Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-24 / 268. (1602.) szám

Próbálja ki minél előbb az aj végerősilő lámpát

mE 134

Öröme fog benne telni 1

liiEFIIl^EN

'Az országban összesen három bányakapitányság lesz: Prágában, Brünnben és Pozsonyban. A törvényjavaslatot kormányrendeleti utón léptetik életbe.

A megindult vitában Brozsik cseh szociáldemokrata és Lánc cseh nemzeti szocialista vett részt, majd a ház elfogadta a javaslatot.

Az ülés végén több mentelmi ügyet tárgyaltak, köztük Korláth Endre dr. és Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő mentelmi ügyét is.

E$Ms$é$eka kormány ás a vasutasok tárgyalásában

Prága, november 23. A vasutasokkal való tárgyalás, melyet egyrészről Krouzsilka miniszteri tanácsos, Riha osztályfőnök és Fischer dr., a legfelsőbb közigazgatási biróság tanácsosa, másrészről Brodecky és Proeházka képviselők között folytat, nem halad olyan gvors tempóban, mint ahogy azt a vasutasok központi végrehajtó bizottsága várta. A nehézségeket főleg Fischer tanácsnok merev állás pontja idézte elő. Fischer dr. Svehla miniszterelnök ilyen irányban tett ígérete dacára mereven elutasítja az egyetemes szolgálati pótlék bevezetésének tervét, sőt a személyi pótlékoknak a nyugdijba való beszámítását is elutasítja, holott Svehla annakidején Fischer tanácsos jelenlétében kimondottan megígérte, hogy a szcgénypótlékökat beszámítják a nyugdíjba. Vasutaskörök véleménye szerint, amennyiben Fischer kitart merev álláspontja mellett, a tárgyalások könnyen meghiúsulhatnak.

l népszSvefsé* nihil elhalasztja dinfásá! a magyar-román konfliktus ügyében?

London, november 23. A Daily Teiegr&ph diplomáciai tudósítója a kormányhoz közelálló helyen arról értesülj hogy kísérletek történtek arra vonatkozólag, hogy a magyar- -román konfliktus ügyét az érdekelt államok közvetlen tárgyalással intézzék el, a népszövetségi tanácson kívül. A lap szerint a népszövetségi tanácsban az eddigi jelek alapján ítélve nem lesz meg az egység a konfliktus ■ elintézési módját illetőleg és ezért a tanácsban képviselt államok kétségtelenül örömmel fogadnák, ha Budapest és Bukarest közvetlenül folytatna tárgyalásokat, Amelyeknek komolyra fordulása esetén a tanács ismét elhalászta- j ná az ügyben való döntését I

Belgiumban

a nemzeti egység Kormánya után polgár! kormányzat vette át az uraimat

Végeiért a stabilizálás Ideiére kilőtt „várbékeM — A belga eseményeknek a francia politikát életre Is kihatásuk lesz

Brüsszel, november 23. Kedden este Jaspar miniszterelnök bemutatta a kiirály- . naik uj kormányát. A kormánylista a követ- • kézéképpen alakul:

Miniszterelnök és gyarmatügyi miniszter: Jaspar (katolikus);

, külügyminiszter: Paul Hymans (liberális);

belügyminiszter: Carnoy szenátor (keresztény demokrata);

nemzetvédelmi miniszter: de Broqueville (katolikus);

pénzügyminiszter: Houtart (katolikus);

igazságügyminiszter: Paul Emil Janson (liberális);

művészetek és tudományok minisztere: Vautbier (liberális);

a földművelés és nyilvános munkák minisztere: Baels (liberális);

iparügyi miniszter: Qeiman (keresztény demokrata);

vasutiigyi miniszter: Lippens (liberális).

A négy szocialista miniszter kivételével Jaspar régebbi kormányénak mindéin minisztere tárcát kapott a kormányban.

A szocialistákat két liberális és két keresztény demokrata helyettesíti.

A' liberálisok folté téliéi a következőik voltak: a felekezeti és nyelvi kérdéseknek kikapcsolása és a katonai kérdésekben való előzetes megegyezés, a költségvetés jóváhagyása és a közmunkák programjának végrehajtása. A katolikus demokraták ezeket a föltételeket szintén magiakévá tették.

Jaspar uj kormányában két régti miniszter tárcát változtatott Vautbier, aki eddig belügyminiszter volt, most a művészeti mi- uisziéniium vezetését vette át, mig

Hymans, aki eddig igazságügymiiniszter volt, Vandervelde külügyminiszter táx- , ‘ - cáját kapta.

Jellemző aa uj kormányba a flamand befolyásnak eöiőtérbe nyomulása, amit a két keresztény demokratának kormán ybalépése fejez ka. A kormány jelenlegi programja a következő pontokból áll: j

1. A katonai kérdést egy vegyes bizottság gyors tárgyalás alá veszi. 2. A takarékosságnak és a kiegyenlített költségvetésnek politikája. 3. Az adóknak leszállítása és cgyi szeriisitésc. 4. A legsürgősebb közmunkáknak végrehajtása.

