visszalép s a katonaság i jból Kossuthot éljenzi. A negyedik felvonás az amerikai szenátus gyűlése. Kossuth, a szabadsághős, diadalul,iát tartja s a szenátus mámoros örömmel fogadja Európa nagy fiát. Kossuth reménykedik, hogy Amerika segít, agyúval, pénzzel. A magyar szabadságot akarja hazavinni. De megtorpan. Megérti, hogy a józan amerikainak nem üzlet az európai szabadság, mert bár rajong az emberi ideálokért, de ujját már nem hajlandó benyújtani az európai gyehennába. „Minden nemzetnek a sajátmaga ügye a szabadsága. A magyar keresse otthon a szabadságát, az amerikai az Unióban ...“ adja tudtul a rideg Amerika a rajongó Kossuthnak. Hiába hát a mámor, a szép beszédek özöne: a lelkesedésen túl senki nem nyújtja kezét a magyar haldoklónak. Kossuth, ha ezrek ajkán is nevével, mégis tervei romján távozik. Az ötödik felvonás Turinba visz. Az ősz turi- ni remetét néhány barátja veszi körül 8 hiába hívják, hiába a kilátásba helyezett amnesztia, a ceglédiek hívása: Kossuth marad, sohatöbbé nem megy vissza arra a földre, amelyet egykor meg akart váltani, de amely újra csak ott tart, ahol a nagy harc előtt... Semmi különös poézis. Csupa korhüség, igazság, lelkes dikciők. Kossuth. A darabnak egy ország a tengelye, de a forgatója Kossuth. S e forgató apoteózísát irta meg Hegedűs Lóránt. Széles ivü munka. Nem a szokványos színdarab; hanem a magyarság teste, vére, lelke lüktet benn, nincs egy sző, egy mondat, mely másra vo% 12
