Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-12 / 258. (1592.) szám

1927 norember 12, wombat.

'PKAÍiAXiV lAíiZARMIULAEí

KöZCjAZDMÁCr1 .

A német-román tárgyalások

gos tartalék az adóév elején fennállott összegben. Kereseti és gazdasági szövetkezeteknél a befizetett törzsbetót a befektetett tökébe kétszeres ösz- szeggel számittatik bele.

Ha a bozadék több üzleti időszakra* számíttatott ki, úgy befektetett tőkének az első időszak kezdetén fennálló időszak számit

Hogyha az adóalapot egy évnél hosszabb vagy rövidebb időből eredő tiszta hozadék alkotja, a befektetett tőke aránylagosan átszámittatik.

A jövedelmezőségi pótlék tárgyalásánál felsorolt tételek úgy alkalmazandók, hogy a jövedelmezőségi százalék kiszámításának alapjául szolgáló tiszta hozadékból a pótlékok leszámítása után ne maradjon kevesebb, mint amennyi fennmaradna azon tiszta hozadékból, amely az illető pótlók levonása után a legközelebbi alacsonyabb fokozatú jövedelmezőség legmagasabb jövedelmezőségi százalékának megfelel.

A részvénytársaságoknál, a részvényegyleteknél stb. és a kereseti és gazdasági szövetkezeteknél a felszámolási feleslegek megadóztatása alkalmával jövedelmezőségi pótlék helyett felszámolási pótlék rovatik ki, mely az adóköteles felszámolási feleslegek 4 százalékát teszi.

Az adó az esetleges jövedv lmezőségi pótlék kai együtt nem lehet kevesebb, mint az adóköte les vállalatban elhelyezett alaptőkének egy ezred része, biztosítási társaságoknál (kivéve a viszont biztosító társaságokat) nem lehet kevesebb, min az évi tiszta dijak összegének egy ezreléke (i megtérített biztosítási dijak levonása után).

Alaptőkének számit részvénytársaságoknál éi részvényes betéti társaságoknál a befizetett rész vénytőke; kereseti és gazdasági társaságoknál i befizetett tagsági üzletrészek összege; korlátol felelősségű társaságoknál és bányavállatoknál i befizetett törzstőke, illetve a bánya részvények ér teke; mindkét esetben a ráfizetéseket hozzá ■ számítva.

Hogyha az adóköteles fél alaptőkéje egyidejű [ lég adóköteles és nem adóköteles vállalatoknál ! vagy üzemeknek is (70—72. §§) szolgál, valamin i azon esetekben is, melyek az előző bekezdésbei | külön megjelölve nincsenek, az adóköteles válla

[ tianu között, azonban az akadályok, amelyek eddig m’ndtg meghiusito'iák a megegyezést, ezúttal is felmerültek: a román pénzügyminiszter ugyanis azt

! kívánja — és ebből nem akar engedni, — hogy a j Banca Generala-jegyek ügyét minden más kérdéstől ! függetlenül kell elintézni, amibe viszont a németek | nem mehetnek bele. Éppen ezért nem érkezett ' meg a mai napig a német delegáció, amelynek ! tagjaiként Rltter dr. külügyi osztályfőnököt és Ritschert, a Reichskreditansta’t igazgatóját emlegeti Németország a Dawe^-tervre hivatkozik, viszont Bukarestben tudni sem akarnak a Dawes-tervrfil, fik a Banea Generale~j egyek ügyének elintézéséi presztízs - kérdésnek tartják.

Ilyen módon a tárgyalások megint holtpontra jutottak. Ezen még T'tulescu sem tudott eddig segifeni, pedig ő az egyedüli, akinek van befolyása Vinlila Bratianura.

