Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-17 / 262. (1596.) szám

mmN, K Mai számunk to oldal iga&^|vl^A ^ VL évf. 262. (1596) szám « Csütörtök « 1927 november 11 c7^Gfe^HIMvM Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, £ Szlovenszkói jés rUSZÍnSzkóí ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 1U PansKá ulicc negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: • •/ ~ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKQÍ nCtpilCLpiCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panskául 12/III.—Te­havonta 34 Kd. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ F0RGAC11 GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Trockij sorsa A bolseviznnus uralmának tizedik lefez- ten'diájét üininiepeiltéik a szovjet birodalmában, die .a győzieflimot hirdető fanfárok hangja mö­gött;, a középületekét tetőtől talpig borító Vörös drapériák között elkeseredett erővel Indult meg a kommunizmus belső harca, amely hétfőn váratlanul csattanós fejtemén y- betz vezetett. A szovjetunió kommunista pártija kizárta a párt kebeléiből Trookijt és Zinovjevet, azt a két embert, akiinek nevét még nem is olyan régen a kommunista párt i a legnagyobb büszkeséggel mondotta lei. Ez­zel végrehajtották azt a fenyegetésüket, amellyel az ellenzék vezérelt meg akairták fiólieuniitená arra az esetne, ha tevékenységü­ket nem szüntetik meg. Trocfcijt és Zinovje- ^ vet a jégre álitották, a pártiból kizárva most már nem jelenhetnek meg a decemberi kon- ( giresszuson, nem támadhatják továbbra is i S tátin rendszerét intira muros, ezt a harcot csak extra muros folytathatják. . A kizárás ténye tulajdonképpen csak g tvedső pár trón diszabály, die aki ismerd az ^ orosz belpolitikai viszonyokat, jól tudja, j ihogy a ki zárásnak megvan a maga n agy po- j í Hitakad jelentősége ds. A szovjetáilllamban tu­lajdonképpen a kommunista párt uralkodik, ám a szovjetalkotmány nem mondja ki, hogy a kommunista párton kirül nem szabad más pártnak tennie, vagy pedig a büntetőtör- ^ vénybe ütközik egy más pártnak, esetleg a j ; kommunista pártnak keretén belüli egy 1 frakciónak alapítása. Ezen az alaipon tehát Trockij ellen nem lehet a harcot az állami í hatalom terére átvinni. A pillanatnyilag ( győztes Síialiin-Buohairin-csoport természete- ( sen arra gondol, hogy nagy ellenfeleit ilyen 2 módion is lehetetlenné tegye. A többség pro- s graimja tehát az, hogy beigazolja azt az állá- 6 tás át, hogy Trockij ék tevékenysége az ellen- 5 forradalom javára dolgozik. A kizárás ténye , 1 tehát nem a harc befejeződését, hanem a ‘ döntő ütközet kezdetét jelenti, amelyben - egyik csoportnak feltétlenül, buknia kell, mint 'ahogy Robespierre guillotine alá küldte Dantont. A forradalom lélektana nem ismer szentemen talizmust és nem csoda, ha már a ■ mai napon olyan hírek kerültek forgalomba, hogy Trocfcijt, áld ellen az egész csekát moz- i ’ gősibották, meggyilkolták. Ezek a híresztelé­sek nem felelnek meg a valóságnak, még Trockij letartóztatására sem került a sor, bár Bucharin nem célzatosság nélkül emlé­keztet arra, hegy 1923-ban egyszer már kö­vetelitek Trockij letartóztatását, még pedig ugyanaz a Zinovjev, aki most Trockijjal együtt az ellenzéket vezeti, akkor meg Sta- ■liinnail és Kamemevvei a hatalmas trojkát alkotta. A nyílt összecsapás hatalmi téren még nem következett be, de eimara(ihatatlan, mi­kor két olyan erős egyéniség áll egymással szemben, mint Stailiin és Trockij. Staliin a brutális erőszak embere, nyers és vad, ma­gas lovaglócsizmában jár akkor is, ha csak pár lépést kell tennie, mindig várakoztat ] magára, mert a pontosság csak a királyok I udvariassága és mindig olyan tónusban be- j szél, mint egy snájdiig tiszt a frontom Troc-' kij a zseni, az orosz forradalom Dantonja,! akinek népszerűsége páratlan s aki szintén ! nem riad vissza semmitől és egészen bizo- j nyosan előre el volt készülve Stalánék sakk-1 húzására és tudatosan törekedett arra, hogy : a kommunista