Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-09 / 231. (1565.) szám

2 /^5s«natMA<^u-HftíT»aí> 1927 október 9, vasárnap. meg a jugoszláv követet és közölte vele, hogy meg este választ ad. A válasz azonban éjféljg nem jött meg. Belgrád közvéleménye az izgalom tetőfokán Belgrád, október 8. A jugoszláv főváros­ban nyugtalanul várják a délszerbiai komitá- csi-incideris fejleményeit. Egyelőre mindenütt békés elintézéssel számolnak. A közvélemény izgalma óriási, mert az általános vélemény szerint, az eddigi események csak előfutárjai a macedónok általános offenzivájának. Jellem­ző, hogy Sándor király ma délelőtt topolai kas­télyából váratlanul Belgrádiba érkezett. A szkupstina elnöke és a pártvezérek ma délben összeültek, hogy tárgyaljanak a helyzetről. A kormány arra törekszik, hogy a kritikus álla­potok elmúlásáig a pártokat megegyezésre bír­ja, de az ellenzék szemmelláthatólag nem haj- langó a kormány kívánságának eleget tenni. A demokrata párt például azt követeik hogy a súlyos helyzetre való tekintettel a belügyi tár­cát azonnal adják át a pártnak, mert a közel­múlt eseményei tulon-tul igazolták a radikáli­sok miniszterének tehetetlenségit. Radics István szerint a délszerbiai eseményekért egyedül azok viselik a felelőséget, akik az erőszakos ^választásokat intézték. AJ mace­dónokat a választások alkalmával tüzzel-vas- sál lenyomták. Ha a horvát parasztpártot Dél- szerbiába engedték volna, akkor a pártveze­tőségnek sikerült volna a macedón komité be­folyását megtörni. Ma azonban minden késő és a délszerbiai lakosság a macedón komiték rabszolgájává lett. Kovacsevlcs temetése Belgrdd, október 8. A kormány nagyará­nyú előkészületeket tesz a meggyilkolt Kova- csevics tábornok temetésére. A holttestet ma Megnyílt az újonnan épült ESPLANAM LUXUSHOTEL Stadtpark, Wilson pályaudvarral szemben délután fölravatalozzák és holnap reggelig köz­szemlére bocsátják. Ma délután Belgrádban gyászkeretü röpiratok jelentek meg, amelyek­ben a Národna Obrana fölszólitja a népet, hogy a temetésen minnél nagyobb számban jelen­jen meg. Angol aggodalmak London, október 8. A Daily Telegraph vezércikkben foglalkozik a legújabb jugoszláv- bolgár ellentéttel. Megállapítja, hogy az angol diplomácia nagy aggodalommal figyeli a dél- szerbiai eseményeket, mert a balkáni incidens-1 bői könnyen európai krízis válhat. A népszö-1 vétség feladata, hogy a határvillongást békés és harmonikus utón a megoldáshoz vezesse. Bolgár komitácsivezér letartóztatása Belgrádban Belgrád, október 8. A rendőrség éjjel- nappal razziákat tart az egész ország területén és több gyanús egyént le is tartóztattak. A letartóztatottak közt van Wandes komitácsi ve­zér testvére is, aki tegnap este érkezett Belg- rádba, ahol felismerték és letartóztatták. Állí­tólag megtalálták nála azoknak a macedónok­nak névsorát, akik a különböző merényletek végrehajtásával meg voltak bízva. Egyre rosszabbodik a francia^orosz viszony A mai francia mánissterftanács d&ntő fontosságú határozatot hoz — A legújabb párisi deman süvege - Brland és Chamberlain tárgyalása Paris, október 8. Egyelőre nem érkezett jelentés arról, vajjen Herbette moszkvai francia nagykövet átadta-e Csicserinnek a Quaid‘Orsay demarsát. A jegyzék szövegét a tegnapról mára virradó éjjel táviratozták Párisból Moszkvába. Herb eltet felszólítot­tak, hogy az okiratot személyesen adja át az orosz külügyi népbiztosnak. A jegyzék erélyesen követeli Rakovskij visszahívását, de hangsúlyozza, hogy Franciaország nem akarja megszakítani az orosz—francia dip­lomáciai viszonyt, sőt éppen a barátságos viszony helyreállítása érdekében tartja szükségesnek, hogy Rakovskij távozzék. A francia jegyzék a kormány kívánságát a kö­vetkező három érvvel támasztja alá: 1. Ra­kovskij egy hírhedt francia-ellenes mani- fesztumot irt alá. 2. A szovjetnagykövet ké- köbb sem viselkedett diplomatához illő kor­rektséggel. 