Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-09 / 231. (1565.) szám
2 /^5s«natMA<^u-HftíT»aí> 1927 október 9, vasárnap. meg a jugoszláv követet és közölte vele, hogy meg este választ ad. A válasz azonban éjféljg nem jött meg. Belgrád közvéleménye az izgalom tetőfokán Belgrád, október 8. A jugoszláv fővárosban nyugtalanul várják a délszerbiai komitá- csi-incideris fejleményeit. Egyelőre mindenütt békés elintézéssel számolnak. A közvélemény izgalma óriási, mert az általános vélemény szerint, az eddigi események csak előfutárjai a macedónok általános offenzivájának. Jellemző, hogy Sándor király ma délelőtt topolai kastélyából váratlanul Belgrádiba érkezett. A szkupstina elnöke és a pártvezérek ma délben összeültek, hogy tárgyaljanak a helyzetről. A kormány arra törekszik, hogy a kritikus állapotok elmúlásáig a pártokat megegyezésre bírja, de az ellenzék szemmelláthatólag nem haj- langó a kormány kívánságának eleget tenni. A demokrata párt például azt követeik hogy a súlyos helyzetre való tekintettel a belügyi tárcát azonnal adják át a pártnak, mert a közelmúlt eseményei tulon-tul igazolták a radikálisok miniszterének tehetetlenségit. Radics István szerint a délszerbiai eseményekért egyedül azok viselik a felelőséget, akik az erőszakos ^választásokat intézték. AJ macedónokat a választások alkalmával tüzzel-vas- sál lenyomták. Ha a horvát parasztpártot Dél- szerbiába engedték volna, akkor a pártvezetőségnek sikerült volna a macedón komité befolyását megtörni. Ma azonban minden késő és a délszerbiai lakosság a macedón komiték rabszolgájává lett. Kovacsevlcs temetése Belgrdd, október 8. A kormány nagyarányú előkészületeket tesz a meggyilkolt Kova- csevics tábornok temetésére. A holttestet ma Megnyílt az újonnan épült ESPLANAM LUXUSHOTEL Stadtpark, Wilson pályaudvarral szemben délután fölravatalozzák és holnap reggelig közszemlére bocsátják. Ma délután Belgrádban gyászkeretü röpiratok jelentek meg, amelyekben a Národna Obrana fölszólitja a népet, hogy a temetésen minnél nagyobb számban jelenjen meg. Angol aggodalmak London, október 8. A Daily Telegraph vezércikkben foglalkozik a legújabb jugoszláv- bolgár ellentéttel. Megállapítja, hogy az angol diplomácia nagy aggodalommal figyeli a dél- szerbiai eseményeket, mert a balkáni incidens-1 bői könnyen európai krízis válhat. A népszö-1 vétség feladata, hogy a határvillongást békés és harmonikus utón a megoldáshoz vezesse. Bolgár komitácsivezér letartóztatása Belgrádban Belgrád, október 8. A rendőrség éjjel- nappal razziákat tart az egész ország területén és több gyanús egyént le is tartóztattak. A letartóztatottak közt van Wandes komitácsi vezér testvére is, aki tegnap este érkezett Belg- rádba, ahol felismerték és letartóztatták. Állítólag megtalálták nála azoknak a macedónoknak névsorát, akik a különböző merényletek végrehajtásával meg voltak bízva. Egyre rosszabbodik a francia^orosz viszony A mai francia mánissterftanács d&ntő fontosságú határozatot hoz — A legújabb párisi deman süvege - Brland és Chamberlain tárgyalása Paris, október 8. Egyelőre nem érkezett jelentés arról, vajjen Herbette moszkvai francia nagykövet átadta-e Csicserinnek a Quaid‘Orsay demarsát. A jegyzék szövegét a tegnapról mára virradó éjjel táviratozták Párisból Moszkvába. Herb eltet felszólítottak, hogy az okiratot személyesen adja át az orosz külügyi népbiztosnak. A jegyzék erélyesen követeli Rakovskij visszahívását, de hangsúlyozza, hogy Franciaország nem akarja megszakítani az orosz—francia diplomáciai viszonyt, sőt éppen a barátságos viszony helyreállítása érdekében tartja szükségesnek, hogy Rakovskij távozzék. A francia jegyzék a kormány kívánságát a következő három érvvel támasztja alá: 1. Rakovskij egy hírhedt francia-ellenes mani- fesztumot irt alá. 2. A szovjetnagykövet ké- köbb sem viselkedett diplomatához illő korrektséggel. 