Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-05 / 252. (1586.) szám

­J. I uv » V* MŰSOROM KÍVÜL — A GIRL — Paris, november eleje. Bidei's Rntih érkezése alkál&m lenne ar- na, hogy Paris egy gáláns szói mondjon Amerika uraJlíkodő női típusának, a girlnek. Ezt a gátáms szót megtalálni eilég nehéz. A giirl szép, a giM kedve®, a girl vállalkozó széilíeimü, a girl egy standardizált társadalom illeginkább .siíandiardiizált vívmánya, a giirl nemzeti intézmény, a girl az uralkodó em­bertípus Amerikáiban. Már régen nem a gyermek, hanem ő, a girl az aktívan uralko­dó ha-IMOoni AnieirLkában, akinek szentimen­tális előjogait, korlátlan cselekvési szabadsá­gát nemcsak a közvélemény, hanem hatóság, kódi és poóieáj is feltétel nélkül respektál­ják. Ne feledjék el, hogy miikor ez a szép girl Elders Ruth elindult az „American girl” cógérü gépmadárral utjának egyik de- i klaráltan fontos célja volt bebizonyítani azt, i hogy „amiit Lindhergh, egy férfi tudott, azt I egy amerikai girl is meg tudja csinálni”, j Nem tudta ugyan megcsinálni, de ez most i nem tartozik ide. Abban az egyenlőtlen küz­delemben, ami Amerikáiban „neanek harca” cím alatt már régen több mint szexuális és szociális problémák kibontakozása, a girl félidőben és föltétel nélkül győzött. A girl ma, ebben a kitenyésztett típusában, a nem- j zeti vagyon, a nemzeti ideál, egy fajta kitel je.sedíése. Gioryíying the American Girl az egyetlen lehetséges és biztos üzlet Ameriká­ban, a tablóid-mentalitás dicsősége és sikere, ő a kezdet és ő a vég. A girl knock-outra! verte az amerikai férfit. Ő a puritanizmusra • felépített amerikai világrend napsugaráé z-ászíóh o r dió zó j a, de ő a Jazz Age, a mechani- kus civilizációban görcsbe mereivediertt, irtó­zatosan szegény és üres amerikai átlag-men- t alifás szőke életidői ja, a rugékony' fiatalság és puritán erény h&stardja. A girl szava az utolsó sző. A férfi keresi a pénzt, a girl tűri a férfit. Amerika gyermeknevelése ma kizá­rólag a girl kezében van, die tudni kell azt, hogy ez .a nevelés -túlmegy a gyermek és anya természetes viszonyán, tudná kell azt, hogy az amerikai iskolákban a növendékek tizenhat éves korukig 75%-bán női nevelés ^ alatt maradnak, sőt az ellenőrző hatóságok, tanjfeiügyelőség, iskolaszék is női kezeikben j van, — s gáláns szó ide, vagy oda, ma már egész Európa egy kis meghőköléssel figyeli j a girbpedagógiát, ami fölnevelt egy társa- , dailmat, amely aztán közéleti karakterében, puritán bipokrizsisében, étetideáljaiban olyan is, amilyennek automatikusan lennie kellett, j; Nincs semmi lehetetlen 'benne, bármilyen , komikusán is hangzik, hogy Amrikában las- , san elérkezik az ideje egy férfifeminizmus- nak, egy küzdelemnek, amiben a férfi egyen- ^ jogus ágért, férfijogainak elismeréséért har- col — nincsen semmi kémikus benne, mert . a nő a pénz mellett ma az egyetlen aktív ha- ^ falom a vizen túl, s a férfi kiszolgáltatottsága ^ e két hatalomnak meghalad minden európai ^ elképzelést. A girl repül, úszik, politizál, elnököt vá- j. faszt, vallásokat apprbbál, morálokat kon- j. trollál s közben egyre szőkébb, ruzsozza a £ száját, s nincsen az az amerikai biró, aki egy síró girimek ne ítélné meg a gálád férfi tér- ^ here a legsúlyosabb alámenteket. A girl, a _ ,gold-digigers‘, az uj, szabadalmazott arany- c ásója .az amerikai közéletnek, .akinek szava és vádja föltétlenül hiteles, s miközben hét ti házasságra egy válás esik, a rendőr az őrszo­bán véresre veri azt a férfit, akit a girl megvádol azzal, hogy tetszését az utcán z tudomására adta. A giiirl-ideál a narkotikum ^ a mechanizált, standardokra beállított ameri- | kai közéletben. Mozi és tablóid, színpad és az D ötcentes, százmillió-példányos magazin litera- g túra belőle élnek, őt szolgálják ki, s hálából a