A meddő tárgyalásokat egyelőre felfüggesztették, addig, amíg Titulescu és Stresemann Genfben decemberben a népszövetség ülése alkalmával a tárgyalásokat újra felvehetik. Titulescu minden Igyekezetei azon van, hogy a német—román gazdasági kapcsolatokat helyreállítsa, mert tisztában van a jő viszony pol'tikai értékével. Nagy kérdés azonban, fog-e tudni Vintila Bratianura, aki a világnak elismerten legmakacsabb embere, megfele’ő presz- sziót gyakorolni. De Titu’escun kívül az ország komoly gazdasági körei is sürgősen kívánják a kapcso- la'ok normalizálását: ma Románia csak Németország jótállása mellett fud kölcsönhöz jutni nyugaton, már pedig a g;rot addig nem kap’a meg. amíg a függő i kérdések nem nyertek elin'ézésf. Külföldi kölcsön nélkül pedig az orrzág gazdasága napról-napra halad az összeomlás felé. Kovács Jenő dr.

A kereseti adó

Irta: L. G.

VIII.

Adótételek

A különleges kereseti adó általában az adóköteles tiszta hozadéknak 8 százalékát teszi, de

kivételesen:

a) kereseti és gazdasági szövetkezeteknél, valamint a 75. §-ban feltüntetett egyéb vállalatok* nál a kereseti adó az alaptőkének 2 ezredrésze. Felszámolás esetén a felszámolási fölösleg után 4 százalékos kereseti adó és 4 százalékos felszámolási pótlék iratik elő.

b) A többi kereseti és gazdasági szövetkezeteknél (68. § I. 1. pont f), ha Üzleti tevékenységük a törvényes és alapszabályszerűen meghatározott keretek között mozog, a kereseti adó kitesz: az adóköteles tiszta hozadék első 20.000 K-ja után 2 százalékot, az adóköteles tiszta hozadék további

30.000 K-ja után 3 százalékot, az adóköteles tiszta hozadék további 50.000 K-ja után 4 százalékot s a további összegek után (100.000 K-n felül) 5 százalékot.

c) Takarékpénztáraknál és jótékony, közművelődési vagy kulturális alapítványoknál a kereseti adó az adóköteles tiszta hozadék első 20.000 K-ja után 1 százalék, az adóköteles tiszta hozadék további 30.000 K-ja után 2 százalék, az adóköteles tiszta hozadék további 50.000 K-ja után 8 százalék, a további összegek után (100.000 K-n felül) 4 százalék.

d) Kölcsönös biztositó intézeteknél a különleges kereseti adó az évi tiszta díjbevételből a visszatérített dijak levonása után fennmaradó összeg 1 ezreléke.

A különleges kereseti adó mellett még jövedelmezőségi pótlékot is Írnak elő részvénytársaságok, részvényegyesületek, részvényes betéti társaságok, bányavállalatok és korlátolt felelősségű társaságok terhére és pedig a vállalat jövedelmezősége szerint: 6 százalékon felül 8 százalékig a pótlék 2 százalék, 8 százalékon felül 10 százalékig a pótlék 3 százalék, 10 százalékon felül 12 százalékig a pótlék 4 százalék, 12 százalékon felül 14 százalékig a pótlék 5 százalék és 14 százalékon felül a pótlék 6 százalék az adóköteles tiszta bozadék után.

A b) pontban felsorolt kereseti és gazdasági szövetkezeteknél a jövedelmezőségi pótlék a vállalat jövedelmezősége szerint: 6 százalékon felül 8 százalékig 2 százalék, 8 százalékon felül 10 százalékig 3 százalék, 10 százalékon felül 4 százalék í*z adóköteles tiszta hozadék után.

Á jövedelmezőség az adóköteles Úszta bojtodét nak a befektetett tőkéhez való arányából lesz megállapítva. Befektetett tőke az alaptőke (részvénytőke) és a mérlegszerűen kimutatott valósálatoknál vagy üzemeknél elhelyezett alaptőke külön mutatandó ki.

Az adónak, a jövedelmezőségi és a felszámolási pótléknak kiszámítása céljából az adóalap 100 K-ra kerekittetik ki lefelé.