3. Számos olyan interjút adott, amelyben hazugsággal vádolta a francia kormányt, sőt kétségbe vonta Csicserinnek öt dezavuáló nyilatkozatát is. Briand a ma déli francia minisztertanácson felolvasta a Moszkvába küldött jegyzék szövegét. Délután a következő három okiratot hozzák nyilvánosságra: 1. Herbette jelentését a Litvinövval folytatott tárgyalásokról. 2. Csicserinnek Briandhoz intézett levelét, amelyben az orosz külügyi népbiztos írásbeli jegyzéket kér. 3. A tegnap át' nyújtott francia jegyzék szövegét. — A mai francia' minisztertanács az orosz—francia ellentéten kívül számos más fontos kérdéssel is foglalkozni fog, igy például a francia—amerikai gazdasági krízissel és a parlament rendkívüli őszi időszakának összehívásával- Beavatott körök szerint az őszi ülésszakot október 18-án nyitják meg. A kamara pénzügyi bizottsága eddig az időpontig azonban aligha tudja elkészíteni az őszi szesszió tárgyalásainak anyagát alkotó költségvetési javaslatot. Briand és Chamberlain sürgős tárgyalásai Paris, október 8. Chamberlain és Briand tegnapi váratlan összejövetele igen jó benyomást keltett a ma reggeli francia lapokban. Mint ismeretes, Briand és Chamberlain eredetileg csak szombaton délelőtt akartak találkozni, de a külpolitikai helyzet hirtelen rosszrafordulása miatt már tegnap este megtartották konferenciájukat. A sietséget kétségtelenül egyrészt az orosz—francia viszony feszültsége, másrészt pedig a súlyos jugoszláv —bolgár konfliktus okozta. A sajtó patetikus szavakkal ünnepli a francia—angol barátság tradícióit. Seydoux, a Quai d'Orsay volt igazgatója a Petit Parisienben nyíltan kimondja, hogy amig Franciaország és Anglia barátságban élnek, addig Európa békéjét nem fenyegetheti veszedelem. Visszaélések a román földkisajátitásoknál Bukarest, október 8. A Cuvautul meg döbbentő hirt közöl, amely szerint az utóbb-' időben megállapítást nyert, hogy Erdélyben az agrártörvény rendelkezéseinek nagy részét k játszották. A földmivelésügyi minisztérium^ bán emiatt már elhatározták, hogy revíziót fog nak tartani egész Erdélyben annak megállapítására, hogy hol hagytak meg több földet, mint amennyit lehetett volna, s hol vettek el töt bet, mint amennyit e törvény előír. A minisz térium ezirányban már utasításokat is adott r kisajátítási bizottságnak. PgÖENir- IRTA* AAÓRJCZZSKVlOND (28) — Én úgy szeretek élni, kedves Zoltán bácsi, láthatta, legelső percben, mikor meglátott és olyan boldogság öntött el, azt gondolom, most boldog vagyok: sohase fogok többet panaszkodni. — Jaj te drága, — mondta Zoltán s felkapta a lányt az ölébe, mint egy pelybet s körülvitte a szobában. Úgy szerette volna most magába olvasztani. Hogy 'lehetne be inni és örökre, mint egy álmot feliéin! s elfeledni. Aztán letette a díványra s ráboirult ős csókolta és a szeme tele volt könnyel. Most ő ás valami nagy, nagy s végtelen boldogságot érzett 13. Ott térdelt ellőtte s arra gondolt, hogy mi ez, miinek kell tekintenie ezt a lányt? — Mi «z neki és mi ez az istennek. A lány feküdt s el volt szánva mindenre, mint mindig, de ő nem. ő meg akart tudni valamit. Nem ás tudta mát. Ihatni akart. Beletekinteni a lány leikébe. Tájékozódni akart valami ismeretlen anyag tulajdonságai felől. Mert a lélek is, úgy érezte, egy anyag. Mint ffrrvgy a régiek, akiknek nem volt fizikai ismeretük, a levegőt semminek tekintették, úgy tekintjük mi a lelket semminek. Pedig Jtfsill, hogy annak is meg legyenek a tulajdonságai,. a mennyiségié' s- kell,, hogy ázzál is úgy lelhessen számolná, mint a földbirtokkal. Akinek egy hold földje van, annak egy holdja van és akinek ezer holdas lelke van, az mágnás a lelkek közt. — Rozika, — mondta neki, — figyelj csak ide. Van neked lelked? A lány bájosan elmosolyodott. Kissé kinyitotta a száját s azt mondta: — Nincs. A férfi eláimilt — Mindenkinek van. A lány hallgatott, aztán kissé nevetve azt mondta: — Földje sincs mindenkinek. A férfi újra hallgatott. — Ez igaz. A lányka nevetett. — Nézze, a föld ugye mindenkié, mert abból élünk, és az termi a kenyeret. Mindenki eszik kenyeret, vagy