Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-13 / 259. (1593.) szám

1027 november 13, vasárnap. "VtKGAW v WtYAU-H I Rt*AI> 13 . KdZ^AZPA^ÁfiT1 , ^■w^wr^oa^g"i"i»JLlL'Ji'L»«»»P«woi.W>i I I'I I nnTWi^f^ i^íiiit*ii .....mmmummmmmjf A prágai értéktőzsde elmúlt hete sági élet talajába Arra gondolunk, hogy a prágai tőzsde: forga omraai igyekeznek elhitetni, h< gy a sz ovenszkó. ér ékek Irént nem lehet a tö" onolml országok gazdaságának figyelmét felkelteni Ez az oka, hogy a prágai tőzsdén ma esupán három ér’é- ke! jegyeznek Szlo\en8zkóól, a Kábel, Apó lő és Slovenska banka részvényeket Ha a figyelmes olva.-ó lapunk e rovatának más be’yén áttekinti a szlovenszkói magánforgalomban lévő papírok erős és jelen’ős értékeke' képviselő bank és ipari réEvény tömegéi, akkor értetlenül ei kell tűnődn e áron, miért nem kotlrozzák a Drá­gái tőzsdén a szlovenszkói fel oro ásban olvasható pnpirériékeket, miért hagyják a vásárló publikum és a hiva'alos ’őzsdei speku áeió számára hozzáfér- hete'lennck a szlovenszkói értékpapírok legjavát. Azt kell feltételezni, hogy a prágai ériék'őzsde nemzeti, vagy gazdasági féi ékenységből nem eresz­ti a sz'ovenszkói értékpapírokat a tőzsdei nyilvá­nosság elő. • A prágai tőzsde a nemzetgazdaság területén nem tölti be még ma azt a hivatást, amit be ke'l ö ten;e, ezért nagy részvé'lenség mutatkozik pél­dául a tőzsdei játékhoz szokott szlovenszkói magá­nosok ré zérő! a prágai tőzsde kotirozott papírjai iránt, s egyelőre a prágai értékpiac meg is fosztja önmagát a sz'ovenszkói ér ékek k’zárásával a a agy vásár ó és spekulációs publ'kumtől. me'yben ^pp- úgy bennefog’al'atnak a szlovenszkói bankok, mint a sz’ovenszkói magánvásárlók. A szlovenszkói gabonapiac Pozsony, nowaniber 12. (A P. M. H. faidiő- *9 tójától.) A gabarvapiac az edimult héten végiig váCltezíutlain anaradit, aminek föofca, (hogy igém kevés veit a kin áltat, mdiután a gardáik a tennelést csak igen kis (részletekben bocsát­ják a piac rendtölkezósére. A héten kötött üzletek itegmagyobbtrósze: a kereskedői for­ga lomban lévé gabona, amelyet a heti piaco­kon vásárol össze a kereskedelem, A takar- mányüztot tcüjeuon pang, aminek oka a Jó ddójárós, im körülmény, hogy a nuaüniok kevés takamidnyéirut produkálmok a tkudiáloll üzem miatt. A küÜPöldi üzlet ágén jelenték­telen keretek között mozog. A búza, (iránta kemeslet a kis kínálat mól- lett igen Jelentéktelen marad. Főoka abban rejlik, hogy a malmok nem felvevőképesek. Araiik változatlanok. A (héti átlagtfegyzés 215—218 korona (feladóálilomás). KüMőldii aján'kitok 182—185 korona körül mozognak. Búza lényegében iizletteíten volt, de áraik tartotía, 1 , Roze a keneséttebb cikkek közé -tartozott e héten, főként külföldi áruiban, amelyet fő­ként Morvaország és Csehország keresett A bejföldi kiniáCiat tökéletesen kieüégiiá a szl-o 'venszkói malmok szükségletét. A (rozsáraik az elmúlt hetivel szemben valamit veszítet­tek. A belföldi jegyzés a paritás szerint 20‘J—212 korona között van, küllfökM áruk 165—168 kormáért kinél tak, ameüy állápon volt is némi üzlet. Az árak eüőreJáthatólag mar adnak. A tengeri az elmúlt héttel szemben szi­lárdabb. Jó kereslet volt külföldi, illetve magyar uj tengierilfcen a közelfekvő határállo­másokról. Az eladók kikötik, hogy -a határtól maximum 120 'km-re vigyék, messzeibre ne, mert a távolabbi állomásokra nem szava tol­nak a minőségért. Külföldi tengeri éraá kor. 120—122, novemberre 123, deoem-ber— januárra 124. Ezen árak -mellett volt is for­galom. Belföldi áruért fe-ladó-álnmásokiról 131 — 135 koronái követelnek az eladók. A forgalom csekély, áruban igen kevés kínálat van, az áraik ezért emelkedtek, Jelenleg 125—127 koronás áron kerül p’iaora, és ez árakat eiőre-látbalö’ag tartani is fogják. Az árpa, a múlt héttel szemben változat­lan maradt. Kereslet csak Jóminös-égü áruk iránt volt, cseh és morva kereskedők részé­ről. Olyan kereskedők jutnak csak.