A szocialista párt lemondott minisztereinek eljárását helyeselte és elhatározta, hogy küzdelmét a hathónapos katonai időre és a szociális biztosítás bevezetésére lankadatlan enédilyel folytatja.

Páris, november 23. A francia Rajté kommentárjai a belga kormány vál:[ozásró! megegyeznek abban, hogy a kormány visszalépésének külpolitikai következményei aligha lesznek.

A francia politikai körök érdeklődése elsősorban azokra a belpolitikai következményekre irányul, amelyeket a korniányvátto- zás Belgiumban magával hozhat. Ezeket a fejleményeket: a francia baloldal annál nagyobb érdeklődéssel várja, minthogy a belga helyzet erős analógiát mutat a francia belpolitikai helyzet alakulásával, ügy Belgiumiban, mint Franciaországban az elmúlt esztendőben erős pénzügyi krízis mutatkozott és mindkét országban a „várbéke“ jegyében a nemzeti egység kormányát alakították meg és az összes pártok hajlandóknak mutatkoztak az ország nagy érdiek elmek védelmiére a pártpolitikai ellen téteket a nemzeti egység kormányzásának idejére kiküszöbölni. Belgiumban a Jaspair-Vamderveldie-kormány a valutát a Belga bevezetésével stabilizálta Poincairé minisztériuma ezzel szemben megelégedett egy taktikus stabilizációval és a legális stabilizálás kitoláséval teremtett olyan eszközt, amellyel az összes belpolitikai ellentéteket: megakadályozhatta.

A baloldalnak minden olyan kísérletét, amellyel ennek a természetellenes állapotnak véget akart vetni, a valuta krízisének kisértetével, elsősorban azonban Belgium példájának felhozásával • v-: • • szerelték le.

Belgiumban ugyanis maguk a szocialistáik is félretették politikai és doktrimér meggondolásaikat az ország magasabb érdekei miatt és a legszélesebb alapon mentek bele a polgári pártokkal való együttkor Hiányzásba.

A botira szocialistáknak a kormányból való kilépése és a nemzeti egység kormányának mogbukása most Franciaországban is megfosztja érvüktől azokat,

Természetes jédkurák.

Érelmeszesedés, idee, csont, bőr és mirigybajoknál, hüdéseknél, izzadmányoknál stb. stb., vérszegény, görvélyes és angolkórős gyermekeknél a

Csízt Jód Bróra Gyógyvíz és Jőd-fiudősó OTTHONI IVÓ. és FÜRDOKURÁJA

kiváló gyógyhatású Részletes és ingven jelviiágo- sitást nyújt a Fürdöiguzgatóság, Csizfürdö-Cttkupéié Kapható: Gyógytárakban, drogéi iákban, ásványvizkereskedósekben.

akik a. nemzeti egység kormányának fentariását a belga példával igyekeztek indokolni.

A belga valuta kurzusa a politikai krízis következtében nem szenvedett kárt és a belga példa azt is megmutatja, hogy a politikai pártok között létrejött „vácbéke“ nem lehet örökös tartamú. A francia baloldal bizonyára levonja a tanulságokat a belgiumi eseményekből és ha a Poincaré kormányával szembeni magatartását közvetlenül egyelőre nem is változtatja meg, választási taktikáját ebben az irányban állatja be.

— Elhunyt prágai német újságíró. A német. kereszlényszeDlalista pártnak főtitkára és a párt hivatalos lapjának, a prágai Deutsdhe Pressének szerkesztője, Kiredh Péter dr. meghalt. A német sajtó meggyőződ esés, becsületes munkását vesztette a megboldogultban.

zmDvíum

j®Ö&OT- IRTA»AAÓRJC2 2SIÖA1ÖND

(61)

< Mikor az utolsó sort mondta, ott érezte miaga körül azt az egész kis világot, amelynek ura, ott volt a hangjában a tanya, a háromszáz hold saját föld s ott volt annak a tudata, hogy ez nevetség ‘és semmiség. Hiszen vannak, akiknek kétszázezer holdjuk van ebben a kis országban s vannak amellett királyok és császárok is ez pulykanyomos földgolyóbison. S akik hallgatták, azok is nevettek, mert minden magyar emberben megcsiklandozza a magyar hetykeséget egy ilyen tréfás, öncsufos pakheség.

Magamba is helyin van a lilék,

Se zsivántul, se vádiul nem Mlek.

Az a kutya term iszetem vagyon,

M ég m agam túl se filek én ügyön.

Országos kacagás lett rá, mert ez valami

uj, ezt maga Zoltán tette bele a nótáiba, de volt oka rá. ő tudta mit beszél.