pártból kizárják. De hogy a ! harcot meg fogja vívni, ez bizonyos. A párton j kiéiül nem sikerült ez neki, a párton kívül j kísérli meg tehát. így került szembe egy­más?,: I Stefin, az eCvíárs és Trockij, a huli­gán. Az a párti,arc, ame'yet az orosz kom­munizmus idáig el tudott körűim, most ítél­A földreform, kereskedelem és iskolaüsy szlovenszkói problémái a költségvetési bizottságban Srdinko, Vozenlleh is Peroufka expszila - A földreform salyposfia Szlevenszkira is Rnszinszkira helyezodM is — Küszöbön az erdő- kisajátítás könyörtelen végrehajtása-A belső kereskedelem erősödött? Prága, november 16. Srdinko földmivelés- ügyi miniszter a költségvetési bizottságban részletesen válaszolt a bizottsági tagok kér­déseire. A miniszter válaszából az alábbiakat emeljük ki: A miniszter válaszában elsősorban a bel­földi mezőgazdasági termelés eredményeiről számol be és rámutat arra, hogy a zab, árpa és rozstermelés fedi a belső szükségletet, csu­pán búzában észlelhető 40—50 ezer vagon hiány. A termelés hektárátlagban kifejezve még nem emelkedett eléggé a háború óta. •A hekiárdllag 16 métermázsa. A miniszter véleménye szerint a búzaterme­lés is rövidesen emelkedni fog, csakhogy a földnek meg kell adni azt, amire szüksége van. A mezőgazdasági munkások helyzetének javulása szoros kapcsolatban van a mezőgaz­dasági vállalkozás rentabilitásának emelke­désével. Minden országban sürgetik a me­zőgazdaság hathatós támogatását s a lakos­ság nagy része kezdi már megérteni, hogy erre föltétlenül szükség van. A genfi gazda­sági konferencia legfontosabb pontja volt a mezőgazdaság nemzetközi restaurálása, mert csak ettől lehet a többi osztályrétegek mun­kájának prosperitását várni. A mezőgazdasági iskolák Á miniszter ezután a mezőgazdasági is­kola problémájával foglalkozik és hangoztat­ja, hogy az állami iskola egy-egy osztályába csak 30 hallgatót vesznek föl, mert másképpen lehetetlen volna a tanítás. Az iskolák termő­földje átlagosan 25—100 hektár közt váltako­zik. Egyes szlovenszkói iskoláknál nagyobbak a telkek, de ezeket már igy vették át a prev- ratkor. A főiskolákból évente átlag 100 vég­zett hallgató kerül ki, ez a miniszter szerint igen sok, miért is a főiskolák számát csökken­teni kell. A költségvetésben 13 millió koronás té­tel van fölvéve az u. n. kis meliorációs alapra, melyet a szövetkezetek és községek által vég­rehajtott apróbb meliorációs munkák támoga­tására fordítanak. Remes képviselő azt kér­dezte, milyen célból van mezőgazdasági szer­vezésre fölvéve egy hét milliós tétel Srdinko miniszter erre azt a fölvilágositást adja, hogy j ez a tétel a pozsonyi szlovenszkói mezőgaz- dasági tanács részére van előirányozva. Ae állami erdők és birtokok hasaim Az állami erdők ipari üzemeinek bevéte­leit 1928-ban 14,800.000 koronában irányoz­ták el?, a mezőgazdasági üzemek (cukorgyá­rak, szeszfőzdék, sörgyárak, tejtermelők) jö­vedelmét pedig 7.932.000 koronában. A kis- bérlők Területe többszörösen nagyobb, mint a nagybérlőké. A nagybirtokokból összesen 22.959 hektár főidet sajátítottak ki ezen birtokok régi tót löt szám&ui. Az 1996. évi zárszámadás szerint az ál­lam* erdők és biitokok tis/ta haszna a törté­nelmi országokban kb. 58.7 m'üió korona, vagyis hektáronként átlag 276 korona, Szlo- venszkón 32 millió (1 há — 135 korona) és Ru- szinszkóban 7 millió (1 há — 24 korona). Ez az eredmény emelkedni fog uj iparvasutak felál­lításával. A folyók szabályozása A Vág és egyéb folyók szabályozásához csak akkor lehet hozzáfogni, ha életbelép a vizszabályozási alapról szóló törvény, ame­lyet a minisztérium már elkészített. A költ­ségvetési bizottság ezel a törvényjavaslattal rövidesen foglalkozni fog. A földreform A mitofsziteff továbbá bejelenti, hogy a földreform végrehajtása befejezéshez köze­ledjük. Eleinte attól tartottak, hogy a föld­reform következtéiben csökkenmá fog a ter­melés. Ez a félelem azonban indokalattiam volt. A búzatermelés eredménye Csehor­szágban, ahol a