üzletihez, akik maguk tisztítják a piacon összevásárolt árut. A tisztított áruért az ár feladállomások- ról 178—185 kor. Közepes és alacsonyabb áru csak csekély mértékben 160—165 kor. ár mel- lett került a piacra. Tfkarmányárpát alacsony árak mellett keresnek, 153—158 koronáért drrá’ási célok­ra. amelye-t kfffcTdii pteeckra készítenek. E,ő.nelá'’(hiatólag .áírpa iránt nem Lesz naisvobb kérésiéi Zab Jó ksenesetn-ek örviend, bár az ónak 1—2 'fillérrel öeanoirzsolód'tak. Keresőet csiak beDfölidi áruban volt. Jelenlegi ár feladóállo­másról 166—168 kor. A külföldi vásárlások alábbhagytak. Tartott árak mellett, a zab- üzlet továbbra csendes maradit. A hüvely-eisek közül, a bab valamivel nyugod-tabb, aminek főoika az, hogy Olasz­ország, mely a szlovenszkói hüvelyesek leg­nagyobb piaca, az utóbbi időben elhanyagol­ja a vételt, mintán olcsó árut tud kapni a koniftreminőröktől. A mai magasabb árak mel­lett a külföldre nem is számíthatunk. A ter­més kicsi, s a kontremin véget ér, valószínű­leg 220—225 koronás árak mellett, megindul­hat az üzletkötés. A jisCiemLegi árak 212—218 kor. ab -feiadóálIomás­Étkezési burgonyában a hét nagy kínálat mellett lanyhaságot mutat fel. A termés oly bő volt, hogy a szükséglet fölé emelkedik és jelen pillanatban nincs is piaca külföld felé sem, mert az év ott is igen jó terméssel zá­rult. Ipari áru iránt csak Németország muta­tott keresletet, olyan áru iránt, mely e hó 30.-áig a határon túlra száKitható, azért mert Németország a burgonyavámot december 1-től kezdve 100 százalékkal emeli. Eddig mi ural­tuk a német burgonyapiacot, áraink alacsony- sága miatt innen fedezte Németország a szlik- ségeleteit. A vám 100%-os emelése paralizálja a burgonyaárakat. Oderbergi relációban a bur­gonya ára 32—35 K. A felsővidék és Morva­ország sok üzletet kötött. Takarmánycikkekben a lanyhaság to Abb tart. A lisztpiac teljes üzlettelenség mellett tar­totta árait. léi, m.ni az érdénél! községek is a másodfokú pénzügyi ha'óságboz felebbezéssel élhetnek. Hogyha az adónak első megosztása jogerőre emelkcdet!, a megoszlási mérték, — amennyiben az álamnak az adókivetés helyesbítésére vona'kozó :oga nem évült el, — a községek további értesi- ’ése nélkül mindaddig érvényben marad, amig az érdekelt községek valamelyike vagy az adófizető ezen kulcsnak va'amely köve'kező évre szóló adó- felosz’ásnál való felütvizsgá’ásáf nem kezdeményezi (85. §.) Ha a kereskedelmi vállalatoknál, hitelin’éze- teknél és biz'os tó intézeteknél az üzemlelep nincs a vál'a’at székhelyén, úgy az ugyanazon adófize- őnek valamennyi ily vállala'a után kivetett adó 50 százaléka a vál alkozó székhe’yének községében ira'ik elő. a többi 50 százaléka pedig abban a köz­ségben. amelyben az üzemhe’viség van. Egyebekben az e'őző § rendelkezései nyernek megfelelő alkalmazást. (86. §.) A vasufvál'alatok adójának 20 százaléka áron községben iratik elő, amelyben a válla'at székel, a fennmaradó 80 százalékból 40 százalékot az üzemvezetőség községében, núg az utolsó 40 szá­zaléké’ azon összes többi községekben írják elő, j ame yek mel'e't a vasu'vonal elha’ad, aminél az i adóelőírás! megosz'ásnak alapját a mn-ien egyes j községben a jövedelmi adó kivé'elével tizet a'í egye- ! rés adók összege szolgáltatja; ez az Összeg minden- ! kor 5 évről 5 évre állapi'tatik meg. Egyébként 22 i adófe'O'Z’ásra vona'kozólag a 85. § idevonatkozó ! rendelkezései nyernek megfelelő alkalmazást. (87. §■) A hajózási várala'oknál az összes ilynemű vát- lala'ok után k’rótt adónak 80 százaléka a •.