Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)
1927-11-13 / 259. (1593.) szám
TVT7 ntyrember 18, vasárnap. „A kisebbség kérdés megoldása nélkül a leszerelési probléma is megoldhatatlan*! Amende dr.-nak, az európai kisebbség kongresszusok fStltkárának nyilatkozata aP.M.H. számára—Hit várhatnak a kisebbségek a népszövetségtől? Bées, november 12. (A P. M. H. eredeti Interjúja.) Mindinkább kewi utat törni a nemzetiségi államok uralkodó népeinek tudatában is az a belátás, hogy a nemzetiségi kisebbségi kérdést meg kell oldani, ka békét és konszolidációt akarnak államukban. De a sovinizmus túlzásai nem eugedik uralkodóvá válni ezt az öntudatot a néptömegek lelkében s még sokáig fog tartani, amig egészen úrrá lesz az okos belátás, bogy az uralkodó népek saját érdeke elsősorban, hogy kisebbségi népeiknek minden jogot minél előbb megadjanak és kultúrájuk kiélésében ne gátolják őket. A kisebbségi kérdés Európa legégetőbb kérdése. Vitathatatlan, hogy a kisebbségi kérdés megoldásától íügg a „Béke vagy háború?" nagy kérdése Európában. Az 50 milliót kitevő európai nemzeti kisebbségek köréből mind többször és mind nagyobb hangsúllyal tör fel a kérdés: tulajdonképp miért nem mer vagy nem akar e nagy és fontos kérdés megoldásához hozzányúlni a legilletékesebb tényező: a népszövetség? A Kisebbségi Kongresszusok főtitkárához, Ewald Amende d.r.-hoz fordultunk, aki a Kisebbségi Kongresszusok bécsi központi irodáját vezeti, hogy felvilágosításokat kapjunk e kérdésről s ő jelentős nyilatkozatokat tett előttünk a Prágai Magyar Hírlap részére. Az Amende dr. főtitkár úrhoz intézett el- j cő kérdésünk ez volt: _ Milyen a viszony az Ön által vezetett kisebbségi organizáció, — amelyben csaknem \ minden európai nemzeti kisebbség képvisel-1 ve van, _ és a népszövetség között, amelynek tulajdonképpen feladata lenne megoldás felé; rinni az Európa szempontjából oly fontos és j különösen jövendő háborúk elhárításának szempontjából oly jelentős kisebbségi kér-! dóst? Amende dr. felelete igy hangzott: — A népszövetséghez való viszonyunk a kővetkezőképp jellemezhető: Részünkről a népszövetségben mindenesetre a jelenleg egyetlen kompetens internadonális szervezetet látjuk, melynek meg van a megjelelő tekintélye g amelynek meg vannak az eszközei is, az illetékessége is, bogy a kisebbségi kérdés megoldását keresztülvigye. — Ezt részünkről a kisebbségi kongresz- ezusok alkalmából különféle rezoluciókban ki is fejeztük. Mi folyton azon fáradunk, hogy a kisebbségi kérdés alapvető és alapos megoldása szükségességének tudata egyfelől magában a népszövetségben, másfelől amaz államok kormányaiban, amelyekben kisebbségek élnek, erős gyökeret verjen. — Mi korántsem áltatjuk magunkat ab-1 bán a'hitben, houy ez könnyű dolog lesz; tud-1 juk jól, hogy ezer nehézséget kell majd még; leküzdeuünk, piig sikerülni fog nekünk ezt a! tudatot győzelemre segítenünk. De már csak j azért is optimisták vagyunk, mert hiszen j minden egyes állam, melynek kebelében ki-! sebbségek élnek, kell, hogy előbb vagy utóbb j tudatára ébredjen annak, hogy elsősorban a saját Srdeke parancsolja a I kisebbségi kérdés megoldását s ezzel belpolitikai viszonyainak — amelyek éppen a kisebbségi kérdés megoldatlansága miatt sok kívánni valót mutatnak, — konszolidálását. Ezenfelül azzal is