reklám és propaganda minden eszközével bun- kózzák az amerikai férfibe a nő született és ^ hivatott felsőbbrendűségének tudatát. A girl-é • az iniciativa s övé a zárószó morális kérdések­ben, s az amerikai női klubok óriási politikai g jelentőségét lebecsülve, nemcsak hivatalát, _ hanem egész közéleti pozícióját, a bőrét is reszkírozná a politikai jelölt. A girl kezében tartja azokat az erőket, amik Amerikát moz­gatják: az átlag-amerikai puritanizmusát, hi­tét egy tömegiideállban s a korlátlan üzleti le­hetőségekéit. A girl győzött: vae vietis. Mikor most megérkezett Párisba, első moz­dulatával elővette a rúzst és végigvonta vele diadalmas ajkait. (Ezt valószínűleg azért is csinálta, mielőtt még kiszállt volna a carlin- gueból, mert ez volt az első mozdulata a nyílt tengeri kényszerleszállás után a menőhajó fe­délzetén is, s ezt a mozdulatot Amerika lap­jaiban rögtön megtapsolta.) S miután beru- zsozía a száját, szőkén és félrecsapott kadét­sapkában, mindenki udvariasan meghajolt előtte és senki nem tudott mit kezdeni el vele. *•) f! „Szlovenszkóval egyedül a szlovákok rendelkezhetnek” A Veeerní Llsi támadása Restes ellen, mert expozéjával Budapestnek szerzett örömet Prága, november 4. Stribrny exminiszter szócsöve, a Vecerni List ma ismét visszatér Benes külügyminiszter expozéjára és „Volta­képp miért véreztünk Szlovenszkón?” címmel az alábbi érdekes kritikát Írja róla: — Különös egy nemzet vagyunk. A há­ború végén évszázadok óta egyetlen­egyszer volt sorsunk kedvező, a fejlődéshez elegendő területet kaptunk s ezer év után két testvérnép ismét karöltve indulhatott. Az a kiferditett nézet, hogy az államot a szövet­ségesektől kaptuk s nem magunk harcoltuk ki, még mindig defetizmust kelt a nemzet­ben, minek következményei egyes felelősség- teljes államférfiak nyilatkozataiban is kife­jezésre jutnak. — Benes külügyminiszter, aki a saját né­péhez szófukar, nagyon is közlékeny az ide­genekkel szemben. A békeszerződések reví­ziójának lehetőségéről beszélt. A külföld na­gyon jól megértette a beszédet. Budapest uj­jong. A háború óta ez a magyarok legnagyobb eredménye. Magyarország régi és jelenlegi politikusai köszönettel nyugtázzák Benes nyilatkozatát. — Nincs a világon még egy másik eset, hogy egy külügyminiszter a saját országa földjét osztogassa. Nincs a földön nemzet, amelyik ezt tűrné. — Igen világos és lényeges szavunk van nemzetünk cseh ágához. — Ha erőnek-ercjével osztogatni aka­runk és hallgatni kívánunk az osztogatás­sal, akkor a magunkét adogassuk, de ne azt, ami a szlovák oké. — Hasonlítsuk ehhez más állam viselke­dését. Nem ajánlott-e föl nekünk Németor­szág cserét a glatzi cseh és a poroszsziléziai morva telep német területeiért? Miért nem beszélünk itt is a határkiigazitásról? A köz­társaság tízéves örömteljes f ennállása előtt vagyunk. Azzal fogjuk-e megünnepelni, — ír­ja a Vecerni List — hogy a határokat Ma­gyarország javára korrigáljuk? És még egy szerény kérdésünk van Benes dr.-hoz: Milyen joggal beszél ő revízióról, mikor ez nem az ő kompetenciájába tartozik, hanem egyedül a parlament hatáskörébe? Szlovenszkóval egyedül a szlovákok ren­delkezhetnek: ez az eredménye a felelősségteljes tényezők legutóbbi nyilatkozatainak. Óvakodjak a megéléstől I! Ebből ered a legtöbb betegség. Ezt megelőzheti, ha orvosi tanácsra testét ASlIP’JIL BffS @ El f St © 3 sös&erszesss@l masszírozza Az £3pa masszázs után enyhe hűvös­séget érez, kis idő múlva azonban igen kellemes melegség érzete hatja át. ali»a sósborszesz eredeti csomagolásban mindenütt kapható. Virágerdő borította hmíoitmk napján a hősi halált halt Kiss Ferenc sírját Az otmützi hős katona szüleinek még mindig nem ismer­ték el a csehszlovák állampolgárságát — A bahíipusztm hontalanok Masaryk elnökhöz loíyameának — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Rimaszombat, Mindszentek napja. Egyszerű tanyai emberek, évtizedes föld­munkában görnyedthátu magyar parasztok, fe­kete fejkendős, reszkető kezű öreg nénikék, viruló, fiatal leányok, akiknek szemében azon­ban most a bánat könnye csillog; délceg, ka­tonasorra váró legények megiiletődött csapata halad a kis tanyai temető felé. Mindegyikük karján egyszerű fenyőgallyakból font koszorú, megtűzdelve a szeretet piros virágaival, egy­szerű kis mécsesek, fehér viaszgyertyák a kéz­ben, a baktipusztaiak most viszik kedves halottjaikhoz az emlékezés mindig lobogó láDgjait. Velük tartok én is, hogy a kegyelet adóját róijam le a csehszlovákiai magyarság kisebbségi frontjának hősi halottja, Kiss Fe­renc olmützi közlegény előtt, aki egy végzetes őszi estén szembeszállóit a katonai fogházból kiszökni akaró két banditával és életének fel­áldozásával hiúsította meg a vakmerő szökési kísérletet. Másfél hónapja volt ennek és kerek egy hónapja, hogy a baktipusztai kis temető­ben uj sirhalom domborodik, amely maga alá temet egy reményteljes, gyönyörű szép, fiatal magyar életet. Emlékezzünk! . . . Akkor hasábokat ír­tak róla a lapok, miniszterek, tábornokok és magasrangu katonatisztek fejezték ki hódoló csodálatukat azok előtt a katonai erények előtt, amelyek Kiss Ferenc személyében meg­testesültek, de amelyek erényei az egész ma­gyar nemzetnek. Hűség, kötelességteljesités mindhalálig, becsület, bátorság, hősiesség, zek voltak a magyar népnek és a magyar ka­tonának attribútumai ezer esztendőn át és ta­lán azért is szerzett annyi ellenséget magának, mert a meglazult erkölcsök nem szeretik az erény példaadó fényességét. Kiss Ferencről azóta már nem írnak a la­pok. Uj szenzációkat görget a rotációs masina és a hős magyar halót sorsában szintén betel­jesedett a nagy pesszimistáiknak örök igaz­sága: Csak az élőknek van igazuk. De még­sem! ... Ne legyünk keserűek és ne legyünk A legbiztosabb € és legenyhébb 3 csokoládé 4 hashajtó i FSIsrakati 1 Vörös Rák | Bratislava i doboz ára 3.60KB. Z igazságtalanok. Hiszen itt vannak a sírja kö­rül azok, akiknek testéből és véréből való Kiss Ferenc, itt állanak a bánatos szülők, a vigasz­talhatatlan testvérek és eljön a sirhoz minden baktii, aki saját sirhantján már lerótta a ke­gyelet adóját, vagy akinek még nincs kit meg­siratnia a baktii temetőben. Ott állanak né­mán, hosszasan, nem jajjonganak, nem láza­doznak, olyanok, mint a magyar fa: a kemény tölgy, amely a viharban is égnek emeli meg­tépázott koronáját. Csak ajkuk mozdul meg néha, csendes imát rebegnek az elköltözött föl­di után, akit egy hónappal ezelőtt virágerdő közepette temettek. A friss sirhanton halottak estéjén mécsesek és gyertyák lobognak, egyre növekszik a koszorúk halmaza, mauzóleummá magasztosodik a tanyai kis sirdomb és most egy öreg nénikéből feltör a zokogás: Istenem, vájjon az ő Volhyniában elesett fiának sír­jára tesz-e valaki a mai estén koszorút? Lassú lépésekkel hagyjuk el a temetőt, de mielőtt eltávoznék a szomorúság földjéről, betérek egy-két baktii gazdához, hogy komoly magyar beszédükkel erősítsem magam a hosz- szu útra. K. Gy. gazda beszél nekem az egész baktii magyarság nevében. Nem vádol, nem tesz szemrehányásokat, csak elmondja a bak­tii magyarság keserű álváriáját és ar­ra kér, hogy egy jó magyaros cikket szer­kesszek ki a Prágai Magyar Hírlapban a bak­tii magyarok érdekében. Mert hát ők sokszor kérelmeztek, sok fórumot meginstanciáztak, de sikertelenül. Hátha valami foganatja lesz annak, ha az ő kálváriájuk, amelyik egyik gyötrelmes stációja a csehszlovákiai magyar kisebbség életének, a nagy nyilvánosság elé kerül és tudomást szereznek arról széles e vi­lágon. • 1908-ban a mai területről Heves és Bor- sodvármegyékből magyar telepesek jöttek