Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-08 / 230. (1564.) szám

4

'PJ&SGAW v tAlxlíAR-WIUliAS

m

Harun al Rasid késői unokáját hűvösre tették Bécsben

Az egyiptomi szabólegény, aki keleti allűrjeivel akart ingyen megélni — A szélhámost még Harding elnök is kihallgatáson fogadta

— A P. M. H. munkatársától —Bécs, október 7. Becs egyik legelőkelőbb szállodájában a múlt napokban megjelent egy idegen s a bejelentő lapra ezt a jól hangzó cimet irta:

„Emir Mohamed Prinz von Kürdistan“ Külsejében valóban sok volt a keleties jelleg, bornzszinü arca, hajlott orra, keleti származására vallott s magas alakjára jól simult az exotikus rendjelekkel teleaggatott frakk. Folyékonyan beszélt franciául és angolul s igen előkelő allűröket mutatott, de már első este meg akarta pumpolni a portást. A szálloda személyzete előtt kissé gyanúsnak tűnt fel a hirtelen pénzzavarba került cifranevü emir és felhívták rá a rendőrség figyelmét.

A bécsi rendőrség könyörtelenül az ör- szobába vitte az előkelő idegent, aki a rendőrtisztviselö előtt is haragosan tiltakozott a molesztálás ellen s diplomáciai bonyodalmakkal fenyegetőzött.

Hangoztatta, hogy igenis „Prinz Mohamed Paseha Al Rascliid von Kürdistan'' és egyenes leszármazottja a nagy Harun el Rasid kalifának. Fontos diplomáciai kiküldetésben van, országának érdekében utazza be Amerikát s Európát s összeköttetést keres a befolyásos politikusokkal és diplomatákkal, hogy a világ szunnyadó lelkiismeretének figyelmét szerencsétlen népére irányítsa. New- Yorkban az egyik legelőkelőbb bankban rie- pot-ja van s most nagyobb összegű dollárkiutalást vár, ezért került pillanatnyi pénzzavarba.

Ezek a fantasztikus adatok arra bírták a bécsi rendőrség bűnügyi osztályát, hogy kissé fellapozzák a rendőrség annaleseit. Hamarosan kiderült, hogy csak két napja annak, hogy a belgrádi rendőrségtől átirat érkezett a kalifa-fi ügyében. A belgrádi rendőrség azt az értesítést küldte, hogy Jugoszláviából kiutasítottak egy szélhámost, aki kurdisziáni her cegnek mondta magát és Amerika meg Európa különböző országaiban a legvakmerdbb szélhámosságokat hajtotta végre. Aztán megtudták azt is, hogy az álemir első Ízben 1921- ben bukkant fel Washingtonban. Ott egy török hercegnő kíséretében mutatkozott,

akin különösen feltűnő volt az hatalmas bril- lánskő, melyet orrgyürüjébe iPes/tve viselt

Washingtonban sok stiklií hajtott végre, de legsikerültebb esete az volt, hogy Harding akkori elnök külön kihallgatáson is fogadta.

A keleti pár olyan nagy lábon élt s any- nyi adósságot csinált, hogy végül is a hercegnő kénytelen volt az orrát diszitő briliánst eladni. Ekkor az emir eltűnt, hogy röviddel rá a londoni Savoy-Hotelben,

az előkelő világnak ezen a nemzetközi helyén bukkanjon fel. Az emir itt is adósságokból élt, amig aztán puccolnia kellett. A. Hyde- park-Hotelbe költözött át, ahol jó ideig a londoni török követre való hivatkozással élt Néhány nap múlva azonban rajtacsipték s szélhámosságaiért hat hónapi fegyházra ítélték,

amelyet le is kellett ülnie. Megállapították azt is, hogy az emir nem más, mint Seid Mohamed Kokolo, egy volt egyiptomi szabósegéd, aki — úgy látszik — szintén életbölcseletének alapjául fogadta el azt az elvet, hogy ruha teszi az embert.

