Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-13 / 234. (1568.) szám

A Kazinczy-1 ársaság Női szakosztályának népművészeti és népviseleti kiállítása Kassa, október 12. (Saját, todósitóaifctó!1.) Vasárnap nyílt meg a Knjdn'CKjyTársaeág Nőd Saakotszitályámak nenraet- üccffli népművészeti és népviseleti kiálWifása Kas­sán a Ligeti ko rcsol yapaVillonba n. A megnyitó be­szédét a szép számban megjelent közönség előtt Sziklay Ferenc dr., a társaság’ főtitkára mondotta, kiemelve a Kazioazy-Társaság hölgy tagja inait, kü­lönösein Édcr Elzának, a női szakosztály agilis ídit- ikárának fáradtságot nem ismerő munkáját, mély- • ]ye>l a lehetetlenséggel határos nagy feladatnak megoldását sikerült végbevinnie. De kiemelte a® • Ilyen kiállítások kuliturmieszióját is, mert — sza- , vad szerint _ hovatovább pusztul az igazi népies , mű vészet a gyáripar tömeggyártása következté- , ben s az igazi népd kultúra művészi termékei a müiparnak is örökös forrásául szolgálhatnak. A kiállítás igazán páratlan a maga nemiében, nemcsak a beérkezett anyag értékét, de az elren- ( dezéöben megnyilatkozó hozzáértést és müMést , ■tekintve is. Az egvszerii korcsolyapaviliou a kiál- j 1 ií-As tartamúra valódi néprajzi múzeummá avató- ^ ddk, melyben az európai népek gondolkodásmódja | és nemzeti sajátságai fejeződnek úri. ( Az első terem teljesen Csehszlovákiának van , szentelve. A magyar népművészetet a osallótoctzí- nv.r'.oái népviselet egy remekbe készült példánya, ( egy pár hé fényi áttört munka és a sz-aíánoi brckát szőttesek képviselik, mely utóbbiak Heasely Ju­lianna és Kánya Zsuzsanna asszonyok keze alól kerülitek ki. Kár, hogy a 6zép martosi applikációs munkákban nem gyönyörködhetünk. A szlovák 1 munkák közt elsősorban kell említenünk a gyö­nyörű gyetvai Mmsésskot, melyek úgy fomagaz- <lagságuli, mint azfraősszsáilátásuk folytán a nép­művészei! alkotás műremekei. Ugyanilyen értéke­sek a kisszebeui arany-ezüst- és gyönyhdmzósü fölsőtök és párták, a közismert sóvári Möplccsip- kőfe, melyek a sóvári. Lénárt-családof dicsérik. A TuzíibaichS, naiv ákomfbákomos rajzu hímzéseik, a. 7 mólc-n.megyel Hrabócrcl származó szőttesek ér, egy igen eredeti ruha, a nyitrai, komaróei, misz- lókai fehér és tarka hímzések, a treiwaéni remek- , be készült puha mind nagy tetszést váltanak ki. A Szép ességről valódi, muzeális értékű antik ■ áttört hdanzésü térítők, és gyönyörű szőttesek futot­tak be. Ruszin sáliéból ritka szín érzékkel összeállt- ' lőtt munkák, Iskolás kislányok kéziiniunxká'i, mára- 3 marosi szőttesek, valamint Rusziuszkó magyar vi- < dékedről, i? igien szép házi szőttesek. < Csehország népies hianzásekkel és égerlandi : Mőpidzett és varrott csipkékkel van képviselve- ] Ea utóbbiakat az égert iparkamara bocsátotta a , MáEMás rendelkezésére. A második terem a külföldi népipari termé­keknek van lefoglalva. Ide kerültek a magyaror­szági remekművek, az Izabella-E’gyesület, Benczúr ; Gyulámé és Benczúr Béláné gyűjteményének leg­szebb darabjai, továbbá a kalotaszegi, székely és tórockiőd varr ott ások, írásos munkák, csángó hím­zések. Ezek csodás szépségét alig lehet szóval le­írni, ezeket látni és tanulmányozni érdemes. Ver­senyeik ezekkel a hatvani népviselethez tartozó nagy fehér kendők, nógrádi fokötők, szabolcsi szőtteseik, somogyi hímzések és szebbnél-szebb . matyó hímzések szinpompája és motivumgazdag- sága. Lengyelországból Vilma és Rreeat-Lilovsk küldtek nagyobb gyűjteményekét, melyek körave- tiitését a kassai lengyel konzulátus vállalta. Tarka, eredeti színezésű házi szőttesek, erős színezésű kendők, kisebb gyermekjátékok