Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-12 / 258. (1592.) szám

1927 november 12, Monnbal 'ERWaitMAfifeMlHIRIiAE "Hírek: ... A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Harlekin herceg (Bánky Vilma és Roland Colmannal a főszerepben.) HVEZDA: Harlekin herceg. JULIS: A becsület mezején (Dolores dél Rio a főszerepben). KAPITÜL: San Francisco démona (Lón Chaney- val). KORUN A: A becsület mezején. LUCERNA: Királyok királya, a nagy Krisztus­film (2-ik hét). SVETOZOR: A penzionátns leány ördöge (Vígjá­ték Norma Shearer-rel.) Aljechin—Capablanca A haszonnyolcadik játszma is rémig lesz Buonos-Aires, november 11. A huszon­nyolcadik mcccsjátszmát, amelyet csütörtökön este kezdtek meg, a negyvenedik lépésnél félbeszakították és péntek este folytatják. Aljechin a rezőrgyaloggal nyitott és sajátosan megkomponált támadást indított amellyel szemben Capablanca a Moritz-féle védelmi rendszert választotta. A helyzet a félbeszakí­táskor olyan volt, hogy az újabb remis elke­rülhetetlennek látszik. — Sakk rovatunk &nyiagtorlódá« miatt e héten elmarad. — Hibaigazítás. Urd muri eimü neg’é- nyüinlk 52. számú folytatását a tegnapi hibás tördteilés következtében ma kijavítva meg­ismételjük. — Fuad király Franciaországban. Párás­ból jelentik: Fuad egyiptomd toiirály, aká ked­den Londoniból Jövet Páriába érkezett, teg­nap délelőtt látogatási; tett Douimergue eítraök- nél, majd Teutonba utazott, ahonnan vissza­tér Alexandriába. A párisi pályaudvaron az indulásnál az angol és odiasz (követen kóvül DuboLs párisi érsek ds megjelent — Zita exkirályné fivérének házassága. Bécsiből jelentik: Xavér, Bourfbon-Párma hercege, Zita exkdrtáílyné fivére, ihoLnap tart­ja meg esküvőjét Bourbon Mudiailaine grófnő­vel a lii'gdieresd kastélyban. Az esküvő szűk családíi körben történik meg. Zita exMrály- né ez adkai’ioimimal is gyászruhában jelenik meg és csakis az esküvői szetrtartáson vesz részt. _ A régi Kcamrenwármegye nagy gyásza. Ko­máromi tudósítónk jelenti: ógyálán hetven éves korában vóralanul elhunyt (bodorfa’vi és sákos- falvi) Baranyay Géza nagybir'okos, alá egész életén kérész'ül nagy szerepet vitt Komároravármegyében. Több m:nt négy évtizeden keresztül tagja volt a megyei törvényha'ósági bizottságnak és főleg a me­gye közgazdasági életében jutott számára előkelő és fontos szerepkör. A nagymüvelségü férfiú tanul­mányait Budapesten és Lipcsében végezte, ahol jo­got tanult, Halle és Berlin egyetemein pedig a gaz­dasági pályára képezte ki magát. Igazgató-tanácsi tagja vo’t az Országos Magyar Gazdasági Egyesület­nek és az Országos Gazdaszövetségnek. Komárom- vármegyében ő volt a szövetkezeti mozgalom út­törője és elnöki tisztét viselte a vármegyei gazdasági egyesület szövetkezeti és méhészeti szakosztályai­nak. Számos hitelszövetkezetet és gazdakört alakí­tott Nagy tevékenységet fejtett ki kulturális téren is, mint a régi Muzeum Egyesület igazgatója és a Jókai Egyesület egyik lelkes alapitója és évtizedet meghaladó időn keresztül ügyvezető elnöke. A megyei önkormányzatnak egyik erős oszlopa volt, aki a darabont korszakban a nemzeti e'lenállást se­gített megszervezni. Nagy közéleti munkásságáért 1909. évben a vaskoronarendet nyerte el. Bőkezű támogatója volt a jó’ékony mozgalmaknak. Halálát gyermekei: Matild, Fáy István kecskeméti főispán felesége, Gabriella: ErdÖdi (gróf) Pálffy Andorné, Lajos kurtakeszi fö’db