számolni kel'l és lehet, hogy a legtöbb európai népnek, a saját államában élő kisebbségek mellett nagy érdeke fűződik saját véreinek sorsához, akik szintén mint kisebbségek élnek a külföldön, tehát más államokban. Bonyolult, sokélü állapot ez tehát, amelyben ma a legtöbb többségi nép pszichológiai tekintetben leledzik. Cselekvéseiket mindinkább a külföldön élő véreikre való tekintetek determinálják és diktálják. — Ami már most a népszövetséget illeti, | külöüböző tagállamok közösségét kell benne i látni. Állásfoglalása ennélfogva a tagállamainak állásfoglalásától függ. Mivelhogy a különböző államok álláspontja mindennek inkább nevezhető, mint egységesnek, természetes, hogy egy egységes „népszövetségi álláspontról nem lehet beszélni a kisebbségi kérdést illetően. Innét magyarázható az is, ^ hogy a népszövetség bizonyos kelletlenséget árul el a kisebbségi kérdés megoldása dolgában. — Mennél inkább tért hódit a népszövetség tagjainak tudatában az a belátás, bogy a kisebbségi kérdés megoldatlansága egyikét a leglényegesebb háborús veszélyeknek rejti magában, annál inkább növekszik a kilátás, hogy a jövőben a kisebbségi kérdésnek a nép- szövetség részéről való teljesmértékií megoldásának kell bekövetkeznie. — Kisebbségi kongresszusaink vezetősége és a népszövetség titkárságnak funkcionáriusai között a legkorrektebb viszony áll fenn s föltehető, hogy ezek a funkcionáriusok a kongresszusainkon észlelhető tartózkodást, mérsékletet és a mértékletes tónust, amelyek különben semmi másnak sem akarnak szol-! gálni, mint a népek békéjének, elismerik és méltatni fogják. _ Hogy képzeli el azonban. Főtitkár Ur, a kisebbségi kérdésnek a népszövetség részéről való megoldását mindaddig, amig a nép- szövetség nem bír igazi, tényleges szankciókkal s hogy úgy mondjam, egy látszat-tekintély életét éli? — volt a másik kérdésünk. — A népszövetség befolyása — mondotta Amende dr. — a jövőben a szankcióknál sokkalta inkább és hatékonyabban az Európa és a világ benne és általa reprezentált közvéleményéneik erkölcsi pressziójában fog megnyilatkozni. A népszövetség teljes üléseit már is úgy tekinthetjük, mint a kulturvi- lág e közvéleménye alakulásának egyik lényeges faktorát. (A delegátusokon kívül tud-: valevően fcöbbszáz újságíró vesz részt a teljes üléseken.) _ Némely nagyhatalomtól eltekintve inai is csali igen kevés állam tudja magái ezen a közvéleményen tultenni. A különféle kölcsönök kérdésében, de egyéb esetekben is, kfi- i lönösen élesen mutatkozik meg az ettől a közvéleménytől való függési helyzet. — Ilymódoc adva van a népszövetség befolyásának lehetősége az államokra valóságos, direkt szankciók nélkül is. Végül még ezeket fűzte hozzá Amende: — Természetesen rendkívül sajnálatos, hogy a népszövetség mindezideig a kisebb- j ségi kérdés generális megoldásától tartó®ko-| dotí; ez már csak azért is sajnálatos, mert hisz e kérdés megoldása a legszorosabban j össze van kapcsolva a leszerelés fontos prob-: lámájával. Sőt mi több. joggal mondhatni, i hogy a leszerelési probléma komoly megoldó- j sa egyáltalán lehetetlen a kisebbségi kérdés! megoldása nélkül. G. J. j Arany, ezüst, gyémánt a legjobb tőkebefektetés Weinstabl Móricz ékszerész | Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. Aljechin—Capablanca — Capablanca haladékot kért — Buenos Aires, november 12. Capablanca élvo a versenyszabályokban biztosított jogára!, most első ízben veszi igénybe a játszma olhalasztási jogát Ezért a huszonnyolcadik játszmát, amely csütörtökön este a negy venedik lépésben egyenlő állásban szakadt meg, pénteken nem folytatták és csak szombaton este kerül döntésre. Befejeződtek a magysr- cseb szlovák határ statútumra vonatkozó tárgyalások Budapest, november 12. A Magyai' Távirati Iroda jelenti: A magyar-csehszlovák határszabályozásra vonatkozó tárgyalások, valamint a Duna határszakaszán érvénybe léptetendő folyamrendőri szabályzatról szóló tárgyalások, amelyek november 8-a óta Budapesten folyamatban voltak, ma véget értek. Minden pontban teljes megegyezés jött létre, már csak a szövegezés munkája van hátra, ame’y rövidesen szintén megtörténik és a két szerződést aláirják. Brands Vilmos Törökszentmsklós képviselője Budapest, november 13. A Horánszky Dezső halálozása folytán megüresedett törökszentmiklósi választókerület képviselőjévé egyhangúlag Brandt Vilmos nyug. főispánt, az egységes párt hivatalos jelöltjét választották meg. A választás egyhangú volt, amennyiben ajánlási ivet csakis az egységes párt hivatalos jelöltjére nyújtottak be. A vágfarkasdi ármentesiíő társulat közgyűlése Érsek* ujvárott Érsekújvár, november 12. Rendkívüli érdeklődés előzte meg a vágfarkasdi ármente- sito társulat szombat délelőtti közgyűlését Ugyanis még mindig tartotta magát az a hir> hogy a kormány csak azért nem hagyta jóvá Böhm Jánosnak, a társulat főmérnökének igazgatóvá való választását, mert erre a pozícióra a hivatalos körök Reviczky István volt igazgatót óhajtották visszahozni. A várt összetűzés azonban elmaradt Feszty Béla, Revicky legnagyobb hive maga jelentette ki, bogy Reviczky visszatéréséről nem lehet többé szó, a Medveczky Lajos dr. elnök ellen tervezett akciót pedig Hoiota János dr. szerelte le. — Az elnöki jelentés során Medveczky közölte, hogy a kormány 85.000 K állami segélyt, utalt ki a társulatnak. A kisgazdatársadalom kívánságára. a Reviczky kibérelte halászati területet a társulat feladta és elutasította a tótine- gyeri uradalomnak azon kérését, hogy kötelezettségei alól felmentsék. A legnagyobb vitát a kormány azon rendelkezése okozta, bogy nem hagyta jóvá a legutóbbi közgyűlés azon határozatát, bogy az igazgatói állás a főmérnökkel töltessék be. Többek felszólalása után Viest Dusán miniszteri tanácsos ismertette a fö’mi- relésügyi miniszter álláspontját, amely szerint a minisztérium a rendes pá^ázat kiírását kívánja. Hoiota János dr. békés hangon igyekezett az ellentéteket elsimítani, amire a minisz- ;eri kiküldött kijelentette, hogy a minisztérium aem zárkózik el attól, hogy a pályázat eldö- íése után esetleg az igazgatói és a főmérnöki latáskört egyesítsék. A közgyűlés ebben az igvben a társulat elnökét és Hoiota Jáno; dr, nemzetgyűlési képviselőt a minisztériumhoz <üídi ki. Hlavicska János kisgazdának az el- lökség elleni bizalmatlanság megszavazására aenyujtott indítványát Hoiota János dr. nem- jetgyiilési képviselő javaslatára a közgyűlés egyelőre nem tárgyalta. Hr§. WWmMrnmú panasza a csehszteválc földreform ellen a Manchester Hnardianfeiait Prága, november 12. A Manchester Guardfkm legutóbbi száma, hosszasan foglalkozik a csehszlovák iái íöldreteranmaiL