Amikor büntetését leülte, újból Ameriká| WELLS R G.: |

| Wiiliam Clissotd vallomásai |

4 Wells életének koronája ez a könyv. ^ $> Megtaláljuk benne az iró minden ere- \ % jét, szellemi gazdagságát. Izgalmas fi 4 történetek, mélyenjáró gondolatok és $! 4 a legemberibb, legnemesebb, higgadt ö f> Jira egyesül ebben a monumentális jc- ^ $ lentőségü miiben. Annak, aki tiszta y $ képet akar alkotni magának Wells }\ $ világirodalmi jelentőségéről, el kell £ A olvasnia ezt a könyvet. v

$ A két tartalmas kötet ára 78.— Kcs. s

4

ba vándorolt, ahol azonban régebb bűneiért

szintén fülön fogták.

A kurdisztáni emir legalkalaudosabb élményét 1924-ben, Görögországban élte meg. Egy előkelő hotelben szállott meg és

bejelentette magát a külügyminiszternél, hogy tárgyalásokat akar vele folytatni egy Görögország és Kurdisztán között kötendő szerződésről.

A külügyminiszternek azonban jó orra volt s valahogy megszimatolta a kalifa utódjában a szélhámost, a miniszterelnökhöz utasította, akihez másnapra kapott meghívót Közben azonban lázas telefonbeszélgetéseket folytai tak az emir szeméiyazonosságának megállapítására és

Mi hniniszteredn&k előszobáiéban tartóztatták le.

Két évvel azelőtt az emir Berlinben is megfordult s az előkelő hotelekben fantáziauniformisával, amelynek vörös hajtókája, suj- tása s számtalan rendjele különösen imponáló volt, megérdemeli O Uivii-U leitünést keltett. Berlinben akkor tartóztatták le, amikor a német bankban egy hamis ezerdollárost prezentált s amikor az egyik bankdirektornak, aki véletlenül török volt, s vele beszélgetésbe bocsátkozott, nem tudott kielégítő feleletet adni.

A kalifa unokája most újból mint facér szabósegéd ébred a bécsi fogházban az élet rideg kiábrándító valóságára.

PRÁGAI GONDOLATOK

Irta: HEGEDŰS LÓRÁNT

Szitáló esőiben megy ek a prágai Belive- decne duslomíhu fái alatt a Hradzsin felé. Elképzeltem azt, hogy mit éreznék, ha prágai cseh volnék. Itt van a harminc éves háború kezdetének emléke. Lenn megmutatták Wallenstein palotáját, merész loggiájával, fekete cseppkövei gróf Iáival, és felséges rep- ikényes folyondár díszleté vei. Innét indult az a vérözön, amely a felekezeti kérdést akarta Európában eldönteni, mig az emberiség bele nem fáradt. De innét indult az osztrák-magyar monarchia felrobbantása is, mert ezeken a köveken, ahol én most járok, beszeltél:: meg Masaryk professzor és Bemos újságíró azt, hogy aláaknázzák belülről Ausztriát, s önálló Csehországot alkotnak. Munkájuk, sikerült, nemzetük kell, hogy hálás leigyen nekik, mi csak irigységgel nézhetjük. Felejtsem el, hogy maigyar vagyok és gondoljam, hogy cseh vér folyik bennem. Az el- feledés nem nagyon könnyű, mert Prága fekvése csodálatosan hasonlít Pest-Budához, igaz, hogy nekünk nincsenek pompás bárok épületeink, viszont a Moldiva völgye annyira szűk, a ml Dunánkhoz képest, hogy korlátozza a látást. Talán a politikai látást is, úgy hiszem. Ha cseh volnék azt látnám, hogy Benes és Masaryk sokkal többet értek él, mint amit Benes hires könyvében, a „Bohe- mias case fór the independence“ dmübem az antanttól követelt.

