Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-07 / 229. (1563.) szám

1927 október 7, péntek. <I^WJV\AGteR.-HTRMB 5 Lecián Márton megümnhődött vétkeiért a bitófán Reggel hat óra hat perckor az olmützi hadosztálybíróság udvarán végrehajtották a halálos ítéletet — A haramia az utolsó pillanatban megcsókolta a Keresztrefeszitett alakját — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Olmüts, október 6. Egy kis olmützi hotel egyágyas szobá­jában nyugtalanul hánykolódom az ágyon. A második kivégzés, amelyre ebben az évben kötelességem szólít. Junius havában, Péter és Pál napja előtt az ősi, történelmi nevezetes­ségű Kuttenberg városában a kora reggeli órákban akasztották fel Bazsant Henriket, a pardubitzi tehetős kereskedőnek fiát, aki két nőt gyilkolt meg és harmadik szeretőjét is el akarta tenni láb alól. Most meg Lecián Már­tont éri utol a haramiák végzete. Ennek a vamkerő és a kriminalisztika történetében külön fejezetet érdemlő banditának tetteit már csaknem két esztendeje emlegeti ször­nyűséggel Morvaországnak és Sziléziának la­kossága és ez a bűnöktől terhelt szomorú név most a magyarság emlékezetébe is kitörölhe­tetlenül bevésődött, mert Lecián Márton a ka­tonai fogházban még egy gyilkossággal ter­helte lelkiismeretét, amikor szökési kísérle­te közben a kötelességét hűen teljesítő bakti- pusztai Kiss Ferencet halálrasebezte. A vekkeremet reggel négy órára állítot­tam be, de amint mindig történni szokott, amikor az ember fontos dologra készül-, négy óra előtt öt perccel magamtól felébredtem. Odakünn még sötét éjszaka, az ég beborult és kellemetlen, permetező eső szitál alá, amely csatákká változtatja az utcát és őszi nát­hát okoz. Gyorsan felöltözködöm, néhány pohár konyakot hajtok le, hogy erőt gyűjtsék és azután kimegyek a sötét utcára. Egyhangú katona- és hivatalnokváros ez az Olmütz, amely Magyarország történelmében is elég jelentékeny szerepet játszott a századok fo­lyamán. Mostanában pedig néhány magyar család emlegeti, mert ott szolgál messze Ide­genben a katonafia. Félöt órakor érek a hadosztálybirőság épülete elé. A komor emeletes épületet lomb­jukat vesztett fák silbakolják körül. A korai időnek ellenére már kezdenek gyülekezni a kiváncsiak. Kapunyitásig nincs egyéb dol­gom, figyelem a körülállók beszélgetését. A sajtót bebocsátják Eleinte úgy volt, hogy a, hivatalos személyzeten kivitt senkit sem bocsátanak be a szörnyű aktus színhe­lyére, még a sajtót sem. Amikor tegnap délután útnak indultam Prá­gából, nem is bíztam benne, hogy szemtanú­ja lehetek a kivégzésnek. Mégis útnak indul­tam, az újságíró jószerencséjében bizakodva. És ez alkalommal is bevált a számítás. A hadosztálybirőság az utolsó pillanatban megváltoztatta elhatározását. Ennek oka és magyarázata nagyon egyszerű. Leciánről különösen a kitörési kísérlet óta annyi legenda járt szájról-szájra a város la­kosságának körében, annyi borzalmas és hi­hetetlen történetet meséltek, hogy a közvé­lemény megnyugtatására jónak látta a hadbí­róság a sajtó bebocsátását. Hiszen Olmützben tegnap már azt a fantasztikus hirt is kolpor- tálták, hogy a sajtót azért nem bocsátják be, mert Lecián megszökött és tulajdonképpen egy álkivégzést fognak végrehajtani valami próbababával. Ez a híresztelés még intelli­gens emberek körében is talajra talált s ezért a hadosztálybirőság, hogy most már minden legendának véget vessen, egész helyesen |, megváltoztatta eredeti álláspontját és este tiz j ( órakor közölte a sajtó egybegyült képviselői-1 vei, prágai, brünni és máhrisch-ostraui ujság- iróklral, hogy sajtó-igazolványuk ellenében be- ■ lépést nyerhetnek a katonai fogház udvarára. , , Fnstensky, a birkózó , akasztani akar ] A reggeli ködben mindenki tud valamit ' mondani Leciánről. Egy