3. Számos olyan interjút adott, amelyben hazugsággal vádolta a francia kormányt, sőt kétségbe vonta Csicserinnek öt dezavuáló nyilatkozatát is. Briand a ma déli francia minisztertaná­cson felolvasta a Moszkvába küldött jegy­zék szövegét. Délután a következő három okiratot hozzák nyilvánosságra: 1. Herbette jelentését a Litvinövval folytatott tárgyalá­sokról. 2. Csicserinnek Briandhoz intézett levelét, amelyben az orosz külügyi népbiz­tos írásbeli jegyzéket kér. 3. A tegnap át' nyújtott francia jegyzék szövegét. — A mai francia' minisztertanács az orosz—francia ellentéten kívül számos más fontos kérdés­sel is foglalkozni fog, igy például a fran­cia—amerikai gazdasági krízissel és a par­lament rendkívüli őszi időszakának össze­hívásával- Beavatott körök szerint az őszi ülésszakot október 18-án nyitják meg. A ka­mara pénzügyi bizottsága eddig az időpon­tig azonban aligha tudja elkészíteni az őszi szesszió tárgyalásainak anyagát alkotó költ­ségvetési javaslatot. Briand és Chamberlain sürgős tárgyalásai Paris, október 8. Chamberlain és Briand tegnapi váratlan összejövetele igen jó benyo­mást keltett a ma reggeli francia lapokban. Mint ismeretes, Briand és Chamberlain ere­detileg csak szombaton délelőtt akartak ta­lálkozni, de a külpolitikai helyzet hirtelen rosszrafordulása miatt már tegnap este meg­tartották konferenciájukat. A sietséget két­ségtelenül egyrészt az orosz—francia viszony feszültsége, másrészt pedig a súlyos jugoszláv —bolgár konfliktus okozta. A sajtó patetikus szavakkal ünnepli a francia—angol barátság tradícióit. Seydoux, a Quai d'Orsay volt igaz­gatója a Petit Parisienben nyíltan kimondja, hogy amig Franciaország és Anglia barátság­ban élnek, addig Európa békéjét nem fenye­getheti veszedelem. Visszaélések a román földkisajátitásoknál Bukarest, október 8. A Cuvautul meg döbbentő hirt közöl, amely szerint az utóbb-' időben megállapítást nyert, hogy Erdélyben az agrártörvény rendelkezéseinek nagy részét k játszották. A földmivelésügyi minisztérium^ bán emiatt már elhatározták, hogy revíziót fog nak tartani egész Erdélyben annak megállapí­tására, hogy hol hagytak meg több földet, mint amennyit lehetett volna, s hol vettek el töt bet, mint amennyit e törvény előír. A minisz térium ezirányban már utasításokat is adott r kisajátítási bizottságnak. PgÖENir- IRTA* AAÓRJCZZSKVlOND (28) — Én úgy szeretek élni, kedves Zoltán bácsi, láthatta, legelső percben, mikor meg­látott és olyan boldogság öntött el, azt gondo­lom, most boldog vagyok: sohase fogok töb­bet panaszkodni. — Jaj te drága, — mondta Zoltán s fel­kapta a lányt az ölébe, mint egy pelybet s körülvitte a szobában. Úgy szerette volna most magába olvasztani. Hogy 'lehetne be inni és örökre, mint egy álmot feliéin! s elfeledni. Aztán letette a díványra s ráboirult ős csókolta és a szeme tele volt könnyel. Most ő ás valami nagy, nagy s végtelen boldogságot érzett 13. Ott térdelt ellőtte s arra gondolt, hogy mi ez, miinek kell tekintenie ezt a lányt? — Mi «z neki és mi ez az istennek. A lány feküdt s el volt szánva mindenre, mint mindig, de ő nem. ő meg akart tudni valamit. Nem ás tudta mát. Ihatni akart. Bele­tekinteni a lány leikébe. Tájékozódni akart valami ismeretlen anyag tulajdonságai felől. Mert a lélek is, úgy érezte, egy anyag. Mint ffrrvgy a régiek, akiknek nem volt fizikai is­meretük, a levegőt semminek tekintették, úgy tekintjük mi a lelket semminek. Pedig Jtfsill, hogy annak is meg legyenek a tulajdon­ságai,. a mennyiségié' s- kell,, hogy ázzál is úgy lelhessen számolná, mint a földbirtokkal. Aki­nek egy hold földje van, annak egy holdja van és akinek ezer holdas lelke van, az mág­nás a lelkek közt. — Rozika, — mondta neki, — figyelj csak ide. Van neked lelked? A lány bájosan elmosolyodott. Kissé ki­nyitotta a száját s azt mondta: — Nincs. A férfi eláimilt — Mindenkinek van. A lány hallgatott, aztán kissé nevetve azt mondta: — Földje sincs mindenkinek. A férfi újra hallgatott. — Ez igaz. A lányka nevetett. — Nézze, a föld ugye mindenkié, mert abból élünk, és az termi a kenyeret. Minden­ki eszik kenyeret, vagy egyebet, amit