a Rimaszombat mellett lévő Baktipusztára. Nem akartak messze idegenbe, Amerikába vándo­rolni, fajtestvérek, magyarok közé telepedtek le, birtokot vásároltak és rövidesen virágzó ag- riku'lturát teremtettek. A derék, józan nép­nek sohasem volt összeütközése törvénnyel, hatósággal és 1918-ban uj lakóhelyükön mindnyájan meg is szerezték az illetőségüket. p Bekövetkezett azonban a nagy összeomlás, amely nemzetek és családok sorsát sodorta magával. A Párisba tárgyaló csehszlovák de­legátusok ugyan 1919 szeptemberében aláírták < a saint-germaini kisebbségvédő szerződést, < amelynek értelmében mindazok, akiket az uj I államalakulat e területen állandó foglalkozás- i bán és lakóhellyel talált, ipso facto csehszlo- ^ vák állampolgárokká váltak, azonban a fór- ' radalmi nemzetgyűlés 1920-ban más állam- polgársági törvényt fogadott el és ezt a tria- t nőni diktátumban be ia eikkelyezték. Már f » csak azoknak az állampolgárságát ismerték el, ^ akiknek 1910 január elsején volt a mai cseh- , szlovák területen érvényes illetőségük és igy ; annyi tízezer között több mint 50 baktii magyar család is hontalanná vált. Ezek a szerencsét­len telepes családok évek óta az állampolgár- sági és illetőségi kérdés miatt folytonos zak­latásnak vannak kitéve és úgy a hősi halált halt Kiss Ferenc szülei, mint a többi baktipusztaiak hiába kérel­mezik állampolgárságukat, minden ható­ság és a minisztérium is elutasította kér- ( vényüket. Legújabban pedig hivatalos fel­szólítást kaptak, hogy hatvan napon be­lül szerezzenek be magyar útlevelet . és azután mint megtűrt idegen állampolgá- . rok, minden polgári és politikai jog nélkül, él- . hetnek tovább éppen húsz esztendővel ezelőtt megszerzett földjeiken. A gazda most keserű sóhajtással felemeli a kezét és rámutat egy pár széles tagra: — Nézze uram ezeket a földeket! A régi birtokos földjei voltak, amelyekre most Cseh­ország mélyéről hoztak be telepeseket. Ezeknek sincs itt illetőségük, még sem zaklatja őket senki, mégis minden jóban részesülnek. És ezeknek az érdekében halt hősi halált a mi testvérünk messze idegenben . . . Mert a baktibelteknek állampolgári jo­gait nem ismerik el, de az állampolgári köte­lességekből ugyancsak alaposan ki kell venni részüket. Megfizetik a súlyos adókat és minden gyermekük felveszi az angyalbőrt, kato­nák lesznek, még pedig milyen katonák, mutatja a hősi halált halt Kiss Ferenc példája. És most a gyászbaborult család második fia vonul be katonai szolgálatra, hogy ugyancsak hűséggel és becsülettel teljesítse kötelességét. Jókai Uj földeurában olvassuk a Csehor­szágból Magyarszágba költözött Anker- schmiedt földbirtokos megható történetét, akit Magyarországhoz kötött nem az uj birtok, hanem az a sirhalom, amely drága leányának hamvait takarta. Kiss Ferenc szülei is minden jogukat megváltották ehhez a földhöz, amelyet fiuk vérével öntözött, égbekiáltó igazság­talanság lenne, ha hontalanná tennék Kiss Ferenc szüleit és elszakítanák ezek­től a vérrel szentelt drága hantoktól. A demokrácia, az igazságosság és az ember­szeretet követelik meg, hogy baktii telepesek kérelmét teljesítsék, nekik állampolgárságot adjanak, mert Baktipuszta lakossága ország­világ előtt dokumentálta, hogy erre minden jogcíme megvan. A baktibeliek most azt határozták el, hogy Masaryk elnöktől fogják kérni a közben­járást állampolgárságuk érdekében. Hisszük, hogy a Hradzsin humanista lakója átértékeli annak az áldozatnak a jelentőségét, amelyet a hontalannak deklarált Kiss Ferenc baktii bakaiegény a kötelességteljesités oltá­rán a csehszlovák köztársaság érdekében hozott xx Ninca a magyar ifjúsági irodalomban még egy olyan könyv, amely kiállítás, tartalom és ár tekintetében fel tudná .venni a versenyt a Tapsi- fülei "jvával. ..... % 4

Next

/
Thumbnails
Contents