Aztán kedvesen nyugodtan, értelmesem folytatta, mert minden szóban mindnyájan értették azit az édes jó ősi magyar izt, kedvet, kedélyt, ami nem hasonlít a világ semmiféle népének lelkiéhez. ... :

Mikor paraszt (kaszál, gyűjt? aszón dóm:

Urdógára nincsen semmi gondom.

. :Feleis füvei!, vagy takaró rdsszel,

. Netm gondolok^ könnyebb 'iká' kismll....

Van ég alatt lakni bátorságom,

Városinál nagyobb szabadságom.

Mást nem bántok: éngem se bántson más:

Hej die bóldog egy mátai gulyás!

Még ennek akarnak segttsigiire lenni ezek az uj fajta cucilisták, — kiáltotta valaki. — Tudják üik azt, mi az a mátai gulyás?

— Az az istennek a legnagyobb magagazdája, — dőrmögte Borbiró.

— Mi a magyar szabadság? az hogy mindenki ur. Mindenki ur ebbe a kis országba. Hát vigyétek be a gulyás! egiinyt a városba s tegyétek meg utcaseprőnek! Akkor igen, akkor lármázhattok arrul, hogy nem egisz- siges az Hete. Hogy szociális bajok vágynak. De az istenit, a pusztai gulyás ippen olyan ur, mint az a törzsfőnök vót ezelőtt egyezer esztendőkkel, aanék a fejedelmek alatt itt ietanyázott.

Zoltán tovább dalolt: Kedvesen, jaj de kedvesen tudta mondani, szívből szívbe, hogy tréfálva, szinte besúgva a kis pösze gőgöt:

Máj kimegyünk tavasszal a sásra. !

Rálanálunk vadiruoatojásra.

Azt is a szűröm ujjába teszem, ' I A'

Abból is jó vacsorám kiszitem.

— Az a jó, — kiáltották s most az asz- szonyok is begyültek, hallgatni a nótát. — Jó az & kis rájotta szárcsatojásfoul* rucatojásbul,

— Asise baj, ha benne van mán a kiscsirke ugye nagyságos asszony.

Nem veszek rám posztó köpönyeget

Az ég ellen, ha zápor fenyeget.

Kifordítom a bundámat szőrrel,

Vagy készülök a galléros szűrve!.

S itt felemelte a hangját Zoltán s még pendített is az ujjúval egyet a füle felé:

Ha látom a förgeteg idejit,

Begyüröm a süvegeim tetejit.

Osaik úgy nizern az üdét alóla,

Miég a jég visszapattog rólla.

— Ez a legszebb az égiszbe, — örvendett j a társaság. S utána dalolták.

Csak úgy mizem az Időt alőlla,

Még a jég is visszapattog rólla.

Zoltán folytatta a nótát, amely valóságos életrajza a mindenkori magyar pásztornak.- Megbecsülöm pásztori gúnyámat;

Nem cserélem szűrömet, bundámat.

Tekintetes ur, diszbuódájával,

Sem plébános reverendájával.

Gazdaságira nincs semmi szülcsigem;

Van egissig, ahhoz eles igein.

Hord a gazda jő ^hetiken veret,

Főzetüket, szalonnát eleget.

— Hord bizony, — mondta Borbiró, — Tíz darab számos marha után klniz egy kenyér. De még olyannak kell aunák lenni, mint a talyigakerék!

— Hej de meg is érdemli a jő pásztor.

— De meg is kapja.

— Meg bizony, mer ha nem kapja, Szert- györgykor tovább áll.

Ezen nevettek. Mindjárt volt adni megszólalt,

— Nálam negyvenkét esztendő óta mindig ugyanaz a számadó gazda van.

— Az én juhászom naik a nagyapja is csak minállunk szógálJt, — mondta más.

Nem kell, nincs is sok drága poggyászom, Vetett ágyra kis székrül nem mászom.

— Az az élőkelősig jele, a parasztnál, ha magasra van vetve az ágy.

Már azt is unták, hogy a versszakot végig várják, belebeszélitek.

Ides anyám kapatott padkára,

Nem is vágyók soha vetett ágyra.

— Csak az az igazi pásztor.

— Olyan edzett a, mint a farkas.

— Meg a medve.

Nem iriirylem a paplanos ágyat,

Mer a zon a rtagyur sokat baggyadb

Odanéztek kacagva a kültügyminíszterre aki most még a nótabeli nagyuraságot is vállalni volt kénytelen.

Leteritem salfliangos bundámat,

Jóizüjen alszom iccakámat.

— Hej de jókat is lehet aludni azon a bundán istenem.

— Csípi isitor.

— Lehet azon akármikor.

— Hát ü kinn alszik télén nyáron.

A szó n d,ja az igazi pásztor, hogy még télen is, ha agyiba fekszik, mtagyán beteg,’

Ha lefekszik Puli kutyám .mellém, Reggelig egy Klek ®e gyün felém.

Puli kutyám vigyáz gazdájára,

Mint komor na a jaz grófné álmára,

No nagyságos asszony!

2