fából, tarka-barka népviseleti darabok és hímzett téritek kapják meg itt a nézőt. A küldeményt szállító vállalatok igen kedves meglepetésben iö részesítették a rendező hölgyeket, virágos pálmaágaikat küldtek nekik ajándékba, melyeket a lengyel nép husvétkor hor­doz magával. A népviseletekről rajzolt művészi képek, me­lyeket a kassai lengyel konzulátus bocsátott ren­delkezésre, egészítik ki a lengyel népéletiről al­kotható képet. Svájcból a baseii Verkauísg enoesensohaft kül­dött hatalmas gyűjteményt szőttesekből, fehér- és gasebimzéeeket, művészi fafaragásokat, gyönyörű rézdomboritásu tarsolyokat. E résznél különösen azt lehet tanulmányozni, hogy az eredeti nópipar hogyan tudja megtermékenyíteni a müipart s hogy7 donnborodik ki ennek következtében egy nép i parmüvászetének nemzeti karaktere. Jugoszláviából egészen különös, gobelinszerű öltéssel készült hímzések, házi szövésű szőnyegek, általvetők, bosnyák aranyhimzések stb. kerültek kiállításra. A terem egyik falát teljesen a gazdag arany- ■ nyal hímzett török, albán és román munkák fog­lalják le, ezek között is a legszebb a teljes albán női. öltözet, mely igazán művészi értékű. Oroi?z, finoman áttört hímzések, tarka, olasz szőttesek, (sajnos a Szardínia szigetéről a vizáit küldemény nem érkezett be idejére'), rendkívül finom belga csipkék egészítik ki a páratlan gyűj­teményt, de tálán Legkedvesebb része a nagy te­rem közepén felállított nagy asztal, melyen Euró­pa összes nemzeteinek nemzeti ruháiba öltöztetett babái?, mintegy ötven darab, gyönyörködtetik a nézőt, középen egy alföldi csikós teljesen élethű ruhában. Csodálatos energia, hangyaszorgalom és pá­ratlan hozzáértés rendezte össze ezt a kiállítást, mely nemcsak Kassa kultur életében, de szí o ven- fakói viszonylatban is eddig még nem látott szép­ségekkel teljes. Klebelsberg szabad kezet ad a műsorra nézve az állami színházak igazgatóinak A kultuszminiszter sem a Móricz- sem a Szomory-afférbe nem avatkozik be Angliában a lazachalászásnak van egy formá­ja, mely mérget tartalmazó farkastejjel kábítja el a nagy halakat, hogy azok aztán minden fáradság nélkül könnyen elérhetők legyenek. Németországban a halászás ilyen módja ti­los, mert általában a növénymérgek ártalma­sak az emberi szervezetre. Akadhatnak olyan mérgek, melyek a halak élvezésekor mérge­zési tüneteket idézhetnek elő. Budapest, október 12. (Budapesti szer­kesztőségünk teleioujelenlése.) Ismeretes, hogy a Nemzeti Színház ezévi repertoárjába felvették Szomory Nagyasszonyát is. A darab ellen különösen az Ébredő magyarok egye­sületének voltak kifogásai és mozgalmat in­dított abban az irányban, hogy a darabot vegyék le a Nemzeti Színház miisoráról. Tegnap délben ez ügyben Buday Dezső országgyűlési képviselő vezetésével küldött­ség jelent meg Klebelsberg fingó gróf kul­tuszminiszternél. A küldöttségben részt vet­tek az EME képviselői, valamint a MANSz tagjai és kérték a kultuszminisztert, hasson oda, hogy Szomory darabját levegyék a Nem­zeti Színház műsoráról. A kultuszminiszter meghallgatta a kül­döttség szónokát, majd kijelentette, hogy a felülről való beavatkozást az állami színházak művészi vezetésébe teljesen lehetetlennek tartja, igy a repertoárt, vagy szerződési kérdésekbe nem avaí- kozhatik bele. Magának tartja fenn természetesen az igazgatók által elért eredmények utó3agos megbirálását, mert hiszen abból szükség ese­tén konzekvenciákat kíván levonni. A kultuszminiszter válaszának további részében megemlítette Móricz Zsigmoud ese­tét is és kijelentette, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a napisajtóban