Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-19 / 264. (1598.) szám

^ Mai udmunk to oMa! gt^ .t VL évf. 264. (1598) szám » Szombat * 1927 november 19 ^AVm^arhirmb fclcrizei.es; ar: évente M0 fé\évre \50, £ SzlovenSzkÓi és JllSZinSzkÓl ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ÍU Panska uhoa negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: .... .... ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Panská u! 12/IIf.—Te­havonta 34 K£. Egyes szám ára 1*20 K$ VZURANT1 LÁSZLÓ FORGACÜ GÉZA lefort:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kanton újabb véres karcok küszöbén Hongkong, november 18. Katonai jetentések szerint a tegnapi utcai harcok áldozatairól szó­ló jelentések túlzottak voltak. A reguláris csapatok és a munkások harcában az utób­biak maradtak felül s pillanatnyilag kezükben tartják a hatalmat A harc azonban nem volt véres, inkább csak a lefegyverzésre vonatko­zott Az ellesetteknek s a foglyoknak száma nem haladja meg a kétszázat Liatsansuj mar­sall seregei északról a folyó mentén már a vá­ros felé közelednek s igy Valószínű, hogy a kö­zel jövőben véres harcokra kerüli sorr a mun­kások s a város felett menetelő reguláris csa­patok között Poincaré halszele súlyosbodott Párig, november 18. Az a feszültség, amely a radikális párt kebelében he’ek óta fennáll, az egész sajtónak legnagyobb figyelmét váltotta ki. A radikális párt egyenetlenségének politikai követ­kezményeit abban látják, hogy a párt a jövőben nem fogja szó nélkül magára venni Poincaré száj­kosarát és Poincaré a parlamen'ben nem léphet fel rögtön a bizalmi kérdéssel, hogy a neki kedve­zőtlen ajánla'okaf vita nélkül leverje. Poincaré helyzete ezzel csak technikai tekintetben neheze­dett meg, miután azonban a kamarának nagyobb szabadságokat kel! adnia, sokkal nagyobb energiát Is kell kifejtenie, hogy akaratát kereszt ülvibesse. Stresemann Amerikába készül? Berlin, november 18. Diplomáciai körökben j Dlyan híreket szellőztetnek, hogy S'resemann dr. i kü.ügyminiszter a tavasz folyamán Amerikába uta- I zik. Az amerikai béketársaság tényleg meghívta a 1 három Locarno-min sztert, Stresemannt, Chamber­laint és Briandt Amerikába, de a miniszterek még nem dön'.öítek a meghívás elfogadásában és ilyen döntés csak azért sem lehefséges, mert senki sem tudja előre, hogyan alakulnak odahaza a belpoli­tikai viszonyok és hogy a minisztereknek a jövő \ évben egyá talában módjukban lesz együttesen, bi ri felelős Locarno-minisztereknek, Amerika népe előtt megjelenni tfénetorszás és Leatyelorszái kereskedelmi szerződést köt Berlin, november 18. Stresemann dr. külügy­miniszter a csütörtöki nap folyamán megkezdte ! tárgyalásait a lengyel kormány külön követével, , ’Jackovskival. A tárgyalások rendkívül kedvező mederben ha'adnak és úgy lá'szik, hogy most végre kilátás van a német—lengyel kereskedelmi szerző­dés megkö'éfére. A ’árgyalások még néhány napig eltartanak és lényegében elvi kérdések körül mo­zognak. A részletkérdéseket a specialisták fogják megbeszélni. Hanoilescu Kómában Róma, november 18. Manoileseu csütörtö­kön a késő esti órákban Rómába érkezett s a Grand Hotelben szállott meg. Methalt a szultán, illan a szultán! Páris, november 18. Szombaton reggel Fezben öszseül az ulemák kollégiuma, hogy; megválassza az ui szultánt Legtöbb kilátása az j elhunyt szultán fiának, Judduf Mohamednek vau, de Mulay Idriss tegidőfebb fiának dg sóik j a párthive. Rlsztfcs újabb kísérlete az óceán átrepülésire De&sau, november 18. A Junkers-müvek híres magyar pilótája, Risztics, aki a távolsági repülés világrekordját tartja, az Azori-szige- tekre érkezett, hogy Looseval együtt a D 1230 gépen az Egyesüld Államokba repüljön. A re­pülést minden körülmények között végrehajt­ják, a start időpontja azonban még nem bi­zonyos. Hodzsa cserbenhagyta a hulturautonómiát Az iskolaügyi miniszter expozéja a költségvetési bizottságban —Hodzsa egyetlenegy szóval sem emlékezett meg a magyar kulturális