A jövedelmezőségi és a felszámolási pótlékok semmiféle pótlékok kivetésének és beszedésének alapját nem szolgáltathatják. (83. §).

A búza világpiaci helyzete

— Milyenek a terméskilátások? —

A legutolsó hetek árhul’ámzása mellett az amerikai piacokon azt kellett tapasztalnunk, hogy a közvetítő kerekedelemmel és a spekulációs papir- buza eladásaival összefüggésben tiz nap alatt 132 centről 120-ra esett a búza ára. Az ámivó teljesen irreális vo’t. Ugyanis, amilyen jó volt a búza meny- nyiségi hozama, minőségileg annyira gyenge. Az angol és olasz kivitel szempontjából főleg ilyen gyöngébb minőségű búzára van szükség, ezért a búzaár emelkedése előrelá'haió volf, ami arra késztette a kon'remint, hogy olcsó papirbuza e’adásait fedezze. Ez az oka annak, hogy a múlt heti esés mellett a hét végén 126 centes árnivő maradt és ezt az amerikai piac teljesen reálisnak farija.

Homályos prob’émának Ígérkezik a helyzet további kialakulásának kérdése. Mindenekelőtt a mai búzaáraknál már fenforog az a lehe’őség, hogy az európai kontinens felé terpeszkedik az amerikai buzakivitel, ami az európai búza főltétlen nehéz helyzetét jelenti. A Pool azonban egyelőre szüne élteti azt a tervet, mert a kontinens belsejébe vVő szálTtás még ma nem túlságosan kifizetődő, s mivel a készletet úgyis az angol és olasz piac vásárolja föl, lgv egyelőre n'ncsen momen'án veszély az európai és amerikai búza harcának kifejlődésére.

Az amerikai búza általában gyöngébb, azért egyelőre emiatt sem kell tartania a verseny veszélyé'ŐL

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Argen'inának óriási terméseredménye van és az amerikai gabonaárak vál'ozat'ansága esetén az argentínai gabona jutna a világpiaci relációkban a verseny e'őterébe. Az idén ugyanis összesen húszmillió acre fö’det müveitek meg Argentínában és a termés négy7 és fél millió tonnára rúg. Argentínában most fog'ak az ara'áshoz és az előjelek szerint igen jó és korai termés várható. Ezekből a tényekből az következik, hogy a világpiaci helyzet búzára vonatkozó kialakulása ma még nem Hír meg jóslatokat és a búza árának kifejlődése attól függ, hogy ArgenHna és Amerika vesz részt az európai piac kihasználásában.

.©•

Az &sf munkálatokra úgy Európában, gjint

Amerikában ál'alában igen kedvezők a viszonyok. Nyugat- és Középeurópában különösen kedvező, mert az enyhe idő foly'án a mezőgazdák számára tehetségessé vált, hogy a sok helyeD elkésett őszi munká'atokat gyorsabban befejezhessék, másrészt a gabona gyorsan és szépen kikelt. Kele'euró pában, beleértve Lengyelországot is, a helyzet nehezebb. A Visz'ulától kele're sokkal hidegebb idő járja, mint Középeurópában. Ott már tiz fokos hideg is volt, sőt — amint a mai jelentések köz'ik — a Volga nagy terü'eteken be is fagyo't. Oroszországban nem maradt el az o't annyira fon'os őszi esőzés, de a termés csak akkor jó az orosz iö’dön, hogyha kellő időben magas hórétegef kap.

&

A környező tőzsdéken meglehetős élénkség uralkodik. Berlinben a legnagyobb szerepet a rozs és az amerikai búza Iáiéra. Magyarországon a búza és az árpa örvend a külföld felé p'aci keresletnek. A tengeri balkáni piacán s a középeurőpai piacokon erős mozga’om indult meg annyira, hogy az északamerikai tengerivel szemben előnybe ju'Vt A 'öbbi piacokon ál’alában nagyobb a csend és e hét elején ésrzevehelő volt, hogy a lisztüzemben némi élénkülés állott be.