megjelent hírek, melyek szerint a kultuszminiszter állítólag letil­totta Móricz Zsigmoud darabjainak elő­adását, vagy pedig elrendelte Szomory müvének szinrehozását. Az igazgató, úgymond, saját hatásköré­ben járt el és meg kell lennie szemmértéké­nek annak elbírálására, hogy a repert >árt miképpen kell egybeállitania. A küldöttség tagjai tudomásul vették a kultuszminiszter válaszát. Halászat elektromos árammal Elektromos áriammal kábiifák el a halakat — Tömegesen nissüektMssek a halak — Na^yértékü német találmány xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsi­nyek és nagyok örömmel olvassák, Berlin, október 12. Aki valaha is szemtanúja volt egy halá­szatnak, melyet akár mesterségképpen űző ha­lász, akár pedig sportlialász végzett, lehetet­len, hogy7 ne volna azon a véleményen, hogy a halfogás lényeges állatkínzás nélkül nem mehet végbe. Mégis a halak létért való küz­delmét igen sokszor megkönnyíti az ember, dacára annak, hogy ez a halakra nézve gyak­ran kellemetlen kisérő tünetekkel jár. A hal kímélésének okai nem emberi gyöngédségben rejlenek, kanéin kizárólagos inditóokuk az ön­zés. Minél rosszabbul bánnak a hallal, annál inkább veszt értékéből, ez pedig kereskedői szempontból annyira fontos, hogy készek in­kább a legmesszebbmenőig biztosítani a halak kényelmét. Hiszen mi is nagyon jól tudjuk, hogy vannak tilalmi helyek, ahonnan bizony a vasárnapi kocahalászt hamarosan elkerge­tik, ha figyelőhelyét épp ilyen tilalmas helyen foglalta el. Azokon a helyeken, ahol a halászat az emberek gazdasági életének alapja, a hala­kat, valósággal állandó őrizet alatt tartják. Van­nak tilalmi helyek és idők, amikor a halakat egyálatlán nem szabad megzavarni, nehogy előáll jón az az eset, hogy kipusztuljanak. Van­nak azonban olyan szabályok is, melyek az etetésre és a fogásra vonatkoznak és igy a szegény halak útja a vízből a fazékba nem olyan göröngyös és tövises, ha mindjárt, da­cára minden szabálynak, fájdalmas is marad. A sporthal áss A legjobb lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a szenvedélyes sporthalász, ellenére minden igyekezetének, messzire mögötte áll a hal kímélésében a mesterségképpen űző ha­lásznak. A szegény halak pedig igen sokat kínlódnak addig, míg a halpiacra kerülnek. A csukafogásnál példáid élő apró kis halak a csalétkek. A különösen nemes sportszámba menő pisztránghalászat a légyhoroggal szintén sok kínnal van összefüggésben. Különösen a nagyobb halak kínlódnak rettenetesen a ho­rogtól. A horog ugyanis a hal száj részeit sza­kítja át, a nagyobb haliakat a zsinór folytonos meglazitása és meghúzása által kell kifárasz­tani, miellőtt a vízből kihúzzák, vagy pedig em­berségesebb hálóval kiemelik. Újabban a halfogásra egy teljesen uj módszert használnak. Elektromos áram­mal történik a halászás. Az elektromossággal való halászás a hal kín­ját a fogásnál inkább csökkenti, mint erősiti. Azonban az ezzel a módszerrel történő leg­újabb kísérletek korántsem arra irányulnak, hogy a halak kínjait csökkentsék, az ok ismét csak a gazdasági előnyökben rejlik. A hal ma már nem csupán értékes táplálék, hanem igen előnyös kereseti forrás. Tervszerűség szaporít­ja a minőséget és ezáltal természetesen a hasznot is. Érthető tehát, hogy a nagy nyil­vános é3 privát haltenyésztések a tavak „ki- halászását" minél előnyösebben és kiadősab- ban szeretnék kamatoztatni. Az eddig megszokott kalászosoknál még sohasem volt elérhető, hogy minden rendelke­zésre álló halat elfogjanak. Igen sok termé­szetes tóban a csukák, pontyok tömegesen él­tek és gyakran még a busz esztendőt is elér­ték, mert