ál’alat székhelyének községében iratik elő. A többi 20 szá- za’ékot azon községekben Írják elő, amelyekben a vállalatnak á'lomárai, hajógyárai, ügynöksége), mű­helyei vagy hason'ó üzemi helyiségei vannak. Egye­bekben a 85. § vonatkozó ha'ározmányai nyernek megfelelő alkalmazást. (88. §.) Hogyha a küönleges kereseti adó íize’ésére kö’elezett fél oly vá’laia'okat folyta', amelyek te­kintetében a 84—88. §§ kü’öuféle helyi megoi’'á- si elvei érvényesek, a vállalkozó terhére előirt adó­nak összege e vállalatok mindenegyes faj'áján az azokban elért tisz'a hozadék arányában és ha a 1 úsz­ta hözadékot kinyomozni nem lehe‘, az azokban felhasznált alaptőke (83. §) arányában cszfa.'ik [el. (89. §.) A kereseti adó Irta: L. G. Elő Írási hely ás a* adó oszthatósága A különleges kereseti adó', hogyha a vállalat­nak üzle’helye ugyanazon a helyen van, min1 ahol a vár alkozó székel, ezen hely községében Írják elő. (84. §.) Hogyha a bányáknál, műhelyeknél vagy egyéb 'emeléssel foglakozó vállalatoknál az üzemhelyi­ség nincs a válla kozó székhelyének községében, az ugyanazon válla'kocó összes ilynemű vállalatai után kirótt adó 15 százaléka a vá'lalkozó székhelyé­nek községében, a többi 85 százalék azon községben iratik e'ő, ahol az üzemhelyiség feksz k. Épilkezé- ?i válla’a'oknál csupán azok az épi' kezesek te- kintte nek üzemte’epnek, amely építkezések két esztendőnél hosszabb idői igényelnek. Hogyha az üzem helyiségek több községben fe- küsznek, ezen községek között a 85 százalékos adó­rész azon összegeknek arányában osztatik fel, amelyek bennük fize'ésekre és bérekre kiada"ak, beleszámítva ezen összegekbe az alkalmazottak tan­demje t is. Hogyha az adó fe’osztása az előbbi bekezdés­ben fe tüntetett mó lon nem vihe'ő keresz'ül, úgy az adói az egyes üzemhelyek között azoknak az egész vál'alaf 6zem ont iából vet! gazdasági jelentő­sége szerint ősz ják fe’ Eme leti nem te.-z különb­séget, vájjon az egyes ü~emek önállóak-e, vagy pe­dig közöttük a fő-, mellék-, vagy kisegítő telepnek a viszonya á’l-e fenn. A vállalkozóknak és az érdekelt községeknek meg van engedve, hogy a 85 százalékos adóhányad felosz'á'ára vona'kozólag más alkalmas osztó.zám- ban egyezzenek meg Hogyha a telep több község területére terjed kf, az il e'ékes kivető ha'óság a telepre eső adó: a részes községek között szabad mérlege’éssel az egyes feleprészek aránylagos fontosságának mérve alapján ősz’ja szé', figyelemmel a községekre az üzemből vagy a vállalat folytatásából háram’ó ter­hekre, ’ovábbá az üzem'elep ál’al a községben el­foglalt területre; ez a földalatti bányászásra is vo­natkozik. Hogyha az üzem'e’ep alkalmazódnak leg­alább V\ része az adóév elején vagy az adó’ás szemponliábó. mérvadó üzleti időszak kezdetén ál­landóan más községekben lakik, min’ ahol az üzem­helyiség van, azon közegeknek pótlékalapja, amely­ben a íelep fekszik, leszá littatik amaz összeg fe­lével, mely a községen kívül lakó alkalmazottak szolgálati ille'ményeire részaránylagosan esik; a más községekben lakó a'kalmazo tak szolgálati il­letményeire aránylagosan eső adórészek a fele u'áni községi pótlékok az önkormányzati területi kö elé- kek pénzügyi gazdálkodásának uj szabályozásáról szóló törvény 10. §-a aiapján alakító t külön'eges alapba