Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-17 / 262. (1596.) szám
i*, üoutovtuk. v xt/>iXx C/AK*1*11 KiiAk 3 HUTA wwm-gf Ica/ elhárítani, amelyek a forgalmi adó pausalirozásának útjában állanak. !Az illetékek szabályzatának kodiíikálása is előkészületben van. Az egyenes adók leszállítása következtében a töke hathatósabb, főleg Ipari befektetése várható. Azonban nem szabad o»ak az állam segítségére várni, hanem racionalizálni kell a vállalatok gazdálkodását. A háború után az egyes államok, Anglia mintájára, megalakították az úgynevezett normali- záciős testületeket. Eddig 20 ilyen testület alakult és ezek egy nemzetközi testületbe tömörültek. Központjuk az International Standards Association lesz London székhellyel. Csehszlovákiának is van ilyen testületé 120 szakbizottsággal és 1300 taggal. A miniszter végűi kiemeli, hogy a gazdasági kérdések tanácsadó bizottságában most főleg a genfi nemzetközi gazdasági és sfoclcholmi nemzetközi kereskedelmi kamarai konferenciák határozatait dolgozzák fel. Intenziven do'goznak a kereskedelmi jog reformján. Végül hangsúlyozz* a komáromi kikötő nagy jelentőségét és indokoltnak tartja a kikötő kiépítését. Az iskolaiigyi költségvetés A bizottság ezután azonnal megkezdte az iskolaügyi költségvetés tárgyalását. (Kiadás: 893,072.048 korona, bevétel 30,217.399 korona.) Rypár, cseh néppárti képviselő, mint a té'el előadója rámutat arra, hogy az iskolaügy köllsógve- tése 111.5 milliárd koronával nagyobb a tavalyi- i nál és az egész állami költségvetésnek 9.37 száza'é- ! kát testi ki A többi resszort isko'aügyi *é'eie;ve! együtt az állami költségvetésben az iskolaügyekre összesen 1.600 millió korona van előirányozva. Ebbe az összegbe nincs még beleszámítva 8 tanítók fize'ése, amelyeknek fedezését az állam vállalta. : Részle'esen fog'alkozik az egyes altételekkel , és ! végül köszönetét fejezi ki Hodzsa miniszternek, } hogy erős kézzel rendet teremt az iskolákban, amire már nagy szükség volt. Becs, november 16. A német követségen tegnap este Stresemann dr. a belföldi és külföldi sajtó képviselői előtt nagy politikai beszédet mondott. Bécsi tartózkodásának alkalmát a német külügyminiszter különösen arra használta fel, hogy ismételten felhívja a világot a megegyezésre és a békére és hogy szembeszálljon azokkal a híresztelésekkel, amelyek tendenciózus módon igyekeztek beállítani bécsi látogatását. A német lélek nagysága A külügyminiszter beszédének lényege a következő: Szomszédos államok vagyunk, amelyek ugyanazon kulturközösségbe tartozunk. A német kulturközosség tüze soha máskor nem hevített bennünket annyira, mint most, amikor a nagy háború uj határokat teremtett és régi állásunkat, amelyet a világon elfoglaltunk, leszállította. Éppen a szükség, a sors nyomása és a gond fejlesztette ki az együvé-' iartozás érzését, nemcsak Németország és Ausztria között, hanem a többi más országban is. Magától értetődő tehát, hogy a két szomszédos ország, amelyeket a nyelv és a kulturközösség kapcsol össze, a kormányaik közötti vonatkozásokat is ápolja. Érthetetlen idegesség — Felfedezték, hogy mi lépésről-lépésre a csatlakozás utján haladunk. Szemünkre vetették az Ausztria és Németország közötti vízumkényszer megszüntetését. Azon az állásponton vagyok, hogy a vízumkényszert minél előbb a föld öszszes országaiban meg kell szüntetni. Ha