öreg nénike szegény ^ Kiss Ferencről is megemlékezik. — Akkor kellett volna nyomban felakasz- 1 tani azt a gazembert, amikor elfogták. Nem kellett volua annak a szegény magyar kato­nának is elpusztulnia miatta. * Hogy a közvélemény mennyire Lecián el- 4 len hangolt és mennyire méltónak tartják őt a bitóra, azt egy jellemző epizód mutatja. Fris-j < tensky Gusztáv, az ismert prágai birkozóbaj- nok, aki jelenleg egy prágai filmtársaságnál „A prágai hóhér“ cimü történelmi film cím­szerepét jáísza, a napokban levelet intézett az olmützi hadosztálybirósághoz s azt írja le­velében, hogyha rábíznák Lecián felakasztá­sát, nem nagy komédiát csinálna vele. Fris- tensky még sokkal, régebben is irt hasonló tartalmú levelet a hadosztálybirósághoz, amelyben „a prágai hóhér“ néven irta magát alá. Állítólag ez a levél okozta azokat a múlt hét folyamán Olmützben elterjedt híreket, hogy Wohlschlaeger, az állami hóhér a múlt hé­ten Olmützben tartózkodott. Percről-percre több ember gyülekezik a hadosztálybirőság épületének gondosan zárt kapuja előtt. A látványosságról lemaradó ki­váncsiak egyszerre csak fájó szívvel veszik észre, hogy az épületet kétszázötven méternyire kör­nyező házak teteje tömve van gukkeses nézőkkel, akik mintegy kissé kényelmetlen és veszélyes páholyülésben várakoznak az előadás meg­kezdésére. Fél hat órakor bocsátják be a sajtó em­bereit szigorú leigazol tatás után. Egy fél­óránk van a kivégzésig s ezt az időt arra használjuk, hogy Leoiánnak a sirolamházban szolgálatot teljesítő őrével beszélgessünk és kikérdezzük őt a haramia utolsó éjszakájáról. „Úgyis a pokolba kerülök44 Mikor Lecián előtt szerdán délelőtt ki­hirdették a kegyelmi kérvény elutasításáról szóló végzést és felszólították, hogy készüljön el a halálra, Lecián visszmitasitotta a gyóntató papot. A lelkész azonban lcötelességszerüleg felke­reste még a haramiát a siralomházban és si­került is rábírnia, hogy az egyház előírása szerint bünbánatot tartson és az utolsó ut előtt meggyónjon. Este hat órakor végezte el gyó­nását Lecián. Az egész éjszaka nem hunyté, le a sze­mét. Nyolc óra tájban vacsorát kért, bécsi szele­tet, kompótot,salátát és burgonyát. Elhozták neki, amit kívánt és ő jóízűen megvacsorázott. A cellában, amelyet egész éjszaka fütöt­tek, őreivel társalgóit és megszakítás nélkül dohányzott. A kikerülhetetlen végzet iránt semmi ér­deklődést nem nvutatott és csak azt kér­dezte meg, hogy vájjon régi bitófán fog­ják-e kivégezni, vagy pedig újai ácsol­tak a tiszteletére? Amikor az egyik őr azt ajánlotta neki, hogy feküdjék le és pihenje ki magát, nyersen azt válaszolta: — „Elég időm le#* tvm a pokolban!“ Az egyik őr a laLfe&i* beszélt, hogy ve­gyen búcsút hozzátartozóitól is, azonban a minden emberi érzés iránt már közönyössé vált bandita erre vonatkozólag is csak durva feleletet adott. így virradt rá a végzetes reggel. „Nagy ostobaság volt44 Kevéssel hat óra előtt nyitott be a cella ajtaján Srot dr., Lecián védőügyvédje. Keve­set elbeszélgetett védencével, majd megkér­dezte tőle, volna-e még valami kívánsága, óhajtja-e, hogy még az utolsó órában is jogi lépéseket tegyen az érdekében? Lecián azon­ban csak némán intett a fejével. Az ügyvéd ama kérdésére, hogy akar-e valakinek még egy utolsó üzenetet küldeni, határozottan fe­lelte: „Nem.