Mit kaptunk az uj országgal? — kérdezném én, ha cseh volnék. A szlovenszkői nagyipar teljesen tönkrement, ebben a geográfiai helyzetben nem tud boldogulni. Vagy kivándorlás lesz, vagy nyomor. A kioszkban ruszinszkói újságot veszek és olvasóim. A cikk címe: „Miért éhezik a Verhovina?“ És magamban felelek: Azért eszik ma fakérget a rutén, mert nem eresztik le a magyar Alföldre, ahol aratott .az ő derék szlovák pajtásával együtt, hogy télire élelmet szerezzen családjának. Ez ma földrajzi tehetetlenség. H;a cseh volnék, Igen nyugtalan lennék annál is inkább, mert ha visszanyúlok Trianon aktáira, azt látom, hogy ezt a szlovák és magyar vidéket, a Vág lapályát, csak két okból adta az antant Gsebországnak. Először azért, mert szerinte transzverzális vasút keltett Prágától Szlovenszkón keresztül a mármarosi sóig. Ma azonban már kiépült a másik transzverzális vasút! Tanulságos csak az marad, hogy ilyen messze fekvő fő-városból nehéz az üstökös farkán levő széleket kormányozni A másik ok, amiért többet kaptak, mint Csehországot, stratégiai. Evvel szemben áll az, hogy a népszövetség tökéletesen keresztülvitte Magyarország lefegyverzését, tehát ez az ok is idejét múlta. Azaz mégis. A stratégia miatt nyugtalan volmék, ha cseh lennék. Amint itt járom Prágát, egyszer csak magyar katonaszót hallok. Pár ezer szlovenszkói magyar katona van Prágában azért, mert a régi osztrák-magyar monarchiában így volt, hogy a cseh katonaságot Magyarországon kellett tartani biztonság okából. Ha cseh volnék, nagyon nyugtalan lennék.

Annak idején Becs volt az osztrák- magyar monarchia gazdasági központja, ő csinálta a valutát, a vámháborufcat és tarifákat. Becs ma megbukott. Beccsel szemben ma Prágának és Budapestnek közös gazdasági problémája van: hogy tudnák megtalálni egymással a kapcsolatot anélkül, hogy Bécsre szükségük lenne? Erre Csehországot, ha cseh volnék, még más akiből is késztetném. A cseh ipar nagyrésze németcseh kézben van, ezeknek Németországgal való kapcsolata elkerülhetetlen, okvetlenül felmerült tehát a gondolat, hogy egy német-cseh-ma- gyar közeledés, Ausztria nélkül, megfelelő kiigazításokkal, Európa közepét konszolidálni tudná. Ha cseh volnék, ezen gondolkodnék. De mert magyar voltam, elmentem fáradtan a Szent Tamás templomba és ott fölnézve a tetőre, három címert láttam egymás mellett: egy császári sast, a másik boltozaton egy cseh oroszlánt s a harmadikon a magyar négy folyót és három halmot a kettőskereszttel. Mily különös látvány! A három ország együtt volt, Mátyás király itt járt, dénárjait látom a múzeumban, és ma szét vannak szakadva. Vájjon van-e lélek, ki elhiszi, ha jó cseh, hogy boldogság virrad rá ebiből az állapotból? Nem hiszem. Oly világos az ut, amin menni kellene, hogy semmi mesterkedés, hivalkodás vissza nem tarthatja tőle Európát. Európa kényszeríteni fogja Magyarországot és Csehországot, hogy megértsék egymást, die a közeledést a győztesnek kell kezdenie. Ha nem történnék meg, a cseh gondolatnak nagyon nyugtalannak kell lennie, mert mesterséges alapon csak úgy lehet fentartani egy államot, mig azok élnek, akik azt megalkották.

Mert magvar vagyok, azért boldogtalau- naik érzem magam az uj térkép miatt. Ha cseh volnék, nyugtalannak érezném magam az uj térkép miatt.

Ui kormányrendelet a véderd-eldírásokról

Kiket ismernek el szabadságolandó létszámfölöttiéinek?

Prága, október V A törvények é< rend el etek I tárában megjelent az uj véd erő-előírásokról szóló

kormányrendelet, amelyet a kormány a hadsereg létszámának, a póttartalékosoknak és a véderő- törvény módosításának április 18-ról kelt törvényeiül ez adott ki. Az uj vóderő-elóirás 335 §-ból áll. A kormányrendeletet, amely nyo’tc részre oszlik, a kormány összes tagfai, tehát Spina és Mayr Ilarting német miniszterek i» aláírták.