rtoko3, unokái: Fáy Klára férjezett Erdődi (gróf) Pálffy-Daun Józsefné, Ba­ranyay Edine, veje Klöckner Vik'or ny. sorhajó­kapitány és gyermekei Egon és Frigyes gyászolják özvegyével együtt, va'amint testvérei Baranyay Ist­ván és Baranyay Mária alapítványi hölgy, bagotai fö'dbirokos. A megboldogul at pénteken szentel ék be Ógyallán és szombaton temetik el a kurtakeszi családi sírboltban. — M eghalt a legöregebb rozsnyói tanár. Ked­den délután temették el Kassán nagy részvét mel­led Krausz K. Lajost, a rozsnyói evangélikus gim- náz um ny. tanárát. A 89 éves tanár Pelech, Kra- marcsik, Hajcsi és Scheffer kor'ársa volt. Mint pedagógus, közel egy félszázadon át sok kivá’óságot, országos nevű egyén séget nevelt. Mint a rozsnyói evangélikus egyház másod’elkésze, Czékus István püspök mellett az ifjúságnak kedvelt szónoka volt. Igaz nevelői munkásságára hálás szívvel gondol sok ezer tanítványa. Temetésén a Rozsnyói öreg D ák- szövetség küldő tséggel képviseltette magát s koszo­rút hegyezett rava alára. — A kassai keresüfcényszoioiali&ta gazdasági szer­vez etek tudományos előadásiad. Kassáról jelentik: A kassai keresz'ényszocialista gazdasági és kultu­rális szervezetek ezidén is népszerű tudományos és ve'i'.őképes előadássorozatot rendeznek. E tudomá­nyos előadásokat a Schalkház-szálló nagytermében rendezik egy őszi és egy tavaszi c klus keretében. Az eszi ciklus során négy előadást tartanak és pedig november 20-án, 27-én, továbbá december 11-én és 18-án. November 20-án Pfeiffer Miklós dr. kanonok „Szociális törekvések Amerikában" címmel olvas fel, mig november 27-én Fle schmann Gyula dr. „A közigazgatási reform"-ot ismerteti. — A szervezetek ezúton is felh'vják híveket és Kassa város egész közönségét, hogy eren eadásokat, melyek a leg- önze'lenebb kul'urcélt akarják szolgálni, minél na­gyobb számban ’áogassák. Az előadások vasárnap délutánonként pontesan 4 órakor kezdődnek s azo­kon minden alkalommal fellép a keresz'ényszociális munkásszervezetek vonós-fúvós zenekara is. — A hős Kiss Ferencet holta után elő­léptették tizedesnek. A weDmzrtivédefimii nri- •ntszter Kiss Ferencet, Léniám áldozatát, hő­sies magaviseletéért tizedesnek léptette eTo: v Ha Prágába jön, első útja a C2 itat* IW oii*e l$a vezessen — November 15-től minden este SBZ 3Z*3» BÉIjA hírneves cigányprímás teljes zenekarával játszik Kitűnő magyar borok! », , Magyar konyha! Esténként / , ,,. . Magyar kiszolgálás — Tancparkett „ , , . (negyedhteres kiszolgálás) r Bableves! Chat-No.r Prága legforgalmasabb helyén van: szemben a Hotel Steinerrcl Igazgató; Korst Túri, a „Nizza” volt üzletvezetője A legvakmerőbb litván csempészhajó elpusztult a viharos tengeren Egy aknakutató elfogta a csempészhajót, de ez elszabadult és ki­futott a háborgó tengerre — Legénysége és az őrizetére kirendelt tengerészcsapat a tengerbe veszett Mernél, november 11. A száraz Amerika mintájára az északi s balti államok is beve­zették a teljes, vagy a részleges prohibiciót. A szesztilalom elrendelése természetesen itt is magával hozta az alkoholcsempészet dús fel- virágozását. A partvidékek mentén éjjelen- kint nesztelen suhanással cirkáló csempész­hajók ezer akadályon, számtalan veszélyen keresztül, úgyszólván a parti őrségek szeme­ié ttára rakják le árujukat a partok titkos zegi-zugadban várakozó kereskedők kezébe, akik azután továbbítják azt az ország belse­jébe. Kockázatos