Régi vasúti anyag kiárusítása. A csehszlovák államvasutak igazgatósága 53.4S4. IV—27. szám alatt a kassai igazgatóság területén 1927 harmadik negyedére óanyag kiárusítását irta ki Ruttka és Kassa anyagraktárából. A részletes kiírás é§ feltételek a „Vestnik pro zeleznice a plavbu“. „Uredni List Csl. Republiky", „Uradul Noviny od Bna-tnelave“ és „Uredni Noviny Civ. správi Podk. Rus“ hivatalos közlönyök hozzák nyilvánosságra. A hivatalos nyomtatványok a kassai vasutigazgató- ság negyedik osztályában 3 és 1 korona lefizetése ellenében kaphatók. Pénz postán előre beküldendő. Utánvétellel nyomtatványokat nem küld szél az igazgatóság. Az ajánlatokat a kassai vasúti gaz- gat ósághoz legkésőbb 1927 december 9-éu d. u. 2

óráig keU benyújtani.

Miért jött Tarafa Európába? Kuba prágai kövét© a mai reggeli lapokban a Pátiéban, folyó oukortárgyalásokra vonatkozólag magyarázkodó nyilatkozatot közöl, mely a kubai kormány álláspontjának igazolását célozza. A nyilatkozat szerint a világháború okozta a kubai cukortermelés szokatlan fellendülését. A háborús kormányok rendelései miatt szükséges volt a nagyobb terjedelmű oukorüTtetvények kiépítése, amiért rengeteg őserdőt irtottak ki. A kubai kormány nem járult hozzá a háború alatt sem a cukor (érni élte mértéktelen j felemeléséhez, bár úgy a felszerelési, gyárépítést munkálatok ezt érthetővé tették volna. Ma —

| folytatja a kubai követ — életkérdés a cukorpiac | elhelyeződébe Kuba számára, minthogy az európai ! államok a háború után egyre jobban kiépítik eu- j kortermelősüket. Kuba ezért kénytelen ma korlá- | tozni cukorgyártását. 1926-ban Kuba 876.038 tonnával kevesebb cukrot gyártott, mint az előző évben éö fokozatosan leszállítja a tenni eltet. Az ! európai cukortermelő országok nem ezt a politikát űzték; ezért Machadó elnök már a genfi konferenciát figyelmeztette a cukorpiac szűkülésére és Havannába nemzetközi értekezletet hivott egybe a cuikortermelte világpiaci szabályozása érdekében.

! Taraifa tábornok azért jött most Európába, hogy ! helyszíni tanulmányozással készítse elő a Havan- ! nában megtartandó konferenciát. Ez bizonyítéka a j kubai kormány jóindulatának, mely őszintén kívánja a cukorpiaci világhelyzet békés kibontako- !zását

E&YE5&YŐZÍ&E

Kissé megszilárdult a prágai értéktőzsde

j Prága, november 11. A tegnapi erős árfolyam*

I zuhanás u’án ma úgy a spekuláció, mint a vásár ó- i közönség fcrga’omban tar ózkodó magatartást tanu- i sitott, ame’y később üzleti tevékenységbe csapolt