A rendelet első része hatálytalanítja az 1(921 julíus 28-ról kelt véder.ő-előírásokat. A harmadik rész felhatalmazza a nemzetvédelmi minisztériumot, hogy a törvényszabta határokon helül az uj véderő-előirásokat 'szükség esetében módosíthassa. Az első rés® általános rendelkezéseket tartalmas, a második rész a véderő kiegészítését tárgyalja, a harmadik a békebeli szolgálatot rendezi, a negyedik a. rendkívüli szolgálati kötelességeket békében és mozgósítás, illetve háború esetére rendezi. Az ötödik részben a véderőből való elbocsátást szafcá’yozzák, a haJ'odikbaln a jelentkezési kötelezettségei, a, hetedik az általános jogokat és kötelességért, a nyolcadik a büntetéseket, a kilencedik az evidenciát, a tizedik a mo^ősitás

és a háború esetében történő rendkívüli intézkedéseket Írják elő.

A* idő előtti elbocsátásokra vonatkozólag a rendelet a következőképpen hangzik:

Azok a személyek* akikn\c a mérnjt elisnSórűi, btt hónapi fénylpgp* szolgálati idő letöltése tziwt Mflóiim s&z- Ijnáságol fainak mmd&X'fa, mvig tatrta- tölcbiü di nem helyezilo őket, arai azon a napon következik be. ha az iJt'Jelöne'k * t\ir\tMkba váló áthelyezésére igény jogosultsága érvénybe lép, mintha egyébként rendet katonai szólgdCalol t elfeditek vothut.

Az 1928-ban sorozottá kra az 1922. évi régi véderőkedvezményekről szóló törvény már nem vonatkozik. A létszámfölöttiek elbocsátásával kap- ■ -ólatosan még előírja a rendelet., hogy

n létszám fölött elbocedjoUak az előirt hadfijakor latokon kivip, mtfg qgy négyhá1927 október b, szombat.

•ÍSÖtatANHttíllI

kályhák es fT a.G.prag l.m.Z3ftloM kandallók-f I na'rodni'tr! 33.1

tes hadgywko-ritvlra kötelesek bevonulni, föltéve, hogy a tényleges szctfálaii 1 kötelezettségük hevesebb volt hat hónapnak Ezt a rendkívüli hadgyakorlatot a tizenegyedik évben kelj, lesz4igálmi.

A Iétszámfölöttiek elbocsátására vonatkozik az 1927. évi 52-es számú törvény, amely többek között ezeket mondja:

Ha a tényleges szolgáíndm bésOAozattdk száma a maa'ÁmálM véderőiét számot 1927 december elsején és 1928 április elsején tulkaivá ja, úgy a \Yszi\nfek'iiiek tartósan stKubadságclandók miiuilAdig, amíg a iartaíéköpoíc sorába nem leépülnék. A lélszámfölöt*bek számát a minisztérium állapítja meg.

Kiválasztástik a következőképpen történik: Létszám-felettinek ismerhetők el és 1927 december ele}?jén a tényleges szolgáHuiból elbocsáthatók azok a személyek, aMk legalább tizennégy hónapot szolgáltaik és 1928 április elsején azok, alkik legalább hal hónapot szolgáltak.

1927 december elsején, mint létszámfölötíieket elbocsátják azokat a védkötelezetteket, aktívnek 1927 április elsejéig, jóllehet megfelelő kérvényeket nyújtottak be, a kedvezményt elismerni nem lehetett, mível a kontingens kimerült, továbbá azon védköíeleze.teke1, akiknek kérvényeik a formai feltételeknek ugyan nem feleltek meg, de a feltételek mégis indokoltaknak ismertettek el, továbbá ni ég azokat is, akiknél ezt rendkívüli családi, gazdasági vagy más létérdekbe vágó viszonyok, avagy- hivatásukra való előkészületük körülményei indokolják.