A föltűnő cikket Mm. John WMteftteaxl írta, ak; közvetlen tapasztalásból és saját anyagú kárából ismerte még a főid',reformot. A cikk, melyet teljes terjedelmében a mai Bohémra ■is leközölt, a következőket tartalmazza: A közvélemény egy idő óta, figyelemmel kíséri azt a sérelmes eljárásmódot, mellyel a cseh szlovákiai földreformot végrehajtják. Az agrárreform elsősorban annak eszközéül szolgál, hogy Szlovenszkón a magyarokat, Cseh-Mcrvaországban pedig a németeket megfosszák földjüktől s azt cseh kézre játsszák át Ez az intézkedés még a külföldi állampolgárokat is sújtotta. Negyedarányban résztulajdonosa voltam egy sslovenszkói földbirtoknak. A földbirtok hatezer hektár szántóföldet s körülbelül ezer hektár erdőt és szöllöt tett ki. Az állam 1926 októberében a szántóföldeket, 1927 szeptemberében az erdőt lefoglalta, úgy hogy nekem az előbbi egész birtokból összesen 120 hektárom maradt. Kárpótlást azonban mostanáig nem kaptam, a jövőben nem fognak nekem ilyet megítélni, mert az úgynevezett átvételi összeg oly kevés, hogy nem elég másra, mint azon két egyházközség Ugandáinak fedezésére, melynek a földtulajdonosok p a trónusai veitek, továbbá egykori alkalmazottainak nyugdijára, akiket a mi megkérdezésünk ne^Aiil küldtek nyugdíjba. Ilyenformán nekem, a tulajdonosnak, egy krajcárom nem maradt a saját szükségleteimre. A lakosság kizárólag magyar. A lefoglalt birtokot mindazáltal nem az odavaló magyarok közt osztották föl, hanem az állam tulajdonába vették át Ugyanazon a napon, amikor a birtokot a volt birtokosoktól átvették, a birtok nagyobb részét az én volt bérlőmnek, egy csehbarát cukor- gyárosnak adták bérbe. Körülbelül kétszáz hektárt kapott két szlovák nemzetiségű testvér g rövidre rá ezer hektárt a járáisi főnök, a csehszlovák rezsim exponense fiának adtak bérbe. Az agrárreformnak ez a formája semmiképpen sem tekinthető általános érdeket szolgáló szociális reformnak. Az általános érdek szempontjából teljesen közömbös az, bogy a cukor- gyáros a birtokot tőlem, vagy pedig az államtól bérli-e, vagy hogy azt a mostani rezsim kegyence a saját egyéni hasznára aknázza-e ki. Most Kerdem, hogy vájjon én, mint brit alattvaló, kinek fia, John White- head, mint az angol légi flotta tisztje, elesett Angliáért, most szó nélkül hogy birtokomat megfelelő kárpótlág nélkül elvegyék tőlem? Mert azt az árat, amit az állam nekem fizet, semmiképp sem lehet megfelelő kompenzációnak minősíteni. Ebben a tekintetben az eljárás a következő: a birtokhasználatért a birtok tényleges értékének öt százalékát könyvelik el az ügyi:evezett kárpótlási számlán a tulajdonos javára. A csehszlovák törvény azonban előírja, hegy ezt az összeget a tulajdonosnak nem szabad kifizetni, hanem követelésének csupán csak 4%-os kamatját kaphatja ki. Mindezideig azonban egy fillért sem kaptam és ngv látszik, hogy a jövőben sem fognak fizetni, úgy hogy a tulajdonos sem tőkéjét, sem annak kamatjait nem kapja meg lefoglalt birtoka elleneben. I S m • mm * B |rf« f | ^ |g£2I ÍWÉ€Mi^y9€uf> HtféO'P szét előfizetőinknek. A napiári kizárólag 1 j n? ^ ^ P m f p 4 csuk régi és uj előfizetőink kap fák meg gj I iifoily irodalmi i^aptarcif 5*~ ** c*©m«gofó*i kcu. g I ^'-y * » seg beküldése fitos. Az 5.— koronát a gj november havi előfizetéshez kérjük I M m/S V csaíoíni gj 5