folynak be. Az említett alapnak járulékai ugyanabban a száza’ékban szedetnek be, ahány szá- z'ékkal a telephely fekvése á"al meghatározott köz­ségben a pótlék meg lett állapítva, legkevesebb azonban 100 százalékos magasságban. Ezen bekez­désnek határozmánya nem vona'kozik azon válla­latokra. ame'yek az ugyanazon községben fekvő összes üzemhelyiségeikten legalább 400 alkalmazot­tat nem foglalkoztatnak á.landóan. Az adó megosz'ása a fizetési meghagyásnak lé nyeges alkoőrésze; az e’ső megosz'ásról az összes az adómegosztásban érdekelt községek értesitendők a fizetési meghagyásnak máso’atával és abban a megosztásnak indokai is feltün'etendők. Az adó megosz’ása ellen úgy az adóköteles A legbiztosabb < és legenyhébb 1 csokoládé 1 hashajtó < F &l erakat: < Vür'is Rák H?"- i Bratislava doboz ira 3 60KI < ” .............; A párisi konferencia hivatalos kommünikéje Páris, november 12. A párisi konferencián részvevő államok ma a kővetkező kommünikét ad'ák ki: Egyetértésben a legutóbbi genfi konfe­rencia határozatával, mely a vi'ágphci készi'nié- nyek szabad forgalombahozatalát írja körül s mely­nek folyamatát a v'lágháboru akasz'ot’a meg, a kubai kormány kezdeményezésére a cukoripari or­szágok Párisban konferenciára gyül'ek egybe. Kubát Maehadő elnök megbízásából Tarafa tábor­nok képviseli s résztvesznek e konferencián Cseh­szlovákia, Lengyelország és Németország cukor­ipari előke'óségei. A tárgya'ásokaf Tarafa tábornok vezeti. Kuba azon javaslatát, hogy a termelés és fogyasztás kör.ö't összangot kell teremteni, a kon- ferenc'a egyöntetű rokonszenwel vette tudomásul. A tárgyalások a javaslat felett folyamatban van­nak s a nehézségeket igyekeznek békességei ulon kiegyenlíteni. A Losonc—apátfalvaá posztógyár teliee leépí­tése. Losonci tudósítónk jelenti: A Losonc—apát- falvai textilgyár, amely 1200 munkást foglalkozta­tott, az utóbbi hónapokban már csak 130 munkás­sal tartotta fenn üzemét. Legutóbb ismét 90 mun­kást bocsátottak el s ma már alig 30—40 munkás foglalkozik az üzemben, mely beszüntetés előtt ált A budapesti Viktória-malmot átalakították. Jelentettük, hogy a budapesti Viktória-malom az idei őrlési kampány folyamán nagy részében újra felveszi üzemét és az ötven vagon teljesítőképes­ségű malomban hat vagon lisztet fognak őrölni naponként. Erre a mennyiségre megfelelően át­alakították a Viktória berendezését, amely a kon­szernhez tartozó vidéki malmok üzeméből vonja el az általa felőrlendő gabonamennyiséget. A Vik­tória üzem-behelyezése ezúttal újabb tőkét nem igényelt. A magyar nemzeti párt téli mezőgazdasági tanfolyamai. A magyar nemzeti párt értékes pro­gramjának egyik legfontosabb ága a téli mező- gazdasági tanfolyamok rendezése. Kidolgozott ter­vezet szerint a tanfolyamok november 15-ével ve­szik kezdetüket oly községekben, ahol legalább 50 hallgató jelentkezik. A kassai kerületben hat [an- folyamot rendeznek, négyet a szépéii, kettőt a nagykaposi járásban. Csecs község kapja az első tanfolyamot, ahol Szabó István nyug. gazd. akadé­miai tanár vezeti a szakelőadásokat. A tanfolyam kitűzött anyaga: a mezőgazdaság minden elemi és fontosabb ága, a többtermelés eszközeinek ismer­tetése, a helyi talajviszonyok és talaj műveli esi mó­dok tanulmányozása, a legelterjedtebb állatbeteg­ségek leküzdésének stúdiumai, az állattenyésztés és fajnemesités tájékoztató munkája, a gazdák jö­vedelmének ebből eredő fokozása. A gyógyszerészfíörvényt novellizálják. (Előké­szítő tárgyalások?) Az egészségügyi minisztérium­ban tegnap a gyógyszerésztörvény novellizálásá- nak tanácskozásait