a gazdasági világkonferencia korszakában, olyan időben, amikor európai egyesült államokról beszélnek, már az is idegességet kelt, hogy a vízumkényszert, két állam között leépítik, akkor ennek az idegességnek már igen nagyfokúnak kel] lennie, amelyen sürgősen segíteni kell. Ha továbbá arról beszélnek, hogy a Németország és Ausztria közötti jogrendszer egyenlővétevésén dolgozunk, akkor ki keil fejeznem azt a reményemet, hogy nem ez lesz az egyetlen terület, amelyen a határokon át közös munkára nyújtjuk egymásnak kezünket Aki általában a nemzetközi politikában a megértés érdekében lép fel, semmit se vethet szemünkre ezen a ponton, ahol az elméletet a gyakorlati életbe ültetjük at A német nép a béke mögöíi ■— Németország számára magától értetődő dolog a gondolat, hogy csak a békés fejlődés eredményezheti Európa újjáépítését. Ezen politika mögött a német népnek olyan nagy többsége áll, hogy a jobb és baloldali szélsőséges forgácsoknak semmi jelentőségük nincs. — Arról hallani beszélni, hogy a békét szervezni kell. Ez kétségtelen! Azonban a béke organizálásához kétségtelenül hozzátartozik a háború szervezésének leküzdése. Hogy a leszerelés terén a békének ez a megszervezése idáig alig tett előhaladást, ez az egyetlen jogcím, amely a pesszimistáknak igazat ad, akik az európai politika fejlődése ellen fordulnak. Jöjjön az igazi Locarno! Stresemann ezekkel a szavakkal zárta beszédét: A mi részünkről gazdasági téren igyekszünk kiküszöbölni a háború utáni idők hatását és a szükséges gazdasági közeledést ápolni. Ha Locarno a háború és erőszak kizárásának szimbóluma és ennek következtében a kultúra és az emberiség fejlődésének területén való verseny szimbóluma, akkor azt kívánom, hogy a közös ut az összes népek Locarnőjához vezessen bennünket. bizalmalanság uj fegyvereit lehet kovácsaim. Ezek j a reménységek tegnap keserűen csalatkoztak. A hivatalos látogatás politikai jelentösé- ge hatalmas békemegnyilatkozásban jelentkezett, egyszersmind pedig arra is alkalmat szolga’la'olt* hogy v vallomás hangozzék el a németek szét- rombolhatatlan kulturális és sorsküzös- sége mellett. Azoknak, akik a jövőben a csatlakozási mozgalomról v.ta‘koznak, két elvifaíha’a'lan tény: ke l 'ek’liléibe venniük, hogy sem a nagy Nénié-ország, még kévé:bő a kis Ausztria nem tervezi a szerződések erőszakos szétrombolását, sem pedig olyan imc'a í- vához nem nyu\ mely a Locarno szódé szálakat szé1 téphet né. Azu’.án azt a tényt is ‘ek'níebe kcO' venniük, hogy a szivek Németországban és Ausztriában egy taktusra ütnek és ezér paragrafusok és papirszerzcdések nélkül is a legszorosabb baráti szövetségnek kell kifejlődnie. A Neues Wiener Tagblatt szerint Stresemann [ dr. tegnapi expozéja a világ minden tájába in ézcü szikra áriró üzenet volt, r rémet erötudat békeszándékának és az ■ optimizmusnak üzenete, [ meggyőződésteljes üzenet Európa minden állami l irodájának és a fö’drész minden népének, hogy Lo- . camo eszméjét mindenki hitévé kell átalakítani, Briandt nyugodt Paris, november 16. A kamara külügyi bizo't- [ ságában tar'o'.t expozéjában Briand a német mi- t niszterek bécsi u'azásával is foglalkozott. Teljesen c természetesnek tartja, ha nagy európai hatalmak külügyminiszterei időről-időre érintkezésbe lépnek egymással. Csak a Bécsben elhangzó11 beszédek szövegét kell óva'ni, hogy megállapíthassuk