Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-05 / 252. (1586.) szám
^ Mai siámiank 10 oldal . évf. 252. (1586) sz6m ■ Szombat * 1927 november 5 Előfizetési ár: évente m félévre 150, j\ szlovenszkói és rUSzillSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: .. .* .... ^ 12, ü. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOÍltlKCLl nCLpiiCipiCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Tehavonta 34 Kő. Ejfyes száisa ára 1*20 ECc VZURANYI LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Tovább folynak a vasutastárgyalások Az államvasutak forgalmát nem fenyegeti a passzív rezisztencia veszélye Svehla csak részleges engedményekre hajlandó — A vasutéigyi minisztérium föl- világositésa a P. M. ff. részére — Az érettségizett tisztviselők a békés megoldás mellett — A postások ma foglalnak áíiást a vasutasok mozgalma tárgyában Prága, november 4. A kormány és a vasutasok törvényhozó delegátusai közötti tárgyalások tegnap a késő éjjeli órákig tartottak. Svehla miniszterelnök azonban kereken kijelentette, hogy a kormány semmi körülmények között nem engedheti meg a szolgálati szabályzatról szóló rendelet megváltoztatását. A tárgyalások tehát nem vezettek pozitív eredményre. A minisztertanács ma éjszaka ugyancsak foglalkozott a kérdéssel. A vasutasok központi szervezete szintén ülésezett s egyes lapok jelentése szerint már a szükséges rendelkezéseket is megtette s intézkedései ma éjszaka életbe is lépnek. A vasutas központ utasításai csak a következő vasúti gócpontokra vonatkoznak: Prága, Pilsen, Gmünd, Brüx, Bruch, Ober- nitz, Aussig. Bodenhach, Tctschen, Ko- motau, Reichenberg, Königgrátz, Kolin, Pardubitz, Triibau, Smichov, Brünn, 01- mütz, Prerau, Máhrisch-Ostrau, Oderberg, Lundenburg, Pozsony, Zsolna és Kassa. Ha a vasutügyi minisztérium két napon belül nem hajlandó a vasutas szakszervezetekkel a régebben benyújtott memorandum alapján tárgyalni, akkor a vasutasok parlamenti képviselői kiáltványt adnak ki, melyben hivatalosan felszólítják a vasutasokat, hogy mindenütt az előírások betűi szerint teljesítsék szolgálatukat. A vasutügyi minisztérium a szakszervezetek központjának intézkedésével szemben megtette az ellenintézkedéseket, különösen pedig a szabotálás ellen. Már a mai nap folyamán valamennyi állomáson és műhelyben hirdetmények jelennek meg, melyekben a minisztérium óva inti a vasutasokat a szabotálástól. A minisztérium figyelmezteti alkalmazottait, hogy mindazok ellen, akik szabotálnak, fegyelmi eljárást indít és elbocsátja őket. A vasutas szakszervezetek viszont kijelentették, hogy erre nincs szükség, mert a személyzet pontosan a szolgálati előírások szerint viselkedik. Maga a szakszervezeti központ nem tárgyalt a miniszterelnökkel, hanem a politikai pártok közvetítését fogadta el. A központ csak akkor avatkozik bele a tárgyalásokba, ha a politikai pártok megkapják az Ígéretet a miniszterielnöktől arra vonatkozólag, hogy a kormány, illetve a vasutügyi minisztérium hajlandó a szakszervezetek követe.eseinéK honorálására. A helyzet igen komoly, azonban még nrndig meg van a remény arra nézve, hogy nem kerül sor a súlyosabb komplikációkra. Szocialista helyzetjelentés Prága, november 4. A vasutas válsággal kapcsolatosam a maii nap folyamán különböző és ellentétes Ilinek terjedtek el Prágában. A legtöbb lap úgy állította be a dolgot, hogy a tárgyalások teljesen félbeszakadtak és a vasutasszakszervezetek központja már ki is adta utasításait az egyes vasúti gócpontok vasutasaihoz. A szociáldemokrata Právo Ltom esti lapja ezt a helyzetjelentést adta ki: — Csütörtökről péntekre virradó éjféltől kezdve érezni a vasutakon a szállítási helyzet rosszabbodását, a vonatok késnek, a késés nemcsak a teher-, hanem a személyvonatoknál is észrevehető. A vasutasok bér- mozgalmáról a külföldi sajtó részletes jelentéseket közöl, amit a beküldi sajtó nem tehet meg, mert elkoboznák. Tegnap újabb tárgyalások folytak Svehla miniszterelnökkel s úgy látszik, hogy komoly kísérlet történt