és életveszélyes, bár kiadós foglalkozás manapság szeszcsempésznek len­ni, csaknem oly kockázattal jár, mint régebben volt veszélyes a ma már ködös romantikába veszett kalózhajókkal kalandozni be a viharos tengereket. A busás haszonnal szemben ezer veszély les a nyílt tengeren bujkáló csempészekre és gyakran fordulnak elő hajótörések, amelyek­nél az egész hajó legénységével és dugárujá- val együtt a habokba vész. A leit partvidéken játszódott le tegnap egy ilyen csempészdráma, mely megrá­zó $ izgalma$ részleteivel élénken emlé­keztet a középkori kalózhajók sokszor oly borzalmas sorsára. A litván kormány néhány hónappal ez­előtt a német kormánytól megvásárolt egy ré­gi aknakütató hajót s miután Smetona köz- társasági elnök nevére átkeresztelte, mint egyetlen litván hadihajót besorozta a litván flottába, hogy a csempészhajók ellen eredmé­nyesen tudjon fellépni. A büszke aknakütató egyideig kitűnő szolgálatokat téve szelte a Balti-tenger zugó habjait s hamarosan a csempészhajók rettegett rémévé vált. Vasár­nap éjszaka a litván partvidék közelében észrevett egy régóta keresett csempész­hajót, mely gyorsaságával eddig mindig kisiklott az üldöző hajók elől. Az aknakutató üldözőbe vette a csempé­szeket, egyúttal értesítette a litván s a lett partvidék őrségeit is, hogy a csempészek partrajutását eleve meghiúsítsa. A lett flotta is ki akart futni a csempészek üldözésére, azonban hatalmas szél kerekedett s a nagy vi­harban a kis hajók nem kockáztathatták a ki­futást. Csupán arra szorítkozott a partok őr­sége, hogy végig a part mentén minden kis öbölben éber őrszemeket állított fel. Hétfőn hajnalban a csempészhajó tény­leg megkísérelte, hogy kellemetlen kísérője elől eltűnjék s kikössön, azonban ismét kifu­tott a háborgó tengerre, amikor a parti őrsé­gek riasztólövéseket tettek feléje. Az akna­kutató ezt a rövid intermezzót felhasználta ar­ra, hogy a csempészek közelébe jusson. Ek­— Marinovieh főkapitány nyugalomba megy. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Marino­vich Szilárd, a budapesti rendőrség főkapitá­nya, amint illetékes helyen értesülünk, de­cember 31-én nyugalomba vonul. Utódjáról ezidőszerint még ner: történt döntés. — Amnesztia a köztársaság tízéves fenn­állása alkalmából. Mavr-Harting igazságügy­miniszter reszortja költségvetésének bizott­sági tárgyalásán bejelentette, hogy a köztár­saság fennállásának tizedik évfordulója al­kalmára az igazságügyminisztérium széles­körű amnesztiarendeletet fog kidolgozni. — Blaho megbetegedett. Pozsonyból je­lentik: Blaho agrárpárti képviselőt néhány nappal ezelőtt megoperálták. Az operációt azonban még meg fogják ismételni. A beteg állapota kielégítő. — Lapelkobzások. A pozsonyi Grenz- boóe, a prágai Mrodmii Politika és a Veeenni L/üst mai (számát az ügyészség elhkoiboztatta. ., kor különös dolog történt. Amikor az aknaku­tató a csempészhajót elérte, ez teljes gőzzel igyekezett szabadulni a veszélyes zónáról. Azonban a hajó egyszerre csak állva maradt a ma- gasra-csapó hullámok kényekedvének ki­szolgáltatva s ekkor kiderült, hogy a csempészhajó gépei felmondták a szol­gálatot. Erről hamarosan tuuomást szerzett az ak­navető is és parancsnoka több tiszt kíséreté­ben átment a csempészhajóra, melynek ka­pitánya és hat matróza azonnal megadta ma­gát. Az aknavető parancsnoka átkutatta a csepipészhajó belsejét s ott mintegy 30.000 li­ter szeszt talált. A