1928 április é'sején, eteHeg kisőbb, a lét&zánifelelliek elbocsátásira c*ak &4:or kerülhet sor, ha az 1922. évi k&-\ve-zmé nyelőre vonatkozó törvény keretién belül a kontingenst ki nem merrfeifték.

Ebben az esetben cüyan védkötelesek bocsá'an- dók el, akiknek a kedvezményt nem ismerték el előbb, mivel a kedvezményes kontingens kimerült, továbbá akiknél a családi és egyéb viszonyok a kedvezményt indokolttá teszik.

Piculák az automatában

Szörnyű zsivaj, káosz, nyüzsfés, mozgás, forgalom, lárma, ezer ember, ringispil, paprikajancsi, cirkusz, céllövészet, hajóhinta, csodakerék, hullámvasút, rekedt kikáltók, csodapók és Rózsa Sándor fogházban.

Pesti vurstli délután.

Csodaszép. Hát, már aki szebbet nem látott. Az embert lökdösik, bakák, cselédek, angyalföldi jasszok, úri népek, dadák és apró, bőgő gyerekek őriáskiflivel. A Beketov-cirkusz harangja szól, vil’amos csilingel, autobusz kürtje dudál, tapogatod a zsebed: meg van-e még a pénztárcád, az Angolpark kapujának forgó kereke szüntelen forog, a pavillonban a Carment készíti ki a rezesbanda, az állatkert vízilova vígan pocsol a vízben s az elefánt hatalmas, meggondolt lépésekkel méri ketrecében az utat.

Peti ba’lag a többi között. Zsebredugott kézzel járkál, máris végighúzódik rajta valami jassz- fölény, apró sipkája f'lrevetve, szája fütyülősen s m'ndent megfigyel, megvizsgál A Paprika Jancsitól most szökött ki, ahogy be is szőkéit, elein- tén tetszett neki, később megun'a, mert Paprika Jancsi semmi újat nem tanult a nyáron, unalmas.

Járkál a bódék között, ténfereg. TanuL, ráfér, mindössze hétéves s a kültelken ilyenkor már hasznát veszik az 5 korosztályának.

Valami megtetszik neki. Éhes. Felnéz egy urra s látja, hogy az úrral hölgy is van. Ilyenkor értelmesebben lehet beszélni az úriemberekkel.

— Bácsi, kérek kölcsön egy kis pénzt, —• mondja bátran.

Némelyik úriember jókedvű s markába nyom egy pénzdarabot. Más úriemberek viszont udvariatlanok és félrelökik az útból. Ilyenkor az úriemberek rendszerint, a feleségükkel sétálnak, vagy megunt kedveseiket szeretnék lerázni nyakukról Peti ezt is tudja, ö általában sok mindent tud már az életről.

Most hiába kérés egy úriembert: nincs. Pedig éhes. Egy automata kirakatát bámulja s a Ii- korös cukorra pályázik. Rugdossa a szerkezetet, rángatja a fogót: néha kibukik ilyenkor valami

áldás. De most nem.

— Ne rugdosd, kisfiú — röffen rá egy néni, aki nyilván az automatát, őrzi hasonló kis jasszok- től. Vén, fogatlan néni.

— Igenis! — feleli Peti — és a zsebébe nyúl

Bedob egy p’culát a szerkezetbe. Rántja a fogót. Semmi sem hull. A néni jóindulattal figyeli.

— No még egyet, biztatja magái Peti, — de a masina újból nem nyila'kozik.

Utoljára próbálkozik Peti. Csörög a picula a masina gyomrában, rángatja Peti a rézgombot, csak nem búvik elő a likőrös bonbon.

A néni jóakarata teljes. Közelmegy a géphez, megkocogtatja vörös olda’át bütykös ujjával s biztatóan simítja Peti fejét:

— Most próbálkozz, kisfia, most. már biztosan kijön.

Peti felnéz a nénire. Összeráncolja a szemét, küzd magával. Végre is legyint, félrehúzza a száját s lemondóan elolda.log. De még visszaszól keservesen :

—- Nem lehet, öreg néni. — kapaszkodik meg a zsebében, — akkor már biztosan leesik a nadrágom ..»

'se. v.)

%