“ Srot dr. utoljára még meleg sza­vakkal vigasztalta a láthatóan kimerült ha­lálraítéltet, majd hirtelen hozzáfordult. — Mondja csak Lecián, mit akart azzal a szökéssel elérni? Lecián erre lemondó gesztussal felelte: — Ostobaságot csináltam. Nagy ostoba­ság volt. De most már mindegy, elkészültem a halálra. Hangja most már erőteljesen hangzott a cellában s a következd .pillanatban már nyílt i is az ajtó, melynek küszöbén csendőrőrmes- . tér állt meg három tagú őrség élén. Elkövet­kezett az utolsó ut. A kivégzés színhelye A hadosztálybirőság épületének udvará- | ra már napokkal ezelőtt elszállították a fris- J sen állított bitáfát. A bitó az udvar jobb sar- j kában áll a ködös reggeli szürkületben, úgyhogy a kopár puszta falak között a belépő egyebet sem lát, mint a fehér fának a go- molygő ködön áttörő fényét. Heggel félhat é*akor iá huszonhetedik gyalogezred egyik j szakasza, harminckét ember, pontos négy- ! szögben elhelyezkedik az épület udvarán. Jur- csik hadnagy parancsára a katonák feltüzik | puskáikra a szuronyt és feszes vigyázz-állás- i bán várják a történendőket. Háromnegyed i hat órakor, kevéssel az újságírók bebocsátása J után bevonul néhány tiszt is. Formalitások Pontosan hat órakor belép a kivégzés színhelyére a katonai bizottság, amely Iiou- kal dr. alezredesből, a hadosztálybirőság el­nökhelyetteséből, Sklenar dr. katonai proku- rátorból, Holub alezredesből, a helyőrségi pa­rancsnokság vezetőjéből, Karlik dr. katona­orvosból és Wymetal tábori lelkészből áll. A bizottsággal egyidejűleg érkezik Srot dr. vé­dő is. Rögtön rá a legfelsőbb biróság két tiszt­je, Hájelc és Wolf alezredesek is megérkez­nek. Bemutatkoznak a jelenlevő tiszteknek, sőt Wohlschlaeger hóhérnak is. Wohlschlae­ger hóhér két segédjével és vejével az akasz­tófa közelébe áll és még utoljára megvizsgál­ja a bitót, melyen erős vastag kötelek függ­nek. Hat óra háTom perckor a munkába álló gyárak szirénazugása közben bevonul a halálraítélt. A menetet egy őrmester kivont karddal ve­zeti s Leciánt három szuronyos katona fogja közre. Az őrmester a négyszög közepére ve­zeti a szomorú csapatot és harsány hangon je­lenti Jurcsik hadnagynak, hogy az elitéltet át­adja. A hadnagy ismét Koukal alezredesnek továbbítja a jelentést. Lecián, aki az udvarra merev léptekkel jött minden ideget még utoljára nyugalomra feszítve lép Koukal alezredes elé. Mellét kifesziti, de szájaszéle megremeg, jeléül annak, hogy irtózatos harc játszódik le belsejében és csak a legnagyobb erőfe­szítéssel tud nyugalmat erőszakolni ma­gára. Koukal dr. élesen olvassa fel a halálos ítéletet, és a kegyelmi kérvény elutasításáról szóló végzést. — Az olmützi hadosztálybirőság ítéleté­ben Lecián Mártont bűnösnek találta négy- gyilkosság, két gyilkossági kísérlet, továbbá négyszeri szökés, hetven esetben végrehaj­tod lopás, továbbá tizenkét esetben történt függelemsértés és ellenszegülés bűntettében, amiért Lecián Mártont kötéláltali halálra ítélte el. A köztársasági elnök 1927 október 3-án kelt végzése szerint az elitéit kegyelem­ben nem részesült 8 ezért, állami hóhérmes- ter, felszólítom önt, teljesítse kötelességét. E célból átadom önnek az elitéltet. A kivégzés Wohlschlaeger hóhér abban a pillanat­ban Leciánhoz lép, aki a bitófa alá áll. A leg­kisebb ellenállás nélkül engedte, hogy Wohl­schlaeger és segédei megkötözzék kezeit, melyeket hátrakötöttek. Egy másik kötelet honalja alatt erősítettek meg. Lecián a legnagyobb nyugalommal szem­lélte munkájukat és arcizma sem rándult meg, amikor a mester csupasz nyakába vetett kötelet, melyen a hurok már elŐTe el volt készítve. Még egy pillanat választja el Leciánt a ha­láltól, a tábori lelkész hozzálép és a fe- : születet, csókra nyujíja feléje. Az életnek és : a halálnak eme rettenetes határmesgyéjén Lecián feje hirtelen megtörik és a keresztre- ' feszített alakja előtt, aki atyja a bűnösöknek . 