folytatták le. Eddig csak a rendszeresítés és gyógyszerészkamara kérdését tárgyalták meg, valamint tárgyalás alá vették a győgyszerésztarifa ügyét. A tanácskozásokon a gyógyszerészek, a betegeegélyző és a prágai ke­reskedelmi kamara képviselői vesznek részt. A gyógyszerészek kérték a tarifa valorizációját egy 100%-os pótlék engedélyezése utján. A betegse- gélyző képviselői a gyógyszerészek kérésének tel­jesítését ellenezték a betegsegélyzők nehéz h-ely- zete miatt. A tárgyalásokat még folytatják. (L. P.) Prága, november 12. A* elmúlt hót a prágai értéktőzsdén az árfo­lyamok szabálytalan ingadozásának jegyében zaj­lott te. A külföldi tőzsdék hatása, különösen a német pénzpiaci helyzet kritikus órái Igen erősen befolyásolták az Itteni tdzsdepapirok normális ér­tékelését s igen sok esetben kapkodás jellemzi az Érfolyamnivó zárlati jegyzését és nem egyszer az ötletszerűség hozott ki kureuqjegyzést a napi tőzsdén. A külföldi értékpiacok Idegessége teljes ma­gyarázatot kapott a német pénzpiac viszonyaiban. A jóvátétel! bizottság képviselőjének, Parker Gíl- bertnek fellépése teljesen lehangolta a német pia­cot s bár nem volt semmi különös gazdasági de- routáló hatása, még kevésbé lerontó célja Parker Gilbert fellépésének, a tőzsdei kontreminőrök úgy állították be, mlnfiha újabb támadás lenne ez i német gazdasági megújhodás ellen. Eredménye íz lett, hogy a német piaci értékek hatalmas le­morzsolódást szenvedtek s kifelé való hálásában valamennyi külföldi tőzsdét megingatta értékei­nek spekulatív területén. A hét elején ez a hatás kissé engedett feszült­ségéből, ezért a keddi tőzsdén már érezhetővé vált, hogy az egyes ellentállóbb papírok a közve­tett kellemetlen külbehatásokat lerázzák maguk­ról s Így történt, hogy a szénértékek: a briixi és északcseh szén, hatalmas ugrással tóaba tudták kozni a tőzsdét és a többi értékek iránt is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. A tőzsdén ezúttal nemcsak a hivatalos speku­láció kereste az üzleti haszonnal kecsegtető pa- jirvételt « forszírozta egyes értékek piaci forgal­mát, hanem a publikum is fokozott érdeklődést :«Dúsított az értéktőzsde vásárai Iránt. Bekap'-so- ödásával nagyobb területet nyújtott a piaci for­galomnak, amivel viszont emelte a vásárló publi­kum az értékek '"‘■•teamainak. emelkedő esé­lyeit. A hét vége felé viszont a ezénértékek iránti érdeklődési a cukorértékek nagyobb kereslete váltotta fel, ami abban leli magyarázatát, hogy Pádsban e pillanatban folyunk a kubai kormány­nyal való cukoripari tárgyalások s a tőzsdei köz­vélemény ehhez vérmes reményeket fűz. de indo­kolja a cukorpapirok emelkedését a héten kiadott s a cukortermelésről ezólő kedvező havi jelen­tés is. A prágai ér'ékpiac felü’etén állandóan nagyfo­kú idegenkedés lebeg, am i csak azok éreznek meg tisz'alátásukka], ak’k meg akarják lá'ai a prá­gai ériék'őzsde fogyatékosságait. (Vannan a tőzsdei szakkörökben olyanok is nagy számmá1, akik nem akarják észrevenni.) Ez a fogyatékosság ott ieten'- kezik, hogy a tőzsde tudatosan nem fogja egybe az egész csehszlovákéi péuzgazdasági életet g hogy igen nagy nemze’gazdasági értékek maradnak a 'őzsdei piacon kivü', melyeket azért nem tűn nél­külözni a pénzpiaci élet, meri a kü’önábás 'ízelik éve u’án az elhanvasrolt erők bizonyos elnyomatás e'lenére Is belegyökerez'ek a csehszlovák gazda­JBL E£éi;Mll'5>¥E:LT legkiválóbb minocégű és illatú PIl^lElR^SZAPPArVOK ismét kaphatók az összes üzletekben v£ZE?i márkaki Rose d’Orient Violette des Carpathus Giant Eau de Cologne

Next

/
Thumbnails
Contents