a lehalászás veszedelmét oly ügye­sen kerülték el, hogy magukat még idejeko­rán biztonságba tudták helyezni. Az elektromos halászat Az elektromos árammal történő halászás­nak kísérletei a berlini technikai főiskolán tör­ténnek. Ugyancsak itt az elektrotechnikai in­tézetekben fejlesztik tovább a nagyszerű kí­sérleteket. A cél az, hogy olyan halfogókocsit szerkesszenek, melyet majd a mezőgazdasági kamarák kölcsönképpen adhassanak minden községnek és városnak. Ezen kocsit a legnagy­szerűbben szerelik fel mindennemű halfogő szerkezettel. A fogás módja tulajdonképpen igen egyszerű. A tó hosszában végigfektet­nek egy kábelt, melyet aztán a fenékre sül­lyesztenek. Erre keresztbe egy másik kábelt fektetnek, melyet azonban a sülyedéstől fa­tönkökkel óvnak meg. Mindkét dróton keresz­tül körülbelül 400 voltos áramot bocsájtanak át és az úszó kábelt az egész tavon lassan moz­gásba hozzák. Ezt izoláló készülékkel dolgozó szakmunkásokkal végeztetik. Mivel a víz az elektromos áramot jól ve­zeti, természetes, hogy ez az erős áram az egész vizet hatalmába keriti és az elektromos erők igen intenziven hatnak az érzéke*^ élő­lényekre. Már az akváriumokban történt ki­sebb kísérletezéseknél is bebizonynlt, hogy a halak az egész gyenge elektromos áram hatá­sára már nyugtalankodtak és a menekülésre utat kerestek. A tavakban a tömegmenekülé­sek, mint ahogyan ezt a praktikus kísérlete­zések bebizonyítottál?, szintén a legnagyobb élénkséggel mennek végbe. A halak azonban most már nem kerülhetik el sorsukat, mert az erős áram állandóan követi őket. Azokon a pontokon, ahol az áram hatása a legerősebb, a halak azonnal hasi olda- lukkal felfelé fordulva, tömegesen lepik el a víz felszínét Csónakokkal az úszó drótot követve példátlan mennyiségű halat lehet gyűjteni ilyenkor. Még a legnagyobb és legerősebb csukákat is legyőzi az elektromos áram. Kábító mérgek A halak azonban nincsenek megölve, csak elkábitja. Ebben az állapotban azonnal kiválogathatók és nagyság és faj szerint az uszókádiaibba elosztható!. Iitt néhány perc múlva ismét magukhoz térnek és mint friss élő áru kerülhetnek a piacra. A fogás munká­ja rendkívül egyszerűvé és olcsóvá válik és egyúttal a nem kívánatos és káros halak is könnyein edtlávoliíhatak. A hasznos halak éle­tét és fejlődését gén megkönnyíti. A halak elektromos árammal való rásze- désének előfutárjai a növényméreggel való elkábitás, vagy megölés. Több mint. négyszáz halkábitó növényt ismerünk. Ezek különösen a szaponit tartalmazó növények, mint például a királygyertya és az alpesi ibolya. Ezzel ká­bítják el a halakat, hogy azután kényelmeseb­ben fogdoshassák össze őket. így gyakran még . a nagyobbfajtajú halakat is el lehet kábitani. Kis jegyzetek a Tátrából i. Szép borzalom (Háttér egy uapihir mögé) Mint megrázott fáról az érett gyümölcs, pereg az édes, gyöngyöző kacagás, a vidámság drága gyümölcse. De hogyis ne peregne, mikor a gond­jainkat lent hagytuk mélyen, ezer méteren alul, aztán valami heten vannak lányok, bubik és kon­tyosok vegyesen, de a kontyokból még egyre po­tyognak a hajtü helyett a becsempészett fogpisz- kálók s a vacsora-asztalnál annyi huncutság tör­tént, hogy annak a kifutó hullámaiból bőven futja idekíntre is, mig az éjszakánál is sötétebb tátrai éjszakában hazakisérgetjül? szépeinket. Nagyház, Kisház, Encián, mindenhová jut a bekváríélyozásból, minden ház előtt bucsuzkodáa és njabb kacagó-zivatar. Ez az a jó hangulat, mellyel édes álmok elé hajőlcázik az ember. S az én álmom aznap mégis elromlott. Magam, egyedül maradtam a legvégéid. A lakásom erkélyéről elgyönyörködtem