igényekről — Az egyetemek és tanítóképzők reformja előtt — A kormány egyházpolitikai engedékenysége Prága, n-ovemíbeír 18. A’ költségvetési bizottság vitájának legérdekesebb és a nem­zeti kisebb ségTe nézve legfájóbb fejezete az iiskolaügyi tárca költségvetésén sk tárgyalá­sa. A tegnapi vita végién felszólalt Hodza isfcolatigyd miniszter, akinek expozéját teljes részletességgel alább közelijük, Hodza miniszter beszéde el éjén állást foglal a pénzügyminiszter azon kijelentésé­hez, hogy az iskolaügy az állam egyik nagy pénzügyi problémája kezd lenni. De ugyan­így a gazdasági élét is nagymértékben álta­lános kulturális probléma. A főiskolák A kullturdemokrácááíban való fukarkodás nem jelentene takarékoskodást, hanem meg­ingatná a haladást és a lakosság pénzügyi teherviselő képességét. A főiskolák reformja aktuálissá ráfi A főiskolákat egyszerűsíteni és padonaitízáJ- nd kei]!. Félreértések elkerülése végett be­jelenti, hogy eet nem jelenti a brünni német műegyetem beszüntetését. A kendet egész bizonnyal másutt fog kiindulni. A főiskolák egyszerűsítése már tavaly benne volt a mi­nisztérium programjában. Most pedig a pénzügyminisztériummal való megegyezés folytán a közeli hónapokban máT konkrét ja­vaslatokkal fog előállni. Á középiskolák reformja Nemcsak a főiskolák, hanem a közép­iskolák is reformra szorulnak. Egy részüket pénzügyi okokból be kell szüntetni. Egyes ilyen gimnáziumok egyrészt a történelmi országokban, másrészt Szlo- venszkón vannak. Az eltörlendő intéze­teket különböző szakiskolák fogják pó­tolni. Ez az intézkedés összefügg .azzal a törekvés­sel is, hogy a középiskolai, oktatást gyakor­latibb alapra fektessék. A tandíj kérdése Hodza miniszter a íanddj kérdésében nem azonosítja magát a pénzügyminiszter álláspontjával. Amit a pénzügyminiszter eb­ben a kérdésben mondott, ez nem a kor­mány programja és ma még nem is aktuális. A kormány arra törekszik, hogy a ter­het, kötelességet és felelősséget az ál­lam és az önkormányzati testületek megosszák egymás között S ezt valamilyen formáiban meg is kell ol­dani. Elegendő itt rámutatná a tárnátok ffiaeté- sének meg nem oldott kérdésére. Pénzügyileg itt valóságos káosz uralkodik s a pénzügyminiszter igyekszik most a régi bűnöket eltüntetni, a terhet, felelősséget és hatáskört úgy elosztani, hogy ne csak az ál­lam, hanem az autonóm testületek is része- sedijemek benne. Ez nemcsak a népiskolai ta­nítók fizetésére, hanem a Nemzeti Színházra L$ vonatkozik. A közvélemény azt hiszi, hogy a Nemzeti Színházért ie az iskolaügyi mi­niszter felelős, holott jelenleg jogi ingeren- ciát csak az országos politikai hatóság gyako­rol reá. Az ifinság támogatása A miniszter ezután visszautasítja Burdán képviselő azon vádiját, hogy a mai rezsim reakciós és ellenségesen viseltetik a diáksággal szemben. Beismeri, hogy Béos többet törődik az iskola- üggyel, mint a prágai kormány, de nem sza­bad eltolódná, hogy Béos olyan állam főváro­sa, amely nemzetközi segítséggel szanálhatta magát, míg mi — mondja a miniszter — sa ját erőnkből voltunk kénytelenek megszilár­dítani gazdaságii életünket. Ennek következ­tében minden fillérrel óvatosan kell gazdál­kodnunk. A miniszter reméli, hogy ezzel a módszerrel az állam rövidlesen olyan hely­zetbe jut, hogy a tanulóifjúságot a jövőben nagyobb támogatósban részeisdtbetL Uj Iskolaügy! javaslatok A legfontosabb és elintézésre váró ja­vaslatok a következők: A pedagógiai akadémiáról szóló tör­vényjavaslat, melynek nincsenek k iiünö- aebh pénzügypolitikái akadályai A javaslat alapelve az, hogy a tanító­képző intézeteket mai formájukban tel­jesen beszüntetik. Ezeket az intézeteket majdnem az utolsóig pedagógiai akadé­miákká alakítják át. A tanfolyam tarta­ma elemi iskolai tanítóképzésre egy év, 1 polgári iskolák részére két év lesz. A pedagógiai akadémiára különbözeti vizsga után középiskolai végzettséggel lehet beiratkozni A polgári- iskolákról szódö törvényjavaslat rövidese® a parlament elé kerüL