Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-06 / 253. (1587.) szám
1927 november 6, vasárnap. •AMsArM :tZV\s*S^HnoMsn s Rendet kell teremteni a Csehszlovák Köztársasági Munkások Rokkantsegélyzö Egyesületében Koczor Gyula képviselő interpellációja az egyesület vezetőségének alapszabály- ellenes működése és könnyelmű gazdálkodása ügyében — Hogyan szolgálják a munkásság érdekeit a szociáldemokrata párt szlovenszkói exponensei? Prága, november 5. A sziovenszl;ói munkásság körében már régebben szóbeszéd tárgyát képezi az a gazdálkodás, mely a Pozsonyban székelő Csehszlovák Köz- társasági Munkások Rokkantsegé’yző és Nyugdij- egyleténél folyik. A vezetőség gazdálkodásával szemben mutatkozó elégedetlenség már több Ízben éles támadásban is kirobbant, melyet azonban minden esetben leszereltek. A vádak nyíltan hangoztatták azt, hogy az egyesületben alapszabályellenes, könnyelmű, a tagok?1 megkárosító működés folyik s hogy az egyesület nem más, mint egyes szlovenszkói szocialista vezéreknek busás fizetéseket nyújtó elhelyező intézete. Az elhallgatott támadások nyíltan Zimák Ferenc elnök, szenátor, Fehér Ferenc titkár, mint vezetők, valamint az ellenőrző és számvizsgáló bizottság tagjai, Bősz Ferenc, Csizmazia György komáromi városbiró, Bordács József és még többek ellen, akik kivétel nélkül a szociáldemokrata párt főemberei, irányultak, akiket azzal okoltak, hogy tudatosan szemet hunynak az egyesületben folyó gazdálkodás előtt. A megkárosított munkásság minden törekvése, hogy jogos érdekeit a szociáldemokrata vezérekkel szemben megvédje, hiábavalónak bizonyult s ezért az elmúlt napokban a munkásság megbízottai felkérték Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselőt, hogy lépjen közbe érdekeik megvédésére és akadályozza meg a munkásság további súlyos megkárosítását. Koczor nemzetgyűlési képviselő készséggel vállalta a feladatot és ai ügyben a belügyminiszterhez és népjóléti miniszterhez beterjesztett alábbi interpellációjában élesen megvilágítja az egyesület lehetetlen gazdálkodását: „A pozsonyi székhellyel bíró Csehszlovák Köztársasági Munkások Rokkantsegélyző és Nyug- dljegylete a belügyminisztérium által 1997/1925. ss. alatt Jóváhagyott alapszabályokkal működik. Az egylet célja tagjait — tagdíj ellenében, — nyugdíj-, rokkant-, árva-, temetkezési-, özvegyi és baleseti segélyekkel támogatni, mely segélyekre vonatkozólag a tagok igényjogosnltságát az alapszabályok állapítják meg. As egyesület működése azonban — amint a továbbiakból kitűnik, — nem fedi az alapszabályokat és gazdálkodása nem felel meg azoknak a követelményeknek, amit tagjai íőle mint egy al- truisztikus intézménytől joggal elvárhatnának. Alapszabályellenes határozatok Az alapszabályok 10. §-a B) pontjának 1. be- Kezdése szerint mindazon tagok, akik 10 éven keresztül teljesítették befizetéseiket, rokkantság esetén rokkantsegélyre igényt tarthatnak. Ugyanezen § 22. pontja szerint, ha a munkapépesség visszanyerése nem remélhető, a tag életfogytáig kapja a rokkantsági segélyt, ha ezt az egylet anyagi helyzete megengedi. Az alapszabályok ezen határozott rendelkezése ellenére az 1927. junius 5-én tartott kassai közgyűlés elhatározta: 1. azon segélyezett tagok segélyét, akik 1927 Junius 30-ig az általuk befizetett tagsági járulék összegének legalább háromszorosát segélyképpen felvették, 1927 julius 1-től kezdődőleg évi 52 koronára leszállítani. A leszállított segély összege, vagyis ag»évi 52 korona heti részletekben a temetkezési alap javára fizetendő be, s segély esetén mint a temetkezési alap szerinti segély folyósítandó. 2. Azon segélyezett tagok, akiknek segélye 1927 junius 30-ig nem érte el háromszorosát az általuk befizetett tagsági járulék összegének, jelenleg élvezett segélyük mindaddig folyósítandó, anvg az általuk befizetett tagsági járulék összegének háromszorosát a részükre kifizetett segély- összegek elérik. Azután ezen segélyezett tagok évi segélye 52 koronára szállítandó le, amely összeg mint a segélyezett tag által fizetett temetkezési alap javára fizetendő be. 3. 