egyebet, amit a föld ad, de azért az egyiknek van egy kis kertje, a másiknak egy kis tanyája; másnak van birtoka, nagy-nagy birtoka van némelyik embernek, olyan nagy, hogy be se tudja járni inig él, de azért a legtöbb embernek semmi földije sincs. A férfi úgy gondolta, hogy ennél okosabbat még nem is hallott. Qd óhajtott a lányra s megcsókolta annak a szemét, A szemhéját, a lecsukott szemének bársonyos boritóját csókolta. Soká az egyiket, aztán a másikat. S a lány segített neki, fordította a fejét picit, hogy hadd tudja csókolni, amelyiket akarja. Akkor azt mondta neki: — A nyelved. A lány szétnyitotta piros kemény, sima kis ajkait s a hegyess, piros nyelvecskéjét a fehér fogak közt kinyújtotta. S a férfi megcsókolta a nyelvét. S most az villant eszébe, hogy a félesége sohasem engedett meg neki ilyet — Megszédült: mi ez a lány — Hogy ez ilyen rögtön s készen s úgy adja magát, ahogy akarja. Megszédült: ez nem védekezik — ez nem feleség — ez — eladó portéka — s mit tegyen vele... — Eh, — mondta (fölegyenesedve és kirázta magát, — eredj haza. A lány csodálkozva s mosolyogva nézett rá 1 —Csak azért mondja Zoltán bácsi, bef menjek haza, mert a lányaira gondol, de én nem vagyok úgy odahaza, mert én rólam a szüleim nem gondoskodnakA férfi megborzongott. Micsoda gondolatai vannak ennek a lánynak! Micsoda bölcsesség van betnine. S milyen idegen' az észjárása. >. — Te Rozi, mit gondolsz te a jövőről? — Étn semmit. — Mégis, mondd csak el, úgy iránt a legjobb barátodnak. Csak mondd ki, ami benned van. — Nincs semmi. — Na mondjad., Én tudom, hogy engem a jó itten szeret és én mindig szépen fogok élni. A férfi megborzongott, mintha csontváz jelent volna meg előtte a fényes élő mögött. A Kathreiner-félc iillllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllillilllllllílllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllilllilllli Kneipp maláiakávé llll!!!illll!ll!!lllllltllllllll!!!l!l!l!lí!!illlllillllIIIIII!lllllil||||||||||||||||||ll!llilllíll||!lll!illlll]il!ll!il!l!!l egészséges és tápláló, szívnek és idegeknek nem árt. Jó ize és kiadóssága utolérhet etlen! Valódi csak eredeti csomagokban Kneipp plébános képével. Soha szabadon kimérve! — Mert lássa Zolibácsi, én ahhoz hozzá vagyok szokva, hogy engem mindig szerettek, nem tudom miért, de én hozzám az emberek mindig csak jók voltak. És én tudom, hogy engem a jóisten nagyon szeret, én nagyon vallásos vagyok, eooer mikor kicsi voltam, volt egy kis kék kabát és mindenkire jó vót, Mariskára is, rám is, de ő volt a nagyobb és mindig ő vette feil és én kimentem a fáskamrába és sírtam s imádkoztam, hogy a jó isten segítsen meg és bementem s azt mondja a. mamám, hogy: nézd csak Rozika, a Mariskának úgy is van kabátkája, hadd legyen ez a tied. Nevetett. Azzal a kedves kis ártatlan nevetéssel s a férfi érezte, hogy ez a lány, ez egy édes kis pehely, amelyet a szél fog sodorni, amelyik soha se fog leszállana sehol s már megint nem utálta, nem gyűlölte: tisztán látta és íme majd megőrült: úgy érezte, mintha az ujjai közt akarná a tiszta forrásvizet felfogni s az kifolyik a markából s nem marad semmi, csak a jó nedves érzés . . , — Én úgy megtanultam, — mondta a lány, — hogy az életben semmire se szabad számítani, mindent a véletlenre kell bízni. — Beszélj kedves, csak beszélj, — mondta a férfi azzal az érzéssel, hogy most itt a. kellő pillanat, most meg fog tudni mindent. — Én már ahhoz hozzá vagyok szokva, hogy ha igen nagy baj van, azt mondom: legyen úgy, ahogy a jóisten akarja s akkor mindig jóra fordul. — Neked volt egy szeretőd, — mondta Zoltán gondolkozva. — Igen, Zoltán bécsi, volt, — nyitotta ki szemét a lány. — Mondd csak el. (Folytatjuk. l'QUEURÜAKn/r RUM’AOKSRyjUC'SpQ. eötfÖW'RUM-eSUKORGVAR.^-ROZNAVA Mandarin • Cacao - Dló-Créme . Cherry Trlple-Sec — Curacao — Karlsbadí keserű „Késmárki kiállításon arany éremmel kitüntetve'* ,,A Nemzetközi Dunakiillitáson arany éremmel kitűnt© ■■MW—H—1—■——BBB———I