hajó a legnagyobb kényelemmel, sőt fényűzés­sel volt berendezve, hatalmas élelmiszer­készletekkel rendelkezett, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a csempé­szek több heti tengeri kalandozásra ren­dezkedtek be. Az egyik elrejtett kabinból, amely nyilván a kapitány fülkéje volt, egy gyönyörű nő bujt ki ijedten s az aknavető parancsnokának kér­déseire elmondta, hogy kedvesével, Hoch- mann kapitányai kezdettől fogva járja a ten­gert. Az aknavető parancsnoka a csempészha­jó fedélzetén egy hadnagyot és hat közle­gényt hagyott, azután visszament hajójára és a csempészhajót az aknavetőhöz köttette. Az aknavető elindult, hogy a régóta keresett csempészhajót bevonja a memeli kikötőbe. Alig haladtak azonban egy óra hosszat, amikor a csempészhajó egyik legényének sikerült a hajómotorokat ismét megindítania. A két hajó összekötő lánca elszakadt és a mat­róz eleinte az aknavető mögött vezette ha­jóját, majd a leszálló sötétségben egyre na­gyobb távolságra maradt el attól. Mire az aknavető legénysége észrevette a csempészek eltűnését, ez már messze sik­lott a sötét éjszakában. Az aknavető ismét a csempészek üldözésébe fogott, de nem tu­dóit nyomukra bukkani, mert óriási vihar szállott le a tengerre s igy csak a biztonságot nyújtó partvidék közelében cirkálhatott. Más­nap reggel a tenger ismét megnyugodott s ekkor ez­rével sodort partra szesszel telt üvegeket. Ugyanakkor a lett partra egy férfi úszott kh­akiben Hochmann kapitányt ismerték fel és azonnal letartóztatták. Hochmann elmondotta, hogy hajóját ronccsá zúzta a vihar s egyedül ő menekült meg a hajó legénysége s az őrö­kül felállított katonák közül, akik mind a hullámokban lelték halálukat. I _ Esküvő a halálos ágyon. Sopronból jelen­| tik: Nem mindennapi esküvő folyt !e tegnap déb 1 ben a soproni Erzsébet-kórház egyik női kőr'ermé- : ben. Horváth Anna 19 éves hegyk "ri árvaleány fe­küdt itt súlyos tüdőbajban s az orvosok már felad­tak minden reményt Ekkor a leány megkérte az egyik ápo’.őnővért, hogy még mielőtt meghalna, sze­remé megesküdni azzal a falujabeli legénnyel, aki hozzá mindig jő volt. Teljesítették kívánságát s teg­nap délre meg is érkezek a vőlegény, Harimann István hegykövi péksegéd, a kórház lelkésze pedig ott a rideg kórteremben adta össze a halottas ágy e'őtt térdeplő vőlegényt a halál kapujában álló menyasszonyával. Mindenki meg vol rendülve a kórteremben, csak a haldokló ajkán fakad1 enyhe mosoly. A szertartás u'án elvesztette eszméle'ét s C'-ak annyit mondott még csendesen nyöszörögve, hogy „édes szivem, az otthoni temetőben temess el...“ Ezu'án lehunyta szemét s a pap még az es­küvői omá'ustan adta fel rá az ute’ső kene'et. A fia'al férj nyomban intézkedett mátkája utolsó kí­vánságának teljesítése iránt. , Tüntető sztrájk a szociális biztosítás novellája elten? Prv?a, november 11. A könighofi szak- szervezeti központ a szociális biztosítás re­formja ellen közös harcra szólította föl az összes szocialista pártokat. A szakszervezet azt indítványozza, hogy a munkásság szolida­ritásának dokumentálására a szakszervezetek és a szocialista pártok egy egynapos sztrájkot szervezzenek, ha pedig a kormány nem áll el a novellálástól, akkor a végső konzekvenciá­kig menő harcot kezdjenek. A magyar képviselőt: ás mai ütése Budapest, november 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése). A képviselő- ház mai ülésén