1927 julius 1. után 1931 december 31-ig csak azon tag helyezhető rokkantállományba, aki minden néven nevezett munkára teljesen képtelenné vált és legalább 15 évi tagsági járulékot befizetett. A határozat a leghatározottabban alapszabályellenes, mert az abban 10 évben megállapított várakozási időt önkényüleg 15 évre emeli fel és a rokkantjárulékot a befizetett összegek háromszorosára korlátozza, holott az az alapszabályok szerint, ha az egylet anyagi helyzete megengedi, életfogy- tiglanig szól; már pedig legalább az 1926. évi zárszámadások szerint erre szükség nincs, mert ebben az évben, dacára, hogy a rokkantsegélyek fizettettek, még mindig 170.264.01 korona nyereséget mint vagyonszaporulatot mutat ki az egyesület, ami azonban sokkal több is lehetne, ha az egyesületnél kellő takarékossággal vezetnék az ügyeket. Nevezett közgyűlés határozata folytán tehát az egylet tagjai megrövidittetneK, mert nem kapják meg azt, amiért az alapszabályok szerint az egyletbe beléptek és annak járulékait fizették. Ez a megrövidítés még nagyobb méretűvé válik az által, hogy a 10. § b) pontja szerint, minden külön díjfizetés nélkül járó temetkezési segélyt 1927 január első hetétől kezdődőleg külön heti 1 korona dij fizetéséhez kötötték s a temetkezési járulék nélkül az egyleti tagsági dijat sem fogadják el. (Hivatalos lap V. évfolyam 1. sz.) így tehát mindazon tagokat, akik a tagdijakat eddig rendesen fizették, de a temetkezési járulékot nem akarják, vagy nem tudják fizetni, kizárják az alapszabályok szerint őket megillető jogokból. a 60 százalékos üzleti részesedéssel biré egyletet 27.710.05 korona veszteség érte, mely veszteség azonban az egylet 1926. évi zárszámadásaiban — dacára annak, hogy a Ty- pographia zárszámadása az egylet hivatalos lapjában egy hónappal előbb jelent meg mint az egylet zárszámadása, — sehol fel nem található és a 60.000 korona alapszabályellenes befektetés mint 100 százalékos vagyon szerepel az egylet zárszámadásaiban. A zárszámadásoknak ilyen módon való felfektetése ellen sem az ellenőrző-, sem a szám- vizsgáló bizottság nem emelt kifogást. Fölösleges nyomtat ványrendelések A nyomdavállalkozás azonban nemcsak ebben a formában károsította meg súlyosan az egyletet, hanem a nyomda helyzetén segítendő, túlságos és fölösleges nyomtatva nyren- delésekre is ösztönözte a vezetőséget, ami ismét nagyobb tekintélyes összegekre menő károsodást jelent. Ugyanis, mig az 1924. évi veszteség- és nyereségszámlán i —i Ilii mi in a A ^ Sjg íi. * Is || ‘I f íji Jj jj * 1 Igj’E) oJí j'l k ® í |l.sl §ji "fi ^ *5 I; ® e lÜIfíüii!^! i! U ■ j* ■ ifit a /é 3 * * ^g| "l » * S t&s* H***°$z. i* : J&mrIP 5 < stélsfí 5s Z2 I Könnyelmű gazdálkodás A vagyonkezelés helytelen, alapszabályellenes, valamint a tagokat megkárosító voltát és azt a körülményt, hogy megfelelő gazdálkodás mellett a tagoknak alapszabályszerüleg biztosított segélyei folyósithatók lennének, az alábbiakban világítjuk meg. Az alapszabályok 23. §-a szerint a koiP-jnti választmány gondoskodik az egylet vagyonának gyümölcsöző és biztos elhelyezéséről s ugyanezen § szerint az ingatlanokba, állami, városi és községi kamatozó értékpapírokba, vagy a törvény alapján kibocsátott és teljes biztonságot nyújtó belföldi pénzintézeteknek sorsolás alá eső kamatozó, óvadékképesnek elismert értékpapírjaiba fektethető. A rosszul sikerült nyomdaalapítás Az alapszabályoknak ezen határozott, félre nem érthető rendelkezése ellenére az egylet vezetősége az 1925. évben 60.000 korona üzletrészesedéssel „Typographia könyvnyomda és kiadóvállalat mint szövetkezet*1 címen üzleti nyereségre irányuló vállalatot alapított, mert az egylet által alapitottnak kell az oly vállalatot tekinteni, mely részjegyeinek 60 százalékát az egyesület jegyezte. Az alapszabályokat tehát, amikor az egylet vagyona nem föltétien biztosan, minden veszteséget kizáróan helyeztetett el, a leghatározottabban megsértették. Ezen alapszabályellenes befektetés következménye azután az a nagy veszteség, melyet az egyesület a „Typographia*' nevű vállalkozásából kifolyólag szenvedett. Ugyanis a „Typographia** 1926. évi zárszámadásai szerint a vállalat 46.183.42 korona veszteséggel zárta üzletét, melyből kifolyólag nyomtatványokért 7360.26 