azt, miszerint Franciaországnak nincs alapja a pécsi ta- f nácskozás fölött nyugtalankodniBriandnak kamarai nyi’a'kozata a sajtóra meg- nyug'a'óág hatott. Az Excelsior arról számol be, j hogy Briand megkérdez'e a külügyi bizo'tság ágiak, miért nyugta ankodnak a bécsi miniszteri fa- 1 lálkozás mia't? Mi nem akadályozhatjuk meg ag idegen államok minisztereit abban, — mondo'á, 5 — hogy egymással találkozzanak és egymássá reg- s gelizzenek. A jobboldali saj'ót azonban nem köt> Briand paro’éja. Úgy látja, hogy a bécsi találkozással a csatlakozási mozgalom felálad és fél ennek a kisantantra és Franciaországra hátrányos következmény iíől. Az Echo de Par;s megalapítja, hogy Stre-eman- nak a banke'ten elhangzót! beszéde, bár indireká, azonban kéíség'elenül Franciaország címére irányult. Ez a kü íigyminiszternek már azokból a mondataitól is kiderül, amelyekben kijelen'ette, hogy - a békebará!oknak örülniük kell a Németország és a Ausz'ria közö'ti egységen, mert i!t a teor'a tényleg ^ gyakor attá változóit. A nacionalista Avenir szerint z a német miniszterek látogatása a csaíla- Q kozási mozgalom történetének uj k0rsza- kát jelenti. Az Action Francaise szerint világosan látszik, hogy, Németországban már egy pillanatra sem kételkednek ennek az eszmének beteljesedésében. Éppen ez a veszé’ves. mert a bizot’ság érze'ét az ellenoldal legfenyegetőbb dip’omáciai beszédei sem tudják többé megingatni- A Quotidien az egyelSen a baloldali lapok közül, amely nyilatkozik ebben a kérdésben. Ki jelenít, hogy a tiltakozás nem használna semmit. e Csak egyetlen eszköz van, a közeledést, i- amely Németország és Ausztria között k jogi és gazdasági téren végbe megy, kom- a penzálr.i kellene hasonló mértékű kozep fedéssel Ausztria és a kisantaní államai k között. Ezen a téren Franciaországnak és Angliának még nagyon fontos hrciativ szerepei kell vállala ok, mert ők az egyet enek, akik a csatlakozási mozgalmat megakadályozhatják. Spanyol hang a csatlakozás meFetJ á Madrid, november 16. A Heracle madridi uj- i- ság. amelyet franciabará nak tar‘anak, a német is miniszterek láfoga'ása alkalmával megállapítja, k hogy Ausztria csat ákozása Néme’országhoz a né- met egység restaurációi fo‘yamatát bezárná. Miy. u'ón Au'züia megszabadult a más néptörzsek ól y va ó kapcsolattól, a csa‘akozási gondolat nagyon.s z. j természetes, mert hiszen a kis köztársaság eLenséA filssf sállá Miiiiüiiififla Bécs, november 16. S'resemann dr.-nak és Marx dr. kancellárnak a német köve'ségon történt tegnap esti megnyilatkozásait a bécsi saj'ó élénken kommentálja. A Reichspost a következőket 'rja* A német minisztereknek látogatása uj alkalmat adó t a csatlakozási mozga’om je’szavának felvételére, amely mögött az a titkos remény húzódott meg, hogy a vezető államférfiak megnyilatkozásaiból a fAfid/y 1 numeras slaisus rsviziáia mii ® Miien a magyar k&pviselültáz elé kerül? Budapest, november 16. (Budapesti szer-j kesztőségünk teleíonjelentése.) Egyes reggeli j lapok azt a hirt közük, hogy a numerus clau- sus törvényreviziójáról szóló javaslatot Kle- belsberg kultuszminiszter még e héten benyújtja a képviselőházban. Ezt a hirt eddig még sem meg nem erősítették, sem meg nem cáfolták. Annyi bizonyos, hogy a javaslat hamarosan a képviselőház elé kerül és a kormánynak kemény dió lesz a keresztény gazdasági és szociális