a föld ad, de azért az egyiknek van egy kis kertje, a másiknak egy kis tanyája; másnak van bir­toka, nagy-nagy birtoka van némelyik em­bernek, olyan nagy, hogy be se tudja járni inig él, de azért a legtöbb embernek semmi földije sincs. A férfi úgy gondolta, hogy ennél okosab­bat még nem is hallott. Qd óhajtott a lányra s megcsókolta annak a szemét, A szemhéját, a lecsukott szemének bársonyos boritóját csókolta. Soká az egyiket, aztán a másikat. S a lány segített neki, fordí­totta a fejét picit, hogy hadd tudja csókolni, amelyiket akarja. Akkor azt mondta neki: — A nyelved. A lány szétnyitotta piros kemény, sima kis ajkait s a hegyess, piros nyelvecskéjét a fehér fogak közt kinyújtotta. S a férfi meg­csókolta a nyelvét. S most az villant eszébe, hogy a félesége sohasem engedett meg neki ilyet — Megszé­dült: mi ez a lány — Hogy ez ilyen rögtön s készen s úgy adja magát, ahogy akarja. Meg­szédült: ez nem védekezik — ez nem feleség — ez — eladó portéka — s mit tegyen vele... — Eh, — mondta (fölegyenesedve és ki­rázta magát, — eredj haza. A lány csodálkozva s mosolyogva né­zett rá 1 —Csak azért mondja Zoltán bácsi, bef menjek haza, mert a lányaira gondol, de én nem vagyok úgy odahaza, mert én rólam a szüleim nem gondoskodnak­A férfi megborzongott. Micsoda gondola­tai vannak ennek a lánynak! Micsoda böl­csesség van betnine. S milyen idegen' az ész­járása. >. — Te Rozi, mit gondolsz te a jövőről? — Étn semmit. — Mégis, mondd csak el, úgy iránt a leg­jobb barátodnak. Csak mondd ki, ami benned van. — Nincs semmi. — Na mondjad., Én tudom, hogy engem a jó itten szeret és én mindig szépen fogok élni. A férfi megborzongott, mintha csontváz jelent volna meg előtte a fényes élő mögött. A Kathreiner-félc iillllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllillilllllllílllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllilllilllli Kneipp maláiakávé llll!!!illll!ll!!lllllltllllllll!!!l!l!l!lí!!illlllillllIIIIII!lllllil||||||||||||||||||ll!llilllíll||!lll!illlll]il!ll!il!l!!l egészséges és tápláló, szívnek és idegeknek nem árt. Jó ize és kiadóssága utolérhet etlen! Valódi csak eredeti csomagokban Kneipp plébános képével. Soha szabadon kimérve! — Mert lássa Zolibácsi, én ahhoz hozzá vagyok szokva, hogy engem mindig szerettek, nem tudom miért, de én hozzám az emberek mindig csak jók voltak. És én tudom, hogy engem a jóisten nagyon szeret, én nagyon vallásos vagyok, eooer mikor kicsi voltam, volt egy kis kék kabát és mindenkire jó vót, Mariskára is, rám is, de ő volt a nagyobb és mindig ő vette feil és én kimentem a fáskam­rába és sírtam s imádkoztam, hogy a jó isten segítsen meg és bementem s azt mondja a. mamám, hogy: nézd csak Rozika, a Mariská­nak úgy is van kabátkája, hadd legyen ez a tied. Nevetett. Azzal a kedves kis ártatlan ne­vetéssel s a férfi érezte, hogy ez a lány, ez egy édes kis pehely, amelyet a szél fog so­dorni, amelyik soha se fog leszállana sehol s már megint nem utálta, nem gyűlölte: tisztán látta és íme majd megőrült: úgy érezte, mint­ha az ujjai közt akarná a tiszta forrásvizet felfogni s az kifolyik a markából s nem ma­rad semmi, csak a jó nedves érzés . . , — Én úgy megtanultam, — mondta a lány, — hogy az életben semmire se szabad számítani, mindent a véletlenre kell bízni. — Beszélj kedves, csak beszélj, — mond­ta a férfi azzal az érzéssel, hogy most itt a. kellő pillanat, most meg fog tudni mindent. — Én már ahhoz hozzá vagyok szokva, hogy ha igen nagy baj van, azt mondom: le­gyen úgy, ahogy a jóisten akarja s akkor mindig jóra fordul. — Neked volt egy szeretőd, — mondta Zoltán gondolkozva. — Igen, Zoltán bécsi, volt, — nyitotta ki szemét a lány. — Mondd csak el. (Folytatjuk. l'QUEURÜAKn/r RUM’AOKSRyjUC'SpQ. eötfÖW'RUM-eSUKORGVAR.^-ROZNAVA Mandarin • Cacao - Dló-Créme . Cherry Trlple-Sec — Curacao — Karlsbadí keserű „Késmárki kiállításon arany éremmel kitüntetve'* ,,A Nemzetközi Dunakiillitáson arany éremmel kitűnt© ■■MW—H—1—■——BBB———I

Next

/
Thumbnails
Contents