38 igazaknak, most meghajlik. Ajka rátapad i a feszületre és talán lelkében a bünbánat ér­zése lesz úrrá. Wohlschlaeger hóhér rögtön e megrázó jelenet után vejétől támogatva fölhalad a bi­tó alatt elhelyezett lépcsőkön és remegő ke­zekkel erősiti meg Lecián nyakán a hurkot A segédek abban a pillanatban megfeszítik a köteleket, amelyek Lecián testét a magasba húzzák. Lecián teste görcsösen rángatózik, majd lassan kinyúlik. A hóhér leszorítja a szemhéjjait, azonban a szemek, amelyek annyi irtózatot láttak, nem csukódnak le, úgyhogy a hóhér megismétli a mozdulatot. Hat óra hat perckor Wohlschlager hóhér Koukal alezredes elé lép és jelenti: — Elnök Ur, az igazságnak elég tétetett! Hat óra tizenhárom perckor Karlik dr. megvizsgálja a hullát és megállapítja a be­állott halált. Wymetal tábori lelkész akkor térdre ereszkedik és megkezdi: — Otcse nas . . . és a jelenlevők lehajtott fővel mormogják i tábori lelkész után az ima szavait. A temetés Előírás szerint Lecián holttestét még egy félóráig a bitón függni hagyták, azután a hul­la kamrába vitték, ahol még a mai nap folya­mán fel fogják boncolni. A temetés éjszaka fog végbemenni. Az immár halott haramiát a katonai temető egyik félreeső zugában földe­lik el. A hóhér jubilált Wohlschlaeger hóhérnak, aki ma hetven­két éves, Lecián kivégzése volt ilynemű működé­sének huszonötödik esete. Hetvenkét éve nem igen látszik meg rajk még mindig eléggé friss. Magas, hatalmas ter­mete és elegáns megjelenése, jólápolt hófe­hér bajusza a legjobb benyomást keltű Wohlschlaeger még a tömeggyilkos Sandtner- nek Péter-Pál nap után végrehajtott kivégzé­sekor elhatározta, hogy bár a legközelebbi ki­végzés már a jubileumi huszonötödik lenne, visszavonul hivatásától a magánéletbe. Azon­ban mikor arról értesült, hogy Lecián akasz­tása jogerősen esedékessé vált, utoljára rászánta magát, hogy a jubileumot mégis megtartja. Saját kijelentése szerint a huszonnégy akasz­tott között mindenfajta gonosztevővel volt dolga, de olyan legény mint Lecián még nem akadt keze alá. Uj kommunista előretörés Kínában Peking, október 6. Csangcsolin memo­randumot intézett a pekingi diplomáciai testülethez, amelyben kijelenti, hogy a sanzi csapatok támadása első része annak a nagy­arányú kommunista offenzivának, amelyet Fengjusziang orosz segítséggel a jelenlegi konszolidált északkinaj uralom ellen indí­tott. Csangcsolin Japánhoz folyamodik és hathatós segítséget vár Tokiótól, annál is in­kább, mert a kommunista mozgalom éle elsősorban Japán ellen irányul. A Mandzsú­riában nagy számban élő japánokat a kom­munista helyi szervezetek máris kiűzték lakhelyükből. Hűm mim— ----­Al áírták a német jugoszláv kereskedelmi szerződést Berlin, október 6. A német fővárosban ma délben aláírták az uj jugoszláv-német kereskedelmi szerződést, amely a két állam gazdasági viszonyát a legtöbb kedvezmény alapján rendezi. Jugoszláv részről a szerző­dést Baladugoes berlini jugoszláv követ és rodorovics dr. irta alá. ... ........■■ A lengyelek végre megkapták az amerikai kölcsönt Newyork, október 5. A Wallstreetröl szármá­ié jelen'ések szerint Lengyelország végre meg­kapta régi óhajtott amerikai kölcsönét. A varsói kormány elfogadta a kilencven százalékos lribot- sátási árfolyamot, viszont elérte, hogy a lörlesz- és at pari történjék. A lengyel kormány egyut- al elfogadta azt a személyiséget is. akit az ame- ikai bankok a kölcsön hovaforditásának ellenőr- ésére Varsóba rendeltek. Ugyanakkor az ameri- :aiak beleegyeztek abba, hogy Lengyelország ■gy bizottságot szervezzen, amely propagandát cg csinálni Lengyelországnak az Egyesült ÁUar lókban. A kölcsön felvétele a következőképpen örténik: 45 millió dollárt Amerika jegyez, 10 íillió dollárt Anglia, 10 milliót Franciaország, 0 milliót Svájc, 5 milliót Hollandia, — a további 0 milliót pedig más államok között osztják föl. lz első kölcsön sikere esetén Lengyelország jabb 20 millió dolláros kölcsönt kap, amelyet z amerikai Federal Reserve Bank, az Angol ank és két más állami jegyintézet folyósít.

Next

/
Thumbnails
Contents