korona szerepel, ami az akkori nyomtatványszükségletnek felel meg, az 1926. évi zárszámadásban — az 1925. éviben nem találunk ilyen tételt, — már 23.859.26 koronát találunk mint nyomtatványokra kiadott összeget. Két év alatt tehát, bár az egyesület tagdíjbevétele nem emelkedett, sőt csökkent, a nyomtatvány- szükséglet több mint háromszorosára emelkedett, ami csak a fentemlitett okkal indokolható meg. Ezen bőkezű nyomtatványgazdálkodást azonban még súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy ugyanekkor az 1929. évi mérlegben 57.820.10 korona nyomtatványkészlet mint vagyon szerepel, tehát, az 1926. év folyamán az egyesület nyomtatványokra összes tagdíjbevétele 5 százalékát költötte. Ilyen gazdálkodás mellett nem csodálható azután, hogy olyan eszközökhöz kénytelenek folyamodni, mint amilyen 3059 rokkant feláldozása, vagyis jogos segélyének megvonása. Az 1926. évi mérlegben 3S.331.83 korona előleg is szerepel; a mérlegből nem lehet megítélni ezen tétel jogosságát vagy jogtalanságát, de mindenesetre túlzottnak kell ezt találnunk. Olcsó lakások az egyesület bérházaiban Az 1926-iki mérlegben négy bérbáz szerepel mint vogyontétel, összesen 1,187.700.56 korona értékben, egy 73.000 koronában felvett házzal több, mint az előző évben, ennek dacára a házbérjövedelem az előző évi 19.748.34 koronával szemben csak 18.092 22 korona, vagyis kevesebb. Megvizsgálandő- nak tartanánk e házak kezelését is, különösen pedig annak okát, hogy mi idézi elő ezen házbérjövedelem csökkenését s mi az oka annak, hogy ezek a házak csak 1.05 százalékot hoznak, ami különösöm annak figyelembevételével, hogy ezekből bármi 1,114.000 korona értékben Pozso nybau van, ahol magas lakbérek vannak, teljesen érthetetlen. Ezen vizsgálattal kapcsolatban ugyancsak meggondolandó volna az, nagy er 'e- mes-e, ha magasabb házi érjövedelem nem érhető el. ezen tőkebefektető? mellet megmaradni, amikor ezáltal évi 60—70.000 korona kamat- veszteség éri az egyesületet. Tuídrága a kezpoti atímmrszlrácfó Ugyancsak a gazdálkodás helytelenségét bizonyítja a kezelési (régié) költségek tul- magas volta is. Az 1926. évi veszteség—-nyereség-számla szerint ugyanis ezek a költségek az évi tagdíjbevétel 26 százalékát, az összes bevételnek pedig 24 százalékát teszik ki. A központi kezelés nagy hibáit különösen megvilágítja az a körülmény, hogy a fiókok kezelési költségei, tehát a legnagyobb munkát adó tagdíjak beszedése csak 59.090.41 koronába kerül, ezzel szemben a központ költségei 372.980.80 koronát tesznek ki. Kx a felelős? Fentiek alapján tisztelettel kérdezzük a Miniszter Urakat: 1. Van-e tudomásuk nevezett egyesület alapszabályellenes s ezzel a tagokat súlyosan megkárosító működéséről ? 2. Hajlandók-e a Miniszter Urak a vizsgálatot megindítani, az alapszabályellenes működést megszüntetni s ennek elkövetőit vagy eltürőit anyagilag is felelősségre vonni, hogy ezáltal az egyesület s ezen keresztül a tagok megkárosítása legalább részben elhárítható legyen? 3. Hajlandók-e a Miniszter Urak a vizsgálat eredménye alapján oda hatni, hogy nagyrészt az elégtelen hatósági ellenőrzés folytán bekövetkezett nehéz helyzetén az egyesület átsegitlessék és megfelelő államsegéllyel lehetővé tétessék a megvont rokkant- segélyek tovább való kiutalása s ezzel sokezer rokkantnak, akik öreg napjaikra erre számítottak s ez képezi megélhetésük alapját, legalább a szűkös kenyér biztositása?“ $5wr> tm '-rw smacs aw» arat isí*vm tmwcm saws? *sb*-•.-?gí W5 «!■!■■■■■■■■■■■■■■■»■»■■■■■————— Ilii II mi I ■ IImmmmmmnmmmmmmmmmmmmwwmmmmmmmmammmm OTTIMI—i'l Clnf — ’T nmnrwraw IMlTtwwjy p-" DI5TOL enged. Földm. min. 91682—IV c-26 sz. a ji MÉTELYKÓROS lfSTrS® ii | jj i | | Mzfosan messyőoyltla a DIST0L j I Kérdezze mes az állatorvosi! i g Kaplsatő BüiüdsR patinában! j 1 Fölerahat: HÉDIK A 1. T. BRATISLAVA f S ®£S £358 Ksa ^ - S38 <SE£ atfc tm B81 (&3>^ tMM Wt* mi* Sm W. ggj r-'jm **>■ Bga SCHMIDTHAUER- f M i i ÍTi HkeseiHviz Si— megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. KepbatA kJs- és nagyOvcgbcn. STétkOIdésI hely: Igmándl heserOvli forrásvállalat Komárom. Árjegyzék Ismételadéknak klv 'natra bérmcnt^c^^j