a vasutasok követelt einek békés kiegyenlítésére. A vasutasok a szolgálati szabályzat kiegészítését és fizetésemelést kívánnak. Csodálkozni tehet azon — írja a P. L. —, hogy a vasutügyi minisztérium ilyen konfliktussá engedte az ügyet edmérgesiLteni. A vasutastömegek hangulata kitűnő. Az a meggyőződés uralkodik, hogy az igazságos mozgalom eredménye biztos. A vasutasok minden áldozatra készek s a végletekig kitartanak. Mit mond a vasutügyi minisztérium Sz óvj etj ubileum Most már elérkeztünk a jubileumokhoz. ! .Valljuk be, sokkal kellemesebb tudat ez, mint ’ volt a jubileumok alapjait alkotó események átélése, hisz e mostani sorozatos emlékünnepek csaknem kivétel nélkül a szomorú emlékezetű háborúból, vagy annak következményeiből fakadtak. 1914 augusztus elseje bizonyára lelkesebb nap volt, mint 1924 augusztus 1 elseje, de az emberiség a tízéves évfordulón fájó megkönnyebbüléssel gondolt a múlt sötét átéléseinek tömegére, erre a fekete napfoltra, mely torzan terpeszkedett el századunk ragyogó horizontján. A háború kitörésének megrázó évfordulója után sorba jött! a többi jubileum — s legújabban három nagy emlékünnepélytől hangos Európa. Három oiyan jubileumtól, amelyek mindegyike kü-! lön-külön figyelmet érdemel. Közülük kettő ; épitő, egy pedig romboló történelmi jelen- j séghez fűződik. Elsőnek Mussolini Olaszor- j szaga, másodiknak pedig Kemal Törökorszá-! ga ünnepelte öt éves fönnállását, két nagy! és szép emlékünnep, amelyen a vezérek nyu- j godtan tekinthetnek vissza a múltba és'nyu-j god tan számolhatnak be sáfárkodásukról Eu- j rópa színe előtt. Mussolini elaggott és a tönk j szélén vergődő Olaszországot talált, hogy hi-1 hetetlenü) nehéz körülmények között, arány-j lag csekély vér- és pénzáldozatokkal a római1 mars nyomán erős és átütőképes birodalmat J teremtsen az Appenini félszigeten. Kemal az \ évszázados süllyedés utolsó stációján busulő j országban bukkant föl hirtelen, hogy romanti- j kus és hihetetlen hadjáratban legyőzze a túl- j erős ellenséget s e váratlan győzelem üdítő j fölrázását kihasználva olyan országot formál- jón a korhadt Törökországból, amilyen még a j legszigorúbb európai mérték alkalmazásával is megállja helyét. Háromnapos angórai jubileumi beszédét már szinte legendás lendülettel mondja el, miként lett az ezeregy éjszaka világából az ezeregy nappal világa, { hogyan szült szorgalom, munka, józanság, kitartás uj erőt és uj jólétet Kisázsiában. Tagadhatatlan, ez a két nagyszabású tett; a világtörténelem nagy épitő cselekedetei közé ! sorozható. De idetartozik a harmadik? A szovjetjubileum? Nem igen hinnők, mert ha a rombolás és az épités bizonyos egyenes arányban áll is egymáshoz és mindig karöltve lépnek föl, bizvást állíthatjuk, hogy Oroszországban a forradalom óta aránytalanul több volt a rombolás, mint az épités. A szovjet tiz éves. Tiz év alatt kétmillió emberéletbe került és kétmillió kiüldözöttbe, nem is számítva a rengeteg „anyagi kárt“. S ami a legfontosabb, még ma sem áll biztosan, még ma is az a nagy Rém, amely osztályokat és népeket tud ijeszteni. A többi háború utáni uj rendszernek meg van az az előnye, hogy célját elérve hajdani felforgató tendenciájából régen stabilizáló tendencia lett, mig a szovjet megmaradt eredeti negatív céljánál: mottója még ma is, tiz év múlva, a rombolás, a világbontás, De hát akkor mikor jöhet a másik etappé, a nagy cél, az épités, ha még mindig csak az első stádiumban tartunk? Az emberiség elvégre türelmetlen. A szovjet nagy tragédiája, hogy célja végtelen, mint az doktriner jelenségeknél általában lenni szokott, mig a világ és az ember véges és nincs berendezve száz százalékos, végtelen és abszolút megoldásokra. A túlsókat akarás miatt távolról sem jutott el a szovjet még tiz éves jubileumakor sem oda, ahová a másik két rendszer már öt év múlva eljutott: a rombolás után az építéshez, a negatívum után a pozitívumhoz. Pedig a szovjet nagy sanszainak régen befellegzett. 