Huszár Károly napirendelőtti felszólalásában a magyar társadalom háború után beállott nyomoráról és súlyos helyzeté­ről beszélt. Szomorú statisztikai adatokat so­rol föl, hogy milyen óriási mértékben emel­kedett a háború után a válások és az öngyil­kosságok száma. Ennek az ijesztő társadalmi hanyatlásnak okát a háború utáni szellem­ben, a gazdasági és erkölcsi lezüllésben véli megtalálni. A kérdés égetően fontos, mert a magyar nemzet életéről van szó. Sürgős in­tézkedést kér és egészséges szociálpolitikai törvényeket. Huszár beszéde után Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra és megkö­szönte a képviselőnek e fontos kérdés parla­menti felvetését. A nemzeti élet szempontjá­ból, úgymond, nincsen nagyobb jelentőségű kérdés, mint az egészséges népszaporodás ügye. Ebben van ugyanis a nép ereje. A kon* mány egy év óta részletes és messzemenő ta« nulmányokat folytat ez ügyben és keresi a* orvoslás módjait. Elítélték a gyilkossággal gyanúsított Michántút egyik sajténSrében Pozsony, november 11. (Pozsonyi tudósítónk telelouje’entése.) A pozsonyi törvényszék kme’bi- rősága Kavecska tanácselnök vezetésével ma dél­előtt tárgyalta Michalkő János szlovák hírlapíró­nak, aki Vörösmarty Margit meggyilkolásának gyá­mra miatt jelenleg a prágai ügyészség foglya, sajtó u'ján elkövetett rágalmazás! pőrét, amelyet V'eh N. J., az azó'a már megszűnt 28. Rijen cimü lé­gionárius lap szerkesz'ője indlo't ellene. Michalkő ugyanis a pozsonyi Slovák 1924. október 14-i szá­mában ciket irt a 28. Rijen cimü lapról „Egy csehi szerkesztő határtalan aljassága és merészsége" cí­men, amelyben azzal vádolta meg a cseh lap szer- kesz'őjék hogy az a Radics-féle horvát mozgalom idején fiktív interjút közöl a horvát parasz'vezér- fől. Az előzetes vizsgá’af során Babos vizsgálóbíró előtt Michalkő elismerte, hogy az inkriminált cik­ket ő iria, később azonban odamődosi'o'ta ezi a vallomását, hogy a c'kket valójában Sztraka Béla, a Slovák szerkesztője irta, ő maga csak abban a szo­bában tartózkodott annak ideién, amikor a cikk készült. A mai tárgya’áson Michalkő természete­sen nem jetenhe'ett meg. Michalkónak védője sem volt, amennyiben a Slovák szerkesztősége minden közösséget megtagadott vele. Érdekes az is, hogy a Slovák eddig állandóan tagadta, hogy Michalkő a lapban cikkeket közölt vona, mig a mai tárgyalá­son kiderült ennek az ellenkezője. A tanukén' kihaT- ga'ott Szfraka Béla ugyanis kije'entette, hogy a cik­ket valóban Micha’kó János irta. Rövid tárgyalás urán a bíróság Michalkő1 bűnösnek mondotta ki, sajtó u'ján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért őt in contumat’am 440 korona pénzbünte­tésre Ítélte, ami fcehaj hatetlanság eseten 22 nap! elzárásra változtahafó. Ezenkívül elmarasz'alta a b:ró=ág Michalkóf 600 korona perkö’tségben is. — Nem változtatják meg a kettős ünne­pek rendjét. A Prager Tagiblatt megbízható helyiről arról értesül, hogy a kettős ünnepek, eddigi rendjét egyelőire nem változtatják meg. így karácsony másodmaipja seim leess hivatalosam elismert ünnepnap. — Az Angol Bank igazgatója Budapes­ten. Budapestről jelentik: Níemeyer, az An­gol Bank igazgatója, szombaton Budapestre érkezük, ahol a magyar pénzügyi körökkel tárgyalásokat kezd. ~ xx ELSŐ POZSONYI SPECIAL tartós ondoláció és hajfestö női fodrász-szalon. Deutsch József, Bratislava, Kecske-u. 7. Telefon 26-69

Next

/
Thumbnails
Contents