földreform úgyszólván mái ■be van fejezve, 1922-ben 3,744.000 méter- mázsa volt, 1926-ban pediig 3,777.000, rozs 1922-iben 7,057.000 métermázsa, 1926-ban 6,013.000. (A miniszter magától értetődőéi eChallgatta a szlovenszkói termellésd eredmé­nyek összehasonlítását, amelyek a föld­reform javára nem mutatnának ki ilyen ■kedvező mérleget A szerk.) A cukorrépatermeléí A iprevrat óta esik a cukorgyárak számi és még továbbá csökkenésre lehet számítani A cukortermelés a háború után mindenüt erősen emelkedett. A legnagyobb termelés 1925-26-ban volt Ennek következménye volt a túltermelés és vele a cukor világpiaci árának esése. A világ cukorfogyasztása 1925-26-ban 200 ezer vagonnal kisebb a termelésnek Ez a fölösleg Olyan nagy, mint Németország egyévi cukortermelése. A következmény természetesen a cukorárak esése volt és ez­zel egyidejűleg esett a répa ára is. Az 1926- 27-es kampányban 65 ezer vagonnal esett a viliág cukortermelése s ebből 70 százalék esik Csehszlovákiára. Az ezidei kampány termelése a tavalyi­val szemben egy harmaddal csökkent a köztársaságban. Ha tekintetbe vesszük, hogy a tengeren tuM cukortermelés csak 3.5 százalékkal csőikként, világosam kitűnik a répacukor termelésének rohamos esése. A mezőgazdáik és az állam érdekéből szükséges a bedföCidi cukoripar veiiwenykópességét megerősíteni a világpia­com és a válságos helyzetből kivezetni. A csehszlovák cukoripar kétharaiadrész- ben exportipar, Európa legnagyobb cukorfogy a sztói az északi államok, ezután következik Németország és Ausztria. A prevrat óta a köztársaságban is emelkedett a cukorfogyasztás, egy lakos több miint 28,7 kg. cukrot fogyaszt A cukortermelés mtenzivitása és a helyzet javítása érdekében kerültek ©lőtéribe a cu- ko rkairtéMrgy áfások. Ilyen erős szervezetre ténylegesen szük­ség van, nemcsak a belső viszonyok egysze­rűsítésére, hanem a fogyasztási árak stabili­zálása, a termelés racionalizálása, annak ol­csóbbodása és a közeli nemzetközi tárgyalá­sok érdekéiben. A miniszter beismeri azt is, hogy a cukorkartefben az állami cukorgyá­rak is részesek, mert az állam óriási kárt szenvedne, ha ilyen erős kantélben nem vehetne részt. A jelenlegi kormány, éppen úgy, mint a jövő kormányok, kötelesek a répatermesztésre és a cukoriparra óriási gondot fordítani, mert ez a mezőgazdasági iparág az állam nemzetgazdaságának leg­erősebb palléré. A tejtermelés Az évi tejtermelés kb. 3.999,000.000 liter 4.799,000.000 korona értékben, ha egy i liter tej árát 1.20 koronával számítjuk, 1 Ebből 2.174,205.000 liter tejet vajjá dolgoz- ■ nak föl. A vájtermelés évente állag 7.60S : vagont tesz ki. A vajbehozatal 1923 óta lé- > nyegesen csőikként. Sajtiból 600 vagont készé tenek évente, vagyis kb. 207 vagonnal töb­béi, mint 1920-ban. A kivitekre 351 vagon - sajt esik. Szociálpolitikai kérdések A földművelésügyi minisztérium arra f törekszik, hogy a mezőgazdasági munkaadók és munkások között békés viszony uraükcd­jes erővel tört ki s újabb bizonyságot szol­gáltat arról, hogy a történelem nem tűri a hosszú idieig tartó szellemi elnyomást. A két egyéniség, amely most harcba szállt egymással, két programot jelent. Troc­kij és Zinovjev a permanens világforr a-da- lom hívei, tételük az, hogy a bolsevik! forra­dalom elveszett, ha nem sikerül viiágforra- dalommá szélesíteni. Ezért az orosz ipart kell kifejleszteni, hogy az orosz ipari proliié- tariiátus a forradalom zászlóvivője Hegyen Ez a princípium ^embehelyeritealik a sfcaili­nizmussal, amely a parasztságra épít. Stam- buliinskij rendszerét valósítja meg, tehát konzerválni akar s megállapodik a szovjet határain. Elismerd az orosz államadósságot s iámba 'bocsátja a külkereskedelmi monopó­liumokat. 1 1 A megindult harcnak határait abban az államban, amelyben párt birtokolja az ál­lamhatalmat, nem lehet ■megvonni, bizonyos azonban, hogy kimenetele nem lehet közöm­bös ©em az orosz belső politika, sem pedig egész Európa szepippn^ábáL

Next

/
Thumbnails
Contents