I át. A nyitási kurzusok tarolták a tegnapi órnivót s : miután később a kontremin fedezeti üzletedbe bo- j csátkozott, beköve’kezeít a javulás főként svubsz- i tencéríékekben, amelyek a tegnapi veszteséget va1 iamennyien behozták. Az árío'yammérleg nagyjából pozitív formát muía', csak kevés ériék siilycdt u tegnapi árfolyam alá. A cukorértékeket a reál zá- c’ó> kötések ma is leszorították. A bankpapírok megjavultak, legtöbbje tar'otl. A beruházási piacon nagyon csekély árfolyamvariáció történt, míg aj} exő'apiac teljesén stagnált. A tőzsdén yi‘á;«kor a magyar Caise Commüne-járadékok igen erőien zuhantak és reggel 409-cel jegyeztek, később azonban e papírok 417-re javullak fel, úgyhogy n tegnapi nívóhoz képest a mai zárlatkor 6 pontot veszítettek. Az ipari értékek piacán Nordbahn 130, Zettli’zi 42, Nyugatcseh Chamotfe 40, Fémhenger 30, Észak - cseh szén és Königshoffer 25, Podoli 20, Solo 18, Marschner, Kozmanos, Prágai Vas 15, Tej, Bud- weisl Sör és Cseh morva 10, Horvát cukor, Aussig ebem. Réz, Budweisi Email 5. Krizik 4. Cseh kereskedelmi. Nyugatcseh széu 2 koronával emelkedtek- Elenben Első Pihen és Nestomifzi 50, Schö'Ier 40, Pozsonyi Kábel 80, Bergmann 23, Berg és Hütten, Heinrlchs'hater 20, Kolini Spiritusz, Svefovar 15, Dux Bodenbachi 12, Schellier, Helmann 10, Danek

’ 6. Apollo, Rothau-Neudek 4 koronával lemorzsol 5d- ‘ak. — A bankpiacon Nationalbank 10. Böbm.

’ Union 2, Böhm. Escompt, Sporo és Osz'rák Hitel 1

* koronával javultak. — A beruházási p ácon H-jára- dék Y, 3.5 száza’ékos IV-ik, Konverziós 20, 4 szá: za’ékos pót és 4.5 százalékos IV-ik 10 fi iért veszi- : tettek. Invesztíciós forgalmi 15, Beruházási 1923-as, Konsol 5 fillér! javultak.

+ A budapesti értéktőzsde nyitása ma teljesein a tegnapi gyenge frankfurti esti tőzsde hatása alatt állott. Lehangolóíag hatottak a mai tőzsdére a Berlinből érkező tőzsdei hírek, aminek az volt a látható következménye, hogy az értekek kevérsó ■ lemorzsolódtak, átlag 1—2%-ig. A forgalom az

j egész tőzsdeidő alatt csekély volt. Záróirányzat . lanyha. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelen- t tésében nem foglalt értékpapirok közül a Moktár 85, törökszentmiklósi 14, Pestszentlőrinci 41.50. Részvénysör 127 és Féltén 180 pengős árfolyamot g ért el.

+ A bécsi értéktőzsde kétnapos forgalmi zavarok miatt nehezen indult, a spekuláció hiányzott. Kuliszértékekben nagyobb realizáció volt, £ amely az árfolyamok esését vonta maga után.

| Azonban ugv a veszteség, mint nyereség csak szűk határok közt mozgott. Néhány érték a kereslet mellett is lemorzsolódott. A hangulattalanéig zárlatig tartott. Korlátért ékekben némi visszaesés ™ mutatkozik és csak néhány értékre korlátozódott s a forgalom. A vásár megőrizte ellen tállóképessé- a gét. Járadékok nem kerültek piacra te beruházási ’• érték is kevés. A magándiszkont 6.12%. Hetipénz " 7—7.75% között mozog.

z -f A berlini értéktőzsde ma is kedvetlen han- ^ gulabban indult. A vidékről semmiféle megbízás nem érkezett, a spekuláció vásárlókedve minirnáII lie és a mai likvidációs nap is árleszorító hatást jelentett. Az értékek 1—6%-ig lemorzsolódtak. Nagyon kevés mellékérték nyert csak néhány pon* tót. Az első árfolyamok kialakulása u'án az erő- £ sen nyomott papírok k:ssé szilárdabb formába k szöktek, ugv, hogy 1—2%-os veszteséget be is :s tudtak hozni. A határidőpiacon az ultimé éreztette / hatását. Zárlat előtt nyitási nívóra emelkedtek az

■ árfolyamok. A záloglevélpiacon az árak tartottak.