A kerületi (járási) iskotótolügyelők álilfamositósa a mi­niszter szerint feltétlenül szükséges. Az erre vonatkozó javaslat már el is készült és össz­hangban vám az uj országos 'közigazgatási törvénnyel. A szlovenszkói és mszinszkói nyugdíjasok A miniszter sajnálatát fejezi ki afölött, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói nem állami tanerők nyugdiját illetőleg még nem sikerült megegyeznie a pénzügy­minisztériummal. Már legfőbb ideje an­nak, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói nem állami elemi és polgári iskolák szervezeti szabályzatáról és a tanitók fizun}»reu&ezé9éről szóló törvényjavas­latok a nemzetgyűlés elé kerüljenek. Az iskola ügyi minisztérium már régiem kifez a javasatokkal. Állami elemi iskolák Szlovenszkón 1926 novemberétől a mai napig Szlovem- saákón és Ruszmsz&óban 87 uj állami elemi népiskolákat állitottak föl. Szlovenszkón 37 iskolát 1854 gyermek számár® és Ruszin- szikéban 50 iskolát 2075 gyermek részére. A minisztérium azonkívül szubvenciókat adott iskolák építésére. Szlovanszfcón 73 esetben 6% millió korona segélyt engedélyeztek ilyen célra. Ar ipariskolák államosítása Az ipariskolák államosítása óriási meg­terhelést jelent az államháztartásra. Az ipar­iskoláikat a legtöbb ipari államban maga az ipar torija fönn. A miniszter azonban Ígéri, hogy valamilyen formában ezeket az iskolá-' kát is államosítani fogják. A középiskolai tanrend reformja A középiskoláknak a gyakorlati szük­séghez kell alkalm azkodmiok. A nyelvtani- tásban már történtek uj intézkedések, hogy a francia nyelven kívül az angolt és olaszt és egyes szláv nyelveket is intenzivebben ta­nítsanak. Válasz Pólyák képviselőnek Pólyák képviselő nagyon egyszerűen in­tézd él — folytatta a miniszter — Szlovensz- kó isöcola/ügyú követelésiéit, ö abból indul ki, hogy minden költségvetést úgy kell eloszta­ná, hogy Szlovensakó az egyes tárcáknál la­kosságának számarányában kapjon részese­dést Ez a felfogás azonban nem helye®. Fon­tos vekni m adózás aránya ás. A cseh isko­láknak már 1918-ban nagy múltjuk volt, míg Szlovenszkón összesen csak 340 autonóm is­kola létezett e azoknak csak egy harmadában ■lehetett szlovákul tanítani. Szlovák sziak- és középiskolák egyáltalában nem voltak. A ha-' ladás tehát azóta óriási s panaszra egyáltalá­ban nincsen ok. Ha valahol beszüntetünk gimnáziumot, annak helyébe szakiskolát lé tesátünk. Ez már meg is történt. Szlovdiszkónak ma két kereskedelmi akadémiája van és újabb szakiskolák felállítása is sorra kerül. Kassán egy főiskola alapját már lefektették^ (Erről a főiskoláról Kassa mit sem teld. — Szerk.) A znióváraJjai rendi gimnáziumnak nem veit létjogosultsága, Azt tanácsolja, hogy az intézet olvasztassék be a katolikus gimná­ziumba, melyet valószínűleg Nyitrán fognak felállítani Az iskolaügyi minisztérium ehhez szó nélkül megadja a beleegyezését Törekedni beli arra, hogy a katolikus szlovákságnak éppen úgy megtegyen a fele­kezeti gimnáziuma, mint ahogy ez megvan Prágáiban és Morvaországban, mert ellenke­ző esetben « katolikus papnövendékek Ma­gyarországon és Becsben nevelkednének Szlovenszkó részére. A szlovenszkói iskolatanács A aaliavemszkói országos iskolatanács azért nem szerepel a költségvetésben, meri; még nem létezik. Már régen elkészült volna az országos iskolatanácsokról szóló javaslat, de az ilyen fontos ügyet alaposan meg kell tárgyaltatni valamennyi érdekelt tényezővel. A katolikus egyházi birtokok ügye A közvélemény, különösen a cseh olda­lon, tévesen fogja föl, amikor azt hiszi, hogy az állami közigazgatás könyöradományt ad a katolikus egyháznak. Az egyházi birtokok­nak már régen az erre jogosított egyházi tényezők kezében kellene lenniük. A halasz­tást azonban azzal is lehet indokolni, hogy a kormány a hat szlovenszkói püspök közül hármat nem ismert el. Az állam az el nem ismert püspökök birtokait ezen formális okból a likvidáló bi­zottságnak adta át. Ezért az állam ellen pa*

Next

/
Thumbnails
Contents