párt megnyerése a javaslat számára. A párt eddig ugyan támogatója volt a kormánynak, de legutóbb tagjai sorából heves ellenzéki hangok hallatszottak a kormány által tervezett numerus clausus törvény revíziója ellen. Ma este a pártnak értekezlete lesz s hogy mily nagy súlyt helyeznek kormánykörök erre a pártértekezietre, mi sem bizonyítja jobban, minthogy ezen az értekezleten maga Bethlen István gróf miniszterelnök is megjelenik és Kle- belsberg kultuszminiszter maga fogja ismertetni a numerus clausus revíziójára vonatkozó tervezetét. A revíziós javaslatról az utóbbi napok folyamán különböző szövegezés került napvilágra. A kultuszminiszter azonban kijelentette, hogy ezeknek, egyike sem födi az általa szerkesztett törvénytervezet szövegét, amelyet ma este fog publikálni a keresztény gazdasági és szociális párt értekezletén. A javaslathoz terjedeLme-s indokolás van méléékeévte, amely hangsúlyozza, hogy az eredeti törvény módosítására sziocrálipoldttikai és pedagógiai mteggondolások adtak okot. A szociálpolitikai okok ismeretesek, a pedagógiai szempont pedig itt is ugyanaz, amely az ■egyéb alacsonyabb'okú iskoiájk.nál is meg- j van, begy t. j. törvény áíbpftja' meg, hány | tanúié üiebejt eg£-egjr osztályban. Szükséges volt az említett, szakasz megváltoztatása amiatt is, mert az eredeti szöveg a beiratkozás kritériumaképpen a népfajhoz és nemzetiséghez való tar- tozandóságot is megemlíti s igy azt a téves látszatot kelti, mintha a törvény rendelkezése n.emi állana összhangban a trianoni békének a kisebbségek védekmé- ről szótó nemöetlkez'óseiivet. Ez a szakasz azonban a magyarországi zsidóság körében its számos félreértésre adott okot. A kultuszminisztert a törvény megváltoztatásánál az a szstmpont is vezette, hogy Magyarország, amikor saját fajáért, az utódállamok területén élő kisebbségekért és azok érdekeiért harcol, maga ne , szolgáltasson okot az ő területén élő kisebbségeknek különböző panaszokra, A törvényjavaslat szövege A Magyarország mai száma közli a numerus clausus törvénymódosító javaslatának szövegét, amelyet a kultuszminiszter a ma esti pártértekezleten fog ismertetni. A lap szerint az 1920. évi XXV. t.-c. 3. szakaszának 3. bekezdése helyébe a következő szöveg lép: A beiratási engedélyek megadásánál a erkölcsi megbízhatóság követelménye mellett a tanulmányi eredmény és a szellemi képesség is tekintetbe jön, azonkívül az is, hogy elsősorban a hadiárvák, azután a hadba vonultak gyermekei, továbbá a közalkalmazottak gyermekei és pedig a különböző foglalkozáshoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákba, és a. felvettek száma a törvény- hatóságok között is arányosan osztassék meg. Maga a kultuszminiszter ügyel fel arra, hogy ezek a szabályok megfelelően betartassanak. TELEFON 29641 TELEFON 29641 BALL-PALAIS I THEATRE ÁLMÁMÉRA PRÁGA II, Václavské mára. il UJ igazgató León Haínovié November 16-tól november 3©-lg 25 9ARIETE- ÉS TAB ARII!-VILÁG ATTRAKCIÓ ! Naponta nagy müsoronkiv&lí meglepetés a nézek számárra | 5 TÁRSASÁG! TÁiüCGS j A közönség egész este táncol — 2 tánexenekar J Clairons-Carlton-Band, Marik-Schachter Kezdete léi 9 orakor Kezdete fél 9 orakor As éntsnt újból a csaflakozási nissiaisia feléledésétől remeg Németország s Ausztria jogi és gazdasági iérsn máris végre- hajították a csatlakozást — Stresemann hatalmas békaszésata