1919 volt a nagy orosz idő: az emberek szivében akkor valami nagy harag és csalódás dühöngött hogy akkortájt még a német junkerek is hajlamosak voltak a szovjeteszmére, — de amikor Weygand tábornok Varsó alatt tönkreverte a szovjet hadsereg fároszát, amikor Kun Béla egyszerű rablónak és nem megváltónak bizonyult, amikor Denikin és Wrangel és Költsék megbénították a kommunizmus kifelé ható erejét, akkor vége volt. A nagy sánsz elmúlt. A kellő pillanat elszaladt. Azóta a szovjet útja csak kudarc, amelyet hozzávetőlegesen a következő etappék jeleznek. A lengyelországi vereség után a világforradalom a német inflációra spekulált. A németek elkeseredése nyeregbe fogja segíteni az általános felfordulást — mondogatták. Nos, a német infláció elmúlt — világforradalom nem lett belőle. A második ütőkártya is gyengének bizonyult s a harmadik már kijátszásakor fölöttébb gyengének látszott. Ez a harmadik, az angol szénsztrájk, ugyancsak elégtelen volt. A negyedik: Kanton; (— amikor Moszkva az ázsiai kerülő utón akart Európa szivéhez férkőzni —) nagy her- ce-hurca és sok jól inszcenált zaj után nyomtalanul távozott. Az első stádium, a rombolás, a világforradalom sehogy sem akar sikerülni, s hogy kerülhet igy sor a másodikra, az építésre? A Pirávo Lidu esti lapjának fenti híradása megerősítése céljából kérdést intéztünk a vasutügyi minisztérium elnökségi osztályához, ahol az ailálbbi hivatalos információt kaptuk: A vasutügyi minisztérium ma délelőtt " j tattá a tárgyalásokat az állami vaskewménye pedig az, hogy a szovjet lassam- lassan visszavonul a saját országálba, csak ott akar uralkodni, lemond általános álmairól és kezes báránnyá válik. Az európai országokban rekedt kommunisták pedig világ- forradalom helyett óriási doramböléseket rendeznek a burzsuj parlamentekben az újságírók és a közönség nagy gaudiumára, — de ugy-e, ez édes-kevés! ilyen auspiciiumok között tartja meg Szovjefor oszország kissé fanyarul és kedvetlenül jubileumát és a rossz hangulatot még számos belső kellemetlenség is növeli. Amit előbb elmondottunk, nagyon tudatos odahaza, Moszkvában és a sok sikertelenség arra késztette a szov- jetvégrehajtóbizottság legnagyobb részét — elsősorban a parasztokat Stalin vezetése alatt —, hogy lemondjanak külföldi álmaikról és legalább belföldön lépjenek át a rombolás mezejéről az épités mezejére. Rykov már el is mondotta a jubileum nagy ajándékait: hétórás munkaidő, aggkori biztosítás, a halálbüntetés eltörlése, lefeg^vr zés, — csupa kispolgári és szociális ajándék, amely nem a megfeszített munkával és kJérlelhetet- lenséggel előkészített vüágforradalamhoz, hanem a békés, polgári megnyugváshoz veu.,— alkalmazottainak mellékilletékeire vonatkozólag a bizalmi emberek közelíti bizottságával. Ezeken a tárgyalásokon a szakszervezeti központban tömörült szervezetek képviselői már nem vesznek részt. Az egész ügyet a minisz- :m a vasutas bi:: maiak központi európai attitűd a polgári Európa gyámkodása és barátsága között. Jellemző, hogy Moszkva e belátások hatása alatt mily lemondóan és minden zaj nélkül tett eleget Briand kívánságainak, mily birkaszelidisóggel hívta vissza Rakovszkát, aki kissé túlsókat hep- ciáskodott s akit Csicserin is dezavuált. Ez a megadás nem tetszik a hajdani reménytelién harcosoknak: Trockijnak, Szinov- jevnek, a harmadik inteimacionálie úgynevezett „zsidó“ szárnyának, amely szemben áll a „paraszt" szárnnyal. Ez az ellenzék továbbra is bontást, viliágkor radalmat követel s nem tűri a paraszt Stalin polgárias konszolidálódását. Azonban az elfáradt bolsevikiek száma nagyobb, Troókijékat eltakarították a színről s a jubileumot semmi sem fogja zavarni. De ez a szovjetjük iteium nem a világ- forradalom jubileuma lesz, hanem a megtört forradalmár oké, akik annyi balszerencse után úgy látszik fölhagynak a végtelen romboló céllal, a világforradalommal és keserű szájízzel, de a realitás nehéz fölismerésével hozzá kénytelenek fogni az egyediül lehetséges munkához: a saját országuk polgárias, egyszerű és csöppet sem újszerű berendezéséihez, 1 •SÖS