A bankok abszorbeáló kedve kevés. A deviz-pia- í' con a leadások szilárdulásí hozlak, Milánó tovább- ra is gyenge, a pénzpiac változatlan.

1+ A prágai húspiacon 396 darab birka 5—12, i- 435 borjú 10—13. 11 kecske 4—8. 441 hazai ser2 tés 12.60—14, 317 lengve] sertés 13—14, 289 jugoszláv hizó 12.50—14.25. 1568 negyed marhahús

> 8.50

_13, bikabus 9.50—10, tehémhus 6—8 koronás

i- árban. A lóvásárra 94 darab ló került eladásra.

Bukarest, november 11. ]

(Bukaresti tudósítónktól-) Ma Románia az egyet-! Jen állam Európában, amely Németországgal még í nem vette fel a normális gazdasági kapcsolatokat. A j versaillesi békeszerződés 18. pontja, amely az el- i Jenséges alattvalók vagyonának elkobzását mondja ki, ma is érvényben van Romániában és ha gyakor- ! lati jelentősége nem is túlságosan nagy, mivel le- j foglalt vagyon kevés van az országban, maga a tény, a politikai háttere a kérdésnek csak megmaradt és lehetetlenné teszi a normális gazdasági kapcsolatok felvételét. De ezen a kérdésen kívül van még egy másik, a megszállás alatt kibocsátott lei- bankjegyek ügye, az Úgynevezett Banca-Generaln- bankók kérdése, amely u'jában áll a megegyezésnek. Ugyanis itt összeütközésbe kerül a kát állam érdeke és felfogása. Mig Románia, illetve annak mai és tegnapi (és hozzátehetjük: holnapi) pénzügyminisztere, Vintila Bratianu azon az állásponton van, hogy a jegyekért Romániának aranyban jár a kár'éri és, mégpedig teljes aranyér!ékben, ami nrnt- egy 2 mil'iárd márkát lenné kJ, addig Németország azon az állásponton áll, hogy a Dawea-tervezet az országnak minden háborús jóvátétel! fizetését magában foglalja, tehát u'abb ilyen természet terhet Néme'ország. már elvből sem vállalhat magára. Hogy azonban az akadályt ©'háríthassák az útból,, a németek az évek folyamán több propozieiót tettek, így legutóbb felmerült a Ri'scher-Kaufmann-féle terv, amely szerint Románia több millió márkás kölcsönt kapott volna, részben készpénzben, részben áruban (vasúti anyagban), mégpedig 5 százalék kamatozás mellett, teljes névértékben, A te’jes névér'ék és a szokásos emissziós kurzus közötti, i valam’nt a kama'differencia lett volna a kártérítés, így Németország sem hagyta volna el elvi álláspontját és Románia is kártérítéshez ju'ott volna. A tervet az Avarescu-kormány felkarolta és ki is küldte Berlinbe Lapedatu volt pénzügyminisztert, azonban közbejött a kormány hirtelen bukása és a tárgyalások megszakadtak. Amikor azonban a népszövetség Genfben nyári ülését tarlova,, Titulescu külügyminiszter tárgyalásokat kezdett Stresemannal, amibe később Vintila Bratianüt is bevonták. Ugyan a Bratianu—Stresemann megbeszélések nem forogtak konkrét ajánlat körül, mindkét fél kijelentette, hogy a normális gazdasági kapcsolatok felvételét minél előbb őhajtják éa megállapodlak abban, hogy a diplomáciai képviseletek utján tárgyalásokat kezdenek és amennyiben azok bizonyos eredményhez vedelnének, úgy Néme'ország delegációt küld Bukarestbe, amely a tárgyalásokat befejezi.

Azóta jó néhány nap telt d, Bukarestben várták a német delegátusokat, de azok jövetele elhúzódod. Közben ugyanis megindultak a tárgya’ások Gerhardt von Mutius, « német követ és Vintila Bra-