még az alvó völgyben, ahová egy kosár Szentjánosbogarat szórt ki valaki: az ott Poprád. Tüzsziporkás fej­jel, kivilágított bordákkal valami nagy hernyó kú­szik messze: az a prágai gyors. Itt fent a feny­vesek közül néha óriás ezüst-küllők csapnak az égig: elkésett, rohanó autók reflektorfényei. A Tátra feketére merevült szirt-vállai mögé hang­talan, halálos futással Írja utolsó útját egy-egy hulló csillag. Csend. Gyönyörű, illatos, békés. Akkor kelet­re néztem s megütött valami nem várt kép. A hold jönne fel? Nem lehet, hiszen régen lejárta mostani sorát. Pedig éppen ott. a Nagyszalóki csúcs válla mögött, ott dereng a különös rőt fé­nyesség, rózsaszínre festve a láthatáron álmosan úszkáló pár felhőt. No, fiam, nem jól tudod a hold járását, már mégis csak az lesz. De nem lehet, hiszen nemrég volt, hogy a vérpiros narancscikk módjára ferdén kibukkanó félkorongját búcsúz­tattam, egy jó késő éjjel. Várok. Ha hold az a hold, majd feljön. Az égig derengés egyre rőtebb, egyre gonoszabb. A felhők széle már tüzesen rojtozott, csak ott, ahol a holdnak kellene jönni, nem jön semmi. Az er- .kélyelőtti kis tó víztükre, — alvó, érckeménynek látszó viztükőr, — izzó acéllapot mutat, körülötte a bokrok feketéje mint gyászkeret valami nem ismert borzalomhoz. Istenem, mi az ott? Nem akarom kimondani. Nem akarom hinni. Oly szép és most oly kegyet­len elgondolni, hogy mit jelenthet. Lehunyom a szemem és rettenetes lángörvényeket látok, me­lyekben egy falu minden élete, jövője, roootos embersorsok tömege zuhan a pusztulásba. Recse­gés-ropogás, kétségbeesett sikoltások, jajveszéke­lés, tehetetlenül tördelt öreg, sovány l?ezek, az égig csapó szikrák, perzselő hőség, irtózat és pusztulás, pusztulás... Ez folyik ott? Lehetséges, hogy egy falu kin- orditásából idáig nem hallik semmi? Hogy az a máglya, melyen egy kis emberközösség egész sor­sa ég el, a végtelen éjszakában csak egy kicsi, szende, szép tűzijáték? Csak annyi, mint egy áb­rándos, szerelmes holdfeljötte? Miért nem rázza a hideg borzongás az egész Tátrát, ha lelát odáig, ahová én nem? Én csak a rózsaszín égi legyezőt látom szétterítve ott, keleten, pár ragyogó szélű felhőt, éppen mint holdfeljöttekor s a tükörképét, az alvó tóban, éppen mint holdfeljöttekor. Csak az — ez a rettenetes makacsság, hogy éppen de­reng és nem jön utána a szelidképü hold, ebben van valami idegtépő, ebben a folytatásnélküliság- ben, meg a süket csendben- Olyan könnyebb vol­na, ha legalább egyet ordíthatnék: ne aludjatok, a® Istenért! Bementem a szobába. Nem volt nyugtom. Új­ra kimentem, a holdtalan holdfeljötte még egyre tartott A kis tó befolyása puhán csörgedezett, mint máskor, a Poprád zúgása édesen mormolt, mint máskor, az egész végtelen völgy aludt, aludt, aludt, mint máskor s a fekete ormok keményen emelték homlokukat az égre, keményen, könyör­telenül, iszonyú közönnyel, mint máskor... A napihir pedig arról számolt be, hogy Sze- pesjakabfalva az éjjel teljesen leégett, 108 ház, minden betakarított élet a tűz martaléka lett... Tiehy Kálmán ! KARINTHY FRIGYES I % válogatott művei $ A kacagtató humor nagyin este. $ N Karinthy Frigyes. Mindent ferde szej ^ ’f bői néz, mindent görbe tükörben Iát £ ez a nagy szatirikus. Csodaszép stílusa ^ leköti, isteni szatírája megnevetteti az '> H olvasóit. Az alább felsorolt mú.~i.et $ N mindenkinek el kell olvasnia: ^ & A gyilkosok ........... 22.70 Kcs ^ £ Kötél tánc................. 29.70 Kcs § £ Tanár ur kérem! . . 19.50 Kcs $ % Jelbeszód................. 22.70 Kcs h O h, nyájas olvasó! . 32.50 Kc9 $ A 5^ % iksot

Next

/
Thumbnails
Contents